a, um: angeweicht, gewässert, geröstet: vézben áztatott. 2) v. máčaní. Močeňí, á, n, maceratio, nis, f. das Einweichen, Wässern, Rosten, die Einweichung: vizben való áztatás. 2) v. Máčáňí. 3) minctio, nis, f. minctura, ae, f. minctus, us, m. das Wasserabschlagen, Brunzen, Harnen: húgyozás, pösölés. Syn. Ščáňí. moch, u, m. muscus, i, m. Virg. das Moos, moh, famoha. boh. Mech (gen. Mchu et Mechu). 2) moschns, muscus Hieron. Bisam, Moschus: pézsma. boh. pižmo. mochiňa, i, f. v. Mechunka. mochowatení, ά, n. Nom. Verb. ex seq. mochowatet, fel, tím, V. I. imp. wateg: musco obduci: moosicht werden, mohosodni. mochowati, á é, adj. muscosus, a, um Virg. Varr. moosicht, voller Moos, bemoost: mohos. boh. mechowati. Com mocho wategfe, muscosius Cic. mochowi, á, é, adj. ex musco, von Moos, mohból való 2) ex moscho, von Bisam, pézsmából való pézsmás. boh. pizz mowi. Usus. Mochowi Srnec, moschi capreolus. Moschus moschiferus Linn. folliculo umbilici odorem continens. Bifamthier, pézsmá vad-ketskétske. + moci, mohl, mohu (můžů), v. moct. Močidlo, a, n. maceratorium canabum vel lini, Rostwasser, kender, vagy len áztató hely. 2) boh. v. močarina per omnés Nros. močiť, il, ím, V. I. imp. moč: macerare, einweichen, wässern 8. B. Stockfisch, rösten z. B. Flachs: áztatni, bé-áztatni p. o. a' tőke - halat, lent a' vízben. 2) v. máčat. 3) mingere, meiere, urinam reddere Cels. facere Colum. har nen, brunzen, sein Wasser ab= schlagen: vizelleni, (vizellem), hugyozni, pösölni (pösölök) pisálni. Syn. fčat, wodu ze feba púsčat.II. rec. močit fa, v. máčať sa. III. pass. macerari, gewässert (geröstet) werden: ázni, áztattatni. Syn. motnúť. močíwání, á,n.nom.verb.ex seq; močíwat, al, ám, freq. ex močiť. močta, i, f. v. moček. mocnár, a, m. monarcha, ae, m. princeps, penes quem est summa imperii, imperator; is, m. der Monarch, egyedül uralkodó hatalmas fejedelem. Syn. welkomocni Pán. † mocnát, e, m. dem. mocnárow, a, e, adj. poss. monarchae. principis, imperatoris: dem Monarch gehörig, uralkodó hatalmas fejedelemé. mocnárstwi, ά, n. monarchia, ae, f. die Monarchie, egyedülegy fejedelmesség, fejedelemség. Syn. Panowání gedného. mocne, adv. potenter, fortiter, valide, valde, vi magna: mätig, mit Macht, mit Gewalt, kräftig, gewaltig: erössen, hatalmassan. Syn. filne. Usus. Gat mocne sú zdrawi? quam firma uteris valetudine? wie befinden sie sich? mint szolgál egészsége? Prov. mocní moc ňe roba (sahagú. k Weci), potentes potenter agunt: die Mächtigen greifen die Sache mächtig an, a' hatalmasok hatalmassan tselekesznek a' dologhoz. 2) valde, vehementer: sehr mächtig: felettébb, keményen, igen, erössen. Syni welmi, tubo. 3) v. násilňe. mocní, á, é, (abs. mocno. boh. boh. mocen), adj. potens, pollens, tis, fortis, potis, is, antiqu. firmus, robustus, validus, a, um: mächtig, Macht habend, kräftig, stark, gewaltig: erős, hatható, hatalmas. Syn. filní, Usus. mocní Zmrik, fibra solida, völlige Kluft, a' bánya rostyai, rostos részé. Oni sice sú mocní na Zemi, ale mnohem mocňegsi na Wo8e, na mori: multum illi terra, plurimum mari pollent Liv. fie find mächtig zu Lande, aber noch mehr zu Wasser: igen hatalmasok ök (igen sokat birnak) a' földön, de leg inkább a vizen, a' tengeren. Milí mocní Bože! us sem dolétala, us sem moge drobné Deti dochowala. 2) velemens, tis heftig, gewaltig, mächtig, groß: felettébb való, kemény, erős, nagy, igen indúlatos, nagy indulatosságú. Syn. filní, weliki. Usus. mocni Weter sa zdwihel, ventus vehemens (validus) exsurrexit, ein mächtiger Wind erhob sich, nagy szél támada. 3) v. násilní. moční, á, é, adj. humidus, madidus, uvidus, udus, a, um feucht, naß, z. B. Erde, Augen sc. nedves. Syn. motrí wihti. Usus. moční Rot, uvidus annus, anni tempestas humida: feuchtes (naßes Jahr), nedves esztendő. 2) v. seq. močowi, á, é, adj. urinalis, lotialis, e; urinarius, a, um: den Urin betreffend, húgyos, vizelletet illetä. Syn. moční. Usus. močowá Trubka (Trubica, Kúra), urinalis via Coel. Aur. ureter, tris, m. urethra, ae, f. die Harnröhre, húgy tsésé. moct (moei), mohl, mohu (mužu), múžes, v. seq. mock, mohel, možem, V. I. imp. mož posse, quire: fönnen, von der Möglichkeit: meg-lehetni meg lehet, megtehetni, tehetek, hatok, hetek in compositis. boh. moci. Usus. Geft. li busem moct, na tom bu Sem: si praestare queam, et fieri res ipsa possit: wenn ichs kann, und wenn es möglich seyn wird, so will ichs thun; érte (rajta) lészek: ha lehet. može bit: a) potest, potis est: es kann seyn, es ist möglich: meg-lehet. b) credibile est, es ist glaublich, hihetö. c) po test factum esse, accidisse, ́es kann geschehen seyn, oder sich zugetragen haben: meg-történhetett, meg-eshetett. d) potest fieri, es kann geschehen, meg-lehet. Urob, čo možes: fac, quod potes: thue, was möglich ist: tégy (tselekedd), a' mit tehetsz. Lech kazdito, a tak mnoho činí, čo a' gak mnoho (kolko) može: tantum, quantum quisque po test, nitatur: ein jeder thue so viel er mag: kiki annyit tegyen, a' mennyit lehet. e može bit (není možno), abi (abi ne): non potest fieri," ut (ut non, quin): es ist nicht möglich, daß (daß nicht): nem lehet, hogy (hogy ne), Nemožem newikriknút; není možno, abich newikriknul (tel): non possum, quin exclamem: es ist nicht möglich, daß ich nicht schreie (ausschreie): nem lehet, hogy ki nefakadgyak. Gá nemožem možné učinit, non possum id efficere, ich fanus nicht möglich machen, én azt meg lehetösé nem tehetem. može bit, že ok Lame: fieri potest, ut fallat: es kann seyn, daß er betrüge: meg lehet, hogy meg-tsal. Može Clower naist (naležť), fúsít, wiset: inveniri, judicari, videri potest; invenire, judicare videre licet: man kann finden, urtheilen, sehen: találhatni, itélhetni, láthatni. Odtas fá wiset (wirozumet, Zrozumeť, poznať) može: hine potest intelligi; hinc intelligere licet: man kann hieraus sehen, ebből láthatni. Málo sa gich naist može, pauci reperiri possunt; paucos invenire licet: man kann wenige finden, nem sokakat (keveset) találhatni. Možes werit, credas; potes credere: du fannit glauben, hidd-el; el-hiheted. Mohelbi nekdo poweset, dicat aliquis; posset aliquis dicere: es fonnte (möchte) jemand fagen: mondhatná egy valaki. Pre mňa može prist, veniat, er fann (mag) kommen meinetwegen, én miáttam el-jöhet. 2) posse, potentiam habere, valere, in statu esse, sustinere: können, im Stande seyn, vermögen, Kräfte dazu haben, übers Herz bringen können: tehetni. Syn. w Stawe bit. Usus. Dotas mohel, odporowal: quoad potuit, restitit: so lange er konnte, hat er Wis derstand (Widerpart) gethan: méglen lehetett töle, addig ellene állott. mock zaplatit, esse solvendo, bezahlen können, meg-fizethetni. Kemoct, non esse, nicht können, meg-nem fizethetni. Nemohel sem to tagit, non sustinui negare, ich konnte es nicht übers Herz bringen zu läugnen, lehetetlen vólt azt tagadnom. 3) scire, tenere: fönnen, wissen, verste= hen, inne haben; tudni, érteni. Syn. rozumet, weset. Usus. Gá možem howorit latinski, gréci (-ku Reč): scio latine, : graece (lingvam lat. grae.) ich kann lateinisch, griechisch (=sche Sprache): én tudok deákúl, görögül. može malował, scit pingere, er kann malen, túd képeket írni. Gá možem pífat, gest: habeo, quod scribam, edam: ich kann schreiben, essen; ich habe etwas zu schreiben, zu essen van mit irnom, ennem. Nič nemožem písať, gest: non habeo, quod scribam,' edam: ich fann nichts schreiben, effen semmit sem írhatok, ehetek. 4) posse, licere: föns nen, dürfen: tehetni. Usus. Nemožem to učinit, id mihi facere non licet, das kann ich nicht thun, ezt én meg nem tehetem. Nemožem o8ist pre Nemoc, pre Otca, pré práce: non licet mihi proficisci per infirmitatem, per patrem. per negotia: ich kann (darf) nicht vor (wegen) Krankheit, vor dem Ba= ter (wegen des Vaters), vor (wegen) der Geschäfte (wegen des Verbots, wegen einer Hinderniß sc.) nicht verreisen: elnem mehetek a' betegségem, az atyám, a' dolgaim (foglalatosságim) miatt. 5) posse, valere; fönnen, vermögen, gelten, ausrichten: tehetni. Usus. Uwisis, čo ga možem : videberis me videns plane mortem videre Aristoph. strenue tibi opitulabor, ac Martem quemdam acturus sum. Gat mnoho možeme; čo na nás zá= Leží: quantum possumus, quantum situm est in nobis: nach allem unserm Vermögen, a' mit tehetünk; tehetségünk szerént. Mnoho mock u neko. bo, posse multum (plurimum) apud aliquem, bei Jemanden viel vermögen, sokat tehetui valaki elött (valakiné)), nél). Wic, plus, mehr, többet. Gá málo možem ɔ. Gá dobre možem ná glawu, na Oči, na pluca, a na wsedo: potest caput, possunt oculi, pulmones, possunt omnia: ich bin gesund auf den Kopf: auf die Augen, auf die Leber, und auf alles: mind fejem, mind szemem, mint tüdöm, és mindenem egészséges. e. može na glawu, caput ei dolet, der Kopf thut ihm weh: feje fáj. 6) culpam sustinere, in culpa (causa) esse: die Schuld haben, Schuld dran seyn: tehetni valamiröl. Syn. winowatim watím (winen) bit. Usus. Co ga možem za to, žes to nedostal? -non sum in culpa, te id minime consecutum esse: was kann ich dafür (ich kann nicht dafür), daß du es nicht bekommen hast? mit tehetek én arrol (nem az én vétkem, én nem vagyok ebben vétkes, nintsen vétkem benne), hogy te azt meg nem nyerted? móda, i, f. mos, ris, m. consuetudo, nis, f. die Mode, szokás, módi. Syn. Spófob, Običag, užitek. Usus. móda ze sebú donása, mos ita fert, die Mode bringt es so mit, a' szokás hozza ezt magával, úgy kivánnya. Ge móda, est moris (in more positum), es ist Mode, most ez a' szokás, po mose, more, ex (de) more, nach der Mode, mostani (új) szokás szerént. módu ・donest, wiňest, priňest: inducere morem, eine Mode aufbringen, új szokást bé - hozni. po móde robit, sequi morem, eine Mode mit machen, folgen: a' szokást követni. 3 modi wift, obsolescere, obsolere, obsolefjeri: aus der Mode kommen, szokásból kitétetni, ki aggni, ki - avúlni. modla, i, f. deus fictus, idolum, i, n. der Göße, eine ers dichtete Gottheit, Abgott: hamis (bálvány) Isten. Syn. Božet falefni Bob. 2) imago Dei ficti, idolum Tertull. simulacrum, sculptile, is, n. der Göhe, das Bild eines Gözen, Gögenbild: bálvány. Syn. Rez ba. Usus. Co stogis, gako modla? quid stas stipes, ut idolum? was stehest du da wie ein Gößenbild (wie eine hölzerne Bildfäule)? mit állasz, mint a' bálvány (mint a' fa)? 3) forma, ae, f. modulus, exemplum, exemplar: der Model, Modell, Modul, Muster, oder Form: forma, kép, ábrázat. Syn. Forma, Surma, Mu ftra, Spófob, Twárnost, Ukážka. 4) designatio, proiectum: Abriß, ki- rajzolás, rajzolat. Syn. Wiznaćeni. mostáč, a, m. v. modlár. modláččin, a, e, adj. poss. v. modlárčin. modlací, á, é, adj. oratorius, ae, de m. devotulas, pientulus, vir male pius, pietista; hypocrita, simulator pietatis: Beter, Bet bruder, im verächtlichen Berstande, Bigott: kép - mutató, ajtatosság tettetö. Syn. Pretwárník, Pretwarec. + modláť, e, m. idem. modlárčin, a, e, adj. poss. cultricis numinum fictorum, der Gößendienerinn gehörig, bálványozónéé. Syn modloslužebniččin,modloslužebňičin. 2) assiduae precatricis, der Beterinn gehörig, szünet nélkül imádkozónéé. Syn.modláččin, pátričkárčin, pobožňiččin, pobožničin. 3) feminae male piae, simulantis pietatem: der Betschwester gehdrig, képmutatónéé, ajtatoság-tettetönéé. Syn. pretwarňičin. Modlárka, i, f. cultrix numi num fictorum, Gößendienerinn, bálványózóné, bálványózó aszszony. Syn. Modloslužebnica, Modloslužebnička. 2) femina assidue orans, assidua precatrix: Beterinn, eine fleißige ajtatoskodó (szünet nélkül imádkozó könyörgö) asszony. Syn. Modláčka, Pátričkárka, Pobožnica, Pobožnička. 3) femina male pia, simulatrix pietatis: Betschwester, Bigottin, hamis (szines) ajtatosságú aszszony. Syn. Pretwárňica. + modláčka, i, f. idem. modlarow, a, e, adj. poss. idololatrae, dem Gößendiener gehdrig, bálványozóé. Syn. mod. loslužebnikow.2)assidui precatoris, dem fleißigen Beter gehdrig, szünet nélkül imádkozóé. Syn. modláčow, pátričká row, pobožníkom. 3) viri male pii, hypocritae: dem Betbruder gehörig, kép-muta tóé. Syn. pretwarńikow, pretwarcow. modlárski adv. idololatrice, idolice, more idololatrarum: gößendienerisch, bálványózva, bálványozó módon. Syn. mos" dloslužebne, modloslužebňicti, pomodlársti. modlárstí, á, é, adj. idolothytus, idolicus, a, um; fictos deos (imagines fictorum deorum) adtinens: die Gößen, oder Gößenbilder betreffend: hamis isteneket, avagy bálvány képeket illető, bálvány -i mádó. boh. modlářstí. Usus. modlárstí Chrám, fanum idoleum, templum numinis ficti (idoli): Gößentempel, bálvány templom. modlárskí Rňaz, sacrificulus, sacerdos idolicus ( idoli): Gößenpfaff, Göhenpriefter: hamis isteneknek áldozó pap. modlárská Obeta, idolothytum, i, n. Tertull. Gögenopfer, bálvány - imádó áldozat. Modlárské Rozkosť, idolothytae voluptates Tertull. 2) idololatricus, idololatras adtinens: die Gößendie ner betreffend, bálványozókat illető. Syn. modloslužebnicí. † modlářsří, á, é, adj. idem. Modlarstwi, á, n. cultus nu minum fictorum, idololatria Tertull. idolomania, ae, f. der Gößendienst, bálványozás, bálvány imádás. Syn. mostoslužba, modloslužebnosť. modlářstwi, n. idem. Modleňí, á, n. precatio, oratio, adoratio, nis, f. preces, precum, f. pl. das Bethen, Beten, Bitten: könyörgés, imádkozás. Syn. modlitba. modleňík, a, m. praeorator, is, m. Vorbeter, imádkozó. modlicí, adj. omn. gen. v.mo▪ dlací. .mod. |