das Ragetlein, relze, fő-kötötske. Syn. Sitto. Lopatkowani, á, é, p. c. palatus, pala caesus, a, um: ges schaufelt, lapitzkáztatott, lapotzkáztatott, meg-lapátoztatott, lapátoltatott. Syn. lopatowani, Lopatkúbití. Lopatkowání, á, n. palatio, nis, f. das Schaufeln, lapitzkázás, lapotzkázás, lapátozás, meg-lapátolas. Syn. Lopatowání, Biti z Lopatku. 3 Lopatkowat, kowal, Eugem V. I. imp. tug: palare, pala caedere (percutere verberare): schäufeln, mit der Schaufel schlas gen: lapitzkázni, lapotzkázni, lapátozni, meg-lapátolni, lapáttal verni (ütni), megverni. Syn. lopatomat, Lopatkú neb Lopatú bit. lopatkowi, á, é, adj. Tanec: saltus palaris, Schäufeltanz, lapotzka tántz. Lopatkowi Tanec tancowat, i. e. na gopatku sa hrat: v. Lopatka 1 Nro.

(édes, széles) lapu. Syn. Qu pen, Repit, boh. Lupen, Rzepit. Aliud est. konsté Ro pito mense, v. Pichláč (Bod. láč): acanthus, carduus, tribulus, bojtorján. Gako Lopuch, i. e. pewňe: instar lappae, firmiter: wie eine Klette, fest: mint a lapu, erősen. lopuchowi, á, é, adj. lappaceus, a, um: von (aus) der Klette, Huftpflanze: lapui. Syn. Lupnowi, repitowi, boh. rzepis towi. Lopuchowi Roreň : radix bardanae, die große Klettenwurzel, Huftwurzel: széles lapu gyökér. Aliud est. pic. láčo wí Roten: radix acanthi (cardui, tribuli), bojtorján gyökér.

Los, a, m. Zwet: alce, alces, is, f. Cervus Alces Linn. das Elend, Elendthier, ein Hirsch: jávor, szamár-szabású vad ál-. lat.

Los, u, m. v. Náhoda. 2) v. Foda. Hinc pro Lof metati slavus dicit, kodi (kockami) hádzať. 3) Wogensti Lof: v. geslo. 4) v. Ščast'i.

† lofňí, adj. omn. gen. v. náhodní.

* Lopňa, i, f. v. Chlopňa. + Lopota, i, m. v. 3eman. Loptof, a, m. laciniosus (lacer, sordidus, neglectus in cultu corporis et vestium) homo: der Lumpenhund, Lumpenkerl, filziger (lumpiger, niederträchti† losowani, á, é, p. c. v. ná, ger, zerlumpter, zerrissener) hosení.

† Losos, a, m. Riba: v. gla. watka.

† losowati, owal, ugi (u),
o nečo: v. náhodiť.
losowí, á, é, adj. ex Lof (a)
ex alce, alceus, a, um, aus
von Elendthier, jávori, jávor-
ból való. Lofowi Roh: un-
gula alcis, Elendthierhuf, já-
vor-köröm.

Mensch tzudar, lontsos (mots-† Losowáňí, n. v. Náhodeňí. kos) ember. Syn. Ličák, mis kan, Trhan. 2) erro, nis, vagator, oberrator, circuitor, otiosus ambulator: Herumstreicher, Herumstreifer, Herumschweifer, Pflastertreter : kóborló, kószáló, tekergő, tsavargó. Syn. Bludar, Potlukač, Tulač, Wandrównit, Swetar. Lopuch, u (et a), m. 3eli na: bardana (bordana), lappa Virg. arctium lappa Linn. die Klette, lappa, lapu, nagy

+ losowne adv. v. náhodné.

losowňí, adj. omn. gen. v. nabodní. † Losowňit, a, m. v. Náhodňít. Lot

Lot, u, m. semiuncia, ae, f.
das Loth ein Gewicht, lat, lót,
lott Par. Páp. Our Coti:
uncia, zwet Loth, Unze: két lat
(lalot). Geden Lot wážící,
ťažří: v. lotowi. Dwa Lofi
taški, dwolotowi: uncialis,
e; unciarius,
a, um: zwei

Loth schwer, zweilöthig: két lat-
ni, két lottni Par. Páp. Po
Lote: semiuncialim, lothwei
fe, latonként, lottonként Par.
Páp.
Loter, tta, m. latro, nis: m.
ein Räuber, Straffenräuber: la-
tor, tolvaj, bojnyék. Syn.
Rrádežník, Krados, Lúpež.
ňík, zbogňík, Zlo8eg, boh.
Lott. 2) contemtive nebulo.
latro, sceleratus, scelestus,
scelus: Lotterbube, als ein
Schimpfwort: gazember. Syn.
Reflechetnik, Zločinec, boh.
Paduch. Ti Lotre! sceleste! du
Lotterbube! te gaz ember. Prov.
To ge welki Loter: malus
Scytha, das ist ein großer Lot-
tetbube, lator a' török. Rdo
ge Loter, lotetski wezme Osoh
(5ofeň): malis ter mala, die
Lotterbuben bekommen verdienten
Nuhen, a' ki lator, latrúl ve-
szi hasznát. Par. Páp.
Loteria, i, f. alea sortium, in

usu communi loteria, ae, f. die Lotterie, das Lotto: lótria. boh. Lotrie. Usus. Loteriu táhat: sortes ducere, numeros ex alea sortium trahere: das Lotto (die Lotterie) zichen: lótriát húzni. Do Loterie klast sadzat; položit, wložiť, wsá. Sit: pecuniam committere aleae sortium, vulg. ad lotteriam ponere in die Lotterie Legen, einlegen, seßen, einsehen: lótriába tenni. 3 Loterie wihrat: quaestum facere in (lucrari ex) alea sortium: in (aus) der Lotterie gewinnen: LII Tom. II.

lótriában (lótriából) nyerni. 3 Loterie witáhnúť: ex alea sortium extrahere, aus der Lotterie heraus ziehen, lótriából kihúzni. Gatobi gich boli z Loterie witáhli: praeter omnium opinionem denominati, als wenn man sie aus der Lotterie heraus gezogen hätte, mintha lótriából húzták volna - ki öket.

Loterias, a, m. sortiarius, i, m. magister aleae sortium, vulg. loterista, ae, m. Lotte riedirektor, lótria - mester, lộtriás. Syn. loteriowi Ri8itel. loteriasčin, a, e, adj. poss.

ex seq.

Loteriaska, i, f. sortiaria, ae, f. uxor magistri aleae sortium: Lottericdirektorinn, lótriásné, lótriás felesége. Syn. loteriásowa Žena, loteriowa Risitelka.

loteriásow, a, e, adj. poss. magistri aleae sortium, dem Lote teriedirektor gehörig, lótriásé, lótria - mesteré.

loteriowi, á, é, adj. aleam sortium adtinens, die Lotterie be treffend, lótriai, lótriát illető. Loteriowí Rísitel; v. Lote. riás. Loteriowi Spif, Wipis: designatio (descriptio) alcae sortium, das Lotterieplan, lótriának rendtartása, le- irása. Loteriowi Obsah ukaz, Ukaz ňík, boh. (Registrik), neb Loteriowa Tabulka index aleae sortium, index sortium quaestuosarum : Lottericliste, fótriái mutató - tábla. Loteris owé Ščasti: sors, sors lucrum promittens, tessera sortis promittens lucrum: das Lotterielos, lotriai szerentsé, sors. Lotersti adv. latronice, latronum

more, räuberisch, räubermäßig, lator módon, latrúl. Syn. poloteriti, boh. lotrowski. 2)

ne

nequam, scelerate, sceleste, nequiter, nebulonum more. lotterbübisch, gaz-emberül. Syn. neslechetnici.

loterski, á, é, adj. latrones adtinens, latrocinalis, e; latronicus, a, um: die Räuber (Straffenräuber) betreffend, räuberisch: latrokat illető, latrok

fein: latotska, lottotska. Par. Páp. Địa Lotiti: unciola. lotowi, á, é, adj. semiuncialis, e: löthig, ein Loth schwer: latni, lóttni Par. Pap. egy latot nyomó. Syn. geden Lot wážící, tažří. Lott, a, m. v. Loter. * Lotria, i, f. v. Lotería.

*

lotriasčin, a, o, adj. poss. v. loteriasčin.

* Lotriáska, i, f. v. Loteriáska. * lotriásow, a, o, adj. poss. v. loteriasow.

Lotriček, čka: m. dem. ex Lotrit.

lotričkow, a, e, adj. poss. ex

praec.

hoz való. Syn. krádežnicí, * Lotriás, a, m. v. Loterias. kradosti, lúpežnicí, zbog nici, zlosegití, boh. lotrow= fti. Usus. Loterski Ziwot wedú, i. e. Loterstwím sa žiwá: v. Loterstwi. 2) improbus, facinorosus, flagitiosus, sceleratus, scelerosus, scelestus, a, um: lotterbübisch, spißbübisch, lator, gaz, gonosz, rosz. Syn. neslechetni, zli. Usus. Lo terski Ruf, Skutek, Ucinek: facinus, flagitium, scelus: Lotterbubenstück, Spizbubenstück, Bubenstück, die Büberei, Spißbüberei: lator tselekedet, latorság, gonoszság. Syn. Loterst wi, Zločinstwi. Loterstwi, á, n. latrocinatio, praedatio, nis, f. latrocinium, praedocinium, i, n. die Räuberei, der Straffenraub: latorság, tolvajság, ragadozás, ragadomány Syn. Krádež, Lúpez, Lúpežnictwí, Zbogňictwi, 3losegitwi, boh. Lotrowstwi. Loterstwím sa žiwá; 3 Loterstwa (skrz Lúpeže, a ZloSegstwi) žigú, žiwi sú; lotersti Ziwot wedu: per latrocinia et rapinam tolerant vitam Liv. fie leben vom Raub, und Plündern: latorsággal (tolvajsággal) keresik kenyereket; ragadománybol (fosztá sokból) élnek 2) v.`loterski Rus:

Lotrie, f. v. Loteria. Lotrit, a, m. latrunculus, i, m. ein kleiner Räuber (Strasfenrauber), latorka, latrotska, tolvajotska, bojnyékotska. Syn. 3bogňíček, Žlo8egčet, boh. Lotřít.

Lotiček, čtu, m. dem. ex seq.
Lotit, u et a, m. dem. semi-

unciola, das Lötchen, Löth=

Lotrinčan, a, m. Leucus, Lo-
tharingus, i, m. der Los
thringer, Lotringus, lotrin-
gyiai ember. Syn. lotrinsti
Plur. nom. Lotrínčani, gen.
now: v. Lotrinstwo.
lotrinčančin, a, è, adj. poss.

ex seq.
Lotrinčanka, i, f. Leuca,

Lotharinga, ae, f. die Lothringerinn, lotharingusné lotringyiai aszszony. Syn. lotrinská Zenská.

lotrinčanow, a, e, adj. poss.
ex Lotrinčan.
Lotrinek, nku, m. Leucia, Le-
veca, Lotharingia, ae, f. die
Lothringen, Lotaringyia, Lo-
tringyia, hertzeség. Syn. lo-
trinitá Zem.

lotrinfti adv. leuconice, lotha-
ringice lothriegisch, leuconisch:
lotaringyiául, lotringyiául

lo

lotringyiai módon. Syn. po-
Pontrinfti.
Lotrinski, á, é, adj. leuconi
cus, lotharingicus, lotharin-
gus, a, um: leuconisch, lo-
thringisch: lotaringyiai, lotrin-
gyiai: Lotrinská Zem: v. Lo-
trinet.

Lotrinstwo, a, n. collect. lo-
tharingica natio (gens), Lo-
tharingi (orum): die Lothrin-
ger, lotaringyiai nemzet, Lo-
taringyiak. Syn. Lotrinčani
boh. Lotrinkowe, Lotrinsti.
+ lotriowi, á, é, adj. v. lo-
teriowi.

Lotrowňa, i, f. speleum, i,
n. spelunca latronum: die Höls
le, Räuberhölle: latrok bar-
langja. Loterská Geskika, lo-
terské L'ežisko.

+ lotrowiti, á, é, adj. lotersti.

Loterstwi, n. v. Loterstwi. Low, u, m. venatio, nis, f. venatus, us, m. venatura, ferarum captura, ae, f. die Jagd, Hegung, der Heh: vadászat, vedászás. Syn. 5oňba, Soñení, Loweňí, Polowás ňí, Polowka, boh. etiam. Low, Misliwectwi, misli wost. 2) boh. v. Lapáňí Rié. * Lowás, a, m. v. Roňár 2 Nro.

* lowásčin, a, o, adj.poss. v. toňárčin 2 Nro.

Lowáska, i, f. v. Roňárka 2 Nro. *lowásti adv. v. toňársti 2 Nro. * lowástí, á, é, adj. v. koňáte stí 2 Nro. *lowáskin, a, o, adj. poss. v. Fonárčin 2 Nro.

swasow, a, o, adj. poss. v. toňárow 2 Nro.

* Lowástwi, á, n. v. Roňár. stwi 2 Nro.

* Lowástwo, a, n. idem.

† lowčí, adj. omn. gen. v. seq.

lowčí, á, é, adj. venaticus, venatorius, a, um: jägerisch, vadászathoz való vagy szolgálo, vadász, vadászó. Syn. hončí, polowni, polownici, lowedí, vulg. gáģersti, boli. etiam mifliwedí. Lowči Roń: equus venaticus das Jagdpferd, vadász (vadászathoz szolgáló) ló. Lowčínoz: culler venatoríus, das Waidmesser, vadász kés. Lowči Oscip: venabulum. i, n. der Jagdspieß, Schweinspieß, Heebelspieß: vadász dárda. Lowčí (kopowi) Pef, i, e. Chrt, Ropow: canis venaticus, der Jagdhund, Hezhund : vadászó kutya, agár, kopó. Lowće umení: v. Lowectwi.

Lowčica, i, f. venatrix, icis, f. die Jägerinn, vadászné, vadászóné, vadászó aszszony, vulg. jágerné, jáger felesége 5ončica, Sončička, Lowčičta, polownica, Polownička, vulg. Gagerka. 2) canis venatica, die Jagdhünden, nöstény kopó, vadászó kutya. lowčiččin, a, e, adj. poss. ex Lowčička: v. seq.

lowčičin, a, e, adj. poss. venatricis, der Jägerinn gehörig, vadásznéé, vulg. jágernéé. Syn. lowčiččin, polowniččin, polowničin vulg gáģerčin, gáğerkin.

Lowčička, i, f. v. L wčica. lowcow, a · e adj. poss. ve

natoris: dem Jäger gehörig, vadászé, vulg. jágeré. Syn. honcow, polownikow, vulg gá gerow, boh. mistiwcú et úw. Lowec, wca, m. venator, is, m. der Jäger, vadász, vulg. jáger. Syn. 5onec, Polow. nit, vulg. Gáğer, boh. mi. fliwec.

lowedi adv. venatorie, venatorum more: jägerisch, jägermäs Rig :

LIII 2

kig: vadász módon. Syn, hon. čički, honedi, honici, po lowecki · polownidi, vulg. gagersti, boh. mistiwecki. lowedi, á, é, adj. venatores adtinens, venatorius, a, um: jägerisch, die Jäger betreffend: vadászi, vadászokat illető, vulg. jageri, jagereket illető. Syn. hončičti, honedí, honči, bonidí, polownicí, vulg. gagerfti, boh. misliwecki. Lo. wedi Dom: domus venatoria, das Jägerhaus, vadászház vulg. jáger-ház. Syn. polownici Dom, Polowničňa, vulg. Gagerňa, gagersti Dom: 2 v. lowći. Lowectwi, á

n. ars venatoria

venatica), die Jägerkunst, Jagdkunst, Jägerei vadász (vadászi) mesterség, tudo mány; vadászság, vulg. jágerság. Syn. lowće (lowecké, polowné, polownice) Ume ňí, 5ončičtwi, 50nectwi, vulg. Gagerstwo, boh. Mi fliwectwi. 2) venatoratus; us, m. conditio vanatoris: die Jägerei, Jägersstelle: vadászság. vadászi allapot. 3) v.

Low.

Lowiset, stu, m. v. Rozáť (u) 1 Nro.

↑ Lowiste, n. v. Lapaňisko. 2) v. Lowisco.

Lowisto, a, n. v. Lowisto lowit, il, ím V. I. imp. low, сит acc. 3wer sc. venari agitare (exagitare) feras, venatu capere: das Wild jas gen, hegen: vadászni. Syn. polowat, boh. lowiti, stwa ti. Prov. We wose lowit, a w Powetri Ribi lapať: in aqua venari, in aere piscari. Rem absurde agere. Ordo in versus im Wasser jagen, und in der Luft fischen: a' vizben vadászni, a levegő égben halászni. Wolem Zagacé (3a gece) lowit: bove venari leporem Plutarch. Rem absurdam stultam, ac praeposteram aggredi: etwas unerhör tes, närrisches, und läppsiches anfangen: valami döre, és bolond dologhoz fogni. 2) agitare, pellere, propellere: hehen, jagen, treiben: hajházni, kergetni, hajtani. Syn. boňit.

lowiti, il, im, m, idem. 2)
v. Ribi lapať.

Loža, i, f. stragulum, i, n
lectica, ae, f. lectus, i, m.
das Bette, Bett, Schafbett,
die Lagerstatt, zum Schlafen,
Ruhe: ágy, nyoszolya, da
rotz. Syn. Post'el, boh. Lo
že, Lůže. Manželska Loža:
torus (genialis), das Ehebett,
házasok agyok. Do mogeg
Lože: ad meum lectum, in
mein Bett, az én ágyomba.
2) ženská: v. Ložka 2 Nro.
5owadź Loža: v. Loži▪
sto 2 Nro.
† Lože, f. idem.

Loweni, á, é, p. c. agitatus,*4.03 u, m. v. Lez. pulsus, a, uin gejagt, ge. hegt: hajházott, hajháztatott, kergetett, kergettetett. Syn. hoňení, polowani. Loweňí, á, n. venatio, nis, f. das Jagen, vadászás, vadászat. Syn. Low, Polowás ňí. 2) agitatio ferarum, pulseo, propulsio das Heßen, Jagen: hajházás, kergetés. Syn. 5oňeňí. Lowifčo, a, n. locus venatorius (venationis), das Jagde ort, vadászó hely. Syn. Polownisto, mesto na Loweni, vulg. Lowisto, boh. Los * *Lození, á, n. v. Lození. wiste.