nis, vanus: eitel, unnüß leer an wahren Nugen: haszontalan. Syn. daremní, neuziteč ní. 3) fragilis, caducus, eitel, vergänglich: múlandó, veszendő, romlandó. Syn. nestáli. 4) vanus, vanitatis amans inanis: eitel, die Eitelkeit lies bend: hívságos, híjában valóságot szeretö. 5) ambitiosus: eitel, begierig nach Ruhm, nach der Gunst der Menschen: hivságos, kényes, nagyra vágyó, negédes. boh. marňechlubní. Usus. Mární Slowa, ampullae, arum, f. plur. eitle (ruhmfichtige) Worte: tzifrázott (tzikornyás) beszédek. márňiť, íí, ím, V. I. imp. márni: dilapidare, decoquere, profundere, prodigere, consummere, absumere, perdere. pessumdare: verschwenden, j. B. Geld, Vermögen, Wohlthaten, Worte: tékozlani, elharátsolni, pazarlani, költeni, vesztegetni. Syn. marit, marnotrafiť, mehat, trafiť. boh. hegsowati, matiti. Usus. Čás márňít, tempus perdere, abuti tempore: die Zeit verschwenden, fie unnüz zu bringen: az időt vesztegetni, azt hijába való dolgokban tölteni. 2) supplicio adficere, hinrichten, tödten, als eine Strafe; veszteni, fejét venni, felakasztani. Syn. utrácať.

márňíwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. márníwat, al, ám, freq. ex márniť.

marno adv. v. marne. marnomluwne adv. vaniloque, garrule, loquaciter: schwaßhaft, geschwägia: tséltsapva, tsevegve, hivságos beszédessen. Syn. fcebetйe. marnomluwni, á, é, adj. vaniloquus Liv. Plaut, garru

lus, a, um; loquax, cis: schwaghaft, geschwägig: tsátsogó, tsevegő, zengö, szo-szóporitó, nyelves, sok szavú, tséltsap, hivságos beszédü, Syn. fcebetní.

marnomluwňít, a, m. matacoJogus, vaniloquidorus, garrulus, i, m. fabulator, is, m. Schwäger, der leere Worte giebt: tsél-tsap, sok-szavú (nyelves) ember. Syn. Marnopliskač, Plettár.

Marnomluwnost, i, f. Liv. garrulitas, loquacitas, tis, f. Schwazhaftigkeit, Geschwäßigkeit, das eitle (leere, unnüße) Reden: tsátsogás, tsevegés, nyelvesség, menda- mondás. Syn. Sčebetnost.

Marnopleskać, a, m. v. Marnomluwňiť.

Marnost, i, f. vanitas, inanitas, tis, f. Eitelkeit, Rich. tigkeit, Ungründlichkeit, Unwahrheit: hijában valóság. Syn. Ničemnost'. 2) inanitas, inutilitas: Eitelkeit, Mangel an wahren Nußen: haszon-talanság. Syn. Daremnost', Da. rebnost. Usus. Daremná swetstá marnost', není w ňeg žádna Stáloft: inanis mundi vanitas, nulla illi stabilitas: uunüße Eitelkeit, sie hält keine Beständigkeit: világ haszontalanság, nints benne állandósság. 3) fragilitas, caducitas: Eitelkeit, Bergänglichfeit: hivság, múlandóság, yeszendőség. Syn. Nestálost'. 4) vanitatis studium, Eitelkeit, Eitelkeitsliebe hivság, hivságszeretés. 5) ambitio: Eitelkeit, Ehrbegierde, Chrsucht: tisztességre vágyódás, kevély kivánság, valamire vágyódás. 6) res vana (inanis, transitoria, nullius momenti, nulla consideratione digna), eine eitfe Sa

Sache, Eitelkeit: haszontalan (hivságos, mulandó, semmire való) dolog,

+ marnotratce, m. v. seq. marnotratec, tea, m. v. Marnotratník.

marnotrateňí, á, n. v. már není, marnotratnost. marnotratit, il, ím, V. I, imp, trat, v. márňit. marnotratíwání, á, n. v. már ňíwáňí.

marnotratíwat, al, ám, v. már. níwat.

marnotratne adv. prodige, effuse, profuse: verschwenderisch, tékozolva, pázarolva, vesztegetve, Syn. mrhawe. Usus. marnotratne žiť, prodige vivere, verschwenderisch leben, bö költséggel élni. marnotratní, á, é, adj. prodigus, profusus, a, um: ver, schwenderisch, z. B. Mensch, Gemüth: tékozló, vesztegetü, pazarló, dobzódó, Syn. mr hawi, Marnotratnica, i, f. prodiga, effusa fem, decoctrix, dilapidatrix, cis, f. Verschwenderinn: tékozló. (pazarló, vesztegető) személy, Syn. Mrha. čta. marnotratňiččin, a, e, adj. poss. ex marnotratňičin, v. seq,

1

marnotratničin, a, e, adj. poss, dilapidatricis, der Berschwen= derinn gehörig, tékozló személyé. Syn. mrhaččin. marmotratnička, í, f, dem. ex marnotratnica. Marnotratník, a, m, prodigus, effusus, profusus, asotus, luxuriosus, i, m. profusor, decoctor, dilapidator, is, m, Schlemmer, Berschwender, Berderber, Praffer: tékozló, pazarló, el-harátsóló, vesztege

tő, dobzódó. Syn. Mrhat, marnotratec. bolz. Segfer. marnotratníkow, a, e, adj. poss, dilapidatoris, dem Bers schwender gehörig, tékozlóé. Syn. marnotratcow, mrhacow. marnotratnost, i, f. prodigalitas, tis, f. effusio profusio, perditio, dilapidatio, decoctio, nis, prodigentia, ae, f. Verschwendung, Verschwenderei: tékozlás, pazérlás, pazarlás, elharátsolas, vesztegetés, dobzódás, haszontalán költség. Syn. márňeňí,mrhaňí, mrhawost'. Mars, u, m. iter, itineris, n.

Marsch, Gang der Soldaten; die Marschroute: mars, masirozás, útazás. Syn. Masiro wáňi vulg. Masir, masíru. nek, marsunek, Marsuta. Usus. Do marfn (Do Testi) sa dat, iter (viam) ingredi, den Marsch antreten, fich in Marsch fegen; útnak indúlni. Do Mats fu botomi, paratus itineri, marschfertig, kész az útra. Do marsu hotowim bit, prichi. ftat fa: parare se itineri, fich marschfertig machen: el-készülni az utra. Na marsi, in itinere, auf dem Marsche, az útban, úton lévén. Mars ro. bit, iter facere, einen Marsch thun, útazni. Hekse Marsrobit, ift': iter intendere (contendere) aliquo, den Marsch wohin richten: valahova útazni, ballagni. Hetomu Mars (Cestu) zastat, iter anticipare, antevenire (praevenire) aliquem, antevertere alicui, vincere aliquem itinere; einem den Marsh abgewinnen, i. e. zuvorkommen: valakit megelőzni. Na tri marse, tribus itineribus, in drei Märschen, három márssal, mars! a) i, viam ingredere, proficiscere: marsch, geh, marschire: mars,

menny,

A

menny, lódúly. Syn. stupag. b.) ite, ingredimini viam, proficiscimini: marsch, geht, marschirt mars, mennyetek, lódúllyatok. 2) profectio, discessio, abitus, discessus, us, m. der Marsch, Abmarsch, Forte gang: mars, el-menetel, el-menés. el-masírozás. Syn. Odos. 3) classicum, signum profectionis (itineris): Marsch, Zeichen zum Marsche: mars; el-meneteli - jel - adás: trombitálás. Syn. Larmo, Lárma. Usus. Mars trúbit, classicum canere, Marsch blafen, lármát fúni. Marsálek, lta, m. magister, praefectus, i. m. Marschall, marsal. Dworski marsälek, Praefectus praetorius, Mareschallus aulae, Magister Officiorum, Curiae Regiae Magister: Hosmarschall: Királyi, Fö Udvarnok Mester. Rrás Lowski Marsálek, meč pred Rrálem nofící: ensifer, heroldus: Marschall, königlicher Herold: Király előtt Kard hordozó, Királyi kard viselő lö mester. Polní marsálek (Rapitán): campi Mareshallus, summus dux exercitus: Feldmarschall, Feldherr, Marschall im Kriege: fő hadi vezér, 2) pri Sláwnost'ách: ductor, designator: Marschall bei Feierlichkeiten, z, B. Begräbnissen:

vezér.

marfálftí, á, é, adj. Mareschallum adtinens, tis: den Marschall betreffend, fő hadi vezért illető. Marsalstwi, á, n. Mareschallatus, us, m. die Marschallfchaft, fö hadi vezérség. marsid, u, m. v. Medzňík (u).

t marsidňí, adj. omn. gen. v. medzní.

+ marsisňít, a, m. v. med. zník (a) 2) Nro. † marsruta, i, f. v. mars. † marstal, e, m. v. mastal. † marstaliť, e, m. v. Masta

lár.

marsute, i, f. v. Mars. Martín, a, m. Martinus, i, m, Martin, Mártony. vulg. Mar cin. 2) Swati Martin: S, Martinus, oppidum Thurocziense, St. Martin, Szent Mártony.

Martínek, nta, m. dem. Martinellus " parvus Martinus: das Martinchen, der kleine Mars tin: Mártonyka, kis-Mártony. vulg. Marcinek, Marcinko, martinto.

martinkow, a, é, adj. poss. ex martinet. martinow, a

e, adj. poss. ex

martin. Marunka, i, f. Zelina: fors

Teucrium marum Linn. vel Melissa Calamintha Linn. Aliud est. Blfňít, Blsnit. 2) Strom, v. Marchula. maruntowi, á, é, adj. v. mar chulowi.

masár, a, m. lanio, nis, m,

Pandect. lanius Terent. Liv. laniarius, i, m. Fleischhacker, Fleischer, Fleischhauer, Mezger: mészáros. boh. Ržezňík, Masať.

masarčin, a, e, adj. poss. laniariae, lanionis uxoris: der

Fleisch

Fleischhackerinn gehörig, mészárosnéé. boh. rzezňičin. Masáreňi, á, n. v. Masárstwi. mafárit, il, ím, V. I. imp. mafar: lanionem agere, exercere artem laniariam macelJare: ein Fleischer (Fleischhacker) seyn, mészarkodni, mészáros mesterséget űzni (mivelni) boh. ržezňiciti. mafárka, i, f. lania, laniaria, ae, f. uxor lanionis: Fleischhackerinn, Fleischerinn, Mehge= rinn: mészárosné. boh. Rzez !ňice. mafárow, a, e, adj. poss. lanionis, lanii: dem Fleischer (Fleischhacker) gehörig, mészárosé. boh. tezníků et tuw. Masárowáňí, á, n. v. Masärstwí. masárowať, rowal, rugem freq. ex mafárik. mafársti adv. more lanionum laniarie: fleischerisch, fleischha. ckerisch, fleischerinäfig: meszárosan, mészáros módon. boh. ržezňidi. masárstí, á, é, adj. laniarius, lanionius, a, um: den oder die Fleischer (Fleischhacker) betreffend : mészárosi, mészárosokat illetö. boh. ržezňidí. Usus. Mafárstí, Pef, canis laniarius, Fleischerhund, Fleischhackerhund: mészáros kutya. Masárstwi, á, u. ars laniaria, Fleischerhandwerk, Fleischhackers handwerk: mészárkodás, mészáros mesterség. Syn. Mafáreňí, Mafárowáńí boh. Ržeznictwi.

+ máfelnice, f. v. Maslárka. † máselník, a, m. v. Maslár. mafelnit, u, m. v. maslowi Sudek.

mafica, i, f. porca,

porca, ae, f. Cato. Virg. Bäche, Schwein, Sau, weiblichen Geschlechts:

disznó. Syn. Swiňa. Aliud est. miznica. Masička, i, f. sucula, et porcula, ae, f. Plaut. porcellus, porculus: Bache, wenn man vermindernd redet; ein Schweinchen: süldö, südő, disznótska, malatzótska. Syn. Swinta.

Masičko, a, n. dem, ex mato: caruncula, ae, f. ein Stückchen Fleisch, húska, húsotska. boh. Masisko. Masit, u, m. v. mars. mafirowání, á, n. v. mars. masirował, rowal, rugem, V. I. imp. tug: ire, proficisci, iter facere: marschieren: masírozni, útazni, menni. Syn. do Cesti sa dat, ist'. 2) abire, discedere, proficisci; marschieren fortmarschieren, abmarschieren: masírozni el-menni. Syn. 08ist', preč ist'. Mafirowawání, á, n. Nom. Verb, ex seq. mafirowawat,al, am, freq. ex mafirowat. mafisko, a, n. contemt. et exagger. ex maso: turpis (lurida) caro, ein abscheuliches Fleisch, rút (tsúnya) hús. 2) boh. v. Masicto. mafite, adv. carnose, carnee: fleischig, húsoson, hússal,[Syn. mafne.

mafiti, á, ê, adj. carnosus, carneus, a, um; carnalis, e: fleischig (fleischicht), voller Fleisch, 3. B. Leib, Pirsche: húsos. Syn. masní, masowití, boh. etiam maliti. Usus. Mafiti Den, carnalis (carni edendae destinatus, quò caro editur) dies, Fleischtag, hús evő nap. Masiti Wred w Nose: polypus, i, m. Cels. Horat. fleifchiges Geschwür der Nase; ein Nasengeschwür, oder Fleischge= wächs an der Rafe, das gleichsam

seine Arme und Füße so ausbreitet, wie der Polyp: or daganat, orban való süly. masitost, i, f. carnositas, tis, f. die Fleischigkeit, húsosság. Syn. Masnost. 2) pulpa, ae, f. Cato. Martial. das Fleisch, das Fleischige, Essige an Thieren und Gewächsen: húsos in, tson-tatlan darab., boh, etiam Masfitoft.

maskara, i, f. larva, Horat. persona, ae, f. die Maske, Larve: maskara, áll- ortza. Syn. Pretwarnica, Larwa. mastit, u, m. v. seq. maskrta, i, f. cupedia, orum, n. plur. das Naschwerk, Leckers bißlein, die Näscherei: tsemege, édes étketske. mastṛt, mas krtka, Laboda, Lahodka, Polizačka. boh. milf, misota, initi. Usus. Rúpila si Oplat= Ei, maskrtu. v. Lahodka. Plur, nom, maskrti, gen. krt, x. bol. Pamlski, v. La, hodki. 2) v. maskrkeňí. mastrlení, á, é, p. c. liguri tus, (ligurritus), libatus, catillatus, a, um: gelascht, genascht, geschlappert, gegessen aus Leckerhaftigkeit: nyaltt, nyalakodott, nyalánkozott, torkoskodott, Syn, chlastani, malatkaní, lizani. mastrteňí, á, n. liguritio, (ligurritio). libatio, catillatio, nis, f. liguritus, us, m, das Slappern, Naschen, Laschen, Esfen aus Leckerhaftigkeit; Leckung, Leckerei, Näscherei : nyalánkság, nyalakodás, nyalánkozás, torkoskodás. Syn, Chlastání, Laboskáreňi, Lahodkarstwi, Latottárstwi, Lízání, mas latkáňí, malatkáreňí, mas krtkáreňí, maskrtnictwi, lastání, mlaskačka, Mla= ffotáňí.

maskrtit, it, im, V. I. imp. mastrt: ligurire, (ligurrire) Varr. Horat. lambere, catillare: naschen, schlappern, aus Lüsterheit von etwas essen, las schen, lecken : torkoskodni, nyalni, nyalakodni, torkosságot el-követni, nyalánk lenni, szeretni a' jótskát (jó falatokat, nyalánkságot). Syn. chlastať, „lahodkáriť, lízať, mlaskať, maskrtkáriť, mlastotat, mizat, malatkarit. vulg. lasował. boh. mlsaki. 2) libare: naschen, etwas weniges foften: meg-kostolni, megkezdeni, tsipkedni. Syn. brzģoňít. mastrṭíwáňí, á, á, n. Nom. Verb. ex seq. vulg. Mlazwání. boh. mifáwáňí. maskr tiwat, cl, ám, freq. ex mafertit. Syn. malatká wat.vulg.mizawať, boh. misá

wati.

Maskrtka, i, f. dem. ex masteta. mastrtkár, a, m. v. Masket

ňít. mastrtkárčin, a, e, adj. poss. v. mastetničin. mastrtkáreňí, á, n. v. Mas trčení.

mastrtkárka, i, f. v. masFitnica. maskrtkáriť, il, ím, V. I. imp. tar, v. mastrtit. maskrtkárow, a, e, adj. poss. v. mastrtníkow. maskrtkársti, á, é, adj. ř. P. Maskrtkárski Rinek (Plac); forum cupediarium, Naschmarkt : nyalank - piatz. v. marskrtní.

maskrtki, tek, f. plur. v. Mast Erta, boh, muti. maskrtňe, adv. cupedinarie, liguricse näschig, naschhaft : nyalánkságossan, nyalakozva, torkosan. Syn. malatkagične,

po.