poližačňe, lahodkárski. vulg. mlzawe, boh. mlsňe. mas krtní, á, é, adj. liguriosus (ligurriosus), cupedinarius, a, um; amans cupediorum (ligurritionis): naschhaft, näschig: torkos, nyalánkos, nyalakozó, jó falatokon kapó, kivános. Syn. malatkagiční, polizační, lahodkárstí. vulg. mlazawi. boh. mifní. Usus. Maskrtné usta, os amans ligurritionis, Naschmaul, naschhaftes Maul: édes (torkos) száj. maskrtnica, i, f. ligurriosa, í catillatrix, ligurritrix, cis, f. Beckerinn, Näscherinn: nyalakodóné, nyalogatóné, nyalánkságos (nyalakozó, jó falatokon igen kapó) aszszony. Syn. Lahodkárka, Lakottárka, Lízačka, Maletkárka, Maskrtkárka, Maskrtnička, mláskačka, mlaskotačka, Polizačka, vulg. Mlzačka, Ml3nica, boh. Misnice. mastrtničin et niččin, a, e, adj. poss. liguritricis der Leckerinn gehörig, nyalánk aszszonyé. Syn. lahodkárčin, lafotkárčin, 30. maskrtnička, i, f. idem. maj krtnici adv. more Ligurritorum, näschermäßig: torkos módon. Syn. labodkárstí, la Fotkársti, malatkárski. mastrtňickí, á, é, adj.. ligurritores adtinens, die Näscher betreffend, torkosokat illető. Syn. labodkárstí, lakotkárstí. mafkrtnictwí, á, n. v. Mas krtnost. 2) v. Maskrčeňí. mastrtňít,a, m. liguritor,ligurritor,catillator;catillo, is,m.cupes (cuppes); edis, m. Plaut. der Lecker, Näscher, das Nasch maul, Leckermaul, Schlapperer: tsemegés, tsemegékkel elő, jó ételre vágyó, nyalánk Par. Páp. nyalakodo, nyalánkságos, torkos, szerető a' jó falatokat, jó falatokon kapó. Syn. Labodkár, Lakotkár, Lizač, Lizáček, maskrtkár, Chlastač, Mlaskač, mlaskáček, mlaskotár, Mlaskotá ček, malatkár, Oblizmiska, Oblizmistár, Polizač. vulg. mizač. boh. misač, misá wać. maskrtnikow. a, e, adj. poss. ligurritoris : liguriosi: dem Näscher gehörig, nyalánké, jó falatokon kapóé. Syn. lahod, károw, maskrtkárow, polizaćow. maskrtnost, i, f. ligurritio, liguritio, nis, f. cupedia ae, f. Cic. cupedo, inis, f. Leckerhaftigkeit, Naschhaftigkeit, Näschigkeit, Lüsternheit, Näscherei, das Naschen: torkosság, nyalánkság, torkos kivánság, nyalakozás. Syn. matatkagićnost, malatkárstwi, Mastrtnictwi, Polizačnost. vulg. miznawost. boh. misnost, misota. mafla, i, f. macula, ae, f. Masche, Schlinge in gestrickten oder filirten Dingen kanaf, jegy. 2) lemniscus, Bandschleife, Masche: tzafrang, koszurún függö fürt, pántlika. maslač, u, m. species vini tokaini : cine Art Tokayer Weins Maschlaß genannt: Mászlás, tokai bor neme. maflár, a, m butyri venditor, butyrarius, negotiator butyrarius (butyri): Butterhändler, Buttermann: vaj - áros, vaj - áruló, vaj-kereskedő. boh. máselník. maslarčín, a, e, adj. poss. tyrariae, der Butterfrau gehdrig, vaj-arosnéé, boh. májelničin. bu mas Maslárka, i, f. butyri venditrix, butyraria (butyri) negotiatrix Butterhändlerinn, Butterfrau, Butterweib: vajáruló aszszony, vaj- árosnak felesége; vaj-árosné. boh. máselnice. Maslárňa, í, f. cella butyra- . ria, Butterkrammer, vaj - ka mara. maslení, á, é, p. c. butyro conditus (illitus), butyratus, a, um: gebuttert, vaja zott. maslení, á, n. butyratio, butyro facta conditio: das Buttern, Beschmieren mit der Butter, vajazás, meg-vajazás. mastička, i, f. dem. ex masla. maflit, il, ím, V. I. imp. mafli: butyro condire, butyrare: buttern, mit der Butter an= machen: vajazni, meg – vajazni. (illitus), a, um: gebuttert, mit Butter angemacht (beschmiert): vajas. Usus. Maslowi ( 3 Maflem) Chleb, v. Maslo. Maslowi Senec, olla butyri, Buttertopf, vaj-fazék. maflo= wi Rruzlik, maslow Pus ta: pyxis butyri, Butterbüch se, vaj-piksis. Maslowi Rwet: maslowi praclík, spira butyracea, Butterbrezel, vajas-peretz. Maslowi Sudet: a) vasculum oblongius serviens servando butyro, Butterhose, Butterfaß: vajas döbön. Syn. Maselňík (u) b) v. Mutowňík. Maslowa Homolka (5omola), massa butyri oblonga, Butterstriezel, Butterweck: hoszszas darab írós (fris) vaj. Maslo. wá poléwka, ius butyraceum, Butterbrühe, Buttersuppe: vajas leves. maslowé Testo (vulg. putrowé Testo), massa farinae butyracea, Butterteig, Buttergebacknes: iros vajtészta. mafňe, adv. v. masite. masní, á, é, adj. v. masití. Usus. Masni Sklep, masná Romora (boh. alasné Rrami), v. Gatta. † masnice, f. v. Mutowňík. maslo, a, n. butyrum, i, n. Plin. H. N. die Butter: vaj. boh. Máslo. Usus. Mladé má flo, recens (iuvene, non li- . quatum) butyrum, frische Butter, iros-vaj. Rrawské maslo, butyrum vaccinum, Kühebutt ter, tehény vaj. Owčé maslo, † másnice, f. v. Mutowňít. ovile butyrum, Schafbutter, juh-vaj. Prepúsčané (topené) maslo, butyrum liqua tum (excoctum), zerlassene Butter, Schmalz, ki-fözött vaj. Chleb z Maslem (pomalení), panis butyro illitus, Butters Butterbämme, Butterbrod, schnitte, Butterstolle: vajjal-megkentt kenyér. J8e gato po Masle (po Lihách): citra pulverem. difficultatem: es geht ohne aller Mühe, leicht hin: ugy megy, mint a' vaj. + maño, a, n. idem. máslo, maslowi, á, é, adj. butyraceus, butyratus, butyro conditus masnice, f. v. Gatta. maso, a, n. caro, nis, f. das Fleisch, hús boh. etiam mas fo. Usus. Baranňé maso, v. Baranina. Capowe Maso, T. Capina. D'iwé (zhňite) maso, v. žiwé maso. Gahnacé maso, v. Gahnačina. golubacé (golubowé) maso, v. golubacina. gowasé maso, v. 5owasina. Gusé (gusače) maso, v. gusacina. Rozlacé maso, v. Rozlacina. Rozlowé maso, v. Kozlowina. Nasolené maso, caro salita (salsa, in sale macerata), gesale zenes Fleisch, bé-sózott hús. Owčé maso, v. Owčina. Štopowé fantownit. powé maso, v. Stopowina. t masopustník, a, m. v. Sa Slepačé (flepiče) Maso, v. Ruracina. Swinské (brawcowé) maso, v. Brawłowina. Telacé maso, v. Telacina. usené maso, fumata (durata) caro, gefelchtes Fleisch, fü, stöltt hús. iwé maso, cancer, cancri, m. der Krebs als Krankheit, fene, vad hús, v. Rak. Prov. Lacné maso, rédka Polévka: v. lacní. masár Maso (Rować Uhle) kupuge, 3agác zagaču Lopatku hleda: dasypus carnes desiderat. Requirit ab aliis, quae ipsi affatim sunt domi. Tute lepus es, et pulpamentum quaeris. Terent. Masogedek, dka, m. carnivora, ae, m. Fleischeffer, Fleischfreffer, hús-evö. Syn. Masožráč. boh. mafogider. + masopust, u, m. v. Fasanet. + masopustní, adj. omn. gen. V. fasantowni Sasankowi. + Masopustník, a, m. v. Safantownit. Mafozráć, a, m. v. Masoge det. Masília, e, f. Massilia, ae, f. Caes. Civitas in Gallia Nar- is, m. Marseille Bewohner, † maiti, á, é, adj. v. mafití. + massitost, i, f. v. Masitost. maso, a, n. v. Maso. masopust, u, m. v. Sasa nex. + masopustní, adj. omn. gen. v. fasantowi, fasantowni. maft, i, f. pinquedo, inis, f. mat: implicare, impedire, verwickeln, z. B. die Haare, öszve-bontani, bé-tekerni. Syn. zaplesť, zamotať, pomotat. 2) turbare, perturbare, conturbare: verwirren, in Unordnung bringen, zerrütten: zavarni, zúrni, háborítani. Syn. pobúrit. 3) perturbare, irren, bántani, eszét veszteni (-tem), háborítani, meg-zavarni. Syn. milit. II. rec. mást fa, perturbari, fich its ren, bódúlni, hibázni, véteni. Syn. mílit fa. Mastal, i, f. stabulum, i, n. Virg. der Stall, die Stallung: istálló. Syn. Stageň. boh. Chliw. Lichwacć (dobitčá) mastal: stabulum pecuarium, Bichstall, marha - istálló. beschmiert, besalbt, gesalbt : kentt, kenettetett. boh, mazan. masteňí, á, n. pinque factio, nis, f. Schmalzung, das Schmalzen, Fettmachen: zsírozás. 2) unctio, delibutio: Salbung, das Salben, Schmieren, Bea schmieren: kenés. boh. Mazáni. ló. boh. bobitčí Chlíw. Rrawstá mastal: stabulum vaccinum, Ruhstall, tehény-istálló, boh. Rrawstí Chlew. Ronfti Chliw. Ronská mastal: stabulum equinum, Pferdestall, ló-istálló. Mastalár, a, m. stabuli praefectus, hypparchus, i, m. Stallmeister, lovász - mester. Syn. Stagňít. 2) stabularius (servus) Colum. Stallknecht, † mastiks, u, m. v. Lentiset. lovász (legény). Syn. Stags nit. maftalečka, i, f. dem. ex seq. boh. Chliwečer. mastalta, i, f. dem. parvum stabulum, das Stallchen, ein kleiner Stall, istállótska. Syn. Stagenta. boh. Chliwek. masťaľňí, á, é, adj. stabulum adtinens; stabularius, a; um: den Stall betreffend, istállói, istállóhos-való. Syn. stagňí. mastalowání, á, n. v. Štags nowání. : mastalowat, lowal, lugem, mastarski, á, é, adj. unctores Mastidlo, a, n. v. Masť, Omasta. † mastiksowí, á, é, adj. v. lena mastit, il, im V. I. imp. masť : Masťíwáňí, á, n. Nom. Verb. mastiwat, al, ám freq. ex mas ftit. mastňe, adv. pingviter, fett, zsírosan : mastní, á, é, adj. pinquis, e: fett, geschmalst, von der Speis se beschmiert z. B. Haare; zsiros. Usus. mastní Rožčeť, butyraceum cornu, Schmalz= gipfel, vajas szarvas. etc. 2) unqventarius, a, um: die Salben betreffend: kenetet illetö. Syn. mastarsti. boh. ma. stňí. mastní adj. omn. gen. idem. 2 Nro. mastňica, i, f. v. Mastarka. mastnit, a, m. v. mastar. mastnost, i, f. pingvedo, pinquitudo, inis, f. die Fette, Fettigkeit: kövérség, zsír. Syn. Mastnota. mastnota, i, f. idem. mat, u, m. tactus, us, m. Cic. das Gefühl, einer von den fünf Sinnen; das Berühren, Anrühren: illetés. 2) v. matáňí. 3) v. Mateňí. mat, i, f. v. matka. mat, mal, mám V. I. imp. mag: habere: haben z. B. Bücher, Freude, Geld, Muth,. Liebe, Haß, Fieber sc. lenni, bírni. boh. miti (mít, mát) Usus. Cestu mat, habere iter, reisen, auf der Reiße seyn, utra menni. 3lu Cestu má, malum iter habet, er hat einen schlechten Weg, rosz úttya vagyon. 5new proti nekomu mat; nekoho w Lenáwisti mat: habere odium in aliquem Cic. odisse aliquem, Haß gegen Jes manden haben, Jemanden hassen: valakit gyülölni. R netomu Lásku (Nachilnosť) mať, amare quempiam; amorem habere erga aliqvem; inclinari (propensum esse) alicui : Liebe gegen Jemand haben, szeretettel valakihez viseltetni; szeretni valkit. R ňekomu pristupek mat, habere aditum ad aliqvem, zu Jes manden einen Zutritt haben, bizodalmas menetelnek lenni 1 valakihez. seg, Radost, Smutek, aloft mat: sperare, gaudere (laetitia adfici), dolere (dolore adfici): Hoff nung haben (hoffen): Freude, Betrübniß, Schmerz: reményleni, örvendeni, fajdalmat érzeni. Chuť sebe mat, sapere, schmecken, izű vagyok. Dobru Pamat, oftri Wtip, zdrawé a silné telo mat: vigere memoria, animo, corpore: gutes Gedächtniß, guten Muth gefunden, und starken Körper haben: jó emlékező elmével bírni, jó kedvel, erős, izmos testel lenni. Običag mat, solere, pflegen, szokni. Cečo w Mifli mat: nečo w sweg misli ustanowit; Predfawzati (w Predsawzat) mat: propositum (in animo) habere; proponere animo habere in animo aliquid Varr. etwas in Sinne (in Gedanfen) haben, Willens feyn, vornehmen, vorhaben, vorsegen, in Borsaß haben: valamit magában feltenni, el- végezni, el- szánni (szánom.) Nekobo w sweg moci mat, habere in sua potestate aliqvem Caes. Jemanden in seiner Ges walt (unter seiner Macht) haben, valakin uralkodni; véle akarattya szerént bánni. To nechcem mat, nolo habere, das will ich nicht haben, ezt nem akarom; ez nékem nem kell. Tot ho má! hoc habet Virg. da hat ers! da hat er eins! ihol néki! Prov. to mať nemozes, o to si glawi nelam: impossibilia ne appetas: was nicht seyn kann, das sollst du nicht verlangen; a' mi lehetetlen, azt ne kivánnyad. NB. Loco mat habere, saepe apud Latinos adhibetur sum vel utor de rebus, qva rum |