gariae: die Gran, ein Fluß in Ungarn Garam, folyó viz. Stončan, a, m. Granensis accola, m, ein Graner, Garammelléki ember. hrončančin, a, e, adj. poss. ex seq.

grončanka, i, f. Granensis ac

cola, f. die Granerinn, Garamnelléki aszszony. Stot, u, m. i. e. železní Ronee Ropie: cuspis ferrea lanceae, das Eisen an einem Speer, lántsának (dárdának) hegye. 2) hasta, ae, f. ein Rennspieß, kópia, dárda. Syn. Ropia. * grota, i, f. v. seq. grotek, tka, et u, m. mulctra Colum. orca, antlia, capula, ae, f. mulctrum Horat. mulctrarium Virg. i, n. mulctrale, is, n. das Melkfaß, die Melkgelte, Melken: sajtár. Syn. Dé. ja, Déžta, Dogelnica, Šechtár, boh. Dižka. Prov. Ze Safika presednút. do 5rotka: ex equo ad asinum, vom Pferde auf den Efel kommen, a’tsöbörböl vederbe hágni, v. glas wa (Pece na glawu). * grotta, i, f. idem. † groz, a, m. v. Bélica. 5toza, i, f. horror, is, m. das Schaudern, Entfehen, der Schrecken, Schauder: iszonyatosság, szörnyűség, iszonyodás, reszketés, rettenetesség. Syn. Bázení, Strach, 3defe ní. boh. 5tůza. grozba, i, f. v. 5rozeňí. grozen, znu, m. racemus, i,

m. Plin. H. N. Kamm der Traube, szőlő tsutka, terkely, szőlő-nyele. Syn. hroznowi Greben bez zrnek, groznowa Parutka. Pl. Nom. 5rozní, gen. 3now. 3 groznow wisá gak grozna: dependent racemis ut uvae Plin. H. N. 2) racemus Virg. Ovid. bo

trus, 1, m. uva, ae, Traube, Weintraube: szólô-g rezd, szőlő-fő, szőlő-fürt. S hroznowi greben ze Zrukam Plani grozen: labrusca, us labrusca Colum. labruscan Virg. die Heerling, die w Weintraube: vad szóló gere v. Plané grozno. Stozenček, necku, m. dem. u

seq.

ae,

5rozennek, nku, dem. ex 51: zen: racemulus, i, m. uvul f. Träubchen, Trauben Weintraubchen, Weintraublen szőlő gerezdetzke. Syn. 51:7 nít. grození, á, n. minae,

f. pl. minatio Cic. Com natio, nis, f. die Drehm Bedrohung, das Drohen: fenys getés, fenyegetődés. Syn. 5 ba, Pohrozka, Pobrojmi, Zahrození, Zahrážáňí ká Pohrůzki. t5rození, n. idem. grozento, a, n. dem. ex 53 no: parvus acinus vinace, Weinbeerchen, Weinbeerlein, kine ne Weinbeere: kis szóló-SZEIN2) uvula, uva parva: das Beins träubchen, Weintraublein, fley ne Weintraube: szölötske. bok Rozinka. 3) astaphis, idis, f. Plin. H. N. uva passa (c beba), ae, f. Cubebe, te pe (aszaltt) szőlő. Syn. Libébe, Cibebla. Pl. Nom. 5tozente. gen. net, etc. hrozicí sa, á, é, part. praes ex hrosiť sa: minabundus, minitabundus, minatorias, cominatorius, a, um; minax, cis: drohend, fenyegeto, fenyegetődő.

hroziť sa, il fa, ím (a, V. L imp. broz sa cum dat pers et instrum. rei: minari: m nitari, comminari alicui res, re; drohen, bedrohen Jernandes

mit etwas fenyegetni, fenyegetődni. Syn. wihrážať (zahroziť, zahrazat) sa, boh. hroziti. 3 ukrutnú Smrťú fa gim hrozil: mortem acerbam proposuit, mit einem greulis chen Tode hat er ihnen gedrohet, kemény (keserves) halállal fenyegette öket. Darmo fa mu hrozis: frustra Herculi, du drohest ihm umsonst, héjában fenyegetődől néki. 2) cum et sine gen rei: horrere, horrescere, abhorrere, refugere, reformidare, abominari: schaus dern, sich entsegen: el-rémülni, Sel-bámúlni, valamitöl írtózni, valamit meg utálni, valamin iszonyodni. Syn. strasiť (stra=pit, zdesit) sa, bok. hrosit fe. Hrozím sa Zeni. Nechcem fa ženit: a ducenda uxore abhorreo, ich habe gar keine Lust zu heurathen, nem vethetem magamat a' házasságra. Misel sa hrozí o tom len miflet, ne to wipoweset (wipráwať)

e: animus refugit, eaque reformidat dicere, quae: das Gemüth entsegt sich nur daran zu gedenken, und mag weder reden, noch hören, daß: írtozik elmém, és retteg ki-mondani azokat, a' mik.

rozitelñe adv. minaciter Cic. comminatorie: bedrohlich: dros hend, mit Drohungen: fenyegetve, fenyegetődve, Syn. pos brozčiwe.

rozitelní, á, é, adj. minax, cis, Cic. bedrohlich, drohend, voll Drohungen: fenyegető, fenyegetődő. Syn. hrozici fa, pohrozčiwi. boh. pohrůzčiwi. rozitelnost, i, f. minacitas, tis, f. minaciae, arum, f. pl. Bedrohlichkeit, fenyegetés, fenyegetődés. Syn. Pohrozči woft, boh. Pohrůzčiwost. - hroziti, il, im: v. hroziť sa Tom. I.

1. Nro. II. rec. hrozit fe, cum vel sine gen. v. brosiť sa 2.Nro. Stozíwáňí, á, n. Nom. Verb

ex seq.

hrozíwať sa, al sa, ám sa, freg. ex hroziť sa. hrozíwati, al, ám: v. hrozí. wat sa.

hrozne adu. terribiliter, terribilem in modum: schröcklich, auf schröckliche Art: rettenetessen. Syn. prehrozne, strasli we. 2) horrende, horride horribiliter, horridum (horrendum, horribilem) in modum.: entfeglich, schaudervoll: írtóztató képen (módon), írtózva, iszonyodvá, iszonyúan, iszonyatossan. Syn. strápeňe, 3desene. 3) atrociter, schred lich, abscheulich: kegyetlenül, rútúl, tsúnyáúl. Syn. ohaw. ne, ukrutne. 4) vehementer, acerrime: schrecklich, heftig: felettébb, keményen, nagyon. Syn. tubo. 5rozne fem ho flahal, bil, dobil, zbil: acerrime illum caedebam, ich ha be ihn schrecklich geprügelt, keményen meg vertem ötet. 5) nimis, nimiopere, valde : fehr, igen. Syn. welice, wel mí prewelice, prewelmi. Gá sa tomu hrozne Siwim: id valde miror, ich wundere mich sehr darüber, igen tsudálkozom azou. 5rozne ma Slawa boli: caput valde mihi dolet, ingentibus doloribus capitis laboro: der Kopf thut mir sehr weh, igen (mód nélkül) fáj a' fejem. 6) torve, truculente gräulich, gårstig: komoruan, komorúl. Syn. zuriwe. hrozní, á, é, (abs. Hrozno), adj. terribilis, e: schrecklich, Schrecken machend: rettenetes. strafliwi, prehrozni. Srozní (nagwetsi, hlawni) leprd.

tel:

tel: acerbissimus inimicus (hostis), ein geschworner (ab gesagter) Feind: Schimpfeind, Spinnfeind: kegyetlen, legnagyobb, halálos ellenség. 2. horribilis, horrendus, horridus, horrificus: entschlich, schaudervoll: irtóztató, iszonyú, iszonyatos, rettenetes, kemény, kegyetlen. Syn. ukrutní. To ge hrozná Wec: id mirum (horrendum) est: das ist entseßlich, wunderbar : rettenetes dolog az. Hat ge to hrozná Wee, Ediz Cloweč ne flifi. malum (horrendum) est auditu carere, es ist cine schlimme Sache, wenn man taub ist: iszonyu dolog a' süketség. 3) atrox, cis: schrecklich, abscheulich: kegyetlen, rút, tsunya. Syn. shawni, utcut ní. 4) vehemens, tis: schrecklich, heftig: felettébb való, kémény, erős, nagy, grozná Sila: vehemens vis, schreckliche Stärke, nagy erő. 5) praegrandis, e; ingens, tis; insanus: sehr groß z. B. Summe Geldes igen nagy. 6. torvus, truculentus: gräulich garstig: komor tekéntetü, rettenetes ábrázatú, komor. Syn. zuriwi.

5rozňíček, itu, m. dem. ex seq. Stozník, u, m. dem. ex 5tózen: v. 5rozenek. Srozno, a, n. acinus, acinus vinaceus, bacca vinacea: die Weinbeere, Weinbeerauge: szölő szem. 2) uva ae: f. Cic. Virg. Ovid. Hor. botryon, onis, m. Martial. botrus, i, m. die Weintraube, Traube des Weins: szőlő-gerezd. Syn. 5tozen. Plane grozno. labrusca, labruscum: die Heerling, die wilde Weinbeere: vad szőlő: v. pleni grozen. Pred Casem zre. lé grozno: Rañina.

hrozno, adv. v. hrozne. hroznohlasne adv. horrisont. schrecklich tönnend, oder rauschent rettenetes zúgással. Syn. þ no wučne, prehrozne, p strasne. hroznohlasní, á, é, (abs. hry, nohlasnɔ) adj. horrison. a, um: Cic. Virg. sched tönnend, oder rauschend: re tenetes zúgással való. Syn.ht nɔwučni, prehrozni, pust ní. groznohlasnosť, i, f. horri cus sonus (fremitus) Cit schrekliches, gräuliches Gett Geräusch rettenetes hang zúgás. Syn. 5roznowuins, Prehroznost, Prestraflin Prestrasnost.

groznost, i, f. ratio terribia, terror, is, m. Schrecklick, rettenetesség, iszonyúsig, szonyatosság, szörnyűség. hroznowí, á, i, adj. råcem tus, a, um: Plin. H. N. » nen Kamm, oder Trauben bend: szőlő fejes, geregs 2) racemifer, a, um: Dai einen Kamm oder Beeren T ben tragend: szölö fej (geres) termő, szőlő fejes gerezdesgroznowá Zelina, v. St 3rnečko. 3) racemosus, a, um Plin. H. N. voller Simm Trauben, Beeren, oder doch gestaltet: gerezdes, szölö fr jes, gerezddel (szölő fejje tellyes.

Hrozňučki, adv. horridule, f dernd, rauh: retteneteske Hrozňučko. hrozňučtí, é, é, adj. dem. u hrozní: horridulus Cic. a. um: schaudernd, rauh: isto nyatoska, iszonyútska, rette neteske. hrozňučko, adv. v. hrozňufh. Srsť, i, f. manipulus, pag

lus, i, m. quantum mana

capi potest: eine Handvoll, cin Büschel: fö Par. Páp. egy marokba férő, egy marok. Syn. Prébresči Powesno boh. Chomái. 5rst wini: haptus lanae, floccus Handvoll Büschel Wolle: egy marok gyapjú. grst (Powesno) konopi: pugillus canabum, eine Handvoll (ein Büschel) Hanf: egy marok kender. 5est Lenu, manipulus lini facti, eine Handsoll Flachs, egy fö len. 2) v. Dlan.

tečta, i, f. dem. ex seq. tta, i, f. dem. ex 5tsť. boh. Thomaček.

be, adv. valde, nimium, imiopere, vehementer, imense: sehr über die Massen : gen. Syn. hrubo. U wás ne í tak hrube teplo: apud vos ion est tam valde calidum, 8 ist bei euch nicht so heftig warm, i nálatok nintsen ollyau meeg. Nehnewag sa tak hrube: e saevi tantopere Ter. sey nicht o heftig. Zürne nicht so sehr: e kegyetlenkedgy annyira.Leli Tideň nestrogi hrube nič: ota. hebdomada nihil momenosi molitur, er thut die gane Woche nichts Bedächtliches, gész héten semmi ollyast nem észen. 2) crasse, dick, grob: astagon. 3) obese, crasse : ick, feist, fett: kövéren. Syn. luft'e, tučne. 4) Tropice. rasse, rustice,

invenuste, nhumane, aspere: plump, äuerisch, unhdflig, grob, gröb. ich, unmanierlich: parasztossan, gorombául, emberteleül. Syn. grobianski, grobowife.

Stub'e, adv. idem.

ibí, á, é, adj. comp. hrubfi, superl. naghrubsi: magnus, a, um; grandis, immanis, e; ingens; tis: groß, nagy,

szörnyű, iszonyú. Syn. welti, weliti. Srubá Ihlak Siti mechu acus maior, Starcknadel, nagy tö, zsák tö. 2) crassus, dick, grob: vastag. Syn. ohrubní. Hrubé (chatrné) Sútno: crassus villosus, levidensis) pannus: grobes (schlechtes, geringes) Tuch: vastag (goromba) posztó. Grubsí čes ladní Chleb: panis acerosus grobes Hausbrod, Spreuerbrod: alább való tseléd kenyér. 5rubsi Písek: saburra. grober Sand, követses fövény. 3) obesus, pinguis, e: dick, feist, fett: kövér. Syn. tlustí, tuční. 4) Tropice crassus, rusticus, subrusticus, inhumanus, inurbanus, invenustus, asper: grob, gröblich, plump, unhoflig, unmanierlich, rauch, nicht fein, ungehobelt bäuerisch z. B. Mensch, Gefühl, Lebensart, Scherz etc. goromba, embertelen, parasztos: vastag, botor, kótzipór Par. Páp. Syn. grobiánstí, grobowati, nečlowecki, neludní, neludi, grobowití.

hrubnúť, bnul (bel) bňem V. I. imp. bni: grandescere, maiorem fieri groß werden, öregbedni! nagygyá lenni, nöni. Syn. rostnúť. 2) crassescere, incrassari, pinquescere, pinpinguefieri: dick (feist) werden, vastagodni, vastagúlni, kövéredni, hizni. Syn. tlustnúť, tučneť.

Hrubnutí. á, n. grandescentia, ae, f. das Großwerden, öreghedés, nagygyá-létel. Syn. Roft'es ní, Rostnuti. 2) incrassatio, crassescentia, ae, f. das Dickwerden, Fettwerden: vastagodás. vastagulás, kövéredés. hizás. Syn. Tlustnuti, Tuc ňeňí. hrubo, adv. v. hrube.

Stu

Stubost, i, f. magnitudo, dinis, f. granditas: tis, f. die Größe, nagyság. Syn. Weli tost, Weltoft. Prov. Le= wfedo wzdidi záleží na grubosti. Brawa Časem nehrubi Pes welikého zdrží: a cane non magno saepe tenetur aper: es ist nicht allezeit an der Größe gelegen, sonst überlief die Kuh den Hasen: sokszor a' kitsiny eb le marja a' kant, kitsiny meg-gyözi a' nagyot. 2) crassities, crassitudo: die Dicke, Grobheit z. B. des Sandes: vastagság. Syn. obrubnoft. 3) obesitas, pinguedo, pinguitudo: die Dicke, Fette: kövérség. Syn. Tlustost, Tlustota, Tučnost, Tučnota. 4) Tropice rusticitas, inhumanitas, inurbanitas, asperitas, inelegantia vulg. grobianismus: die Grobheit, Plump heit, Unhöflichkeit, Rauhigkeit: gorombaság, embertelenség, botorság, parasztság. Syn. Gro bianstwi, Grobowatost, Grobowitoft.

Studa, i, f. 3emi, gleba, ae, f. grumus, i, Vitruv. eis ne Erdscholle, ein Erdklok, SchrolTen, Klump, Klumpen, Klund, Holper: göröngy, föld, hant, rög, darab-föld. Syn. tus 3emi, Obal, 3mrazek, boh. Chuchel, Trupel. Hrud Rozbigáňí, Roztlúkáňí: pulveratio, grumorum contusio: Serstofung der Schrollen, der Erdklöße: göröngy zúzás, öszve törés. 5tudi rozbigať, roztlútat: pulverare, grumos dissolvere (contundere: zer stoßen die Klunken, Erdschollen : a' göröngyöt öszve zúzni törni. 5ruda Sira: frustum casei, ein Stück Käse, egy darab sajt. 2) Prs, na Presách howasich: pectus, oris,

n. Brustkern, mely, b 5rusi, grudecka, i, f. dem. ex 5 ta, boh. Chuchlíček. grudeň, dňa, m. mensis in calaris (intercalarius). C monat, közben tétetett ho (hónap) Syn. Triňástégo I fáca Castawáňí: † 5ruší, n. v. Stude 2. N. grudka, i, f. dem. glebula, f. grumulus, i, m. das Klim chen, eine kleine Erèscholle: be totska, rögötske. boh. C lit. Čerwená 5rudka: v. S fa 2. Nro. hrudnatí, á, é, adj. glebosus

mosus, a, um; glebalis,e: ler Klumpen (Schrollen pig, schrollig: hantos, p gyös, darabos. Syn b wati, hrudowiti. hrudowati, á, é, adj. idem. hrudowití, á, é, adj. dem Srustička, i, f. dem. a) t wi Stromček: parva p ein kleiner Birnbaum, r vély fátska, boh. Gruftiti Owocí: pyrulum, i, parvum pyrum: eine f Birne, kis körtvély, körtve. ke. Syn. malá Grufta 3elina: pyrola rotundif Linn. Holzmangold, körtre fa fü. boh. Stustička. 5tusčín, a, m. nomen p rum Pyrovilla, ae, f. der bach, das Birndorf: körtvérs Syn. 5tusow. vulg. Stuft Sruską, i, f. a) Sirene to towi: pyrus, i, f. Pyrus at munis Linn. der Firnkass körtvély fa. vulg. kortve b) Owocí hruftswé: E rum, i, n. die Birne, vély vulg. körtve. grusta i. e. Pasowka: binatum pyrum, Bayfer 5 ne, lapos körtvély. wend (obdlužná, párat