wek, adj. quotuscunque, tacunque, - tumcunque: wie mancher, akár hányadik, valahányadik.

tolkowani, á, é, p. c. v, medzení.

† Rolkowáňí, ά, n. ex koltowati. v. Medzení. Rolkowání, ά, n. ex foltowat fa: lusus pyramidum, das Kegelscheiben, Kuglizás. Folkowat sa, kowal sa, kugem sa V. I. imp. tug sa: ludere pyramidibus, conos evertere globulis, conis ludere: bos seln, Kegel scheiben: kuglizni. Rolki zrážať.

† kolkowati, owal, ugi (u), v. medziť.

Rolkowáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq.

kolkowawat sa, al sa, ám sa, freq. ex toltowat sa..

Rollácí, f, v. 3nosta Gedel. * Rollácia, è, f. idem.

Rolmagzer, zra, m. v. Dr. žibabka.

† Rolmagzerka, i, f. dem, et Skupanka, Stískalka. + Rolna, i, f. v. seq. Rolňa, i, f. tectum currule, nubilar, nubilare, is, n. Wa= genschoppen, gedeckter Gang; szin, fej-haj. Syn. Sin, Sopa, Stoga, Pristresi, Úkol, Wozáreň, Wozárňa. boh. Rolna, Rulna, Růlna, Stuge. Rolniček, čtu, m. dem. V. Rolínček.

1

Rolňík, u, m. v. Rolínek. Rolo, a, n. v. Rolefo. Garabé Rolo, kterím ťažké Weci 3 Losi sa táhnú (boh. Rolo čeřábí, nimž težké w'eci 3 Siffu se táhnú): geranium, i, n. trochlea, ae, f. Kran, damit man die Läste aus den Schiffe zichet: teher fel-vonó tsiga, tekerő tsiga. Syn. 5e= wer. 5rebeňowé (cewné, boh.

hřebowné) Rolo: v. cewni. Srnčárské Rolo: rota figulina (figularis), Töpferrad, korong, fazikas kerék. Par. Páp. Mlinské Rolo: rota molaris, Mühlrad, korong, malom kerék. Studničné (na Studníci) Rolo, i. e. Stripec: trochlea, ae, f. das Brunnenfeil, das Brunnenrad: kút kerék, tekerö tsiga. Weterné Rolo: rota spiritalis, das Windrad, szél-kerék. Wozné (wozowe, na Wozi) Rolo, i. e. Roleso; rota, ae, f. das Rad am Wagen, kotsi kerék. Instrum. Rolem, circa, circum, herum, um, und um: környül, környülle, körül. Rolem okolo: circum circa, herum, tings herum: körös környül. Res lahňem na prawu Stranu, Hned sa mi začne glawa Rolem točit: cum in dextram partem decumbo, mox vertigine afficior (laboro): wenn ich mich auf die rechte Seite le ge, so kekomme ich gleich den Schwindel: ha (midön) a' jobbik oldalamra le fekszem, azonnal szédeleg a' fejem. 2) circulus gyrus, i, m. orbis, is, m. Kreis, Sirkel: kerék, kerekség. Syn. Rolefo, Okruhloft. vulg. Cirtel, boh. Cirtl. Rolo urobit: orbem colligere einen Kreis schlißen oder ma= chen, kereket vetni, tsinálni. Do Rola sa postawić: in orbem consistere, in einen Kreis treten, kerékben állani. Rolo mefáčné (okolo Mesáca): halo, nis, m. Kreis (der Cirkel) um den Mond: hold-udvara (kereke.) Rolo dwanást'i gwezd nebestích: zodiacus, Thierkreis der himmlischen zwölf Zeichen, egy keresztül járó égi abronts, mellyen a' tizenkét égi jegyek vagynak. 3) orbis,

is, m. discus, i, m. Scheie be mély tál (tányér.) 5lboká Misa, hlbokí Taňir. *Rolocér, u, m. v. Rolocír. * koločerowí, á, é, adj. v. toLočírowi.

Rolocír, u, m. 3elina Plantago major Linn. der große Wegerich, széles levelű, úti fü. Aliud est. Rolowratec, Rotrč et Pupkowa Zelina.

kolocírowi, á, é, adj. ex plantagine, aus Wegerich. Rolobnát, a, m. longurio, nis, m. longurius, i, m. Lümmel, großer Kerl, der alte Lümmel, ein Schimpfwort: magos (nagy lábú,, hoszszú) ember. Syn. wifotí Clowet. Roloman, a, m. Colomannus, i, m. Coloman, kálmány.. + Rolomast, i, f. v. seq. Rolomaz, i, f. axungia, ae, f. die Wagenschmiere, szekér kenö, kolomáz. boh. Rolomast, et Rolomaz.

* Rolomaž, i, f. idem. Rolomaznica, i, f. theca (ola) axungiaria, vas (dolium) axungiarum: Schmierbüchse des Wagens, Schmiermeste, Schmierfaß: szekér kenö (kolomáz edény. boh. Rolomaznice. 2) v. Ralomaznička.

* Rolomažňica, í, f. idem. kolomazniččin, a, e, adj. poss. axungiaria, der Wagenschmiers verkauferinn gehörig, kolamáz (szekér kenő) árosnéé. Syn. tolomazničin. * kolomazniččin, a, e, poss. idem.

adj.

Rolomaznice, f. v. Rolómaznica.

Rolomazničení, á, n. v. Rolomaznictwí. kolomazničin, a, e, adj. poss. v. Folomazniččin. tolomažničin, a, o, adj. poss. idem.

kolomazničiť, íl, ím, V. I. imp. níč: v. kolomaznikował. Rolomazňička, i, f. axungiaria, ae, f. negotiatrix axungiae: welche die Wagenschmiere verkauft, die Wagenschmiereverfäuferinn: kolomaz árosné. * Rolomaznica, i, f. idem. Rolomaznictwí, a, n. negotiatio axungiaria, Wagenschmie= rehändlerei, szekér kenő (kolomáz) árulás. Syn. Rotomazňičeňí, Rolomaznikowáňí. Rolomaznictwo, a, n. idem. Rolomazňík, a, m. axungiarius, i, m. negotiator axungiarius: Wagenschmierehändler, der die Wagenschmiere verkauft: szekér kenö fözö, kolomáz áros.

*

1

* Rolomažňíť, a, m. idem. tolomazníkow, a, e, adj. poss.

axungiarii negotiatoris (excoctoris ), dem Wagenschmierehänd ler gehörig, szekér kenő árosé. * kolomazníkow, a, e, adj. poss. idem. Rolomaznikowáňí, á, n. v. Rolomaznictwí. kolomaznikowat, kowal, kugem, V. I. imp. tug: axungia negotiari, axungiam distrahere: die Wagenschmiere ver kaufen, kolomázt (szekér kenöt) árulni, azzal kereskedni. Syn. tolomazničiť, kolomaznikem bit.

† Roloq'uintida, i, f. v. Zámorska Tekwica. Rolotáňi, á, n. v. Rloktání. kolotať sa, al sa, ám sa, V.I. imp. ag fa: v. tlottat. Rolotáwáňí, á, n. Nom. Verb.

ex seq.

kolotáwať sa, al sa, ám sa, freq. ex tolotať sa. Rolowrat, u, m. rhombus netorius: das Spinnrad, rokka. 2) lyra (vulgaris domestica), ae, f. die Leier, lant németh (kö

(közönséges) lant, kintorna. vulg. Lagra. Prov. To ge starodáwni Rolowrat: est vetus cantilena, antiqua naenia (nenia): es ist die alte Leier, régi danolás (dúdolás) ez. 7a gednem Rolowrate hrať: pri gednem Rolowrate został zetrwáwat: eandem cantilenam canere, eandem chordam tangere, eadem chorda oberrare: immer bei einer Leier bleiben, bei der alten Leier bleiben: egy húron pengölni, tsak azon egy dolgot vitatni. v. Pesnička. Rolowratec, tča, m. v. Rolowratník. 2) 3elina. Euphorbia helioscopia Linn. a) esula (maior), ae, f. tithymalus, et tithymallus, i, m. et f. et tithynalon, i, n. tithymalis, idis, f· Pin. H. Ñ. Colum. die Wolfsmilch, eine Pflanze farkas tej, ördög tej. Syn. wičí mléč, wičí mléčník, wlté mléko, Smetanit, vulg. Smotanit Aliud est Chwg. ta, et psé mléko. b) Sladří Rolowratec: tripolium, i, n. Plin. H. N. süße Wofsmilch, ein Kraut édes farkas tej. Rolowrátek, tku, m. rhombulus (rhombellus) netorius das Spinnrädchen, kis rokka, rokkátska. Syn. Rolowrátit. 2) lyrula, das Leierchen, lantotska, kintornátska. Syn. Rolowráčík. vulg. Lagricka. Rolowračeňí, á, n. cantus lyrae vulgaris, das Leier: lantolás. vulg. Lagrowání. Rolowrátiček, čtu, m. dem. ex seq.

dem.

Rolowrářík, ú, m. v. Rolowrá

tet.

kolowratit, il, ím, V. I. imp. wrat: lyra vulgari canere, leiern auf der Leier, lantolni. lagrował.

Folowratni, á, é, adj. lyram adtinens, die Leier betreffend kintornához való. Rolowratní Hudec v. Rolowratnik. Rolowratňica, i, f. lyratrix, lyram pulsans fem. Leirerin, kintornázó (lantoló) aszszony. Rolowratňít, a, m. lyrator, lyram pulsans homo, lyricen, inis, m. Leiermann, Leierer, kintornázó, lantoló. Syn. Ros lowratec, vulg. Lagrár. kolozubi, á, é, adj. v. bezzubí. Roltra, i, f. siparium, i. n. der Fürhang, hinter welchen die Schauspieler find: elö tüggesztett kárpit. Syn. Opona. Rolúch, a, m. hinnulus cervinus, hinnuleus: Rehe, junges Hirschlein: szarvas fi, fiatal szarvas. Syn. Mladi Geleň, Gelenek, Geleňik, Spicák. Romár, a, m. culex, cis,

m.

empis, is. m. Linn. die Mücke, die Gälse: szúnyog. Prov. Romára cedis, a Lawù (Welblúda) hltás: culicem percolas, camelum glutis. Superstitiosus et praepostere meticulosus es: du haltest (hälst) dich auf mit kleinem Sachen, und verschluckest (vernachleßigest) die großen: a' szunyogot el-szalasztod, a' tevét meg-eszed. Romár Slámku nese. Mis do Déri nemohla (newesla) Tekwicu nesla: sus cum minerva certamen suscipit. Musca onus cameli ferre gestit. Mus non ingrediens antrum, cucurbitam ferebat. Cum ipse sibi consulere non possit, aliis conatur opitulari. Conatur maiora viribus suis: er will mehr aufladen, als er tragen fann: követ vet nálánál nagyobbat; többet válalfel magára, mint sem vihet. Čo Roň premože, to Romár nemože: formicae non possunt

-

fer

ferre onus camelorum, mann soll keinem mehr aufladen als er tragen kann: a' mit a' szúnyog nem vihet, el- birja az ökör. Romár Slamki neber: ne gladium tollas mulier, sper ne ostendas, quam praestare non possis. Ne suscipias negotii molem, cum nequeas auxiliari. Zagáca s zanechal, a Romára hoňíf: omissa hypera (laena) pedem insequeris Hyper. omissis his, quae magis ad rem adtinebant, laevicula quaepiam curas. Romárćek, a, et rečka, m. dem. ex Romárek. komárčekow, a, e, adj. poss. ex praec. v. tomártow. Romárek, rka, m. dem. parvus culex, culiculus, i, m. eine kleine Mücke, szunyogotska, kis szúnyog. Romáristo, a, n. contemt. et exagger. ex Romár. komárkow, a, e, adj. poss. parvi culicis, der kleinen Mü. de gehörig, kis szúnyogé. Romárňan, a, m. comaromiensis homo (civis), ein Ko morner, komáromi ember (polgár). komárňančin, a, e, adj. poss. comaromiensis feminae, der Komornerinn gehörig, komáromi személlyé (aszszonyė). Romárňanka, i, f. comaromi

ensis femina, eine Komornerinn, komáromi személly (aszszony). komárňanow, a, e, adj. poss. Comaromiensis hominis, dem Komorner gehörig, komáromi

emberé.

komárňanski adv. more comaromiensi, fomornerisch, komáromi módon. Syn. potomárnanti.

komárňanítí, á, é, adj. comaromiensis, e: fomorner, komá

romi. Romárňanská Stolica: Comitatus Comaromiensis, die komorner Gespanschaft, komárom Vármegye Romárno, a, n. Mesto uherské pri Dunagi: Comaromium (Comarinum, Gomorra Par. Páp. civitas Hungariae: Komorn, eine ungarische Stadt : Komárom, város. tomárow, a, e, adj. poss. culicis, der Mücke gehörig, szúnyogé.

komárowi, á, é, adj. culiceus a, um: e culice: die Mücke betreffend, aus (von) der Mücfc: szúnyogi, szúnyogból való. Romárowi Sadlo.

Rombalia, e, f. v. Gombalía. † Rombast, u, m. v. Rompas. Romedia, e, f. comoedia, ae f. die Komödie, das Lustspiel, Schauspiel, ein öffentliches Freudenspiel: komédia, komédia játék. Syn. obecná weselá gra. Ge Romedia: comoedia agitur, es ist Kombrie, komédia vagyon, tartatik. Romediu brat: agere comoediam, Komodie spielen, kómédiát játsza. ni. Na Romediu ist: ire spectatum comoediam, in die Komödie gehen, komédiára menni. 7a Romédii bit: interesse Comoediae, in der Komödie seyn, ihr beiwohnen: komédián lenni, megjelenni. 2) fabula, ae f. drama, tis, n. Komödie, Schauspiel: komédiai játék. Syn. Diwadlo. 3) ludus, i, m. Komödie, Lustbarkeit, Schdcferei: játék. Syn. 5ra. 4) turba, ae, f. Lärm, Spuf: lárma, háború zűrzavar. Syn. Lárma, boh. Romédie. Romediant, a, m. comoedus, comicus, scenicus, i, m. comoediastes, ae, m. actor, is m. histrio, is, m. ein Kombdiant, Lustspieler: komédiás, já

játékos. Romediantem bit: Comoedum esse, histrionem agere: ein Komödiant feyn, komédiáskodni.

komediantčin, a, e, adj. poss. comoedae, scenicae: der Komödiantinn gehörig, komédiásnéé. Romédiantka, i, f. comoeda, scenica, comica, ae, f. Ro mödiantinn, Lustspielerinn: komédiásné, komédiás aszszony. Romediantňičta, i, f. idem. tomediantñícti, adv. v. tomediantski.

komediantйicki, á, é, adj. v. tomediantstí. Romediantnictwí, á, n. ars comoeda (comica scenica): Komödienkunst, komédia mesterség. Syn. Romediantstwí. Romediantňít, a, m. v. Romediant. komediantйikow, a, e, adj. poss. v. tomediantów. komediantow, a, e, adj. poss. comoedi, scenici, histrionis, actoris, comici: dem Komö= diante gehörig, komédiásé. tomediantski, adv. comice, scenice, comedice: komödiantisch komödienmäßig; komédiásan. komediantski, á, é, adj. comicus, scenicus, comoedicus: a, um: komödiantisch, komödienmäßig komédia, komédiás. Romediantsti Dom: theatrum, Komödienhaus, komédia ház. Romediantski Písar, poeta comicus, Komödienschreiber, komédia író.

Romediantstwi, á, n. v. Romediantnictwí.

Romedie, f. v. Romedia. Rometa, i f. cometa, et cometes, ae, m. der Komet, Kometstern üstökös tsillag. Syn. chwostnatá (ocasatá ) Hwézda. Romín, à, et u, m. Caminus,

i, m. fumarium, infumibu

lum, i, n. der Rauchfang, der Schorstein Kamin: kürtő, kémény. Syn. Dimnik, Dimubeh, Roch. Rominár, a, m. caminarius, caminorum purgator: Rauchfangkehrer, Schorsteinfegen: kémény seprő (tisztító) boh. Romiňit.

Rominárček, a, et rečka, m. dem. parvus caminarius, ein kleiner Rauchfangkehrer, Schorsteinfeger: kémény seprötske, tisztítótska, boh. Romíníček. kominárčin, a, e, adj. poss.

caminariae, caminorum purgatricis der Rauchfangkehrerinn gehörig, kémény seprönéé, tisztitonéé. boh. tomiňíčin. Romináreňí, á, n. v. Rominárstwí.

kominárit, il, ím, V. I. imp. nar: cominarium esse (agere), ein Rauchfangkehrer seyn, die Schorsteinfegerei treiben: kémény seprö mesterséget üzni, kémény tisztítónak lenni. Syn. Rominarem bit.

Rominarka, i, f. caminaria, ae, f. uxor caminarii: Schorsteinfegerinn, Rauchfangkehrerinn: kémény seprő (tisztító) felesége, boh. Romíňice. kominárow, a, e, adj. poss. caminarii: dem Rauchfangkehrer (Schorsteinfeger) gehörig, kémény seproé tisztítóé. boh. tomínítů.

kominársti adv. caminariorum more, rauchfangskehrerisch, kémény seprők módgyára, kémény tisztító módon. Syn. pokominársti, boh. tomiňicti. kominarski, á, é, adj. caminarius, caminaristicus, a, um; den caminarios concernens : oder die Rauchfangkehrer betref= fend, kémény sepröket (tisztítokat) illető. boh. komiňickí.