ni valakit. Syn.nutit. 23) Negative, nemat: non habere, carere: nicht haben, valami nélkül szükölködni. U sus, Nemám Rňižek, non habeo libros, carco libris ; mihi non sunt libri: ich habe keine Bücher, nintsenek könyveim. Času nemám, non mihi suppetit otium (tempus), ich habe keine Beit, nem érek reá; nints árra-való időm. II. rec. mať sa: se habere, habere fich befinden, beschaffen seyn, oder seyn, von Menschen und Dingen; auf feyn, gefund oder nicht sc, jól vagy roszszúl lenni, etc. Usus. Dobre sa mat, belle habere, praeclare (bene) se habere Cic. bene valere: wohl auf seyn: egészségesnek lenui; jól lenni a' dolognak. Gako sa ma gú? quomodo te habes? quomomodo vales? quid agitur? wie befinden sie sich? wie stehts? hogy vagy? hogy vagyon az Úr? mag sa dobre (3draw bu8), potesení moge! Roztos má gesind! a usilug sa, abi wsedo dobre bolo: bene vale, animula mea! desiderium meum! et bene rem gere Hor. habe dich wohl (feye wohl auf, lebe wohl) mein Herz! meine einzige Freude! und sehe, daß alles recht hergehe: Isten hozzád, édes szívem! én leg kedvessebb barátom! jól járj a' dologban. Dobre sa magte; zdrawi tu zostáwagte: valete, habt (euch) lebt wohl: Isten hozzátok! Geho Weci 3le sa magú (zle stoga, w zlém Stawe položené sú), res eius loco malo sitae sunt, es stehet übel (es sieht. schlecht aus) mit seinen Sachen, roszszúl mennek, folynak (rosz állapotban vannak) az ö`dol gai. 2) R nečemu sa mat: adgredi aliquid: angreifen fich an etwas machen: valamihez (valamibe), kezdeni, fogni, kapni. Syn. do ňečeho sadať (citit). Usus. Chlapci! t temu sa magte, do teho sa dagte: pueri! id adgrediamini: illud arripite! Knaben! dies sollt ihr angreifen: gyermekek! ahoz fogjatok. 3) RaSi (in fem. tade) sa magú: amant se invicem, fie lieben fich einander, szeretik egy mást. 4) mat sa pred nekim: dure haberi per aliquem, male accipi (tractari, excipi) ab aliquo: übel empfangen werden, von Jemanden; von ihm viel ausstehen müssen: roszszúl fogadtatni valakitöl, sokat szenvedni töle. Usus. Buses fa ti mať pred ňím, dure habeberis per illum, du wirst von ihm viel ausstehen müssen; er wird dich schon haben: majd sokat kell szenvedned tôlé; majd meg-rak az téged. mata, i, f. v. Balsan. 2) točici máta, v. Rocurňít. matać, a, m. palpator, adtrectator, contrectator, is, m, Betaster, Berührer Greifer, Angreifer tapogató, hozzá nyúló. Syn. matawec. matadóra, i, f. pictorum foliorum species. matani, á, é, p. e. tactus, adtrectatus, contrectatus, palpatus, prensatus, a, um: ge= griffen, angegriffen, berührt, betastet: tapogatott, tapogattatott, illettetett, Syn. dmata ní, macaní, títani, dotikaboh. makani, hmatani. matání, á, n. tactus, us, m: adtrectatio, contrectatio, palpatio, prensatio, nis, f. Anrührung, Betastung, Berührung, das Greifen, Berühren, Anrühs ren: ren: tapogatás, illetés, hozzányúlás. Syn. Chmatání, macáňí, Títání, Dotitání, boh. matání, 5matání. matať, ál, ám V. I. imp. tag: tangere, adtrectare, contrectare, capere, prehendere, prensare, palpare: greifen, angreifen, berühren, betasten: tapogatni, illetni, hozzá-nyulni. Syn. dmatať, macať, titat, dotitat. boh. makati, hmatali, We Tme matat, palpare in tenebris Aristoph, rem obscuris vestigare coniecturis. matawa, i, f. materia, res corporea, corpus physioum: Körperlichkeit, tapogatható (illethető, fogható) dolog. Syn, Chmatawa, matawing. Matáwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. matáwał, al, ám freq. ex matat. Syn. matáwať. boh. matáwati. matawe adv, palpando, contrectando, palpabiliter, palpando, prensando, betastend: tapogatva, illetve. Syn. dma, tawe, matne: 2) sensibiliter: empfindlich, merklich: megérezhető-képpen. Syn. tedelne. boh.matawe. 3) notabiliter, manifesto, aperto, clare, palpabiliter, handgreiflich, merklich: nyilvánvaló képpen; szem - látomást. Syn. wisitedelne, widome, maca= we. boh. makaw'e. Matawec, wca, m. v. Matač. metawi, á, é, adj. palpabilis, contrectabilis, was sich betasten läßt, handgreiflich: tapogatható. Syn. matawi, chmatní. 2) sensibilis: empfindlich, empfindbarsam, merklich, was sich empfinden läßt: meg-érezhető, tapasztalható. Syn. cís tedeľní. 3) notabilis, manife stus, apertus, clarus: merklich, handgreiflich: nyilván-való. Syn. wisitedelni, widomi, macawi, boh, malawi. Matawing, i, f. v. Matawa. matawost, i, f. palpabilitas contrectabilitas, conditio palpabilis: handgreifliche Beschaffenheit: tapogathatósság, tapogatható tulajdonság (termé szet). Syn. Chmatawost. 2) sensibilitas: Empfindbarkeit, Empfindlichkeit, Empfindsamkeit, meg érezhetősség, tapasztalhatósság. Syn. Citedelnost. notabilitas: Merklichkeit: nyilvánvalóság. Syn. Wisitedela nost, widomnost, macawost. boh. Makawost. matčin, a, e adj. poss.. v. ma terin. † máte, f. v. Mater, Matka. mateční, á, é, adj. Matečná Rňiha, v. Matečňíř. ( u ). † mateční, adj. omn gen idem. Matečňit, a, m. Zelina: matricaria, ae, f. herba matricalis Apul. matricaria parthenium Linn. Mutterkraut, die. Mägdeblume: màdra-fü, metter fü. Syn. Rimbaba. Aliud est madunica et Sedmitráfa. 2) palmes fructuarius, ein fruchtbarer Schoß, alter gus ter Weinstock: termő szőlőtő. Syn. Oblúk na Wiňiči. Matečňík, u, m. matricula, ae, f. Veget. index: icis, m. album (pyctacium), i, n. die Matrikel, das Namenbuch, Bürgerbuch, öffentliches Berzeichniß: matrikula, név-könyv, nemzetség- könyve. Syn. matečná (boh. mateční) Rňtha. matečňíkowi, á, é, adj. Metečňíkowi Lift, folium matricariae, das Mägdeblumen blatt, mádra - levél. mateg, a, m. Mathias, ae m Mata ९ m. Matthias, Mátyás. Syn. Matiás, vulg. Maceg, Macek. mategiek, gečka, dem. parvus Matthias, der kleine Matthias, Mátyáska. mategow, a, e, adj. poss. Mathiae, dem Matthias gehörig; Mátyásé. matematici, adv. mathematice, mathematisch,mátématikusossan, matematici, á, é, adj. mathematicus, a, um: mathematisch: mátématikusi. matematik, a, m. mathematicus, i, m. Mathematiker, mátematikus. matematika, i, f.. mathesis, is (eos), f. mathematica, ae, f. Mathematik, Mathefis: mátématikusi tudomány. matení, á, é, p. c. implicatus, impeditus, turbatus, conturbatus, perturbatus, a, um: verwirrt, verwickelt, zerrüttet, geirrt: öszve - bontatott, bétekertt, zavartt, meg-zavartt, háborított, háboríttatott. Syn. zapletení, pobúrení, mílení. mateňí, á, n. implicatio, impeditio, nis, f. Verwirrung, Berwickelung, Berrüttung, Jrrung: öszve bontás, bé-tekerés, zavarás, meg-zavarás, háborítás, bántás. Syn. Zapletení, pobúrení, mileni. mateňica, i, f. perturbatio. nis, f. das Gewirre, die Ber wirrung fel-háborítás, zavarás. Syn. Mateňina. 2) stramen perturbatum (disiectum), Wirrstroh, Krummstroh, Rütts stroh: széllyel hántt szalma. +mateňíce, f. idem, mater, e, f. mater, is, f. die Mutter, anya. Syn. Mať, Mati, matta. Prov. Pfu mater! fungum! den Geier! ein Pfifferling! eb-annyát! ebazingit! eb (kutya) hárdit! + mater, e, f. idem. materia, e, f. materia (texta), ae, f. panno tenuior: der Beug, etwas Gewirktes, das dünner ist, als Tuch, Materie: matéria. vulg. Cagd. 2) materia, ae, f. materies, ei, f. Materie, Stoff zu etwas; das, woraus etwas gemacht wird: matéria, vagy-is mind az, a' miböl valami lészen. Syn, Wec, kte= reg sa nečo robí, nech ge to Železo, neb Súkno, x. 3) pas, puris, n. suppuratio, nis, f. Materie, Eiter: genetség, Syn. Súkrwica. nog (Nečistota) Wredu. Usus. Plní materie, purulentus, volter Materie, genetséges. † Mateřídúska, i, f. v. mate, riňa Duska. makerin, à, e, adj. poss. maternus, a, um; matris, genitricis der Mutter gehörig: annyámé, annyádé, annyáé, Syn. matčin, mamčin. Usus. materin Brat, v. ugcet. ma. terina Dusta (boh. Matečí. dúska), Zelina: serpillum, serpyllum et serpullum, i, n. Virg. Colum. Thymus serpyllum Linn. der Quendel: kakuk fü. - Rima materina Duska, Thim woňawi; thymus, i, m. et thymum i, n. Virg. Plin. H. N. thymus vulgaris Linn. Plur, thyma Ovid. römischer (weißer) Quendel, das Balsamkraut, Thys mian: balsam-fü, timum- fü, fejér kakuk-fü. Materina Se stra, v. Tetka. materinski, adv. materne, maLernaliter, materno modo: mütterlich: anyai módon. Syn. materski, pomaterinsti, pomateriti. boh. matetti. materinsti, á, é, adj. maternus, a, um: mütterlich, die Mutter betreffend: anyai, anyát illető. Syn. matersti. boh. matet. tetsti. Usus. Materinski Statek, bona materna (a matre haereditata), Muttergut, Muttererbtheil: anyai jószág (jus). Materinské Srdce, cor maternum, amor maternus: mütterliches Herz, mütterliche Liebe : anyai szeretet. materinstwi, á, n. maternitas, tis, f. Mutterschaft: anyaság, anyai allapot. Syn. Materstwi. materka, i, f. v. maternit et matto 4. Nro. + materník, u, m. v. seq. materník, u, m. matrix, cis f. uterus, i, m. vulva, ae, f. Bärmutter, Gebärmutter, Mutterleib, bei Menschen und Thie ren: méh, anya-méh. Syn. matka, materka, ženski ud, neb Siwot, ženská Matka. boh. Materník. nátetti, adv. v. materski. materski, á, í, adj. v. matertí. matersti adv. v. materinski. materski, á, é, adj. v. materinfti. Materstwi, á, n. v. Materinstwi. mati, f. indeclin. v. Matka. matička, i, f. dem. matercula. ae, f. das Mütterchen, Mütter lein: anyátska, anyáka. vulg. Mamenka, mamka, mamičta. matka, i, f. mater: die Mutter, die ein Kind, oder Kinder gebo ren hat, von Menschen, und Thieren anya. Syn. mat, maki, Rosička. vulg. Mama. Usus. Boža (boh. boží) mat. Ea, vel Rodička, Deipara, Mater Dei: Gottesgebährerinn, die Mutter Gottes: Isten Annya. Čeladná matka, GazSina, materfamilias, Haus mutter, tselédes gazda - aszszony. boh. čeledňí matka, 50sposine. Ženská matka, v. MaEernit. matti Božeg Len, v. Len. Matki Bożeg Riba matkaní, á, é, p. c. v. mataní. matnúť, tnul (tel), tňem, V. P. Mátoha, i, f. forma terens, terriculum. spectrum, larva strepens: Schreckbild, Poltergeist, Spuckgeist, Gespenst: vász, éjesztő. Syn. Obluda, Prist rach, rach, Strafidlo, boh. Můra. matronski, adv. more matros Plur. Mátobi, Obludi noćné: lemures, Poltergeister: éjjel Poltergeister bolygó lelkek. 2) v. zemská Potwora, Bestia. mátonoh, a, m. v. Šmatlać. mátožencow, a, e, adj. poss. ex seq. v. mátožňítow. mátoženec, nca, m. v. Mátožňíť. Mátožení, á, n. territatio, territio, terrificatio, infestatio, nis, f. das (der) Schrecken, Er schrecken, Scheuchen, Spucken, die Schreckung: éjesztgetés, kisértés. mátožiť, il, ím, V. I. imp. mátos: infestare, terrere, terrefacere, territare, terrificare Virg. jemanden schrecken, erschrecken, in Schrecken sehen, spucken, scheuchen: éjesztgetni, éjeszteni, kísérteni. mátožíwáňí, á, n. v. Mato. žeňí, mátožíwať, al, ám, freq. ex mátožiť. mátožňe adv. infestative, infestatorie, terrifice, terribiliter: schrecklich: éjesztve, rettentve, késértve. i um mátɔžní, á, é adj. terribilis, e; terrificus, infestativus, infestatorius. a, Virg. schrecklich, Schrecken erregend éjesztő, éjesztgető, késértő, rettentő, rettentös. Matra, i, f. Wrch: Matra, mons in Comitatu Hevesiensi: Matra, ein Berg in Ungarn : Mátra hegy. matrona, i, f. matrona, ae, f. Cic. Matrone, eine vornehme Frau, ein ehrbares verheu rathes freigebornes Frauenzima mer, besonders von vornehmen Stande; Dame, Frau, Ehefrau: fő-aszszony. Syn. wel= tá (boh. flechetná) Paňi. narum, matronenmäßig, fōaszszonyi módon. matronski, á, é, adj. matronalis, e: die Matronen betref= fend, fő- aszszonyi, azokat illető, matús, a, m. Matthaeus, i, m. Mathäus, Máté. matúsček, a, et sečka. dem. ex matúser. matúščekow, a, e, adj. poss. praec. matúsow, a, · adj. poss. máwat, al, ám freq. ex mat. máwáwáňí, á, n. Nom. Verb. máwáwat, al, ám, freq. ex mazač, a, m. alpites, ae, m. litor, illitor, is, m. linens, tis: der Schmierer, der schmiert: tapasztó, mázoló, Syn. Mazát, čo maže. 2) male scribens, literas formans: Schmicrer, der schlecht schreibt: mázoló, rosz iró, a' ki tsúnyáúl (ròszszúl) ir. Syn. Catbár. Mazačka, i, f. litrix, illitrix, cis, f. linens fem. die Schmie recinn, |