Hemero soli logus est, nicht nur Homerus war ein Dichter, nem tsak Homerus vólt Poéta. mesta nemala (nedostala, nenasia) prosba, locus preci non est relictus, das Bitten hat keine Statt gefunden, nem használt a kérés. mesta nenechat (nedat, nedopustiť) Profbe, locum non relinquere preci Ter. precibus. Cic. das Bitten nicht Statt finden lassen, es unnöthig machen, ihm nicht Raum lassen; nem engedni a' kérésnek, mesto urobit, učia nit: a.) locum facere Ovid, procurare (curare) locum; Plah machen, einen Ort vers schaffen: helyt szerezni. b.) viam facere, Weg machen, útat tsinálni. c.) cedere, discedere, locum relinquere: Plaß machen, fortgehen: elmenni, etomu mesto urobiť: cedere relinquere) locum alicui, einem Plas machen, valakinek helyt adni. mesto oba držať: a.) obtinere locum, den Plaz behalten (behaupten) helyt kapni (nyerni ), b.) vincere, superiorem esse; fie gen, den Plak behalten: gyözedelmeskedni. mesto otworit Neprátelowi Príležitosti, locum aperire hosti ad occasionem Liv. Dem Feinde Plaz geben zu einer Gelegenheit, az ellenségnek valamire útat adni, alkalmatosságot nyitni. Položitost mest, positus locorum, die Lage (Stellung) der Oerter, a hellyeknek állások (mivóltok). Newí Položitosť mesta, ignarus loci, nicht wissend die Lage des Orts, nem tudgya a' helynek mivóltát. mestem (instrum.), mestami; na (po nekterich) mestách; sem a tam: in locis nonnullis, hinc inde: an theils. Orten, an einigen Orten, hier und da némely helyeken, imitt amott. vulg. mestom, boh. místem. Na mesto prist, pervenire in locum, an Ort und Stelle kommen, helyre jönni. Na swé mesto polozit, ponere loco (in loco) Cic. wohl (gehörig, auf gehörige Art) anwenden: valamivel jól élni; valamit maga helyére tenni. a swé mesto zas položit, restituere in pristinum locum, reponere in loco (ad suum locum): an feine Stelle wieder. feßen, viszsza tenni a' maga helyére. Polož to zas na swé mesto. Na to mesto, ad id loci (ad eum locum) Sallust. na meste: a) in loco, auf der Stelle, helyén. b) statim, illico: sogleich, auf der Stelle: mindgyárást, ottan. gne8 na meste, confestim , statim, illico ex hoc loco Plaut. ad locum Liv. auf dem Plage, alsbald, tüstént, mentést, ottan.a tommeste,co loci (loco) Cic. eodem loci Suet. ibidem loci Plaut. ibidem Cic. Nep. eben da selbst, ugyan ott, amott. Na tomto Mest'e, tuto: hoc loco, hic, hic ibidem Cic. an diesem Orte, an dieser Stelle: itt, itten. Na kterém Met'e? R8e? quo loci (loco)? Cic. quo in loco? ubi? an welchem ? wo? hol? mely helyen? a kterémkolwek me fl'e, ubicunque locorum Horat. gentium (terrarum) Cic. wo nur, es sey wo es wolle: valaholott, akárhol. མདུཏྶ ་ mest'e zostat; a) manere in loco, auf dem Plage (Orte bleiben, helyén maradni. b) cadere, mori: sterben, auf dem Plaze bleiben meg-halni. Syn, zemret. Na gednom mest'e stogící, staus pede in uno, auf einer Stelle bleibend, stehend ; egy álló helyben. Na prawem (swém) meste ciňit, mluwit : suo loco (in loco) agere, loqui: an rechtem Orte thun, res den: maga helyén valamit tselekedni, szólni. Hečo na swem mest'e nechat stát, in medio relinquere, etwas an feinen Ort. stellen oder gestellt feyn lassen, i, e. nicht entscheiden: valamit maga helyén (függőben) hagyni. Na infém mest'e, inde: alio loco, alibi: an einem an= dern Orte más helyen, másutt. Na (po) rozličních mestách, sem i tam: variis in locis, passim: von verschiedener Orten, hier und da: külömb külömb-féle helyeken, széllvel, imittamott.-Po wsecrich mestách, wfase: omnibus in locis, ubique: aller Orten, an (in) allen Orten: minden helyeken, mindenütt. 3 gakého mesta? odká8? (vulg. tase): a quo loco? unde? von welchem Orte? woher? honnan ? mitsoda helyböl (helyről)? 3e weligakich Mest prist (prichádzať, poprichádzat), ab omnibus locis (undique) venire, von allen Orten kommen, minden felöl (mindenünnen) jönni. 3 me= sta na mesto: "a) z gedného meska na druhé: ex loco alio in alium, von Orte zu Orte', von einem Orte zum andern, z. B. gehen: egyik helyről (-böl) a' másikra (-ba). 3 iného me sta, odinas: aliunde, ex alio loco: aus einem andern Orte, más helyről (-ből), másunnan. Prov. Dobré Slowo dobré nachádzá (dostáwá) Mesto, preces solent loctum habere, ein gut Wort, findet eine gute Statt: jó szó jó helyre szokott találni; szép szónak szép helye szokott len . ni. mesto nedodáwá Ceni Cloweku, ale člowek mestu: non locus hominem, sed homo locum ornat (nobilitat, cohonestat, condecorat): nicht der Ort zieret (veredelt) den Menfchen, sondern der Mensch den Ort: nem a hely. betsülteti (nemesíti) az embert, hanem ember a' helyét. R8e naglep fi Clower sesi, tam ge prw= né mesto: ibi locus primus, ubi homo eximius: wo der Bes fte fist (ift), da ist auch der erste Ort: az első hely, a' hol legjobb ember ül.it8e. mesta nemá, est valde inquietus, er ist sehr unruhig, sehol sints helye; nem találhat magának helyet; nyughatatlan. ni Ohňa nemá ani, mesta: Iro pauperior homo, diefer Mensch ist fehr armer Tropf, ennek az embernek semmije sints. 3) spatium, ein (leerer) Naum, Plaß, worauf etwas stehen kann: hely, üres hely. Syn. Plac. Usus. Není tu pre teba mesta, non est hic amplius pro te locus, da ist kein Plaß für dich, itt nintsen helyed. Efče ge tam dost mesta, est ibi adhuc spatium etc.-4) statio, Ort, Plah, den der streitende behaup ten muß, wenn er fiegen will ;' Lage, Posten: hely. ekoho z mesta pohnút: loco movere aliquem Cic. einen aus seinen Posten, aus seiner (vor= theilhaften) Lage bringen, valakit helyéből ki-mozdítani. b) vicis vel vix (nomin. non occurrit), icis, f. Stelle, die Statt, (Stätte), helyett, helyette, helyébe-valo. Na nekoho mesto ustanowením bit, fungi aliena vice (vice alicujus), Jemandes_Statt (Stelle) vertreten, valakinek helyette lenni. a geho Mesto usta= nowit, položiť: sufficere (supponere) illi, seßen an seine Stelle, helyébe helyette tenni. Na ňečigé (někoho mesto prift, succedere alicui, in locum (vicem) alicuius: an Jemandes Stelle kommen, valakinek helyette jönni. Na Mesto Otca bit, fungi vice patris, esse pro patre: Vaters Stelle pertreten, atya helyett lenni. Rebich gá na twoge mesto bol; tebich gá tebe (te bú) bol; biwsi tebe: si tuo loco essem, wenn ich an deiner Stelle wäre, ha én úgy vólnék, mint te; ha néked volnék. Rebif ti na moge mesto bol; kebif ti tak bol, gak gá; kebis ti mne (mnú) bol; biwsi mne: si loco meo esses, wenn du an meis ner Stelle (Statt) wärest, so würdest du: ha te úgy vólnál, mint én, ha nékem volnál.echcelbich na geho mesto (gemu, nim) bit; nechcelbich tak, gak on bit: nolim esse in eius loco, ich möchte nicht an seiner Stelle feyn, nem akarnék heTyette lenni; úgy lenni, mint o. Polož sa na moge mesto; polož, žes na moge mesto (žef tak, gak gá): fac te loco meo esse, feße dich an meine Stelle; thue (niemals), als du an meiner Stelle feyst (an meiner Statt wärest): tégy (tedd) magadat helyettem (helyembe); tedd, hogy úgy vagy, mint én. 6) Rňihi, neb Umeňa Mesto: locus libri, scientiae: Stelle, oder Stück eines Buchs, einer Wissenschaft; Materie: könyvnek, tudománynak helye, része, osztálya. Syn. Castra. Usus. Pos na Mesto, ad locum venias. Cic. 7) dowodné neb dokazo wné (preukazowné) mesto, oskás fa Dówodi berú: locus (argumenti) Cic. Beweisquelle, Stelle oder Materie, woraus Beweise genommen werden : erősitésnek (bizonyításnak ) úkt - feje, erősítő hely. Mesta obecné, loci communes Cic. allgemeine Beweisquellen, közönséges erősítő helyek. mesta weset, locos nosse Cic. 8) hospitium, habitatio: Ort zur Bewohnung, Wohnung, Behaufung, Logis, Haus: szállás, ház. Syn. 5ospoda, Dom. Usus. Tu ge moge mesto; tu gá bíwám: istud est meum hospitium. 9) locus nascen di, conditio, stemma (vulg. nascita): Stand eines Menschen, Rang: nem, familia. Syn. Pos tolení, Rod, Stam. Usus. 3 Welkého (wisokého) Mesta Clowet, natus loco summo, eines hohen Standes Mensch nagy nemből való ember. 3 welkého mesta Ženská, sum• mo loco nata Liv. 10) ordo, pretium, existimatio, honor: Plas, Stelle, Ansehen, Werth, Rang, Statt, Ehrena ftelle: tekéntet, betsület, tisztelet. Syn. Uctiwost', wážnost'. Usus. Rteré Mesto si u Cifara obdržal? quem locum apud Caesarem obtinuisti? was für eine Ehre hast du bei dem Kaiser aufgehoben? mitsoda tekéntetben vagy a' Tsászár elött? Obdržalibi Reč= nikow (Dobromluwnikow) Mesto, tenerent oratorum locum Cic. fie erhielten das Ansehen der Redner, ékes-szóllók vólnának. 11) munus, forum, Ort, Stelle, Amt, Verrichtung: hivatal, tisztség, törvény-szék. Syn. úrad. Usus. Nagwissé mesto, summus locus (civitatis) Çic, das oberz ste Amt, leg-föbb hivatal. La nagwissé mesto, ad principem, an einen höhern Ort, Landesherrn: leg-föbb helyre, ö Felségéhez. 3 nagwissého mesta, a a principe, höhern Orts, vom Landesfürsten; Felségétől. -12) tempus, opportunitas temporis, Ort, Raum, Zeit, schickliche Zeit, Gelegenheit: hely, alkalmatos idő, alkalmatosság. Syn. Čas, Priležitost. Usus. Dá sa esče Odpust'eňú mesto, ignoscendi dabitur locus Ter. Swim mestem (Cafem), na swém mefte: loco Cic. in loco Ter. Cic. zu rechter Zeit, an rechtem Orte: maga ideiben (helyén); midőn ideje 's helye vagyon. Tu není o tom mluwit, mesta: hic non est locus eatenus loquendi, hier ist nicht der Ort davon zu reden, a' felöl-való beszélgetésnek nintsen itt helye. Do tích mest (vulg. mést, boh. mist), i. e. do tebo cafu ad id locorum Liv. eousque, illuc usque, usque illud tempus: bis auf diese Zeit, addig az ideig, akkorig, addig. 08 tich mest od teho času: inde loci Lucr. post id locorum Plaut. ab eo tempore feit der Zeit, hernach, hierauf: attól az időtől fogva; áz óttától. 13) occasio, ansa", copia, Ort, Gelegenheit, Beranlassung, Ursach: ok, mód, alkalmatosság. Syn. Príčina, Príležitost. Usus. Mesto RaSoftí, locus gaudendi Cic. Mesto dať k Domňeňú, k Podežreňú, k Štoseňú: locum dare existimandi Cic. su-. spicioni Cic. nocendi Nep. Ta Wec dala mi Mesto k Rozmísláňú, ea res dedit mihi existimandi copiam Ter. cas gab mir Gelegenheit (Urfach) zu - denken, az a' dolog nékem okot adott (alkalmatosságot nyújtott) a' gondolkodásra (megfontolásra). an= mesto adv. reg. genit. loco, vice, vicem, in vicem, in locum, pro, sicut: statt, statt, an Statt, für, wie: helyett, mint. Syn. za, boh. místo. Usus. mesto mňa, loco meo, mei loco, pro me : an Statt (statt) meiner, helyettem. mesto teba, vice tua, statt deiner, te helyetted. Mesto nás, nostra vice, statt unfer, mi helyettünk. Mesto Otca, patris loco, pro patre, vicem (in vicem, vice) patris: an Statt (statt) des Va= ters, atya helyett. Bekoho mesto (tak, gako) Bratra mat, aliquem babere in fratris loco Ter. Jemanden wie seinen Bruder haben, valakit atyafiának tartani. Mesto (ga ko) Brata ho milugem, fratris loco eum diligo, ich hab' ihn gern, wie meinen Bruder, úgy szeretem mint atvámfiát. Gačmennu Wodu píť mesto Wina, sumere ptisanam in vicem vini, statt des Weins ein Gerstenwasser triufen, bor helyett (helyén) árpával fött vizett innya. NB. miesto toho, že, Latini reddunt, tantum abest, ut. v. g. mesto toho (na to mesto), zebi mi pomahal, prenasleduge ma. He, žebi mi pomahal, ale ma radi feg prenasleduge. Rebi mi mal pomahat, esce ma prenasleduge: tantum abest, ut me adiuvet, ut me potius persequatur. Persequitur me, tantum abest, ut me adiuvet. Cam me adiuvare deberet, peresquitur me statt mir zu helfen, verfolgt er mich. Er verz folgt mich, statt mir zu helfen (da) (da er mir helfen sollte): a' helyett, hogy segítene, inkább öldöz engem., Mestodržící, cého, m. locumtenens, tis, vicarius, i, m. Statthalter, Stellvertreter: helytartó, vitzėje valakinek. mestokrál, a, m. vicerex, prorex, gis, m. Vicekönig, Landvogt: vitze-Király. mestokrálow, a, e, adj. poss. ex praec. *mestom, v. mestem sub mesto 2. Nro. + mestowi, á, é, adj. v. mustowi. mestowne, adv. v. mestňe. mestowni, á, é, adj. v. mestní. † mestrich, u, m. v. zawareni must. mestiti adv. urbane; more urbano: städtisch, stadtmäßig : városiasan városi módon (módra.) Syn. pomestski. 2) v. mesčansti. mestiti, á, é, adj. urbanus, urbicus, oppidanus, a, um: städtisch, die Stadt betreffend: városi, városbéli várost illetö. boh. m'estdi. Usus. Mest. ski Arest (mestská Temňica), custodia intra urbem, carcer civitatis: Stadtarrest, városi tömlötz (fogság arestom.) Mestski Chotár, territorium (ager) urbis Stadtgebiet, városi határ. Mestski Dluh, aes alienum (debitum passivum) civitatis, Stadtschuld, városi adóság. mestiti Dom, curia, domus civitatis; Stadts haus, Rathhaus: varos háza. Syn. Radnica. mestiti satár, Parochus civitatis, Stadt= pfarer, város plébánosa. Mest= fti Sudec, musicus urbanas, Stadtmusikus, Stadtpfeifer: városi- musikás. mestiti Rapitán, centurio civium, capitaneus uribs: Stadthtuptmann, városi - kapitány. Mestski Ra. . zatel, concionator urbanus, Stadtprediger, városi prédikátor. Mestiti Rňaz, sacerdos urbanus, Stadtgeistlicher, városi pap. mestski Rňazstwo, sacerdotium urbanum, Stadt= geistlichkeit, városi papság. Mest= ti Romornit camerárius urbis (civitatis), Stadtkäm merer, város kamarássa. Mestté Romornictwí, aerarium urbis, Stadtkämmerei, városi kamarasság. Meststi Rostel, templum urbanum, Stadtfirche, város-temploma, városi templom. mestski Lekár, medicus urbicus (oppidanus), Physicus urbanus: Stadtarzt, Statdphysikus városi - orvos. Meststi Lud, vulgus urbanum, Stadtvolf, városi nép. Mestski pisar, scriba senatus, cancellista civitatis: Stadtschreiber, városi iró déák. Mestti Pletkár (Rlebetár, Nowintár), gestans sermones aliorum per urbem, Stadtflatsche, városi hír- mondó. mestiti Richtár, index (praetor) urbicus, Stadtrichter, város bírája. Mestski Šerha, lictor senatus urbani, Stadtknecht, város szolgája. Mestskí Statet praedium urbanum Stadtgut, város majorsága. meststí Súd, iudicium urbanum,Stadtgericht, Stadtgerichte: városi itélet. meststi Tagemnít (Sekretár), secretarius senatus, Stadtsekretär, város titoknokja. mestski Tesar, faber lignarius civitatis, Stadtzimmermann, város áts mestere. Mestski úrad, munus (officium) urbanum, Stadtamt Amt in der Stadt: városi tisztség. Meststi Wogák (Dráb), miles urbanus, satrapa civi ta |