Ha a házasság valamelyik házastárs halála következtében szünik meg, a hitbér követelésének joga s illetve kifizetésének kötelezettsége átszáll az örökösökre. 22 Midőn az elhunytnak leszármazói nincsenek, az irott hitbért, hitvestársi öröklés utján, a hátramaradt házastárs örökli: 23 mert az irott hitbér a kedvezményezett házasfél szerzett vagyona gyanánt tekintendő. Ebből folyik, hogy ha maga a túlélő házastárs kötelezte volt a hitbért, akkor hitvestársának lemenők hátrahagyása nélkül elhalálozása esetében senkinek sem köteles azt kifizetni. Ha pedig idegenek kötelezték a hitbért, úgy azoktól a túlélő házasfél fogja, hitvestársi öröklés alapján, a hitbért követelhetni. 24

II. A fentebb (I.) fejtegetett irott hitbér kétféle lehet. Nevezetesen: vagy olyan, melyet a feleség részére köteleznek a férj s illetve ennek rokonai, vagy idegenek: u. n. egyenes irott hitbér (dos scripta directa); 25 vagy pedig olyan, melyet a férj javára 26

22 Kir. tábla 15642/1886. sz.: Alperes feleség viszonkeresete folytán, oldalági felperesek a 262 frt 50 kr. irott hitbér megfizetésében az örökhagyó utáni örökségük erejéig marasztalandók voltak; mert a hitbér mennyiségét és valódiságát kétségbe nem vonták és mert a hitbér az özvegyet a férj hagyatéki javaiból megilleti.

28 Curia 1113/1882. sz. Ha a nő férje előtt végrendelet nélkül halt el, az irott hitbér hitvestársi törvényes öröklés folytán a férjre száll. Ha tehát a nő után gyermekek maradtak, a hitbér ezeket illeti, mert ez esetben a hitvestársi öröklés ki van zárva. Dtr. Ujf. 2. k. 39 1.

V. ö. Moder id. cz. cz.

21 Idl. törv. szab. 14. §. (L. 14. §. 12. jegyz.)

25 L. Herczegh id. m. 48. 1., Jellinek id. m. 469.

26 Plan. 829. sz.: Uxore sine prolibus decedente superstes ejusdem maritus non solum in mobilibus illius aquisitis succedit, sed insuper si defuncta consors eidem contra-dotem obligavit, illamque alicui fundo immobili aquisito irradicavit, ille, qui in eodem fundo successit, tenetur ipsi ejusmodi contra-dotem exolvere, quia mobilia competunt marito ex lege, contra-dos autem ex contractu, adeoque unum cum altero confundi non potest.

Plan. 630. sz. Licet tituli 93., 94., 96., 97., 98., 104. et 105. 1-mae ac reliquae leges de dote dumtaxat mulieribus competente, earumque excontentatione disponant, si tamen contractu matrimoniali mediante per sponsam sponso contra-dos obligata est, et haec post consummatum matrimonium nullis directis successoribus relictis marito praemoriatur, túnc condivisionales ejus, quos videlicet successio avitae substantiae respicit, non alias massam successionalem a marito defunctae, vel legatariis ejus repetere possunt, quam excontentata contractualiter obligata contra-dote; quia successio cum onerevadit, contractus vero stricti juris sunt, et successores etiam obligant, prae

köteleznek a feleség, ennek hozzátartozói vagy mások: u. n. viszonhitbér (contrados). 27

cipue in ejusmodi casibus, dum sorori actorum legali dote non contentae ad contractualem condescendere placuit; jam vero marito quoque mutuam, et reciprocam in casum defectus uxoris recompensam acceptare licuit, quae quidem contractualis uxoris dos, velut in casu eo, ubi maritum praemori contigisset, cum longe ultra legis praescriptum in beneficium uxoris consanguineorum cessisset, ita secuto contrario eventu ex identitate rationis marito aeque, ac iis, qui ipsum per testamentum repraesentant, ex contractu competit. aquisitionis nihilominus uxorae fundo superexistente jura successionalia contra-dote gravari nequeunt, cum onera praeferenter ex aquisitis depurari debeant.

Leg. itsz. 9818/1877. sz. A viszonhitbér ugyanazon alapon nyugszik és ugyanazon elvek alapján bírálandó el, mint a törvényes, illetve irott hitbér. Dtr. 21. k. 6.

Legf. itsz. 8035/1879. sz: A viszonhitbér, melynek fizetésére a házassági szerződésben a menyasszony részéről az apa kötelezte magát azon esetre. ha leánya a házassági egybekelésből származó gyermek nélkül halna el, megitélendő, ha a nő után maradt ugyan gyermek, de az a házasság megkötése, illetve a házassági szerződés kelte előtt és nem a házassági szerződést kötő férjétől származott. L. Jellinek id m. 469.

V. ö. Kövy id. m. 292. §., Kelemen id. m. 218. §., G. Madarassy (id. m. 213. §.) szerint «viszon-hitbér oly hithér, melyet a feleség férjének kötelez», Kallós id. m. 466. §.. Suhayda id. m. 325. §., Zlinszky id. m, 554. l., Herczegh id. m. 41. l., Tóth id. m. 380. 1.

27 Frank (id. m. 279. §.) és nyomán Moder (id. cz. cz.) az irott hitbér kapcsán, ettől «lényegesen különböző» jogintézmény gyanánt tárgyalnak egy u. n. kikötött «özvegységi jutalom (dos scripta)» czímű intézményt.

Mindaz, a mit eme, a túlélő házastárs megvigasztalására szolgáló állítólagos jogintézmény tekintetében felhoznak, abból áll, hogy a kedvezményezett házasfélnek túl kell élnie házastársát, mert különben az özvegységi jutalom elenyészik; és Moder szerint ezen felül még, hogy az özvegységi jutalom érvényéhez a házasság elhálása nem szükséges.

Nevezett irók arról nem tesznek említést, hogy az általok felhozott jellegző kellékeken kívül, egyebekben osztja-e az u. n. ‹özvegységi jutalom»> az irott hithér jogi természetét, vagy sem?

Ha osztja, akkor az «özvegységi jutalom» nem egyéb, mint oly irott hitbér, melynek érvénye attól függ, hogy a kedvezményezett házasfél túlélje házastársát. Ily kikötést, mint láttuk (39. §. 14. jegyz.), az irott hitbér megtűr, a nélkül hogy jogi természete megszünnék és más jogintézménynyé vegységi jutalom»-má válnék.

Ha pedig az «özvegységi jutalom» nem csak lejárati idejére, de jogi természetére nézve is eltér az irott hitbértől, mire a Moder által felhozott ama sajátság látszik mutatni, hogy érvényéhez a házasság elhálása nem

MÁSODIK RÉSZLET.

Szerződési házassági vagyonjog.

I. CZÍM.

Házassági szerződés.

40. §. A házassági szerződés fogalma, jogi természete és szabályai.

1

I. Házassági szerződésnek az olyan szerződés neveztetik, mely a házasfelek mint ilyenek között a vagyoni jogviszonyokat szabályozza. 2

szükséges, akkor az állítólagos «özvegységi jutalom» egyszerű halálesetre szóló ajándékozást, nem pedig valamely specificus jellegü családi jogintézményt képez.

A mondottakból kitűnik, hogy a nevezett irók által jellegzőként felhozott kellékek alapján észszerűleg nem lehet külön jogintézmény gyanánt felállítani az u. n. «kikötött özvegységi jutalmat». És még kevésbé lehet ezt tenni jogtörténeti alapon és szempontból; minthogy jogforrásainkban sehol sem említtetik az állítólagos «özvegységi jutalom».

1 A házassági szerződés (contractus matrimonialis) is egyike jogunk azon intézményeinek, melyek a joggyakorlat által honosíttattak meg.

Első nyomaira a plan. 630., 727., 824. sz. döntvényeiben, a Molnár által id. m. I. k. 124. 1. 22. sz. a. fentartott határozatban, törvénytárunkban pedig az 1852. évi ősiség nyilt parancs 12. §-ában (1. 40. §. 11. jegyz.) és az 1877. 20. t.-cz. 113. §. 5. pontjában (1. 40. §. 10. jegyz.) bukkanunk.

Valami nagyon elterjedve a házassági szerződés hazánkan sohasem volt és nincs ma sem. Népünk jellemének nem rokonszenves eme jogintézmény; mit igazol azon újabb tapasztalás is, hogy mig több, jogéletünkben az előtt nem szokásos intézmény erősen meggyökerezett nálunk az osztr. polg. törvénykönyv ideiglenes uralma folytán, addig a házassági szerződésre nézve ezt nem mondhatni.

-

Sa mi házassági szerződés ma, korunk irányánál és viszonyainál fogva természetesen nagyobb számban, mint hajdan, köttetik is, annak is legnagyobb része főleg a német, izraelita és szerb házastársakra, tehát nem a magyar fajra esik.

Egyébként a foglalkozási különbség kihatása is erősen észlelhető.

Leginkább el van terjedve a házassági szerződés a kereskedők és iparosok, tehát ugyanazok közt, kik között: t. i. a főleg idegen elemekből állott városi polgárok közt, korábban is honosabb, sőt mondhatni, csaknem

3

Házassági szerződés által lehet a törvényi házassági vagyonjogot egészben fentartani, vagy egészen hatályon kivül helyezni és ujjal helyettesíteni, vagy pedig csak némely részben megváltoztatni. Utóbbi esetben a szerződési házassági vagyonjog mellett életbe lépnek a házasfelek közt a törvényi házassági vagyonjog ama intézkedései is, a melyek szerződésileg ki nem zárvák, vagy nem módosítvák.a Ha a házassági szerződésből nem tűnik ki, hogy a felek egészen ujat akartak-e életbeléptetni, avagy a törvény által megállapítottat csak bizonyos részben módosítani: kétség esetén a vélelem a módosítás mellett szól.

A házassági szerződések átalában a kötelmi jog szabályai alá esnek s azok szerint birálandók meg,5- a házassági jogviszonyból folyó némely eltérésekkel.

A házassági szerződések tárgyát csak a házasfelek és nem a törvényes házasságban nem élő egyének közötti és csak a vagyoni jogviszonyok képezik. E vagyoni jogviszonyok lehetnek vagy olyanok, melyek már a házasság fennállása alatt, vagy pedig olyanok, melyek csak a házasság felbomlása után állanak

kizárólag szokásos volt a házassági szerződések kötése. V. ö. Nánásy id. m. 315. l.

2 1886. 7. t.-cz. 22. §. (L. 40. §. 12. jegyz.)

Legf. itsz. 2740/1881. sz.: A házastársak vagyoni viszonyaikat házassági szerződés által szabadon szabályozhatják. Dtr. 28. k. 157.

Legf. itsz. 2740/1881. sz.: A házasfelek azon jogukban, hogy saját vagyonuk kezelésére nézve egymás közt egyességet köthessenek, nincsenek gátolva. Dtr. 28. k. 157.

V. ö. Wenzel id. m. 242. §. 7. és 397. §.. Cholnoky id. m. 277. §. 3 L. Különös rész. Első részlet.

4 Curia 4101/1883. sz.: Ha a házassági szerződésben a hozományra nézve oly megállapodás foglaltatik, hogy ha nő a házasság első évében halna el, a férj a hozományt egészben, ha a második évében halna el, azt felében tartozik a szülőknek visszaadni, de a későbbi elhunyta esetére a szerződésben további rendelkezés nem foglaltatik ily esetben a nő későbbi elhunyta a férj öröklési jogát ki nem terjesztheti az egész hozományra. Mert a szerződés nem intézkedvén, törvény erejénél fogva a készpénzbeli hozomány megtartására a férj jogosítva nincs. De másrészt a nőnek a két évnél később beállott elhalálozása a túlélő férjet a házasság két évében nyert jogától sem foszthatja meg s így a hozomány feléhez a férjnek öröklési joga ily esetben neje későbbi elhunytával is fenmarad. Dtr. ujf. 7. k. 1.

5 V. ö. Suhayda id. m. 324. §. a jegyz., Knorr id. m. 351. §., Zlinszky id. m. 559. 1., Herczegh id. m. 45. 1. Cholnoky id. m. 277. §.

elő. Utóbbi jogviszonyok ismét a szerint, a mint a házasság halál vagy egyéb ok folytán szűnik meg, lehetnek élők közöttiek és halál esetére szólók. Ehez képest szoktak a házassági szerződések vagy csak élők közötti, vagy egyuttal halálesetre vonatkozó jogviszonyokra is köttetni.

6

Midőn a házassági szerződés valamelyik házastárs halála esetére is szabályozza a felek és illetve örököseik között a vagyoni jogviszonyokat, a halálesetre szóló és ennélfogva öröklési jogi intézkedés, jogi természete szerint, öröklési szerződést képez. Ebből következik, hogy a házassági szerződés egyuttal öröklési szerződést tartalmazhat és azon intézkedések, melyek az öröklési szerződés jellegével bírnak, ez utóbbi jogintézmény szabályai szerint bírálandók el. 7

Házassági szerződés tárgyát nem képezheti az, a mi ellentétben áll a tiltó törvényekkel, az erkölcscsel és a házasság termé

6 V. ö. Zlinszky (id. m. 559. 1.): «... midőn a házassági szerződésben halál esetére való intézkedés is foglaltatik, ez esetben a házassági szerződésnek erre vonatkozó része valóságos örökösödési szerződés . . . » Herczegh (id. m. 46. l.): «Ha a házassági szerződésben halál esetére szóló intézkedés foglaltatik; ekkor öröklési szerződésnek tekintendő. . . »

Nyilván való, hogy Herczegh tanítása nem szabatos; minthogy nem az egész házassági szerződés, hanem, miként Zlinszky helyesen állítja, annak csak halál esetére szóló intézkedései képeznek öröklési szerződést.

7 A lényeges kihatással biró megkülönböztetést házassági szerződés és öröklési szerződés között, figyelmen kívül hagyják a következő határozatok :

Legf. itsz. 1680/1874. sz.: Törvényeink szerint házassági s így kétoldalu szerződések érvényesen köthetők lévén s ily szerződések a szerződő felek végrendelkezéseit korlátozván, a felek valamelyike által ily kétoldalu szerződés ellen tett végrendeleti intézkedés érvénytelen. Dtr. 12. k. 11. l.

Legf. itsz. 9152/1873. sz. (L. 12. jegyz.)

E határozatok téves kijelentést tartalmaznak; mert a házassági szerződés nem korlátozza a szerződő felek végrendelkezési szabadságát. Ily kihatással csak az öröklési szerződés bír, ha mindjárt az házassági szerződésbe foglaltatott is be.

Öröklési szerződést pedig képez az a szerződés, illetve házasság tartama alatti jogviszonyokat szabályozó házassági szerződésnek az a pontja, mely tisztán halálesetre szóló, a jövendőbeli hagyaték vagy annak egy része iránti intézkedéseket tartalmaz. Az ily szerződés házassági szerződésnek akkor sem vétethetik, ha ennek keretébe foglaltatott is be, vagy a felek azt kifejezetten házassági szerződésnek nevezik is. V. ö. Enyiczkei id. m. 26. l.