e ináč, non aliter, non secus, nichts anders, eben so: nem külömbben éppen úgy. Cení ináč, non est aliter, es ist nicht anders, nints külömbben. Liet= terím sa zdá bit inač, nonnullis videtur secus, andere reden weit anders von dieser Sache, némellyek pedig sokkal másképen szóllanak erről a' dologról. Žáden inač nemluwi, nemo dicit secus, es redet niemand anders, senki se mondya másként. Ináć mluwí, rozpráwá; ináč sú8í (zmíflá): aliter loquitur, aliter indicat (cogitat): er

redet

anders, und urtheilet (denket,, meinet) anders: más képen szoll (beszél), másképen itél (gondol.) e ináč písem, nežli fúsím: non aliter scribo, ac sentio ich schreibe nicht anders, als ich es meine: úgy írom azt, valamint magamban tartom (itélem.) Ináč žádneg Nádege Potogu není, aliter nulla spes pacis est. anders haben wir fei ne Hoffnung zum Frieden, egyébaránt nem kell békeséget reménleni. e ináč fem wčil k tebe, gak pred tím: tibi nihilo sum aliter, ac fui: ist bin ich nicht anders gegen dich, als zuvor (vorher): ollyan vagyok most is hozzád mint az elött. Meináč, nežli gato bis prítom ní bol: non secus, ac si adesses: nicht anders, als wenn du zugegen wärest: nem külömbben, mintha jelen vólnal. Mne sa inač newese, než (než li gato) tebe: idem mihi usu venit, quod tibi: es geht mir nicht anders, als dir: ugyan a' történik vélem-is, a' mi te veled: egy formán vágyon dolgunk. Teňí mi ináč, nez garo bich nečo čul (flis fal): videor mihi aliquid au

dire, mir ist nicht anders (i: es scheint mir), als ob ich erma hörte nékem nem külömbbe tetszik, mintha valamit hal nék. 2) alioqui, alius, secus, sin minus: sonst, widrigenfalls, wo nicht, wenn das aber nist ist: külömbbeu, másként. Usus, Rob skoro, čo sem kázal, ináč zle sřebu bude (dostanej Bittu): facito, quae iusse ram, alioqui vapulabis; morem gerito imperatis, alioqui male tecum: "mach geschwal, was ich dir befohlen (aufgeleg habe, sonst wirst du übel anfon men (Schläge bekommen); si steht es übel mit dir: vedd g hez mennél hamarább, a' nit parantsoltam (a' parants tot), más külömbben por jársz. (3 alioqui (sequ.cons.), alioquin (sequ. voc. ceterum, ceteroquin, cetera, cetero, in aliis rebus: übrigens, font, a ander Stücken, aus andern fachen egyébaránt, ezen (azon) kivül, tovább. Syn. inst. 4) Post. geftli: quidem, mo do: nemlich (nach wenn oder wo i. e. wenn): tsak ugyan, tudni illik. Syn. sic, totižte. Usus. Gestliže ináč to wi, si quidem (si modo) scit, mem (wo) er anders es weiß: ha tsak ugyan tudgya. Mohel bid, gestli bich ináč chcel: possem, si quidem (si modo) vellem: ich könnte, wenn ich sonst well meg-tehetném, ha tudni-ill (ha tsak ugyan) akarnám. ináče, adv. idem. inačegsí, á, é, adj. v. infi. inačení, á, é, p. c. mulatus. immutatus. a, um: geändert, anders gemacht: másoltatott, meg másoltatott. meg (d) változtatott, másképen tsinált Syn. meňení.

Jnačení, á, n. mutatio, immutatio, nis, f. Aenderung, Veränderung, das Aendern: másolás, meg másolás, megváltozás, változtatás. Syn. Me ňeňí, Premeňeňí, Zmeňeňí. boh Ginačení.

načí, á, é, adj. v. insí. načič, il, ím, V. I. imp. inač: mutare, immutare: ändern, anders machen: másolni, megmásolni, el-változtatni, másképen tsinálni. Syn. meňíť, premeniť. boh. ginačiti. II. rec, inačit fa: mutari, immutari, in diversa abire: fich andern, változni, meg- változni (zom.) Syn. meniť sa. nàd'e adv. ist: alia via ire, cinen andern Weg gehen, más úton menni, Syn. infú Cestú. vulg. insel, infow. boh. gis nadi 2) v. inse 1. Nro. inasel, adv. idem. inát, adv. v. ináč. inato, adv. v. indi. inakedi, adv. v. idem. inatseg, adv. v. ináč, inatfi, a, é, adj. v. infi. nam adv. v. in8e 2. Nro. ndá, adv. v. indi.

nd'e, adv. alibi, alio loco: fonst wo, anderswo: masutt, más helyen. Syn. inad'e na insem mest'e, boh. ginde, ginudi. Usus. Indé ge, ne tám: alibi est, non ibi: er ist anderswo (an einen andern Orte), nicht dort; másutt vagyon, nem ottan. Rd'e ind'e? quo alio in loco? wo sonst? hol másutt. Nekd'e ind'e, alicubi alibi, alio quopiam in loco: sonst wo valahol másutt. Nikd'e ind'e, nusquam alibi, sonst nirgends, másutt sehol sem. 2) alio, alior sum, ad alium locum: anders wohin: másféle, más hová, más helyre, másúvá. Syn. inám, na infe mesto.

vulg. ind'el, boh. ginam. Usus. Inde Misel obrátiť, ináč miflet: aliud cogitare, alio conferre animum Ter. anderswo= hin denken; seine Gedanken an derswohin wenden: másról gondolkodui. Ind'e pogd'em, aliorsum ibo Plaut. ich will ans derswohin gehen, máshová megyek (fogok menni.) Jnd'e, odeslan sem, alio missus sum Ter. ich bin anderswohin gefen det worden, máshová (mástelé) küldettem. To inde cili; tó nečo iného znamená : hoc longe alio spectat, das schlägt in einen ganz andern Fach; das ist ganz auf etwas anders gerichtet: ez más hová tartozandó. Rd'e ind'e? quonam alio? wohin fonst? hová más hová? ind'el, adv. idem. indi, adv. alias, alio tempore, alia occasione: sonst, zu andrer (zu einer audern) Beit: máskor, más időben. Syn. inda. infim Cafem. vulg, inardi, inofdi. boh. ginda, gindi. 2) alias. antea, olim s che mials, sonst: valaha, hajdanában, hajdant, ez-előtt, régen, még-valaha, még-egyszer-valaha. Syn. indá, pred Časi, nekdi zastarodáwna, netterimi casi, vulg. inakdi, inatedi. boh, gindi. Usus. In Si biwali lepfé Cafi, alias feliciora (meliora) tempora fuere, sonst (ehemals) waren besfere Beiten, valaha jóbb idők valának (voltak.)

India, e, f. India, ae, f. regio Asiae orientalis: das Indien, India, ország. Indián, a, m. Indus, i, m. ein

Indier, Indianer: Indiai ember, Indus. 2) v. morák. indiánčin, a, e, adj. poss. Indae, indiace feminae: der Indianerinn gehörig, Indiai asz

szony

szony-é, Indusnéé. Indiánka, i, f. Inda, ae, f. eine Indianerinn, Indierinn: Indiai aszszony, Indusné, indíánow, a, e, adj. poss. Indi (genit.) dem Indianer gehörig, ludiai emberé, Indusé. indiánili, adv. indice, more indico: indianisch indisch: indiáúl, indiai módon (módra.) Syn. poindiánsti. indiánstí, á, é, adj. indiacus, indicus, a, um: indisch, india nisch: indiai. Usus. Indiánstí Klinček (boh. 5řebiť, Rarafiát) cariophyllus indicus, flos tunctanus: indianische Nelfe, indiai szeg-fü virág. In= diánská Psenica (indiánsé, : turecké Sito), v. Rutur ca. Indiánská Slépka, v. Morka. Indich, u, m. indicum, i, u. color indicus (isaticus): der Inbig, Indigo indigo nevű kék - festék. Syn. indichowd Farba.' 2) Zelina, v. Matena 1. Nro. indichowi, á, é, adj. indicus,

isaticus, a, um: von Indig: indigoból való. Usus. IndiHoweg Farbi Sati', "satici (indici) coloris vestes, Indi- 'gokleider, indigo kék szinü' ruCha..

Indrich, a, m. Henricus, i, m. Heinrich, Henrik. boh. Gind. tich. Usus. dobri Indrích, Chenopodium, bonus Henericus. Linn. guter Heinrich: jó Henrik. indrichow, a, e, adj. poss. Henrici, dem Heinrich gehörig, Heneriké.

Indrisček, a, et fecta, m. dem.

Ingoldstat, u, m. Ingoldst
dium, Civitas: die Ingh
stadt, Ingoldstád, város,
t Ingust, u, m. v. Četni
(Atrament.)

iní, ά, é, adj. alius, a, un:
anderer, andere, anderes, m
schieden: más. Syn. infi. b
gini, ginfi. Usus. Rdo ini, nj
ga? quis alius, quam ego?
fonst, als ich? ki más nálamna
Zaden iní, alius nemo Terent
non alius quisquam Plaut.
niemand, kein anderer, SELL
más; nem lehet más. Jnism
nezlich indá bíwal: aliussan.
atqué olim fui Ter, ich bin q
anderer, als ich ehemahls wat:-
gészen más vagyok, nem o
a' millyen az elött vóltam
nu Wec ces mat, a ot
profif: aliud vis, aliud p
tulas: du willst dieses Ding
ben, und begehrst ein anderh
ezt akarod, és mást kérszt
iného? quid aliud? was sent
mit mást? ič iného, n
aliud fönst nichts: mást sen
mit. To ge iná, Wec (to g
ináč), hoc est aliud, haeces
res alia, alia res est Ter. M
ist etwas ganz
dolog: a' más.
t'iním si, tak
Sú ut tu te aliis exhibuers.
tales alios experieris: mit
gegen andere bist, so werden aut
andere gegen dich seyn: a' m
nönek mutatod magadat m
sokhoz, ollyanok lésznek mi
sok hozzád.

anders, e' ma Prov. Gal t oni k tebe b

* inokdi, adv. v. indi. *instedi, adv. idem. Inowat, i, f. pruina, ae, der Reif, gefrorner Thau: zumaráz, dér. Syn. Mráz lic, Podmrazek, 3mráz, zmrzla Rosa. boh. Gini, & nowatina, Ginowatka. U Inowat padá, pruina cad.