Az Ausztriai átalános magánjog alaptanai: függelékül az Ausztriai átalános polgári törvénykönyv : jegyzetekkal és utalásokkal ellátvaStampfel-Féle, 1906 - 244 strán (strany) |
Časté výrazy a frázy
adós ajándékozás áll amennyiben átadás átalában bérlési bír birói biróság birtokos bizonyos dologbani dologi jog dolognak Egészen hatályon kívül egyenlő elidegenítés ellen Ellenben előbbi elővásárlási jog érvénytelen esetben FEJEZET fél felek felelős feltétel gyermek habár hagyaték hagyo hatalmazott hatályon kívül helyeztetett hatályon kívül helyezve határoztatik házasság helyezve az 1877 hitbizományi hitelező idegen idő illeti ingatlan dolgok ingó iránt Jegyzet joga jogalany jogi jognak jogok jogosított jogosítva jogot jogügylet jóhiszemű jószág kétség esetében kivül köteles kötelesrész kötelezett kötelezettség követelheti követelni közrendtartási közt magánjog alaptanai másnak meghagyás meghatározott melyek midőn mindazáltal neveztetik nézve nyilvánkönyvekbe osztatik osztr örökhagyó örökhagyónak örökös örökösök örökség polg rendszabályok rendszerint rosszhiszemű száll személy személyes szerződés szerződések szolgalmak szolgalmi szolgalom szükséges szülők tartozik tekintendő tekintetik telki törv törvény törvényes törvénykönyv törvkv tulaj tulajdon tulajdonos tulajdonosnak ugyanazon ügylet ügyletet vagyon valaki valakinek valamely dolog végett végrendelet vélelem vélelmeztetik vétke világosan zálog zálogjog
Populárne pasáže
Strana 102 - ... fölé fedelet vagy erkélyt építhessen; 5. a füstöt a szomszéd kéményén keresztül vihesse ; 6. az ereszt másnak telkére bocsáthassa; 7. a szomszéd telkére folyadékokat önthessen vagy azon keresztül vezethessen. Ezen s más hasonló házi szolgalmaknál fogva jogosítva van a házbirtokos szomszéda földén valamit tenni, mit ennek tűrnie kell.
Strana 66 - Ha valamely jogeset sem a törvény szavai, sem annak természetes értelme szerint el nem határoztathatik, a törvényekben világosan elhatározott más hasonló esetekre és más azzal rokon törvények alapokaira kell tekintettel lenni. Ha a jogeset mégis kétséges marad, ügy azt, a szorgalmasan összeszedett és éretten megfontolt körülmények tekintetbe vétele mellett, a természeti jogelvek szerint kell elhatározni.
Strana 86 - Ha valamely dolog állagára való jog a haszonvételre! joggal, ugyanazon egy személyben egyesül, a tulajdon-jog teljes és osztatlan. De ha valakinek csak a dolog állagára, a másiknak ellenben, a dolog állagára való valamely jog mellett, annak haszonvételére van kirekesztő joga, akkor a tulajdonjog meg van osztva, és mind a kettőre nézve teljetlen. Amaz főtulajdonosnak, emez haszonvevő tulajdonosnak neveztetik.
Strana 87 - ... iparostól, vagy fizetésért oly személytől szerezte, kire azt a felperes használat, őrizet végett vagy bármi más czélból maga bizta. Ez esetekben a jóhiszemű birtokosok nyerik meg a tulajdont, s az előbbi tulajdonost csak azok ellen illeti a kártalanitási jog, kik neki e részben felelősek.
Strana 87 - A tulajdonjog gyakorlatának általában csak annyiban van helye, a mennyiben ez sem egy harmadiknak jogaiba nem vág, sem a közjó fentartása és előmozdítása végett, a törvényekben rendelt korlátokon túl nem megy.
Strana 231 - Ha az utalványozó oly harmadikra bizta a fizetést, ki neki semmivel sem tartozik, ügy ennek szabadságában áll ezen utalványt el vagy el nem fogadni. Ha el nem fogadja, ügy új kötelezettség nem létesül ; ha elfogadja, akkor meghatalmazási szerződés keletkezik közötte és az utalványozó közt, de utalványossali szerződés még nem. 1404. §. Az utalványozó az utalványos által még el nem fogadott utalványt visszavonhatja. Ez esetben az utalványozott, a meghatalmazásnál...
Strana 102 - ... 474. §. A telki szolgalmak két telekbirtokost tesznek föl, kiknek egyikét mint kötelezettet a szolgalmi, a másikat mint jogosítottat az uralgó jószág illeti. Az uralgó telek vagy mezei gazdaságra, vagy más haszonvételre van szánva ; azért is megkülönböztetnek a mezei és házi szolgalmak.
Strana 108 - ... fenmarad. A haszonélvező tehát minden terheket átvállal, melyek a haszonélvezés engedélyezésekor a szolgalmi dologgal össze voltak kötve, s igy az arra bejegyzett tőkék kamatait is. Ötét terhelik a dologtól járó rendes és rendkívüli tartozások, a mennyiben a haszonélvezés tartama alatt vett haszonból fedezhetők ; ő viseli azon költségeket is, melyek nélkül a hasznok el nem érhetők.
Strana 206 - A közadós neje valamely dolognak mint tulajdonának visszaadását csak az esetben követelheti, ha bebizonyítja, hogy a visszakövetelt dolgot már a házasság megkötése előtt bírta, vagy a házasság megkötése után, de nem a közadós pénzén szerezte.
Strana 105 - Ellenben a járási jog lovaglási jogra, vagy állatok általi vitetésre, sem a marhahajtási jog, a szolgalmi földön nehéz terhek vontatására, sem a szekerezés joga marhának szabadon áthajtására, különös engedély nélkül ki nem terjesztethetik.