quis est (sit), es sey, wer es wolle, akárki légyen. Gá neotworim, nech ge (nech i8e), Foo chce: quisquis venial (venit), non sum aperturus: ich mache nicht auf, es komme, wer da wolle: ki nem nyitom, akár ki légyen (jöjön) Nech ge to (on, one), neb: sive (seu) sit seu (sive): es (er, fie) fey, oder: légyen bár - bár. Raždí zemre, nech ge bohati, nech cudobní: quisque mo ritur, sive sit dives, sive (seu) pauper jeder stirbt, er sey reich, oder arm: kinekkinek meg kell halni, bár gazdag, bár szegény légyen. Nechat bit: a.) permittere, pati: seyn lassen, erlauben meg engedni, türni, szenvedni. b) omittere, unterLassen, hagyni, el - hagyni. Tak mi ge, gakobich nemoc= ní bol; videor mihi aegrotare, es ist mir (es scheint mir), als ob ich krank wäre: úgy vagyok (úgy látszatik nékem), mintha beteg volnék. Tať mi ge, gatobi hrmelo: videtur mihi tonare, es ist mr, als ob donnere, úgy látszatik nékem, mintha az ég zörögne, a' meny dörögne. Prám tak ge se mnú, aeque se res habet mecum, eben so ists mit mir, éppen úgy vagyon vélem - is a' dolog; az én dolgom is éppen úgy vagyon. Tak ge 3 Lusmi, sic se res habet cum hominibus, so ists mit den Menschen, úgy vagyon dolga az embereknek; igy megy az az emberekkel. Tat ge 3 wi8e= ňím, gato ge Slifáním: aeque res se habet cum visu, ac cum auditu: es ists mit dem Sehen, wie mit dem Hören: úgy vágyon a' dolog a' látással, mint a' hallással. t bit, et biti, gsem, gsi, gest et ge; gsme, gfte, gfú, praet. bil, fut. budu; v. bit, bol etc. bit, conj. v. seq. bitbi, adv. etsi, licet, quamvis, quamquam, tametsi: wenngleich, wenn auch, obschon, obgleich, obwohl noha, jólehet ám bátor, ámbár, akár, ha mindgyárt. Syn. ačkolwek acpráwe, bár, bárbi, bars, chotas. Bitec, tca, m. gladiator, luctator, certator, pugnator, is m. pugil, is, m. athleta, ae, m. Kämpfer, Fechter: hartzos, bajnok, küszködő bajvivó. Syn. Sarmownik, 3αpasňit. boh. Šermit, Fechtit. 2) caesor, percussor, verberator: Schlager, Prügler; verö, ütö. Syn. Cápać, Česač, Chnápač, Chnować, Lomec, Šlahać. bitečné, adv. gladiatorie, luctatorie fechtlich, kämpflich: bajnoki módon, bajnokúl. Syn. farmowne, zápasne. boh. ser. míčiti. biteční, á, é, adj: gladiatorius, luctatorius, a, um: fämpflich, fechtlich, den, oder die Kämpfer betreffend: bajnoki, hártzoláshoz (bajnokhoz) való. Syn. farmowni, zápasní. boh. serm'titi. Usus. Bitečná Bitka, gladiatorium certamen, Fechtfampf, viadal. Bitečná račta, ludus gladiatorius, Kämpfspiel, bajnoki játék. Bitečňík, a, m. v. Bitec. Bitečnost, i, f. gladiatura, ae, f. Tacit. der Kampf, das Fechten, Kämpfen, die Fechterei: bajviadal. hartzolás. Syn. Bits ta. 2-do Nro. Sarmowáňí. bitedelne, adv. firme, firmiter, diuturne, constanter. dauerhaft erössen. sok ideig, álhatatoson, állandóúl, tartó san. san. Syn. pewne, stále, tr bitedelní, á, é, adj. firmus, diuturnus, a, um; constans, tis: dauerhaft: erős, sok ideig tartó, tartós, állandó, állhatatos. Syn. pewni, stálí, tr waci, trwantiwi, boh. bitedl ní. Bitedelnost, i, f. firmitas, tis, f. constantia, ae, f. Dauerhaf tigkeit, die Dauer: állandóság, tartósság erősség. Syn. Pews nost', Stálost' Trwacost', Trwanliwost. boh. Bitedlnost. tbitedlni, á, é, adj. v. bitedein'. † Bitedlnost, i, f. v. Bitedel. nost'. bití, á, é, p. c. caesus, percus sus, Hieb, Streich, das Schlagen: verberatus, a, um: ge= schlagen, geprügelt: vertt, veretett, veretletett meg-üttetelt. Syn. cápaní, česaní, napani, dnowani, drani, wmení, mlátení, ráňani, labani, tlučení, vulg. nuwani, papčení. Prov. Zena nebiwa dobrá, než bite; feminae nisi caedantur, non facile sapiunt, raro sunt bonae: die Weiber, das mit sie gut seyn, müssen geschlagen werden: aszszony verve, dió törre jó. 2) cusus, signatus, a, um: geschlagen, geprägt: verettetelt. Usus. Biti Tolár. tbiti et bit, v. bit (bol). Biti, &, n. percussio, flagellatio, fustigatio, verberatio, caesio, nis, f. das Schlagen, Prügen; taglás, verés, ülés. Syn. Bitta, Cápání, česání Chná pen Chnowani, Drání, Lome ni, Mateni, Rañání, Tluce, Slabáni. vulg. Papčeňí. Bitta, i, f. percussio, nis f. ictus, percussus, pultus, pulsus, ús, m. verber, plaga, ae, f. der Schlag mit der Hand, Tom. I. F a tzot bíwali, á, é, adj. qui fuit (vulg. fuitus), gewesener, vólt, a' ki vólt. tzot meg ujitani. Bitce (Bitki) † Bitwa, i, f. v. Bitka. Ronec učinit; gu dokonať: praelium dirimere; defungi praelio: den Streit (Krieg) endigen: az ütközetet el végezni; az ütközeten (hartzon) által esni; azt végben vinni. Bitku wihrát, praelio vincere, Schlacht gewinnen, az ütközetet meg-nyerni; a' gyözedelmet magáéva tenni. BitEu prehrát, vinci praelio, die Schlacht verlieren, a' tsatát elveszteni. W Bitce zostať, zahinút, padnúť : cadere in praelio, in der Schlacht bleiben umkommen, sterben: az ütközetben el esni, meg halni. bitne, adv. v. bitedelne. 2) v. podstatne. bitní, á, é, adj. v. bitedelní. 2) v. podstatní. Bitnost', i, f. essentia, ae, f. : das Wesen, einer Sache, die Wesenheit: lévő állat, valóság, vagyonság. 2) v. Podstatnost'. Bitoft, i, f. ens, entis, n. das Wesen, ein Ding: való, a' mi vagyon. Syn. Bit. bitost'iwe, adv. entitative, wirklich, in der That, valóúl. bitost'iwi, á, é, adj. entitativus, a, um: wirklich, der (die, das) in der That ist való. Bitoft'iwost', i, f. entitativa conditio, entitas, tis, f. die Wirklichkeit, valóság. Bitunek, nku, m. locus serviens mactando, laniena, ae, f. officina lanionum, macellum, i, n. Schlachtbrücke, Schlacht bank Schlachthaus der Meßger: marha - vágó, mészárszék, vágó szék. boh. Rutlof, Slachtata, Rdež Ržezňíci Dobitet bigi. Prov. Do Bitunku west', morti obiicere; dare mactandum: zur Schlachtbank führen, mészár székbe vinni. *Bitunt, u, m. idem. Bíwání, á,n. habitaculum, 'domicilium, i, n. habitatio, nis, f. sedes, is f residentia, ae, f. Wohnung, Wohnplay, Wohnfig, Wohnstadt, Wohnjiätte: lakás, lakóhely, maradás. Syn. Bidlo, Bidlení, zostáwáňí. bíwat, al, ám, V. I. imp. bi wag habitare, inhabitare, colere, incolere, accolere: wohnen, z. B. in einem Lande, bei etwas, am Flusse, Walde: lakni, Syn. bidlet. Prov. R8e má Člowek Uctiwost', tam ge biwat Radost': in sola sparta expedit senescere: wo man in Ehren ist, da ist gut zu wohnen: mint jó ott lakni, a' hol betsülete vagyon a' jámbornak. 2) freq. ex bit (bol): solere esse: pflegen zu seyn: szokni lenni. Usus. Gá sem tam biz wal u neho: frequenter ad eum invisi, ich pflegte öfters ju ihm zu gehen, gyakran szoktam hozzá járni; járos vóltam hozzája. Biwatel, a, m. habitator, ha bitans: Inwohner, Bewohner, lakó, lakos. Syn. Bidlitel. v. Obiwatel. Bíwáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. bíwáwať, al, ám, freq. ex bi wat. biwne, adv. laxe, ample: weit, nicht enge, nicht knapp, geräum lich: tágosan, béven, böven. biwní, á, é, adj. laxus, amplus, a, um: weit, nicht enge, nicht knapp, geräumlich, breit: tágos, bév, böv. Syn. fitoti. Usus. Biwná Bota, laxa ocrea, weiter Stiefel, bov sa ru. Biwnoft', i, f. laxitas, tis. f. Biwolica, i, f. bubala, ae, f. Büffeltuh, bial tehény. Biwoliko, a, n. contemt. et exagger. ex Biwol: ingens bubalus, ein grosfer Büffel, nagy bial. biwolskí, á, é, adj. bubalinus, a, um: den Büffel betreffend, aus Büffel, Büffel: biali, bialból való. Bifanc, u, m. Vesontio, nis, Blabot, u, m. v. Bleptání. Blabotíwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. blabotiwat, al, ám. freq. ex Blatát, a, m. balator, is, m. rivás. blaici, al, ám, V. I. imp. blac, balare, blöken, von Schafen, Kälbern: bégetni, mint a'júh. Syn. zabečať, zablečať. 2) eiulare, vagire, vagitare: heulen, von Kindern: nyivni (nyivok), sírni, jajgatni. Syn. Rričat, narikat, plakat. boh. bečeti. Blačíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. blačíwat al, ám. freq. ex blačat: saepe balare, pflegen zu blöken, gyakran bégetni : boh. bečiwati. blahoslawene, adv. beate, feliciter, fortunate, fauste, prospere glückselig, glücklich: boldogúl, bódogul, 'szerentsésen. Syn. častňe. 2) bene, belle: gut, nevse: jól. Syn. dobre, boh. blaze. : blahoslaweni, á, é, adj. beatus, faustus. fortunatus, prosper, a, um; felix, eis: glüc felig, glücklich: boldog, bódog, boldogságos, bódogságos, szerentsés Syn. 1 častliwi, sča, ftní. boh. blažení et blahoslawení. Usus. Blahoslawená Matka, Blahoslawená Panna Maria etc. blahoslaweni, á, é, p. c. ex blahoslawit: beatus, a, um: beglückt, glücklich gemacht: bóldog, szerentsés, meg bóldogittatott. 2) gloriosus, glorificatus, eelebratus, praedicatus, a, um gepriesen: ditső, ditsös, ditsü, ditsöültt, megditsöíttetett. Blahoslawéňí, á, n. beatio, nis, f. Beglückung: boldogítás, bódogítas, meg-boldogitás. boh. Blažení. 2) glorificatio, celebratio, praedicatio, nis, f. das Preifen, die Preisung: ditsöítés. Blahoslawenost', i, f. v. seq. Blahoslawenstwí, á, n. beatitudo, inis, f. beatitas, felicitas, faustitas, is, f. fortuna, ae, f. Die Glückseligkeit, das Glück: bóldogsag, sze rentse. blahoslawit, il, im, V. I. imp. flaw: beare, beatum reddere: F 2 glück zogen sind: hártya, fejér vékony (gyenge) böretske, lantorna. Syn. Plena (Opona) boh. Blána, mázdra. Usus. Préčná Blana, diaphragma atis, n. septum (trausversum) das Zwerchfell, mitten im Leibe: melynek, és hasnak üregit által rekesztő hártya. 2) alburnum, i, n. Plin H. N.Spinnt, der weifliche zarte Theil am Holze (das weißliche zarte Holz) der Bäume unter der Rinde: a' fának a fejére, a' héja, és fája között. Syn. Mozga w Strome medzi Drewem, a Rórú. † Bléna, i, f. idem. Blanár, a, m. pellio, nis, m. Plaut. pell fex, icis, Kürschner: szöts, szüts Syn. Grznár, Ruňer, Rožuchár, Rožusń t. boh. Rožesnik, Rozisn't. m. blanárčin, a, e, adj. poss. pellionis consortis, der Kürschnerinn gehörig, szölsnéé. Syn. Grznárčin, Rusňerčin, Ros žuchárčin, Rožusňiččin. boh. Rožej ňiččin. Blanáreňí, á, n. exercitium opificii pellionistici, das Treis ben des Kürschnerhandwerkes : szötsósködés, szőts mester ségnek üzése. Syn. Grznáreňí, Rožucháreňí, Rožuļňičeňí, v. Blanárstw. olanárit, il, im, V. I. imp. nar pellionem agere, opificium pellionisticum exercere: ein Kürschner seyn, einen Kürschner abgeben, das Kürschnerhandwerk treiben: szülsösködni, szóts mesterséget üzni. Syn. Grznárit, Rožucharit, Ro žusničit, Rusñerit. Blanárka, i, f. uxor pellio nis die Kürschnerinn, szótsné, szöts felesége. Syn. Grznár ta, Rus nerka, Rožuch'árka, Rožusnička. boh. Rožefňice. blan |