rischer Umgang, kurvás (tisztátalan) élet, kurválkodás, szeplőtelenségével váló kereskedés. 3) stuprum: Hurerei, hurerische That: paráznaság, parázna (tisztátalan) tselekedet. 4) v. Rurwarstwi.. Rurwica, i, f. v. Rurwa. Rurwice, i, f. idem. Rurwička, i, f. meretricula, ae, f. scortillum, scortulum, i, n. eine kleine junge Hur, kurvátska. Syn. Lafňička. Rurwinec, nca, m. v. Rurwá. teń. Kurwisin, a, m. spurius, no thus, i, m. filius extra conjugium natus: Huhrensohn, Hurenfind fattyú. Syn. Pan khart. Rurwisko, a, n. contemt. et uti exagger. ex Rurwa. kurwit, il, im, V. I, imp. Eur. wi, de feminis: fornicari meretricari, impudice aliquo, consvetudine impudica uti, impudice vivere (rem habere) cum aliquo, stuprari, stuprum pati: huren, Hurerei treiben, von Weibspersonen: kurválkodni, tisztátalanságot (paráználkodást) üzni, paráználkodni, szeplőtelenségét kótya-vetyére tenni. Syn. fmilnit, nečisti Žiwot weft. 2) meretricem esse, meretricium quaestum facere: huren fürs Geld, eine Hur feyn testével (szeplőtelenségével) kereskedni, kurválkodni. Syn. Rurwú biť. 3) v. kurwárit. Rutwiwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. turwiwat, al, ám, freq. ex turwit. Ruf, u, m. pars, tis, f. particula, ae, f. frustum, i, n. das Stück, Theil, vom Brode, Fleische, Leibe, Arbeit, Wege etc. darab, falat. boh. Staf. Usus. Ruf Chleba: frustum (bolus, buccella) panis, cin Stück (Bissen) Brod, egy falat kenyér. Ruf Masa: particula (frustum) carnis, ein Stück Fleisch, egy darab hús. Ruf od glawi nasolení: frustum a capite salitum, vom Kopfe gesalzenes Stück, fejtőlvaló sós falat. Ruf Ribi: frustum piscis, cin Brocken Fisch, egy darab hal. W gednom Rufi: a) in uno frusto, in einem Stücke, egy darabban. b) continenter, perpetuo: in einem Stücke fort, egy általyában, foly vást, egymás után. ia male Rusi roztrhat: minutatim discerpere, in fleis ne (kleinen) Stückchen zerrei fen kis darabokra el-szaggatni. Na dwa Rusi rozdeliť: bipartiri, in zwei Stücke their len, két részre osztani. Po Rufoch: frustatim, per frusta, carptim: stückelweiß, darabonként, darabokra. 2) fragmentum, ein abgebrochenes Stück, fragment: darab: töredék, tördelék, aprolék. Syn. ulomet. 3) segmentum, ein abgeschnittenes Stücf, metélék. Syn. Odstrižek, Ostrižek. 4) pecus, oris, frustum: Stück Bich: darab marha. Šest Rus sow Rraw: sex vaccae, sechs Stück Küche, hat darab tehény. To sú pekne tri Rust: etc. 5) opus, eris, n. Stück, Werk, der Kunst: munka. 5us Secki Ruf: musicum (musicale) opus, musikalisches Stück, muzsika darab. 6) drama, atis, n. Stück, Schauspiel: komédiai játék. 7) comoedia, ae, f. Komödie, Lustspiet, vég játék, komédia. Syn. Romes dia, wefeld gra. 8) tragoedia, ae. f. Tragödie, Trauerspiel: Cece 2 szomorú játék. Syn. smutná 5ta. 9) tormentum, i, n. bombarda, machina aenea: ein Stück, Geschüß, Kanone: ágyú. Syn. Delo, boh. Zbraň. Bulowe Rusi: tormenta glandifera, Kugelgeschüß, golyóbisokat kilövő ágyúk. Rusow strélat: tormenta explodere, machinis aeneis fulminare: das Geschüß ausschießen, losger hen (ertönen, donnern) laf fen, loslassen: ágyúkból lövödözni, az ágyúkat kisütni 10) artificium, dolus: Stück, listiger Streich, Rank: álnoksúg álnokmesterség. Syn. Sigel, Sortel. 11. morsus, us, m. der Biß, harapás marás. Syn. Rufaňí. Certowi Ruf: v. certowe. + Rus, u, m. v. Ros. tus part. silentium indicentis: st, sile, tace, quiesce: st, still, schweig, fey rubig; halgas. Syn. cit, tufti. Usus. Ruf (cit) Chlapče! tace puer! still (schweig) Bube! halgass gyermek. Rufa, i, f. v. Halapartna. Rufa, i, f. v. Rosa. Rufa, i, f. arcuballista (arcubalista et manuballista (manubalista), ae, f. Veget scorpius, i, m., scorpio, nis, m. Armbrust, eine mit einem Bogen versehene Art der Ballista: számszerij. boh. Ruse, 2) arcus, us, m. der Bogen zum Schießen: kéz ij, kéziv, Syn. Sádzačka, Lučisto, Lut, Strelta, boh. Prat. Usus. Rusu (boh. Rusi) naťáhnút, napnúť: arcum intendere, den Bogen spannen, megvonni az ívet; a' kéz-íjat meg - vonni. v. Lut. Rusat, a, m. morsor, is, m. mordens, tis, m. Beißer, der beißt: harapó, maró. Rufát, a, m. idem. túsaní, á, é, p. c. morsus, a, um: gebießen, harapott, maratott. boh. Rúsán. Rúsáňí, á, n. morsio, nis, f, morsus. us, m. das Beißen, die Beißung, mit den Zähnen, oder des Essigs Rauchs: harapás, márás. Syn. Ruf Srizeňí. Rufar, a, m. v. Delar. 2) v. Ohňar. Rusar, a, m. arcuarius i, m. Armbrustmacher, Bogener, Bo genmacher: kéz- ív gyártó. arcuballistarius, et manuballistarius, i, m. Veget, der mit dem Armbruste Geschoß abschießt, számszeríjjel lövödözö. † Rufat, e, m. idem. kusarów, a, e, adj. poss. v. Sélarom. 2) v. ohňarow. kusarski, á, é, adj. v. Selarsti. 2) v. ohňarsti. tusát, fal, sem, V. I. imp. tus: mordere, beißen, harapni, marni. Svn. hrízt. túsači, al, ám et Eúsi (u), idem. Ruje, f. v. Rusa. Rufet, ta, et tu, m. dem. particula, ae, f. frustulum, frustillum, paululum. i, n. Stückchen, Bißchen, Bißlein, ein kleiner Theil (Bissen) ein Wenig: falatka, darabotska, darabka, falatotska. falatotska Dobri (túční) Rúsek: res optima, ein fetter Bissen, jó darab, falat. Rufet Chleba: bucella (frustillum) panis, ein Bis fenbrod, egy darabka kenyér. Rufet masa: offa (offula, particula) carnis, ein Stücks fleisch, Bissenfleisch, ein Stück chen Fleisch: egy hús darabka (darabotska). Po Rúsku: particulatim, frustatim: stücf weiß, darabonként részenként. Má swog Rúsek Chleba, odka8 žiwí bit: habet, quod comedat; unde vivat: er hat seinen Bissen Brod, van darab kenyere. Nemá žádního Rústa Chleba (čo pod Zubi strčič, klasť): non habet unde vivat, hat keinen Bisfen Brod; hat nichts, wovon er le= ben könnte, nints falat kenyere. ruseni, á, é, p. c. v. tufowani. Rufeňí, á, n. v. Rusowáňi. Fufi, á, é, adj. curtus, muti lus, curtatus, abbreviatus, a. um brevis, e: abgekürzt. verstümmelt, kurz: kurta, rövid. Syn. tratti, kurtawí. tusit, il, ím, V. I. imp. tus: v. tusowat. * kúsiť, il, ím, V. I. imp. kús: v. skúsiť. Rufner, a, m. v. Blanár. kusnerčin, a, e, adj. poss. v. blanárčin. * Rusňéreňí, á, n. v. Blanárení. kusnérit, il, im V. I. imp. kusner, v. blanáriť. * Rusňerka, i, f. v. Blanárka. * kufňerow, a, e, adj. poss. v. blanárow. Rufnerowání, á, n. v. Bla nárowání. * Fusñerowat, rowal, rugem V. I. imp. tug, v. blanáro, wat. tufneriti. adv. v. blanárski. kusnerski, á, é, adj. v. blanárití. Rusňerstwí, ¿, n. v. Blanárftwí. † tusnúti, ft, fnu fut. v. tú fat. 2) v. kostowat. † kusnutí, á, é, p. c. v. kúfání. 2) v. kostowani. † Rusnutí, n. v. Rúsáňí. 2) v. Rostowání. tusowani, á, é, p. c. in frusta divisus, um: concisus, a, verstückelt, el- daraboltatott, kontzoltatott, darabokra osztatott. Syn. tuseni. Rufowání, á, n. in frusta divisio, concisio, nis, f. das Verstückeln, die Verstückelung: kontzolás, darabolás, darabokra való osztás. Syn. Rufeňí. Rusowání, á, n. taciturnitas, tis, f. silentium, i. n. das Stillschweigen, halgatás. Syn. Čučáňí, mlčáňí. 2) quies, die Ruhe, tsendesség. Syn. potog. kusowat, sowal, fugem V. I. imp. fug in frustra redigere (dividere, secare) membratim concidere, partiri: vers stückeln, stückelweise theilen, zertheilen, zerreißen: kontzolni, darabolni. darabokra osztani. Syn. tufit. tusowat, sowal, fugem V. I. imp. fug: silere: tacere: stillschweigen, halgatni. Syn. čučat, mlčať. 2) silere, quiescere: ruhig seyn, tsendességel (gben) lenni. Syn. w Tichosti bit. tu + Růstička, i, f. dem. v. Ro. sticka. Růstka, i, f. dem. v, Rostka. ut, kul, kúgem, V. I. imp. Fug; cudere, schmieden, kovátsolni. Syn. towat, boh. tús ti: Usus. Rugem ti zubi: expressio irae nugatoria, Prov. Dotas železo hori, tug: ferrum, quando calet, cudere quisque valet (quemque decet): bei Seiten muß man Hand anlegen, alkalmatossággal élni kell. v. Rúža, Želező. Rút, a, m. angulus, i, m, be Winkel, die Ecke, z. B. im Triangel: szeglet. Syn. Rob, ubel, E. p. w Trouble. 2) angulus, recessus, us, m. latebra, ae, f. Winkel abgelegener Ort, rejtek hely, szeglet, szurdék, szurdok, szugoly, szugolya Par. Páp. Syn. Rútit, Sursit, tagné Mesto. 3) puerperium, i, n, das Kindbette, die Entbindung. gyermek ágy. Syn. Šestones dele, SestoneSelti. Usus. Do. Ruta prift (boh, přigit) i, e. 3láhnúť: parere, ins Kindbette kommen, gyermeket szülni. w Rute (w Šestoňeselách) ležat: puerperio cubare, im Kindbette liegen, gyermekágyban lenni, gyermek ágyat fekünni, † Ruta, i, f. v. Búda, Búd. ta, Dom, 5aglot, Rutač, u, m, harpago, onis, m. Caes, uncus (hamus) igniarius: der Schürhaken, görbe vas, tüz vas, vonogó, vonyogó, szén szito. Syn. Rus tát podhrabac. Aliud est. Euchinská, Lopatta, et Obreblo, Ozech. útát, u, m. idem. tutani, á, é, p. c. inversus, fossus effossus iactatus, versatus, a, um: gewühlt, durchgewühlt, ausgegraben, ge rüttelt: hidrott, kotrott, kotorázott, forgatott. Syn. Fus traní, brebání, boh. tutení. Rútání, á, n. inversio, fossio, elfossio, versatio, iactatio, nis, f. das Wühlen, Durch, wühlen, Rütteln, ausgraben, die Ausgrabung, hidrás, kotrás, kotorázas, forgatás. Syn. Rutráňí, Srebáňí, boh. Ru teňí. tutat, al, ám, V. I. imp. tag, nečo ruere, fodere, effodere, effricare, iactare, concutere, versare: wühlen, in etwas z. B. Erde durchwühlen, ausgraben, in etwas herumstd, ren, rütten; hidorni, kotorni (kotorom), kotorázni, forgatni. Syn. Eutrať, hrebať. boh. tutiti. II. rec. tutat fa, ňečem: ruere, proruere rem, fodere, iactare: wühlen in etwas, stochern, rütteln, áskálódni valamiben, hidorni, kotorni, kotorázni. Syn. tu. trať sa, hrebať sa, boh. ku. titi fe. Usus, 508inu sa stim tute (Eutre) este nezakúří. 2) w Rňihách sa kutat: ruere (versare) libros, wühlen in Büchern, könyveket forgatni. Rutáwáňí, á, n, Nom. Verb. ex, seq. kutawal, al, ám, al, ám, freq. ex tutat. Rúteček, čka, et tfu, m, dem. angellus, valde exiguus angulus, latebrula, ae, f. cin ganz kleiner Winkel, igen kis szeglet (szuglya, szurdék), szegletetske, szurdékotska.. † Rutek, tku, m. v. Členek. Rúter, tta, et ttu, m. dem, parvus angulus, ein Fleiner Winkel, kis szeglet (sznglya, † Ruteňí, n. v. Rutáňí. 2) v. Rútít, n, m. dem. ex Bút, (towawat) fa, po Rútoch kútkowati, á, é, adj. v. kút- dúla. Rútníček, čka, m. dem. ex seq. hemicum, ein böhmischer Zuna= † kuțiči, il, ím praes. v. tu Eutrani, á, é, p. c. v. tutaní. Rúžedlnice, f. v. Bosorka. cfen): rejtődzni, búvó helyett kúžedlňici adv. v. boferīti. keresni, valaki elättt el-rej † kúžedlňící, á, é, adj. v. tezni, bujkálni. Syn. ftriwat Boforsti. + Rúžedlňičtwí, n. v. Boforstwi. † Rú |