ihrer (zusammen)? hányan vagyunk, vagytok, vannak? Prov. Rdo sa na mnoho dáwá, tomu na wsečko Wláda schádzá (Wládi nedostáwá): pluribus intentus minor est ad singula sensus: viele Ca= chen probiren, thut manchen verwirren: a' ki sok felé kap, sokfelé héjános. 2) in comparatione. mnoho, multo, longe: viel, um viel: sokkal. Usus. tak mnoho lepsi, tanto melior, um so viel (so viel) beffer, annyival jobb. mnohokrát (mnohokráte) adv. saepe, saepe numero, multoties, frequenter, crebro, non semel: vielmals, oft, öfters, oftmal: gyakorta, gyakran, gyakrabban, sokszor, sok izben, nem egyszer. Syn. často, častokrát, mnoho Rázi. boh. mnohditrát množství, Frát. Usus Téf sem sa mnohokrát prebudil, ale hned sem za se usnul: non absimiliter multoties evigilavi, ast mox iterum obdormivi: ich erwachte auch oft, ich schlief aber bald wieder ein: gyakortább felébredtem, de ismét azonnal el aludtam. mnoholetí, á, é, adj. multo rum annorum, annosus, a, um; adnosior, annosissimus August. vieljährig, bejahrt, von vielen Jahren, viele Jahre haltend: sok eszdendőbéli, öreg, régi, meg-avúltt, ó. Syn. mnohoričí, starí. Usus. Mnoholetí Strom (Dub), annosa arbor Plin. H. N. bejahrter Baum (Eichbaum), vén fa (tölgy-fa). Mnoholeté (sta= ré) Wino, annosum (antiquum) vinum Ovid. ein alter (vieljähriger) Wein, ó bor. mnohomluwne adv. multiloque, verbose: viel redend, ge= , schwäßig sok szóval, sokat szólva. Syn. mluwňe 2. Nro. gazične. mnohomluwn!, á, é, adj. multiloquus Plaut. verbosus, a um: viel redend, geschwäßig : sok szavú, sokat szóló (szólló), szapora beszédü. Mnohomluwost', i, f. multiloquium, i, n. Plaut. verbositas, tis, f. vieles Reden, sok szavúság, szapora beszéd, Syn. Mluwnost' 3 Nro. Ga zičnost. mnohonásobne adv. multiformiter Gell. multifarie Plin. H. N. multifariam Cic. Liv. plurifariam Apul. multimode, multis modis, multimodis Lucret. Nep. Terent. multipliciter, varie: vielfältig, auf viele (vielerlei) Art, verschiedentlich, vielfach: sokképen, sokféleképpen, sok módon, sok alkalmatossággal. Syn. mnohosposobňe, rozlučne, rozlične. mnohonásobní, á, é, adj. multimodus Liv. multifarius et plurativus Gell. varius, a, um; multiplex, icis, multiformis Gell. multigeneris Plaut. pluriformis, e Apul. vielfach, vielfältig, vielerlei, mancherlei Art, von vielen Arten: sok módú, sok fele, sok féle képen való, sok szerő (formájú). Syn. mnohospósobní, rozluční, rozliční. Mnohonásobnost, i, f. multiformitas, tis, f. Vielfältigkeit, sokféle valóság. mnohoofožní, á, é, adj. multum proficuus, a, um: voll Nugen, viel nügend: sok hasznú. Mnohoosožná Sol, sal polychresti, Polichresten Salz, sok hasznú só. mnohoročí, á, é, adj. v. mno. Holeti. mno= mnohosposobne adv. v. mnoho. um: was in mehrerer Zahl ist, mehrere betreffend : meg sokasíttatott, meg-szaporíttatott, többes, többes számú. Syn. mnohowití. Usus. Mnohotní počet, pluralis numerus Quint. mehs rere Zahl, többes szám. Mnohotnost, i, f. pluralitas, tis, f. mehrere Zahl, többesség. Syn. mnohowitost. mnohowážne adv. auctoritative (autoritative, authoritative), ansehnlich, tekéntetessen. mnohowážní, ά, é, adj. auctoritativus (autoritativus, authoritativus), a, um: an= fehnlich, tekéntetes. mnohowážnost, i, f. auctoritas (autoritas, authoritas), tis, f. Cic. das Ansehen, worinnJe mand steht, die Ansehnlichkeit, die Würde: tekéntet, méltóság. Syn. Wážnost, zretel Usus. Mnohowážnosť twá potupňegsá (labsá) bit počíná, acies auctoritatis tuae incipit hebescere, dein Ansehen fängt an abzunehmen, a' te tekénteted (méltóságod) kissebbiteni kezd. mnohowite adv. v. mnobotňe. mnohowiti, á, é, adj. v. mnobotní. mnohowitost, i, f. v. mnohotnost'. Množ, u, m. v. množeňí. množení, á, é, p. c. auctus, Tom. II. Xxxx 2) augmentatus, multiplicatus, propagatus, a, um: gemehrt, vermehrt: szaporított, szaporíttatott, sokasíttatott, bövittetett, többíttetett. 2) foecundatus, multiplicatus, foetificatus: geheckt, gebrütet: szaporított. Syn. plodení. množení, á, n. auctus, us, m. auctio, multiplicatio, nis f. incrementum, i, n. Mehrung, Vermehrung: szaporítás, sokasítás, bővítés, többítés. multiplicatio, foetura (fet.), ae, f. Varr. das Her cfen, Gebärèn, Zeugen, Fortpflanzung des Geschlechts: szaporodás. Syn. Ploseňí. mnozi, v. mnohí. množiť, il, ím, V. I. imp. množ: augere, multiplicare, propagare mehren, vermehren: szaporitani (-tom), sokasítani bővíteni, többiteni. Usus. Srich nad grich množiť; 5richom 5richi pridáwał: scelus scelere cumulare, cin Laster über das andere begehen, tetten tenni a' vétket. 2) fetificare (foet.) Plin. H. N. fetare (foet.) Colum. procreare; hecken, gebären, brüten: szaporítani (- tok). Syn. plodit. II. rec. množiť sa, augeri, augescere, cumulari, multiplicari: fich mehren (vermehren): bővülni, szaporodni (-dom), sokasodni, terjedni. 2) multiplicari, foetificari, procreari: geheckt (ge= boren, gebrütet) werden: szaporodni. Syn. plodiť sa. množitedelne adv. multiplicabiliter, vermehrlich, szaporodható (sokasúlható) - képen. množitedělní, á, é, adj. mul tiplicabilis, e: vermehrlich, szaporodható, sokasúlható. mnositedelnost, i, f. multiplicabilitas, tis, f. Vermehrlich fcit, feit, szaporodhatóság, sokasúlhatóság. Množitel, a, m. augens, auctor, multiplicator, is, m. qui auget: Mehrer, Bermehrer: sokasitó, szaporító, bővítő. množitelow, a, e, adj. poss. multiplicatoris, dem Vermehrer gehörig sokasítóé. množňe adv. auctifice, fecunde (foe.) Varr fruchtbar, szapora módon, szaporítva. množní, á, é, adj. auctificus, fecundus (foec.) Cic. fetifer (foet.) et fetificus (foet.). Plin. H. N. fetosus (foet.) a, um: vulg. fruchtbar, szapora. množnost, i, f fecunditas, (foec.), tis, f. Cic. Fruchtbars Feit, szaporaság. + Množstwi, n. v. Mnozstwi. mnozstwitrát adv. v. mnohoFrát. mnoztwi, á, n. multitudo, dinis, copia, ae, f. die Men ge, Trupp: sokaság. Syn. 50gnost', Sila.boh. Tropa, množ ftwi. Usus. mnoztwí L'udu, Zástup weliki: incondita hominum turba Plaut. ein Haufen Bolks, rendetlen emberi sereg. Mnoztwo, a, n. collect. idem. 2) v. Moc 10. Nro. mnútí, mnul, mnu, v. tref. + mnutí, v. v. Treňí. moc, i, f. vis, vis, f. fortitudo, inis, vires, ium, f. pl. robur, oris, n. die Kraft, Gewalt, Stärke, die Kräfte; erö, erösség. Syn. Mocnost', Sila, mláda. Usus. Ze wsecteg moci, omnibus viribus, aus (mit) allen Kräften, tellyes eröböl, minden tehetségből. Že wfedú mocú, omni (summa) vi, mit aller Kraft, tellyes erővel. 3 moci Porus čenstwa, vi (vigore, virtute) testamenti, ex (pro) testamento, secundum (per) testamentum: Kraft des Testaments, testamentom ereje által. 3 moci Úradu mébo, ex officio meo, Kraft meines Amts, tisztem szerént. Wlastnú mogú mocú (Silú, Wládú), meis auspiciis Virg. meo arbitrio, meisque praesidiis: mit meiner eigener Kraft, az én saját erommel. 3 nafú mocú (Wládú). 3 nasimi mozgámi: nostro marte Cic. mit unsern Kräften, a' mi erőnkkel. 2) vehementia, impetus: Gewalt, Heftigfcit: fel-buzdúlás, reá-ütés, rohanás. Syn. Uprk, Utok. Usus. 3e wfectú mocú, omni vi, omni impetu: mit aller Gewalt, fel- buzdúlva, reáütve. 3) potentia, opes, potestas: Kraft, Gewalt, Macht, oder Vermögen viel, oder wenig auszurichten: érkezés, tehetség. Usus. Ge na twég moci (na twég Ruce záleží), abi sa nestalo : tibi in manu (tua in manu) est, ne fiat. Ter. es liegt allein bei dir, daß die Sache unterlassen werde: te rajtad áll, hogy a' meg-ne légyen. eňí na (w) meg moci, non est in manu (potestate) mea, ich babe nicht die Gewalt, nem áll rajtam, nints az én tehetségemben. Gat mnoho w naseg moci, a možnosti gest: quantum efficere et consequi possumus: so viel in unserm Vermögen ist, a' mennyire érkezünk; tehetségünk szerént. Ze wsecku Moču, omni ope, mit aller Kraft, z. B. etwas unternehmen; minden tehetséggel, p. o. valamihez fogni. 4) vis, potentia: Kraft, Macht, Gewalt: erö, hatalom, Usus. Moc Bozká, vis divina, numen: Macht Gote Gottes, göttliche Macht, göttlie cher Willen isteni erő, hatalom. 5) efficacia, efficentia, efficacitas, facultas, facultas, m. die Kraft, Wirkung, Wirksamkeit, 3. B. der Arznei: erő, tselekedetre való erő, hathatósság, foganat. Syn. Učin, učinek. Usus. moc, a PriroBenost' Weci: vis, et natura rei: Kraft, und Natur einer Sache: a' dolognak ereje, és mivól ta. moc citedelná, facultas sensitiva, Sinnenwirkung, érzékenység. moc ziwná, facultas nutritiva, Kraft des Lebens, életnek ereje. moc mat (preukázat, widet): vim habere, exserere: Kraft haben, beweisen: erövel birni, erejét meg (ki) mutatni, ki-adni. 6) facultas, potestas, venia, ae, f. indultum, i, n. die Macht Gewalt, Erlaubniß, Zulassung: hatalom, engedelem, szabadság. Syn.Dowoleńí,powoleňí. Usus. moc mat, "Sowoleno mat: potestatem (facultatem) habere, Macht, und Gewalt haben: hatalommal birni. 7) potestas, auctoritas, potentia, ditio, imperium, manus, f. die Macht, obrigkeitliche Gewalt, Macht zu etwas, oder über Menschen, oder Dinge, Herrschaft, Ansehen: hatalom, uraság. Syn. Wláda, Panowání. Usus. moc otcowská, materinská: patria, materna potestas: Batermacht, Mutters macht: atyai, anyai hatalom. moc pánská, potestas dominica (dominalis): herrschaftli che Macht, uraságbéli hatalom. moc prawnά, iurisdictio, Gerichtsbarkeit, Gerichtszwang: törvényes (törvény szolgáltatásra való hatalom. moc ukrutnická (tiranská), tyrannis, tøranische Macht, Xxxx 2 Tyranci : kegyetlenül való uralkodás. Viečo we swég moci mat; nečím wladnúť : possidere, in potestate habere : in der Gewalt haben, bírni. Reč we sweg moci mat, in potestate habere (callere) lingvam, eine Sprache in der Gewalt (inne)haben, valami nyelvet tudni.8) auctoritas, aestimatio,aestimium: Gewalt, das Ansehen: méltóság, tekéntet, hatalom. Syn. Wážnost', 3retel. Usus. moc, a wážnosť Práwa: legum auctoritas, das Ansehen, der Gesehe, törvény tekéntet, méltóság, erő, hatalom. moc, a Práwo Poručňítow: auctoritas tutorum,* Gewalt, und Ansehen der Vörmünder: tutori hatalom., moc, Wážnosť a zretel Úradu: auctoritas officii, das Amtsansehen, das Ansehen (die Ges walt, die Macht) des Amtes: tiszti hatalom, tekéntet. moc Úradu mého užiwať smím, magistratus mei non defugio auctoritatem, die Gewalt mei nes Amts darf ich brauchen, merek élni tiszti hatalmammal. Druhého moc, nekoho sebe málo, aneb nič newážiť, na ňu nedbat: auctoritatem alicui detrahere; auctoritatem alicuius elevare : eines Ansehen nicht viel achten, nicht viel schäßen wollen, rin ger machen: valaki méltóságát bontogatni, valaki tisztességét, vagy méltóságát alázni. 9) potestas, auctoritas: die Ge-. walt, die Macht, das Recht hatalom, törvény, erő. Usus. ekomumoc dať k nečemu,dare (permittere) alicui potestatem faciendi, auctoritatem alicui adtribuere: einem die Gewalt (Macht) geben etwas zu thun: hatalmat adni valakinek valamire. 10) copiae, arum, f. pl. exercitus, us, m. die Macht, Armee: hadi sereg, sokaság, sereg. Syn. Mnoztwo. Usus. Boh moci (melius mocní), Deus exercituum, der Herr der Schas re, a' seregek ura Istene. 11) iniuria, vis (publica), violentia, necessitas: Unrecht, die Gewalt Gewalthätigkeit, erö, erőszak, erőszak - tétel, hatalmasság. Syn. Násilí Násilnost', Witržnost, vulg. Gwalt, Rwalt. Usus. moc lúpežna, násilná Lúpež, Brání Stattu: vis bonorum raptorum, gewaltthätiger Raub, und das Nehmen der Güter: a' jószágnak erőszakos el- vétele, el-ragadása. moc zbrogná (ze zbrogú), vis_armată, Gewalt mit Gewehr, fegyveres erö. Moc (Násilnost) ňekomu učinit, vim facere (inferre, adferre) alicui Gewalt anthun, eröt venní valakin Par. Páp. valakinek hatalmasságot tenni. moc potrebował (užiwat), vim adhibere (facere), vi uti: Gewalt gebrauchen, erövel igyekezni. Ze wsecú mocú, omni vi, mit aller Gewalt, minden erővel. Prov. moc Zelezo láme, necessitas frangit (tollit) legem; necessitas durum telum: Noth bricht Eisen, a' szökség vasat tör. moc adv. cum et sine genit. multum, nimium: viel, sok. Syn. mnoho, vulg. moci. Usus. Este más moc písať? multum tibi adhuc restat scribendum.? multum adhuc habes ad scribendum? hast du noch viel zu schreiben? sokat kell még - írnod? 2) multus, a, um; multi, ae, a: vicle, sokan, sokak. Usus. Dnes tam není moc Lusí, hodie non sunt ibi multi homines, heute sind dort wenige Leute, ma nem sokan vannak ottan. v. mnoho adv. moč, e, m. v. seq. moč, u, m. urina, ae, f. Cic. lotium, i, n. Cic. der Urin, Harn: húgy, húd, viellet. Syn. Stánek, Ščinti, Ščina. Usus. moč nemoct pustit, difficultate urinae laborare, mit der Harnstrenge geplagt seyn, nehezen hugyozhatni (vizel hetni, vizelleni). moč nemoct zdržať, od seba púsčať: urinam facere Pandect. non posse urinam retinere: den Ürin nicht halten können: a' vizelletet meg - nem tarthatni. moću zastaweňí, v. Rezák. 2) v. moček. močár, a, m. v. seq. močarina, i, f. lacus, us, lacuna, ae, f. Sumpf, ein Bes hältniß des Wassers: motsár, tótsa. Syn. Barina, Raluža, močár, mokra8. boh. Močidlo, Zumpa. 2) palus, udis, f. ein Pful, Sumpf, eine Sammlung Waffer: to. Syn. Barina, Kaluža. boh. mo čidlo. 3) locus palustris, Sumpf ein fumpfiger Ort: motsáros hely. boh. Močidlo. močáristo, a, n. contempt. et exagger. ex močár. Močeť, čtu, m. liquor, is, m. m. succus, i, m. fluidum, i, n. der Saft, die Flüssigkeit: nedvesség, lév. Syn. moč, moće fa, mok, mizģa, Ščáwa. Usus. Močet Sagti, succus pipae (infundibuli nicotiani), Pfeiffenfaft: pipa-motsok. Dag mi teho mocku, des huc il- . lum pipae succum, add ide azt a pipa-motskot. močeňí, á; é, p. c. maceratus, a, |