folyás. Lahodni Richtár: clemens iudex Cic. ein glimpfli cher (gnädiger, sanftmüthiger) Richter, kegyelmes bíró, itélö. Lahodni Weter (triček): clemens ventus, ein sanfter Wind, tsendes szél. Labodní Wrset collis clementer adsurgens (ass.) Tacit. ein sanfter nach und nach in die Höhe ges hender) Hügel, szép menedékes hágó (hegy). Lahodná Potuta: clemens castigatio, Cic. gelinde Straf, gyenge büntetés. Lahodná Služba: clemens servitus Ter. fanfter (leichter) Dienst, könnyű szolgálat. u mňa si mal lahodnu Službu: apud me tibi clemens fuit servitus, bei mir hast du einen leichten Dienst gehabt, nálam könnyü vólt igen a' szolgálatod. Lahodné more: clemens mare Gell. stilles Meer, tsendes tenger. 5) mollis, abrodiaetus, delicatus, commodus, commoditatis studiosus gemach, gemächlich, Bequemlich feit liebend: kényes, kényesen tartott, kényeskedő, maga alkalmatosságat kereső, szerető. 6) mollis, lenis; lentus, lentulus, a, um : gemach, gemächlich, facht: lassú, késű, szíjos, szívos, szükeres, restetske. Syn. lahostagni, mestowi, neskos rí. Usus. Labodní Chod, Rrok: passus lenti, tardus incessus: ein sachter Gang, késő járás. Lahodni Dlužnit : ĺentus debitor, ein schlechter Bezahler, rosz fizető. Lahod= ni gospodár (Gazda): malus aeconomus, ein schlechter Wirth rosz gazda. Lahodni Roreň: lenta radix, szíjos gyökér. Náseg lahodná : spes lentior (lenta) Liv. Hoffnung die langfam erfüllt wird, oder lange an hält: késö reménység Par.Páp. Tom. II. Eece Lahodním Ohňem páliť: lento igne torrere Ovid. langs fam brennen, lassú tűzzel égetni, pirítani. 7.) temperatus, benignus, clemens, indulgens, parcens, respiciens: schonend, glimpflich, gnädig: kéméllö, sajnáló, kegyelmező Syn. pozor ní, prehledační. Usus. Welmi lahodni, Clowek: vir clementissimus Cic. 8.) commodus, gratus, placens, accommodans se: gefällig, beliebig, angenehm, annehmlich: kedves, magát szeretető. Syn. prigemni, wzácní, milí. Usus. Towarisom lahodní: sodalibus commodus, feinen Gesellen gefällig, szeretik a' társai. Clowek pisni, gakobi mohel bit, w godnosti (w Úrase) lahodní? homo superbus, qui potest esse in potestate commodus? ein hoffärtiger Mensch, als Oberer, wie könnt denn ges gällig seyn: a' kevély ember nem alkalmatos a főtiszt-viselésre nem szeretteti magát a' községgel. 9.) dulcis, suavis, iucundus, gratiosus, amoenus, blandus, blanditus (pro blandiens) a, um: lieblich, anges nehm: kedves, kellmetes, édes, szép, gyönyörűséges, kedveskedő. Syn. libežní, milí, roz. tosní, roztomilení. Usus. La hodní Čas: blanditum. (amoenum, favens, favorabile) tempus, liebliche Zeit, kellemetes (szép, jó) idő. Par. Páp. Laz hodná Krma: v. Lahodka. Lahodné Putowáňí, Lahod. ná Cesta: blandita peregrinatio Plin. H. N. liebliche Reise, kedves útazás (bujdosás). La hodňe Rúže: blanditae rosae Prop. 10.) v. fatinkowni. Láhodňica, i, f. v. Lahoditelka. lahodňičin, et-ňiččin, a, e, adj. ex pracc. et seq. poss. La. Lahodnička, i, f. v. LahoSitelka. : irgalmasság, szelídség: lágyság. Syn. Tidoft, Lahkosť'. 7.) lentitudo Tacit. tarditas: Langsamkeit, Unbetriebsamkeit, Mangel des Feuers, Gelassenheit, Gleichgültigkeit, Unem pfindlichkeit: lassúság, szíjosság, szívósság. Syn. Lahor stagnost, meskawost', Restorost'. commoditas Ter. commoda (grata, placens) agendi ratio : Gefälligkeit, gefälliges Betragen: kedvesség. magát szeretető mód. Syn. Prigems nosť, Wzácnost'. 9.) suavi tas, iucunditas, dulcedo! Lieblichkeit, Annehmlichkeit: kedvesség, gyönyörűség. Syn. Li bežnost, milost, Rozkosnost, Roztomilenost, Premilenost. 10.) v. Safintownost. Confer Lahoda. lahostagčin, a, e, adj. poss. ex Lahostagka. lahostagcow, a, e, adj. poss. ex seq. Lahostagec, gca, m. v. La. hostagňít. Lahostageňí, á n. cunctatio (contatio) Cic. onis, f. cunctamen, inis, n. Paul. Nol. das Zaudern, die Säumung Ber weilung késedelem, késödés, múlatozás.. Syn. Lahostagnost. lahostagiť, il, im V. I. imp. tag: cunctare (cuncto) Plaut.. cunctari (contari) Cic. zaudern, fäumen, verweilen: késni (késem), késödni. Pre Strach las hostagit: uretu cunctari, ver Furcht säumen, a' félelem miá késödui Par. Pap. Lahostagka, i, f. v.Lahostagňica. lahostagne adv. (cuncta bunde) cunctanter Liv. cunctans Virg. zaudernd, mit Zaudern, langsam, fäumend: késedelmesen, késődve, múlatozva, gondolkozva. Lahostagňe ist, coSit: cunctari gressus Val. Fl. lang : langsam gehen, múlatozni az úton. Lahostagňe s Táboru idú cunctabundi egrediuntur e castris, fie kommen schwer aus dem Lager, nehezen jöhetnek -ki a' táborból. Lahostagňe uwerili: fides cunctata, man hat es nicht gleich geglaubt, nem mindgyárt hitték-el. Comp. Lahostagňegseg: cunctatius Tacit. 2.) v. lahodne 5. Nro. lahostagni, á, e, adj. (cunctabundus) Liv. a, um; cunctans, tis: zaudernd, fäumend, verweilend, langfam: késedelmes, késődő, múlatozó. Usus. Poháňať (popudzať) lahostag, ného impellere cunctantem, eilen, siettetni. Lahostagni Rrok, cunctans gressus Val. Fl. Lahostagné Woli: tauri ( boves) cunctantes, faule Ochfen, rest ökrök. Lahostagňegfebo wtipu: ingenio cunctantior, nicht wigig, restebb elméjü. Snad bisem mal bit lahostagňegsi cunctantior fortasse esse deberem, ich soll te vielleicht etwas fäumen, talán annyira nem kellene véle sietnem. 2) v. lahodni 6 Nro. Lahostagňica, i, f. cunctatrix, cis, lentula, ae, f. Zauderinn, Säumerinn, Berweilerinn: késedelmes (késő, késődő, múlatozó) aszszony. Syn. Lahostagka, Lahostagnička. lahostagňičin, et niččin, a e, adj. poss. ex praec. et seq. Lahostagňička, i, f. v. Lahostagňica. Lahostagňít, a, m. cunctator Liv. is, m. ein Zauderer, Säumer, Berweiler, langsamer Mensch: késedelmes, késő, késődő, mulatozó. Syn. Lahostagec. lahostagňítow, a, e, adj. poss. ex praec. Labostagnost, i, f. v. Lahostas gine. Usus. Bez Lahostagno. Eeee 2 ft'i abiecta cunctatione, obs ne Baudern, késedelem nélkül, gyorsan bánni a' dologgal. 2) v. Lahodnost 7 Nro. Lahtikár, a, m. v. Lahkomifelnit. lahtikárćin, a, e, adj poss. ex seq. Lahtikárka, i, f. v. Lahkomi felnica. lahtikarow, a, e, adj. poss. ex Lahtikár lahúčki, á, é, (abs. lehúčko), adj. dem. leviculus Cic. leviusculus (laev.) Plin. Ep. a, um; paulo levior: sehr leicht gering; könnyütske. konnyetske, igen könnyű. boh. lehučki. lahúčko et lahúčki adv. dem. levicule, leviuscule: sehr leicht, könnyetskén, igen könnyen. boh. lehúčce. Lahůdka, i, f. v. Lahodka. Lahůdkáť, e, m. m. v. Lahod= tár. † Lahůdkářka, i, f. v. Lahod, Fárta. Lahwa, i, f. v. seq. Lahwica, i, f. amphora Cato. Hor. Liv. culigna Cato. birnea, et obba, Cato. tina, ae, f. cantharus Pandect. brochus, i, m. medimnum, i, n. el me? dimnus, i, m. Nep. vasculum ligneum prope unius urnae: eine kleine Tonne, das Lägel, ein hölzernes Trinkgeschirr, Füllgeschirr, ein Gefäß von Holz, 3. B. Wein, Wasser, Brandwein aufzuheben, die Füllgelte, eine Wasserrohre (sc.) mit einem Stopfel, der Zapffrug, kárt, kartos, kartya, légely, rotska, tsobán tsobány, tsobolyó, tsöbör, fa-edény P.P. Syn. Lahew, Lahwa, vulg. Cobola, boh. 5ubatka, welká Ranew, Lahew, Lahwice, gubatka, welká Ronew. † edb. † Lábwice, f. idem. 2) v. Fla. fa, Sklenica. Lahwička, i, f. dem. hirneola, amphorula, ae, f. das Lägel chen, tsobánka. taáhwička, i, f. idem. 2) v. Flaska, Sklenička. laiččin, a, e, adj. poss. ex seq. Syn. Fožkasestrin. Laička, i, f. laica, ae, f. soror monastica (claustralis), Laienschwester, Laika, apátzák között Syn. Rožkasestrā, RožEafráterka. Lait, a, m. laicus, i, m. frater monasticus (claustralis): ein Laie, i. e. der nicht geweiht ist, Laienbruder: laikus, kosta fráter. Syn. Fožkabrat, kožFožtafráter. Laitow, a, e, adj. poss. laici, dem Laienbruder gehörig, laikusé, kosta fráteré. Syn. tožťabratom, koskafrátrow. * L'at, u, m. v. L'et. Lát, u, m. v. Rofol. 2) v. Sirnags. 3) v. Šleda. + Láta, i, f. v. Ra8, Lagtro. 2) v. Winowi Sud. † latani, á, é, p. c. v. lúsení. † Látáňí, n. v. Lúdeňí. * L'atáňí, á, n. v. Lekáňí. *Patat, al, ám V. I. imp. ag: v. Petat II. rec. lakať sa: V. lekat sa. + látati, al, ám, praes. v. lú Sit. * Pakawe, - wi, wost: v. lekawe, wi, wost. = = * Latet, ttu, m. v. Loket. * Laketečko, a, n. v. Prášen rec, laknuť fá, à, n. v. lef. nut sa. * Laknutí, a, n. v. Leknutí. lakomcow, a, e, adj. poss. avari, dem Habsüchtigen gehörig, másén - kapó (fösvény) emberí. lakome, adv. avare Cic. avariter Plaut. per avaritiam) cum studio habendi alienum hab süchtig, geizig, mit (aus) Habsucht oder Geiz: másén kapva, fösvényen, fösvényül ParizPáp. telhetetlenül. Syn. clipto, lakomne. Aliud est. dichkiwe (žádost'iwe), skúpe. Usus. Latome ceňit Wec: avare statuere pretium rei, etwas theuer verkaufen wollen, drágán tartani valamit. Latomfeg, naglatomseg: avarius Colum. Plin. avarissime Senec. Hečo lakome wiberat: avarius exigere aliquid, etwas starf fordern, sorosan, meg - venni valamit Par. Pap. 2) v. nenas fitene, nenásitňe. † lakom'e adv. idem. Lakomec, mca (boh. mce), m. avarus, i, m. avidior ad rem Ter. ein Geißhals, habsüchtiger Mensch másén - kapó (telhetetlen, maga hasznát kereső, fösvény) ember. Syn. Latom ňít. Aliud est Držibabka, Skupec. Usus. Staredi Latomec: foedus et maculosus avaritia, ein garstiger Geizhals, rút zsobrák ember Par. Páp. Latomeňí, á, n. v. Latomstwi. † lakom'eti, m'el, mím praes. v. latomit fa. 2) v. stúpiť 1.Nr. latomi, á, é, adj. avarus, a, um Cic. cupidus (avidus) pecuniae et alienae rei: habsüchtig, geizig nach Gelde und frems den Gute: telhetetlen, maga hasznát kereső, pénzen (jószágon, gazdagságon) kapó, masén kapó, fösvény. Syn. clipti, lakomní. Usus. Latomi na Peñáze, gako Čert na Dusu: avidus pecuniae Cic. Plaut. geldgeizig, geldhungerig, geldbegierig, pénzre vágyó, pénzt kévánó. Lakomsi, naglaromfi avarior, avarissimus Cic. Latomi Brehkrag, ¥8e lakomi Lu8á bíwagú: littus avarum Virg. geldbegieriges Ufer, wo geldbegierige Menschen wohnen: telhetetlen vidék. Prov. Lakomí ňikdi nemá dost'i: tam deest avaro, quod habet, quam quod non habet! semper avarus eget: ein Geizhals kann nimmer fatt werden, a' fösvény mindenkor éhes. Latomi wždicki wiceg tratí: qui totum adpetit, totum perdit. Der viel verlangt, der verliert viel : a' ki sokat kéván, sokat veszt (semmit sem nyér). Aliud est dichtiwi (žádost'iwi), et skúpí. 2) v. nenasičení 1. Nro, nenafitní. tatomit, il, ím, V. I. imp. la Fom: incitare aviditatem alicuius, cecitare in quopiam desiderium rei: Jemanden nach etwas begierig machen, kévánságot szerzeni valakinek, megkévántatni valakivel valamit Par. Páp. valakiben a' kévánságot fel - indítani. Usus. Načo si ho ná to lakomil? etc II. rec. lakomit sa na ňečo: valde (avide, cupide) adpetere (sitire) rem, cupidissimum esse rei, inhiare rei Cic. rem Plaut. schmachten, fich sehnen, zu sehr trachten, sehr begierig seyn, nach etwas; den Mund nach etwas aufsperren: igen kévánni (kivánni) valamit Par. Páp. reá - ásítani (-tok) száját reá tátani (számot reá tátom), valamin kapni, valamire vágyodni; va lami után ásítozni. Syn. po nečem welmi dichtet (túžiť), ñeco tubo (tužebňe) žádat boh. latom'eti. Usus. Co fa na to lakomis? cur id tantopere adpetis, warum sehnst du dich so sehr darnach ? miért kévánod azt olly igen? Latomit fa na D'e8ictwi, na Domi, na Zlato (na Peňáze): inhiare haereditatem Plaut. gazis Senec. aurum Plaut. lakomňe adv. v. lakome. lakomní, á, é, adj. v. lakomí. Latomnica, i, f. avara, ae, f. cupida aeris et boni alicui: eine Geizige, Habsüchtigerinn, habsüchtiges (geiziges) Weibsbild: fösvény (másén kapó, maga hasznát kereső) aszszony. Syn. Lakomníčka, Aliud est Skupaňka, stúpá Žena. lakomničin, et niččin, a, e, adj. poss. ex praec. et seq. Lakomnička, i, f. v. Lakomňi ca. Lakomník, a, m. v. Lakomec. lakomnitow, a, e, adj. poss. v. lakomcow. Lakomnost', i, f. v. Latomst ωί. Lakomost', i, f. v. seq. Lakomstwi, á, n. avaritia, ae, f. Cic. avarities, ei, f. Lucr cupido habendi, cupido (aviditas) pecuniae Sallust. et boni alieni: die Habsucht, der Geiz nach Gelde und fremdem Gute, Habfüchtigkeit, Geldbegierde, Geldgeiz, Geldhunger, Heißhunger: fösvénység, telhetetlenség, pénzen-való kapás, másén-kapás, pénzre vágyas, többre vágyás ( vágyódás). Syn. Chlipkost, Lakomení, Latomnost, Latomost. Aliud est Dichtiwost' (Žádost'), et Stúpoft tenacitas. Usus. Clowet t Latomstwú náchil ní: homo praecipiti in ava |