morawanow, morawianow, morawčíkow. Morawec, wca, m. Moravus, Marcomannus, i, m. ein Mähre, Mährer: Morva, morvaember, Morvából való férfi. Syn. Morawan, Morawian, Morawčík. Plur. nom morawci gen. cow: Moravi, Marcomanni: die Mährer, Morvák. Morawka, i, f. Morava, ae, f. eine Mährinn, Mährerinn: morva aszszony. Syn. Morawanka, Morawčanka, Morawčička. 2) species prunorum, eine Art Pflaumen, szilva ne me. morawski adv. moravice, mar comannice: mährisch, morváúl. Syn. pomorawsti, morawansti, morawčici. morawski, á, é, adj. moravi cus, marcomannicus, a, um: mährisch, die Mähren betreffend: morva, morvai. Syn. mora wansti, morawčičí. Usus. Morawská Zem, v. Morawa 1. Nro. Morawstwo, a, n. Collect. populus moravicus, Moravi: die Mährer, morva nép, Morvák. Morča, aťa, n. pullus melea grius meleagrinus), welsches Hünchen, póka fi. Syn. Mor čátto. morčací, á, é, adj. meleagrius Stat. meleagrinus, a, um: von welschen Hühnern, pujká ból (pókából) való. Syn.moračí. boh. tručí. morčátečko, a, n. dem. ex seq. morčátko, a, n. dem. ex mor ca. morčin, á, é, adj. poss. meleagridis. gallinae indicae: dem welschen Huhn gehörig, pókáé, Mord, u, m. caedes, is, f. nex, cis, f. homicidium, i, n. occisio, internecio, nis, f. der Todtschlag, Mord, die Entleibung: gyilkosság. Syn. Mordarstwi, Smrt, Zabiří, Zamordowání. boh. Wrazda. Usus. Bratersti (nad Bratem spáchani) Mord, fratricidium, caedes fratris: Brudermord, báttyán, vagy ötsén tett gyilkosság. Detací (nad Ďéťačem spáchani) mord, infanticidium, Kindermord, gyermek ölés. materinstí (nad matku spáchani) Mord, matricidium, Muttermord, anyai gyil kosság, anya ölés (vér-ontás). Otcowski (nad Otcem spáchání (mord, patricidium, parricidium: Batermord, atyaigyilkosság, atya ölés. wlastní (nad sebú samim spáchaní) mors, suicidium, eigner Selbst mord, maga ölés. Mordár, a, m. homicida, ae, m. interfector, mactator, occisor, trucidator, is, m. Todtschläger, Mörder Entleiber: gyilkos, ember ölö. Syn. Zabigát. boh. Wrah, Wražed= ňík, Wražedlňíť, Mordíř. Usus. Bratersti ( Bratra swého) Mordár, boh. Wrahbi: fratricida, occisor fratris : Brudermörder, báttyának, vagy ötsének (testvérinek) ölöje, gyilkossa. Betaci mordár, infanticida, Kindermörder; gyermek (kisded) ölö, gyermekek (kisdedek) gyilkossa, ölője. materinski (matki sweg) Mordár, matricida, Muttermorder; anya - ölő, anyának gyilkossa, ölöje. Otcowski (Otca swého) mordár, patricida, Vatermörder, alya ölö, atyának gyilkossa vérontója. Sesterni (Sestri swég) Morder, occisor so roris, Schwestermorder, nényének, vagy hugájának ölője, gyilkossa. Wlastni (seba samého) Mordár: suicida, se ipsum occidens: Selbstmor der, magának ölöje, gyilkossa. mordárčin, a, e, adj. poss. homicidae fem. der Mörderinn gehörig: gyilkosnéé, ember ölőnéé. boh. wražedlňiččin. mordáreňí, á, n. v. Mordárstwi. mordáriť, il, ím, V. I. imp. mordar: homicidam esse caedes (homicidia, neces) patrare: die Mörderei treiben, ein Mörder seyn: gyilkoskodni, gyilkosságot (ölést )el-követni. Mordárka, i, f. homicida fem. interfectrix, mactatrix: die Mörderinn, Todtschlägerinn: gyilkosné, gyilkos (ölö) aszszonyság. boh. Wražedĺňice. Syn. Zabigačka. 2) manuaria catapulta, bombardula, pistoleta, ae, f. sclopetulum, 1, n. eine kleine Pistolen, Handpistolen: mordály puska. Syn. Bambitka, Buchačka. mordárow, a, e, adj. poss. homicidae, dem Mörder gehdrig, gyilkosé, ölöé. boh. wražedlňíků, et fuw. mordárski adv. homicidialiter, more homicidae: mörderisch, gyilkosan; gyilkos módon (módra). boh. wražedlňidi. mordárstí, á, é, adj. homicidialis, e; homicidas adtinens: mönderisch, die Mörder betreffend : gyilkosi, gyilkosokat illető. Syn. wražedlňidí. mordárstwi, á, n. conditio homicidae, die Mörderei, Todt. schlägerei: gyilkoskodás, gyilkosság, ember ölés. Syn. mordáreňí, Zabigactwi. boh. Wražedlnictwi. 2) v. Mord. mordowáňí, á, n. v. Mord, mordarstwi. mordował, dowal, Sugem, V. I. imp. mordug: caedem facere, occidere, perimere, interimere, interficere, mactare, caedere, necare, homicidia exercitare: morden, töd ten, umbringen, entleiben, todtschlagen: gyilkoskodni, embert ölni. Syn. mordáriť, zabiť, zabigať, zamordowať. Usus. mordugú ženi, i Chlapow (mužow) rowne: trucidant feminas pariter, ac viros Liv. die Männer, und Weibsbilder machen sie ohne Unterschied nieder: egyenlőképpen vágják (ölik) az aszszonyokat, a' férfiakkal; se aszszonynak, se férfinak nem engednek. II. rec. mordowat fa, se fatigare, violentare, fatigium sumere: sich bemühen, Gewalt anthun fáradni, magát fárasztani, erölkedni. Syn. unowat fa. Usus. Nemordug fa sc. mordowáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. mordowawat, al, ám, freq. ex mordował. II. rec. mordowawat sa, freq. ex mor dował sa. More, a, n. mare, is, n. pelagus, i, n. das Meer, die See: tenger. boh. moře. mote. Usus, Africké more, mare africum. (africanum), das afrikanische Meer, afrikai tenger. Unglité more, mare britannicum, engländisches Meer, angliai tenger. Atlanské more, mare atlanticum, oceanus atlanticus: atlantisches (atländisches) Meer atlanti nagy tenger. Uziánské ( aziatĺké, aziatické) More: mare caspium (hircanum, asiaticum), asiatisches Meer, áziaí tenger. Benatssté more, mare adriaticum (superum, venetum) sinus ve } ticus: venetisches (venedisches) Meer, velentzei tenger. Cer= né (euksinské) More, mare nigrum, pontus Euxinus: das schwarze Meer, fekete tenger. Cerwené more, mare erythraeum (rubrum) Plin. H. N.sinus arabicus:, das rothe (erythräische) Meer bei Arabien, bei Constantinopel; der doppelte Meerbusen, arabische, und Persische: veres tenger. ģiptité More; mare aegyptium (aegyptiacum), das egyptische Meer, egyiptomi tenger: Gabitánité ( ģadiánské ) More, fretum gaditanum (herculeum, cadiceum): Meer der beiden Bori gebürgen bei Cadix: zúgó gaditanumi tenger. Genuenské more mare ligusticum (gallicum), genueser Meer, genuai tenger: Hluboké more, pelagus, das tiefe Meer, mély tenger. Ralipolské, a Ronstan= tinopolité (medzi Ralipolem, a Ronstantinopolem posta. wené) mote: propontis, das Meer zwischen Callipol, und Constantinopel Kalipol Konstantzinápoly között lévő tenger. Mellé more; melčini na mori, na ktericžto, Los Se (Sagowi, Sifi) wázănú: brevia, Seichtmeer, die Dünne des Meeres: tsekély tenger, tsekély helyek a' tengerben. mrtwé (glegowaté) more, mare mortuum, locus asphaltites: das todte Meer, hóltt tenger. Nemecké more, germanicus oceanus, das deutsche Meer, német tenger. Polnočné mote, hyperboreus pontus. mitternächtiges Meer, éjtszaki tenger. Polské more, pontus sarmaticus, das polnis sche Meer, lengyelországi tenger. Prostredzemné welité more, mare mediterraTom. II. és neum, mittelländisches Meer, föld közepi tenger. Rowne more, glasina morská: aequor, is, m. Ebene des Meers tengeri síkság. Sirské mo. te; mare siriacum, firisches Meer, siriai tenger. Spanielské more cantabricus pontus, spanisches Meer, spanyol tenger. Swedske (swegdté) more, mare balticum, der Ostsee, déli tenger. úzké more w Ralipoli, w Zemi trádeg: helespontus, i, m. fretum, i, n. enges Meer bei Kalipolis in Thracien, tengeri szorulat (keskeny tenger) Kalipolisban. úzké more w Zemi tatárskeg bosphorus cimmerius, i, m. enges Meer am Caurikacherjones, egy szoros tengeri torkolat Tatár országban. Úzté more w Ronftantinopoli w Zemi trádkeg, Eteré nekdi Wol preplwal: bosphorus thracius (Thraciae), enges Meer bei Konstantinopel, egy keskeny tengeri szorulat Konstantzinápolynál, melly Europát Ásiától el-szakasztya. Wifoté, a weliké More: oceanus, i, m. num, i, n. das Weltmeer, das hohe Meer, die offenbare See a nagy tenger, melly a' föld kerekségét környül állya. Sewreňí more, maris aestuantis accessus, aestus maris; Anlauf des Meeres tengeri forrás (áradás,) w firokém mori chósi (plawi fa), in aperto mari navigat Liv. er fahrt auf hohem, offe nem Meere: a' nagy, mély tengeren hajókaz. Prov. w Mori Wodu hledás, in mari aquam quaeris Martial. In moribus scelestissimi hominis . unum, aut alterum admissum vestigare, quum tota vita sit Yyyy осеа morefňe adv. mrawne. * móresní, á, é, adj. v. mrawní. sit contaminata. In scripto ribus indoctis pauca captare, quae reprehendas, quum nihil occurrat non reprehenden-* dum. W mori (we wo8e) polował, a w Powetri Ribi lapat: in aere piscari, in mari venari Plaut. Praepostere ibi quaerere aliquid, ubi ne sperari quidem possit. Frustra moliri. In magistratibus vitam tranquillam, in voluptatibus beatam, in opibus felicem quaerere. Rdo sa mod= lit newi, nech sa w mori plawi: v. modliť sa. † moré, n. idem. morea, i, f. peloponesus, i, f. Halbinsel im Griechenland Morea genannt, Görög országban lévő sziget. Syn. Polostrow, w Zemi gréckeg. Moret, u, m. n. Špik. morena, i, f. v. Motwanka. morení, á, é, p. c. p. c. vexatus. tortus, cruciatus, adflictus, a, um: geplagt, gequällt: gyötrött, gyötörtett, nyomorgattatott, nyomoríttatott kinoztatott. Syn. fúžení, sužo wani, trápení. 2) necatus, umgebracht, getödtet, hingerich tet: meg-ölettetett, el-vesztetett. Syn. mordowani, utrátaní, utracowani, utratení, Ziwota zbaweni.boh. močení. moreňí, á, m. vexatio, torsio, truciatio, adflictio, nis, f. das Plagen, Quälen: gyötrés, nyomorgatás nyomorítás, kínzás. Syn. Súžení, Suzowání, Trápení. 2) necatio, occisio, interfectio: das umbringen, Tödten, Hinrichtung: megölés, el-vesztés. Syn. mordowání, utrácáňí, Utra.. cowání, utratení, zabití, Žiwota zbaweni, boh.močení. Móres, u, m. v. Mraw, mtewi. moresnost, i, f. v. Mrawnost'. Mori, gen. mor, f. pl. v. Mo ta. a' morit, il, im, V, I. imp. mor: moriwat, al, ám, freq. ex mo auszehrender Gift, sorvasztó zialisch, dögleletessen. Syn. méreg. Moriwá emoc, V. moriwost. Moriwá Starost, tabida vetustas Ovid. verzeh rendes Alter, sorvasztó régiség. Moriwá Zimnica, hectica (lenta) febris, das schleichende (schwindsüchtige, heimlich verzehrende) Fieber, elsórvasztó (lassú) hideglelés, morimé powetri, aer tabificus Lucan. pestilenzialische Luft, betegség hozó idő járása. Moriwé Prúhi (Paprs leti) slunečné, tabifici radii (solis) Lucret. schmelzende Sonnenstrahlen, olvasztó nap fény. moriwé mísli zmátti, tabificae mentis perturbationes Cic. verzehrende Verwir, rungen des Gemüths, meg→ emésztő elme háborodásai. + mořiwi, á, é, adj. idem. moriwost, i, f. phthisis, is is, tebitudo, nis, Plin. H. N. tabes, is, f. morhns tabificus, pestis tabida: Ausjchrung, Schwindsucht, auszehrende Krankheit: el - sorvasztó nyavalya, száraz kórság, el - aszás, száradás, fonyadás. Syn. Moriwá emoc, Sucho tina.' morka, i, f. gallina indiaca (africana) meleagris, dis, f. Varr. Plin. H. N. eine indianische Henne, welsches Huhn; indiai tyúk, póka; nyöstény pujka. boh. Rruta, Rrútka. Plur. nom. morti, gen. motet: meleagrides, africanae gallinae. 2) boh. v. morská Swinka, morské Prasa. morňa, i, f. crypta, ae, f. Suet. Vitruv. Todtenkammer, Gruft, Grotte: kripta, föld alatt való bólt. Syn. Rripta. morne adv. pestifere, pestilen morowe. † morní adj. omn. gen. v. seq. morní, á, é, adj. v. moromí. moropad, u, m. v. mor. morowi, é, é, adj. pestilens tis; pestilentiosus, pestifer, contagiosus, a, um: pestilenzialisch, dögletes, dög halál hozó, veszedelmes. Syn. morňí. Usus. morowi eduh (Pad) v. mor. Morowi Wred (boh. morní glíza), bubo, nis, m. carbunculus, i, m. aposthema pestilens: Pestbeule, Pestdrüse: tüzes kelés, dögleletes (veszedelmes) daganat. morowa Rana, v. mor. -- morski, á, é, adj. marinus, maritimus, pelagicus, pelaginus, aequoreus, a, um: das Meer, oder die See betref= fend tengeri, tenger melléki. Usus. morski Breh, littus maritimum, der Ufer (Gestad) des Meeres, tengeri part. morsti pichlawi (flarlátowi) Slimák: murex, icis, m. Plin. H. N. Horat. Sta chelschnecke, Purpurmuschel: tengeri tsiga, mellynek vérével a' bársonyt festik. - morsti Rapitáň, capitaneus maritimus, archithalassus, thalassiarchus, rei maritimae praefectus Admiral, tengeri kapitány. morski Krkawec, corvus aquaticus, latus, Seeweißling, Seerabe: tengeri holló. v. Syn. hruzawec. Morski Lin, merula, tinca marina Labrus Merula, Linn. Merlefisch, Meerfleisch: tengeri tzom pó. morsti Zagác (Králiček), cuniculus m. Königelhasen, tengeri nyúl. -MorstáBitka,pugna navalis, praelium (bellum) maritimum: die Seeschlacht, Meerschlacht, Yyyy 2 i, |