kat illető. vulg. kragcowski, boh. kregcowsti. Rragčírstwi, á, n. ars sartoria, vestificina, opificium sartoopificium sarto-† rium: Schneiderei, Schneiderhandwerk: szabóság, szabó mesterség. Syn. Rragčírské Remeslo, vulg. Rragćowstwo, boh. Rregčowstwi. * Rragćowňa, i, f. v. Rrag= čírňa. * tragiowski adv. v. tragéírsti. * Rragcowstwo, a, n. v. Rrag- + Rrageč, e, m. v. Rragač 1. + kragecí, adj. omn. gen. v. kragací. Rraget, gku, m. dem. ex Rrag. 2) v. Rragka. † Frágeti, gel, gím, v. krágať. Rragic, a, m. v. Kragec, Rragiček, čtu, m. dem. segmentulum, i, n. quadrula, buccella Mart. ae, f. das Schnittchen, Bischen: szeletetske. karajotska karajka. Syn. Šmidečka, Šmídká, boh. Stiwka. Rragiček Chleba: frustillum (buccella) panis, ein kleiner Mundbiffen, ein Bißchen Brod: karajka kenyér. Rragina, i, f. regnum, i, n. provincia, patria, terra, ae, 1. tellus, ris, f. regio. nis, f. das Land, Vaterland, die Landschaft, Gegend: tartomány, ország. Syn. Rrag. vulg. Rra gna. Polnočňá Rragina: aqui lo, nis, m. Cic. der Nord, Norden, nördliche Gegend: ejtszak tája. Arágíwání, n. v. Rrágáwáňí. † kragiwat, al, ám, freq. ex Frágeti. v. trágáwat. Kragka, i, f. extremitas panni, der Rand des Tuches, posztó széle. Syn. Rraget, Okraget, Okragka. Rragkát, e, m. v. Čipkár. kragtárčin, a, o, adj. poss. v. cipkárčin. Rragtáčka, i, f. v. Čipkárka. † Rragkáistwi, n. v. Čipkárstwo. † Rragki, gek, f. pl. v. Čipki. Rragna, i, f. v. Kragina. kragní et kragňí, á, é, adj. extremus, extimus, exter vel exterus, a, um: außen befind lich, auswärtig, der äußerste: szélső, szélen-való. Rragňička, i, f. v. Rraginečka. * Rragz, u, m. Réka w Uhroch: Chrysius, i, m. der Kreiß, körös, folyó viz. boh. Rraif. Rrahugec, gce, m. v.. Rra= hulec. Rrahulček, a, et lečka, dem. krahulčí, á, é, adj. ex ni- " † krakaťí, al, ám, v. kwárat 1. Nro. † Rrákor, u, m. v. Rrákoreňí. † Rrakoráňí, n. v. Rodkodátání. + tratorati, ál, ám, v. kodkodákat. Ατάκ Rrákoreňí, á, n. v. RodkodáFání. 2) glocitatio, cornicatio: das Plaudern, kágogás, kotyogás. Syn. Rlebeteňí. Rrakoria, i, f. idem. Prov. Poweset Krakoria: herbam porrigere, manus dare: ja antworten : kuhit mondani Par. Pap. Powec Krakoria. B. Rratoria. Rup si tés tak, a buses mat, gato i gá. Po= wec Ritiriti. B. Rikiriki. Rup fi, gako gá, buses mat i ti: emas habebis; eme, habe: sollst dirs kaufen, so wirst es ha= ben: mond kohi. . kohi, végy magadnak, lesz. v. Ritiriti. krátorít, il, ím, V. I. imp. for: v. Fodkodákat. 2) cornicari (cor) Pers. glocire, glocitare: plaudern, wie eine Krahe: kotyogni, Varjú módra kákogni (-gok). Syn. tlebetit: Prestaň us tolko krátorit: desine tandem glocitare, höre einmal auf zu gacksen, szünny - meg már egyszer kotyogni, a' kotyogástól. Rrákoríwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. krákoriwať, al, ám, freq. ex krákoriť. Rrakow, a, m. mesto polfté: Cracovia, ae, f. Caradunum, i, n. Krakau, eine Stadt in Pohlen: Krakó, lengyel város. Rrakowan, a, m. Cracoviensis homo, ein Krakauer, krakói krakowančin, a, e, adj. poss. ex seq. Rratowanka, i, f. Cracoviensis femina, eine Krakauerinn, krakói aszszony. kratowanow, a, e, adj. poss. ex Rrakowan. trakowski adu. cracoviensi modo, frakauerisch, krakauisch: krakói módon. Syn. pokrakowski. krakowski, á, é, adj. cracoviensis, e frakauisch, krakauerisch krakói. Rrál, a, m. rex, gis, m. der König, der Landesherr: Király. Rrál lidti (w Lidii), gyges, Giges, Lidienkönig: giges, lidiai király. Trogański Rrál: laomedon, tis, m. Virg. Laomeden, Bater des Priamus und König in Troja: laomedon trójai király. Prov. Gatí Rrál, tati trag. Gaří kdo od Krála Príklad wisi, každí sa tak rísi. Gati (gací) Páni, taci (takowi) Poddaňí: qualis rex, talis grex. Regis ad exemplum (imperium) totus componitur orbis: rex igitur qualis, grex quoque talis erit: wie der Herr, so die Herde. Wie der Richter so der Schlichter. Wie der König so auch das Bolk: minémú a' király, ollyan kiván lenni az alatta való nyáj. Med= zi slepími, skúlawi (filhawi) Rrálem biwa: inter caecos strabo rex est, Inter vaccas bos est Abbas: unter den Blinden macht auch ein Schieler (Schielender) den König: a' tudatlanok között a' leg ostobább-is okosnak tartatik. Do Rrala: omne trinum perfectum, alle gute Dinge find drei, minden jóság háromság. 2) Rrál we 5re: regulus, König im Schlachspiele, im Kegelspiele, Karten= spiele: király a' játékban. králčin, a, e, adj. poss. v. trá lowňín. Rrálíček, čka, m. dem. i. e. mali Ptáček, po plotoc postatugící: regulus, Motacilla regulus Linn. et Motacilla troglodytes. i, m. Zaunkönig, Baungelopfer, Goldhähnchen: ökör szem, madarka. Syn. Rrálik wolské (wolowé) Oro, boh. boh. Aliud est Strižiček. 2) v. Brálie 2. Nro. Rrálik, a, m. dem. regulus, i, m. ein kleiner König, oder Fürst, das Königlein, Königchen: királyotska, királyka, kis tartomány királlya. 2) i. e. morfti neb domácí Zagác: Lepus cuniculus, i, m. Linn. das Kaninchen, Königelhaas; tengeri (házi) nyúl. Rrálka, i, f. v. Králowna. Rrálohradec, dca, m. v. krás lowi grádec. Rrálomoc, a (boh. e), m. Jupiter, genit. Jovis: Jupiter, Jupiter. Syn. Perón. králow, a, e, adj. poss. regis, dem Könige gehörig, királyé. boh. Frálů Prov. Rrálowa Papuča: Jovis sandalium Suidas. Magni quippiam videri vellet propter Principis alicuius familiaritatem. † Rralowa, e, f. v. Rrálowná. Králowá, weg, f. Regius Pa gus. nomen vicorum complurium: Königsaden, Königsfaren: király falva. .Syn. Rra. lowani. Rrálowani, wan, f. plur. idem. Rralowání, á, n. regimen, inis, n. regnum, gubernium, imperium, i, n. die Regierung, király kodás kórmányozás királyi igazgatás. Syn. Rrálowstwi, králowské Panowání. kralowat, lowal, lugem V. I. imp. lug: regnare, imperare, gubernare, regno praeesse: regieren, herrschen, König seyn: királykodni, kórmányozni, igazgatni, uralkodni, királyi méltósággal tündökleni. Syn. Rrálem bit. Rralowáwáňí, ¿, n. Nom. Verb. ex scq. kralowawat, al, ám, freq. ex kralował. Rralowee, wea, (boh. wie), m. Mesto brandebursté: Mons Regius, Regiomontum, Regiomontium, i, n. Königsberg, Stadt in Preußen: király hegy, burkus Város. Králowi Gradec: Regino Hradecium, i, n. Königsgräh, Königinngräs, eine Stadt in Böh= men: királyné - várossa. Syn. Králohradec. Rrálowna, i, f. regina, ae, f. Königinn, királyné. Syn. RrálFa boh. etiam Rralowa. králowňin, a, e, adj. poss. re ginae, der Königinn gehörig, királynéé. Syn. Fráléin. Fralowsti adv. regie, regaliter, pro dignitate regia: föniglich, der königlichen Macht (Würde, Majestät) gemäß: királyossan királyi módon, királyi méltósághoz illendőképpen. Syn. pokcálowi. Králowski, ého, m. nummus denarius, i, m. ein Ungrisch, kis pénz. Syn. Peňáz, Penazček. králowski, á, é, adj. regius a, um: regalis, e: föniglich, királyi. Syn. králowi. Rrátowiti Dom: králowsté Sta= waňí: regia, ae, f. fönigli che Burg, királyi ház, király udvara. Rrálowski Rabáť: regia tunica, regium paludamentum: föniglichet Rock, királyi köntös. Rrálowsti Roz Faz decretum regium, sanctio majestatica, diploma, tis, n. königlicher Befehl, királyi parantsolat, függö petsétes levél. Rrálowská Koruna: die königliche Kron, királyi korona. Králowská Palica: sceptrum regale (regium), der königliche Septer, királyi páltza. Rrás Lowsté Rico, Králowská Sata: regia vestis, purpura, byssus byssus, i, f. königliches Kleid, királyi öltözet (ruha ́). Rrálowstwi, á, n. regnum, i, n. das Königreich, ország. Syn. Rragina. 2) v. Brálowání. O Rrálowstwi (o Rorunu) bogowat: de imperio decertare, um das Reich ( die Regierung), um den Thron streiten: birodalomért hadakozni, tsatázni. králů et ůw, owa, owo, adj. poss. v. trálow. Rrám, u, m. officina, taberna, fornix mercatorius: der Kram, der Laden, Kramladen: kálmárbólt. Syn. Eramárski Sklep: Rňihárstí Rrám: taberna libraria, Buchladen, könyváros bólt. Rorenňí Rrám: aromatopolium, Gewürzladen, füszerszámos bólt. Lekarsti Rrám: v. Upatéka. masni Rrám: v. Gatka. Nágemní Rrám: taberna meritoria, auf gedungener Laden, ki- béreltt bólt. 2) merx, cis, f. die 28aare, árú, kalmár marha. Syn. Rúpa, Towár. Prov. Was Rrám ge nagpeknegsi: suum cuique pulchrum, alienum velut sepulchrum. Sua, qualiacunque sunt, tamen studio magis, quam iudicio, placent. In propriis aestimandis quivis quadam animi propensione corruptus, caccutit atque hallucinatur: was ist seyn, wird gepriesen seyn: minden tzigány a' maga lovát ditséri. Kinek kinek a' magáé szép. A' tzigány rajkó-is kedves az Annyának. Bramár, a, m. institor, nundinator, circuitor, is, m. circumforaneus, propola, merces, minutatim vendens, mercator minutus: Höfer (Höfler, Grempler), Krämer: kúfár, áros, kalmár, kalmárkodo, vásárló, vásáros. Syn. Rupec, Prekupřít. boh. 5okiňáč. kramárčiččin, a, e, adj. poss. ex seq. v. Framárčin. Kramárčička, i, f. dem. ex Rramárka. Rramárčík, a, m. dem. ex Rramár. kramárčíkow, a, e, adj. poss. ex praec. v. Eramárow. kramárčin, a, e, adj. poss. institricis, der Krämerinn gehörig, kúfárnéé, árosnéé, kálmárnéé. boh. Framáččin. Rramáreňí, á, n. v. Rramárstwi. kramárit, il, ím, V. I. imp. Framar: institorem esse, nundinari, merces (res) minutatim vendere: frömern, hōfern, handeln: kálmárkodni, árúlni, kúfárkodni. Syn. prekupowat. boh. hokináčíči, kramářiči. Rramárka, i, f. institrix, nun dinatrix, merces minutatim vendens femina: die Krämerinn, Höferinn, des Krammersfrau, Weib árosné, kúfárné, kalmárné, kalmár felesége. Syn. Prekupkiňa, Prekupňica, boh. gotine, Rramáčka. Kramárow, a, e, adj. poss. institoris, propolae: dem Krämer gehörig, árose, kálmáré, kúfáré. Syn. prekupníkow, boh. hotináčů. kramárfti adv. institorie, frå= merisch, kalmárossan áros (kúfár) módon. Syn. pretua pnici, pokramársti, boh. tramářsti. kramárstí, á, é, adj. institorem concernens, institorius, a, um: höferisch (höklerisch), den oder die Krämer betref. fend: kálmári, kúfárí, árosi kálmárókat illető. Syn. pretupnici, boh. hokináčski, tramáčsti. Rramársté Weci (boh. Zbož): 3603) minutae merces, die Waare, árúk. Rramárstwi, é, n. mercatura minuta: Krämmerei, Hökerey, Gewerb: kalmárság, árosság, kúfárság. Syn. Prekupnictwí, boh. 5otináčstwi, Rramat stwi. Rrámček, mečku, m. dem. tabernula, ae, f. das Krämchen, ein kleiner Kram: áros boltotska. Syn. Rrámeček, Rrámek. Zahradní rámček, vulg. Sis lagoria: nubilare hortense (voluptuarium), Gartenhaus Lusthaus: nyári kerti ház. 2) minutae merces, eine geringe (fleine) Waare, kis árú. Rrámečec, ečtu, m. idem. Rrámek, mku, m. idem. * Rramel, mlu, m. v. Rramla. Rramtár, a, m. dem. ex Rras már. kramkárčín, a, e, adj. poss. v. tramárčin. Rramkárka, i, f. dem. cx Rta= márka. kramkárow, a, e, adj. poss. v. tramárow. Rramla, i, f. fibula, ac, f. subscus (ferrea), udis, f. retinaculum, i, n. Klammer, kötő-vas, gerenda szorító (foglaló) heveder. Syn. Rlamra, vulg. Gramla, Kramel, Rrampla, boh. Rlamr. * Rrampel, plu, m. Plur. Nom. Rrample, gen. plow: v. Sánta, Sánti. * Rrampla, í, f. v. Česák 2. Nro 2) v. Rramla. 3) v. Fánta. Plur. Nom. Rrample, gen. pel et pli: v. Sánti. * Kramplár, a, m. v. Česac 3. Nro. † Rrample, f. v. Česák 2. Nro. * Rrampler, a, m. v. Česač 3. Nro. * Rramplík, u, m. dem. V. Sánta. kramplowání, á,.é, p. c. v. česaní 3. Nro, Rramplowání, n. v. Česáňí 3. Nro. † kramplowati, owal, ugi (u) praes. v. česať 3. Nro. Rramplowáwání, n. v. Česáwáňí. † kramplowáwati, ál, ám, freq. v. česawati. f.: krámstí, á, é, adj. officinalis tabernas (officinas mercatorias) concernens zum Laden gehörig, áros bóltokhoz való. Syn. stle= pní, sklepsti. Rrance, nec, f. pl. cornides, dum, f pl. coronis, dis, der Kranz, Karnies, z. B. an einem Ofen vég hegy, tető. Syn. Rramele. 2) Wrchňí Powlač na Dome: moenianum, podium, solarium, superius externum ambulacrum, i, n. vulg. altana, ae, f.: der Altan, Gang an einem Gebäude : külső folyosó, sétáló hely a' házon. boh. Pawlač. Krancle, cel (cli), f. pl. v. Rrance. † kransti adv. v. granski. Rrap'ení, n. ex Rrap'eti: v. † Rrápení, n. ex Rrápiti: v. Rropení. † Rrapet, pte, m. v. Rapka. † trapeti, pel, pím: v. kapFat. † trápiti, il, ím, v. kropiť. krapkaní, á, é, p. c. v. kapkaňí. Rrapkáňí, á, n. v. Rapkáňí. krapkať, al, ám, V. I. imp. ag: v. tapkať. Rrapkáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. krap |