Logisto, a, n contemt. et exagger. ex Loža. 2) howa8: secundinae (secundae) pecorum, v. g. vaccarum : die Nachgeburt des Viches, z. B. der Kühe: ellö tehénynek a' mása. Syn. bowedá Loža, Poft'elisko. *losit, il, ím V. I. imp. lo3: v. lezt. Ložta, i, f. dem. lectulus, i, m. das Bettchen, die Lagerstatt: ágyatska, kis ágy. Syn. Po. st'elta, boh. Lůžko. Nosacá Ložka (Post'elka, Stolička) : v. Nosilka. 2) ženská po Porose: secundae, secundinae (muliebres), arum, f. pl. secundarium, i, n. galea infantum die Nachgeburt, burok, gyermek tartó lantorna, szülő aszszoynak a mása. Par. Pap. Syn. Post'elka, ziwotní čepeca + ložní, adj. omn. gen. v. seq.. Ložňí (lóžní), á,, é, adj. ad lectum pertinens, lecticalis, e: zum Bette gehörig, úgyi ágyhoz való. Syn. post'elni, boh. ložní, et lužní. Usus. Ložní (boh. lúžňí) Prář, i. e. Tuz: otis, idis, f. tarda, bistarda, ae, f. tarda otis die Trappe, ein Vogel: túzok. boh. Drof. Ložňá Deska: v. Ložnica. Ložňá neb stalná boh. tůňí) Sowa: ulula, strix ulula Linn. die Enule, huhotó bagoly. Aliud est. Cus wit Ložnica, i, f. sponda, ae, f. tabula (asser) lecti: das 1269 Fufgestell eines Bettes, bie + Loznice, f. idem. † estnutí, n. v. Listnutí. † est'iwost, i, £ v. Lest'i» Istne adv. v. lestňe. flitné, à, é, adj. v. leskni. † &stnost, i, f. v. Lestnost'. Lúb, i, f. arcus (fornix) frondeus, topiarium (scil. opus) Plin. H. N. umbraculum, m. die i, n. porticus, us, Laube, der grüne Schwibbogen, bólGeländer lagas zöld tozat, zöld folyosó. Syn. ti bowi Sklep, vulg. Glander. Winicowa (boli. winná) Lúb: viteum topiarium, vitis arbustiva, arcella vitis, concamerata Rebengeländer, Weine stockgeländer: szőlő (szölöbölvaló) lugas, bóltozat. 2) casa frondea Ovid. pergula ae, f. die Docke, Sommer laube, Lauberhütte, Laube : lugas (burkos) színetske Par. Páp. árnyék - ház. Syn. Lú. bi, Podlúbi, túbowá Búd ta, Filiagoria 3) In. aliquibus locis: pavimentum (superius) laquear, is, n. der Boden oben an, dem Hause, padlás, pallás, padolat. Syn. Powala, boh. Púða. Plur." nom. Lubi, gen. Lub, se. lúbaní, á, e, p. c. basiatus, a, um: gefüßt,, tsókoltt, tsókolgatott meg-tsókoltatott. Syn. bostani, bostawani, lúbení, polúbení, boh. lýban. Qubáňí, á, n. basiatio, osculatio, deosculatio, exosculatio, suaviatio, nis, f. das Küffen, die Küffung: tsókolás, tsókolgatás, meg - tsókolás. Syn. Bostání, Bostáwání, Lúbení, Polúbeňí, boh. Li báňí. Púbať, al, ám V. I. imp. ag: basiare, osculari, deosculari, exosculari, suaviari: küffen, tsókolni, tsókolgatni, megtsókolni, tsókot adni. Syn. bostat, boskáwat, lúbiť, polúbit, boh. líbati. Usus. Ruti Púbám: exosculor manus, ich küsse die Hände, tsókolom a' kezeit. Lúbáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. lúbáwak, al, ám, freq. ex lú bat. Lubček, u, et bečku, m. 3elina ligusticum levisticum Linn. hypposelinum, adiantum aureum, smyrnion (um), ligusticum, i, n. ligusticum levisticum foliis multiplicibus, foliolis superne incisis Henr. Crantz. Liebstöckel, levestikom, léstyán-fú Par. Páp. löböstök, vad petreselyem. Syn. Láskawec, plani Petržal, boh. Libček, Libeček, weliki Apích. lube adv. placite, placenter: gefällig, angenehm; tetszve, tetszőképpen. Syn. prígemne, wzácne, boh. lib'e, 2) v. lís bežne. Lúbenec, nca, m. amatus, charus, dilectus, i, m (vulg. tarantula, ae, m.) Liebling, Geliebter, der Geliebte: kedvesse, kedves embere valakinek. Syn, Líbezňík, Lubost'enec, Luz bostnít. 2) amicus, amasius, j, m, amator, amor, is. m. deliciae, arum, f. pl. das Lichchen, der Liebste, Liebling, Schah, Amant, Chapeau : kedve sem, mátkám, szeretőm. Syn. Frager, Raraziírowňík, Libežník. 3) cliens Cic. albigans, tis, m. Client, valaki gondviselése alatt - való. Syn. Zwerenec. lúbení, á, é, p. c. amatus, dilectus, a, um: geliebt, szeretett, szerettetett. Syn. milowani. 2) v. lúbaní. Lúbení, á, n. ex lúbit: amatio, dilectio, nis, f. amor, is, m. das Lieben, die Liebe : szeretés, szeretet, szerelem. Syn. milowáňí, Lásta. 2) v. Lúbáňí. 3) Nom. Verb. ex lúbit fa: arrisio, placentia, complacentia, ae, f. das (der) Gefallen, tetszés. boh. Libowani. Lúbeňica, i, f. amata, chara, dilecta. ae, f. die Geliebte, das Liebchen: kedves személlye valakinek. Syn. Líbežňica, Lubostnička, Oblubnica, Oblubnička, milá, Wzácná. 2) amasia, amica, ae, f. Amantinn, die Liebste; kedvesem, mátkám, szeretöm. Sy, Fras gerka, Rarazírowňica, (-čka), Líbeznica. 3) clienta, ae, f. Plaut. Hor. cliens fem. Clientinn, gondviselés alá vettetett leány vagy aszszony. Syn. 3werenica. Lubenictwí, á, n. clientela Cic. ae, f. die Clientschaft, der Schus, óltalom, alattunk - valóknak (valaki gondviselése alatt valóknak) oltalmok. Syn. 3wes renictwí. Lúbenictwo, a, n. collect. clientes, m. pl. clientela: die Clienten, kliensek, valaki gondviselése alatt valók. Syn. Lus benci 3werenci, Zwereňictwo. Lubetowa, i, f. Bánské Mes fto; Libetha, ae, f. civitas montana: Libethen eine Bergs Stadt: Libeth - Bánya, bánya város, vulg. Lubgetowa. lúbežne adv. v. libežné. Túbežni, á, é, adj. v. líbežní. Lúbežnica, i, f. v. Líbezňica. lúbežňičin, a, e, adj. poss. ex praec. Lúbežňík, a, m. v, Líbežňíť. Lúbežníkow, a, e, adj. poss. ex praec. Lúbežnost, i, f. v. Líbežnost. Lubgetowa, i, v. Lubetowa. Lúbi, n.. v. seq. Lúbi, á, n. v. Lúb. lubi, á, e, (abs. lubo), adj. arridens, placens, complacens, tis, commodus, acceptus, gratus, a, um: gefällig, angenehm : tetsző, tetszetes, kedves. Syn. prígemni, wzácní, milí, boh. Pibi. Usus. Res mi lubo (Ediž fa mi lúbit) bu8e, odpust'ím: cum mihi erit commodum, condonabo ich will es verzeihen, wenn es mir gefällig seyn wird mikor nékem fog tetszeni, akkor engedem meg (el); akkor engedelmet adok. 2) v. libežní. Púbiť, il, ím V. I. imp. lub : amare, diligere: lieben, gern haben, szeretni, kedvelni. Syn. milowat, rád mat,boh. líbi ti. Usus. Lúbím ho, (gato golub Zitto): amo illum, ich habe ihn gern, ich liebe ihn: én ötet szeretem, kedvelem ötet. Lúbim geho Pati (ke8 ho ne wi8im) diligo absentem, ich fich gern seine Fersen; mir ist lieb wenn ich ihn nicht sich: szeretem, ha ötet nem látom. Prov. Nemožef spolu lúbit i bílé i černé. Nemozes Bohu slú žiť spolu, i Tertu: non potes Thetydem (mare) simul, et Galatheam (fluvium) amare Theocr. Non potes idem diversa sequi. Non potestis Deo servire et mamonnae. Swog swého (swogu), swoi ga swu (swého) lubi, Swog swému pekní (milí). Gati Mech, taki slet: asinus asino, et sus sui pulcher Alcim. Simile simili placet. Miles placet militi, aleator aleatori, potator polatori, Ungarus Ungaro, Slavus Slavo etc. suus Rex Reginae placet, sua cuique sponsa sponso Plato. Turpia decipiunt caecum vitia; aut etiam ipsa haec delectant, veluti Balbinum polypus Agnae Horat. elúbi, So nehorli: qui non zelat, non amat Augustin. der liebt nicht, der nicht eifert: nem igaz szerető, a' ki nem buzgó szerelmü (nem feleség féltő). II. rec. lúbit fa: se invicem (mutuo) amare, sich einander licben, gern haben: egymást szeretni, kedvelni. Syn. ráčiť sa, miwať sa, boh. Lúbá sa, ges den druhého; ráčá sa: amant se invicem, sie haben sich gern einander, szeretik egymást. III. Passive sine dat. pers. libet, lubet, placet, licet: belieben, beliebig, (gefällig) seyn: tetszeni. vulg. páčiť sa, boh. líbit fe. Usus. Lúbilo sa: placuit, es war gefällig, tetszett. Čo fa lúbi porúčiť (rozťážať? boh. Co se líbí porúčeti? quid placet mandare? was befehlen fie? mit tetszik parantsolni? Gestli fa lúbi: si placet? wenn es beliebt (beliebig ist)? ha tetszik? Tech sa lubi, núter ist: placeat (dignetur) intrare, belieben fie herein zu spazieren: tessék bémenni, bé sétálni. Ponewáč sa tak ľúbi učíňím witonám): faciam, quando placet Liv. ich werde es thun, weil es so beliebt (gefällig ist): mivel úgy tetszik, meg-tselekszem (véghez viszem). IV. Passive cum dat. pers. ňetomu: arridere, placere, pro bari alicui: Semanden gefallen, gelieben, gefallen, angenehm ( ge= fällig) seyn: valakinek tetszeni kedvesnek (kedvére) lenni. Syn. Lúbost'i ( wzácním) bit, vulg. páčiť sa, boh. lís bit fe, libowati fi (fob'e). Usus. Ta Rňiha sa mňe wel. mi fúbí: arridet mihi liber iste, dies Buch gefällt mir sehr: ez a' könv nékem igen tetszik. Mňe. fa wždi wiceg lúbí: mihi quotidie magis magisque (magis ac magis) placet: täglich (je länger, je mehr) gefällt er mir, naponként (napról napra) nékem mind jobban jobban tetszik. mne ale sa nelúbi, že odisel: mihi vero displicet, quod abierit: es mißfällt mir sehr, daß er weg gegangen ist a én nékem éppen nem tetszik, hogy el-mentt. Casledug ho, gestli (gak) (a ti lúbí: sequaris illum, si licebit: folge ihm nach, wenn es dir gefällt: ha néked tetszik, követheted ötet. učiním to, gat píses, že sa ti lúbi: quomodo scribis tibi placere, faciam: ich werde es thun, wie du mir schreibest, daß es dir gefalle úgy fogok tselekedni, mint irod hogy néked tetszeni fog. To sa mu lúbilo; boh. on si to libowal: hoc arridebat ei, das gefiel ihm, az tetszet néki. Red sa lúbí, spíwá: cum est commodum, cantat Ter. wenn es ihm gefällt, so fingt er: mikor kedve vagyon, énekel. Prov. Tenarodil sa ten, kteribi fa lúbil .wsem: nemo est, qui omnibus placeat (nemini displiceat). Ne Jupiter quidem omnibus placet Theog. Neque Jupiter ipse, sive plaat, seu non, unicuique placet. Nemo invenitur, qui satisfaciat omnibus: nam alia aliis probantur. Non fuit hic natus, nullo nascetur in aevo, omnibus ex aequo qui placuisse sciat. Neque summus cunctis Jupiter ipse placet: man kann nicht allen. recht thun. Auch Jupiter kann nicht einem jedem recht thun. Der Mensch, der allen gefallen soll, ist noch nie geboren werden; und in allen Falle ist es weit besser Neider, als Mitleider zu haben. Biele Köpfe, viele Sinne: nem született ollyan ember, a' ki mindeneknek tessék. lúbiwe adv. v. lúbostne. lúbiwi, á, é, adj. v. lúbostní. Lúbiwost', i, f. v. Lúbostnost'. lubo adv. et adj. v. lube et lubi. Lúbospew, u, m. carmen elegans, canticum amoenum, pulchra cantilena: ein annehmli ches Gesang, szép (verses ének. Syn. pekná (wersowna) Pesnička, boh. Libozpew, Pisñe 3 Wersů složené. Lubost', i, f. amor, is, m. die Liebe, szeretet, szerelem. Syn. Láska, Lúbení, milowáňí, Ráčeňí. Usus. Newí čo má robit, od Lúbost'i. 2) placitum, beneplacitum, arbitrium, i, n. placentia, complacentia. lubentia, ae, f. libido, lubido, voluntas, is, f. das Belieben, Gefallen, der Gefallen, Wille: tetszés, kedv, akarat. Syn. Dost'iučiňeňí, Lubeni, wóla, Žádost, boh. Liboft. Usus. R Lúbost'i bit : v. lúbiť sa IV. Nro. Lusom Lubosti: hominum gratia, der Leuten halber, az emberek kedvéért, tekéntetéért; az emberekre nézve. Nekomu tú. bost'i ňečo čiňit; dare aliquid (gratificari) alicui, Jemanden etwas zu Gefallen thun, valakinek valamivel kedveskedni kedvére járni, kedvét tenni. Lúb Na Lubost: ad arbitrium, pro volupe zum Belieben, tetszésre, szabad akaratra. Podla Lúbost'i prout libet (placet) secundum arbitrium: nach Be= lieben; wie es beliebt (beliebig ist): kedve (tetszése) szerént; a' mint tetszik. Podla még, twég Lúbost'i: ad meum, tuum arbitrium; prout mihi, tibi lubet: nach meinem, deinem Be lieben; meinem deinem Willen nach: akaratom (kévánságom) akaratod (kévánségod) _szerént. 3) v. Líbeznost. Usus. Reči swég Lúbosť a krásu skrz wtipné a dowodné Slowa dodawat: sales orationi adspergere, feinem Diskurs durch wi hige Einfälle annehmlich (zierlich) machen, tisztességes tréfákkal elegyíteni (ékesíteni) a' be szédet. Púbost'encow, a, e,adj.poss.ex seq. Lúbost'enec, nca, m. v. Lúbenec. Lúbost'eňí, á, n. blanditia, ae, f. blandities, ei, f. blanditiae, arum. f. pl. suaviatio, nis, f. vulg. tarantulizatio: Liebkosung, Careffe: szerelmeskedés, nyájaskodás. Syn. Lúbost'iwost', Lúbostnost, Fragerčení, Fragowání, vulg. 1273 Púbostne adv. blande, amatorie, suaviando (vulg. tarantulizando): licbkosend, caresfirend: szerelmeskedve, nyájaskodva. Syn. lúbiwe, lubost'iwe, za lecne. vulg. Farazírowne. 2) amanter, amabiliter: liebevoll, szaretettel. 3) v. líbežne. fúbostní, á, é, adj. blandus, amatorius, suaviatorius, a, um; (vulg. tarantulizatorius;) Liebkosend, caressirend: szerelmes, szerelmeskedő, nyájaskodó. Syn. lúbiwi, lúbosťiwí, zálecní, vulg. Farazírowni. 2) plenus amoris, amabilis, e liebevoll, szeretettel tellyes. Syn. láskawi, milost'iwi. 3) v lí. bežni. Lúbostnica, i, f. v. Lúbeňica. Lúbostnička, i, f. v. Libeňica. metesség. 5) v. Liběžnost'. lúbowi, à, é, adj. ex Lub et Raraz'rowáňí. 2) negotium • Lieblichkeit, kedvesség, kelleamatorium, res amatoria: Liebesangelegenheit, szerelmesség. Syn. Lúbost’iwosť, Lú, bostnost, Príhoda lúbostná. Lúbost'it, il, im V. I. imp. fe'i: blandiri, uti blanditiis, suaviari, vulg. tarantulizare: Liebkosen, Liebfofungen anwenden, careffiren: szerelmeskedni, nyájaskodui. Syn. fragerčit, fragował, zalécať sa, vulg. karazírował. Lúbost'iwe adv. v. lúbostne. Lúbi frondeus, a, um: aus Laube, oder belaubten Zweigen. bestehend, oder damit bedeckt : zöld - ági, zöld ágból való, ághoz való. Syn. ratolestní. Usus. Lubowi 5ág: frondeum nemus Virg. Lúbowí Winič: vitis pergulana, der Ges länder Weinstock, lugasra eresz tett szőlő. Par. Páp Lúbo wá Búda: v. Lúb. Lúbowé Strechi, i. e. Stromi: frondea tecla Virg. i. e. arbores frou |