Glieder lähmt, Lähmung der Nerven, Gichtbruch guta-ütés, valamelly tagnak el-esése, ina-szakadás. Syn. Šlať, Šlaz tem porazení. mrtwice, f. idem. mi:wina, i, f. cadaver, is, n. funus, eris, n. der Leichnam, holtt test, holtt tetem. Syn. Umelec, umrlina, mrtwé Te. lo. boh. mrtwola. mrtwit, il, ím, V.I. imp. mrt. wi: interimere, interficere, necare, perimere, occidere: tödten, umbringen, ölni, meg ölni, agyon, utni. Syn. zabí gat, zabit, o Ziwoł priwádzat (priweft). 2) compescere, reprimere, refraenare, tollere castigare, mortificare: tödten, zu Grunde richten, z. B. die Liebe, Affecten; der Kraft berauben, casteien, z. B. fein Fleisch, seine Lüfte: öldökölni, sanyargatni, meg - zabolázni. Svn. molit, morit, mrtwás rit, trápiť, trúzňiť. boh. etiam třízniti II. rec. mit= wit fa: necem sibi inferre, se perimere fich umbringen (todten), meg-ölni magát. 2) castigare (mortificare) se, fich tödten (casteien), öldökölni (sanyargatni, zabolázni), magát. Syn. mdlit (mrtwáriť, tráppit, trúznit) fa. mrtwiwání, á, n. Nom. Verb. ex seq; mrtwiwat, al, ám, freq. ex mrtwit. II. rec. mrtwiwat fa, freq. ex metwit sa. mrtwo, v. mrtwi.

+ mrtwola, i, f. v. Mrtwina. mrtwost, i, f. stupor, torpor, is, m. die Gefühllosigkeit, Er starrung: meg-zsibbadás, tag el-esés. Syn. 3mrtwelost. boh. 3mrtw'elost. Usus. údná mrt wost, stupor membrorum, indolentia: das Schlafen (Er

starrung) der Glieder: a' tagok el-esése. v.mṛtwica. mrúžeňí, á n. v. Miháňí, 3múrení, 3murkáňí. mrúžiť, il, ím, V. I. imp. mruz, v. mihat, zmúrit, žmurkať. Mrúžíwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq;

mrúžíwat, al, ám, freq. ex mrúžiť, v. mihawat, zmuriwat, žmurkawal. mružnúť, žnul (žel), žňem V. P. imp. ni, de uno actu, v. mihnúť žmurknúť. mrwa, i, f. stramentum comminutum (contritum), frustilla (segmenta) straminis: der Brocken, die Bröcklein, Bröck= linge von Stroh: törek, szalma-morzsalék, giz-gaz, muruttya, izék. 2) v. Drobec, Drobina, Odrobina, Ome lina, Otrusina. Mrwaň, a, m. plexa torta, obelias, ae, m. geflochtener Kus chen, márvány (fonyott, kúltsos) kaláts, morvány kaláts. Par. Pap. Syn. Mrwen, Was gečnit, pleteni Roláč, Mewdr, a, m. comminutor, tritor, friator, is, m. Brockler, törsölö. Syn. morsolo, Dro bec, Drobic, Drobitel, Rrufec Krusitel, melnec, melñitel. Mrwecka, i, f. dem. ex mrw

ta.

mrweň, wňa, m. v. Mrwaň. mrweni, á, é, p. c. comminutus, contritus, tritus, friatus, infriatus, intritus, a, um: gebröckelt, gebrocken: meg (el) morsoltt, törsölt, törsöltetett. Syn. drobení, kruseňí, melňení.

Merweňí, á, n. comminutio

contritio, infriatio, intritio, nis, f. tritus, contritus, us, m. das Brocken, Bröckeln, Bröck ling, Brockung: morsolás, tör

Sö

sölés, Syn. Drobeňí, Rruseňí, mělňeňí.

te

mrwit, il, im, V. I. imp. mrw : comminuere, conterere., rere, friare, interere, infriare: interere, infriare ♦ bröckeln, brocken z. B. Brod in etwas : morsolni. törsölni. Syn. drobit, trúfit, melnit Prov. Čo mrwit (čo pod Zubi klast) nemá: nihil habet, quod comedat: er hat nichts zu beißen noch zu brocken: nints néki mit enni (rágni).

Mrwiwání, á, n. Nom. Verb,

ex seq.

mrwiwat, al, ám, freq. ex mt wit.

Mrwka. i, f. dem. ex mrwa: contritum, stramentulum frustilla stramenti: die Brdckelchen (Bröcklein) von Stroh, Heux. gazotska, izéketske. mrwni, á, é, adj. friabilis, e: bröcklig: el-morsolható, törsölhetö? Syn. Erusní, melňi, wi.

Mrzáwáňí, á, n. Nom. Verb, ex sea. v. mrznutí. mrzáwat, al, ám, freq, ex mrz núť.

t mrзce adv. v. mrzło. † mrze adv. v. mrzute. mrzeňí, á, n. v. mrzutost per

omnes 5 Nros. Syn. Omrze ňí, zamrzeňí. 2) indignatio stomachatio: das ergern: harag, boszszonkodás. Syn.5ňew, 5newání.

mrzet, zel, zim, V. I. imp. mrz, cum acc. pers, sine vel cum nom. rei, aut pers. pigere, piget (uit, pigítum est), taedere, gravari: verdrießen, Unluft (Grauen, liberdruß) verursachen, sich verdriefen lassen: restelni, el-(meg) únni, bánni. Syn. tagit fa. Usus. Mr. zi ma Práca; ťaží sa mi cohit piget me laboris, mich

verdrießt die Arbeit; mir graut davor: restellem a' munkát. mrzí ma, že sem to učinil : piget me facti, es verdrießt mich, daß ich es gethan habe: bánom, hogy azt tselekedtem. Nech ta to nemrzí, ne pigeat te rei, laß dichs nicht verdrieken, nebándd azt. mňa nič nemrzí, me nullius rei piget, ich lasse mich nichts verdrießen, én semmit se bánok (restellek). To ma nemrzí, id me non piget, daß verdrießt mich nicht, azt nem restellem. Prawi, že ho to nemrzí: negal se id pigere, er sagt daß es ihm nicht verdrießlich seye: azt mondgya, hogy ő azt nem bánnya. mrzí ma wen ist, piget me exire, es verdrießt (verdreußt) mich, hinaus zu gehen: restellek ki-menni. Postis, čo ret nem (powím)? . Ale mrzi ma to us tisíckrát slisat (počúwat): audi, quid dicam? B. At enim taedet iam audire eadem millies Ter. höre, was ich sage? . Solle es mich aber nicht. verdrießen, eine Sache tau sendmal zu hören: hallyadd, mit mondok? . De restellem azon egy dolgot ezer szer hallani. De el-úntam már, hogy annyiszor elő-hozod. mrzi ma twoga Reč, taedet me sermonis tui, mich verdrießt dein Reden, el-úntam beszédedet tovább halgatni. mrzí ma Žiwot (žiwim bit), taedet me vitae, mich verdrießt mein Leben, meg-úntam életemet. 2) exacerbare, incessere iniuriare, insultare, lacessere, esse molestum (incommodum, molestiae), molestiam adferre (facessere) indignatiönem (stomachum) movere verdießen, ärgern, Aera gerniß, oder Unwillen verurfus

chen

chen, zu wider feyn, betrüben: valamit rosz néven venni, nehezen (zörgölödve) szenvedni, neheztelni; valakit, boszszontani, haragitani, kedvetlenné tenni; valakinek alkalmatlankodni, alkalmatlanságot (unalmat) okozni, nehézségére lenni. Syn. omrzat, omrzet, umrzet, zamrzet, zmrzet. Usus. To ma mrzí, me hoc male habet, das verdrießt (verdreußt) mich, ezt neheztellem. Ta Wec ma mrzí, res mihi est molesta (molestiae), moleste fero rem, indignor: mich verdrießt (ärgert) die Sache, nehezen szenvedem e' dolgot. To ma welmi mrzi; to welmi tažko znásám: id aegre admodum (aegerrime) fero: dies fränkt (verdrießt) mich auf das höchste; dies thut mir herzlich weh: ezt igen nehezen szenvedem (neheztellem); ezért igen neheztellek. do ta mrzí? Co ti ge Duri chem (na Durich, na Wzduri) učinené? quid tibi aegre est? quid aegre animo tuo factum est? Plaut. was verdrießt dich? min búsúlsz úgy annyira? mi bajod van? To ma mrzí, že ma nemilu ge: aegre est, quod me non amat Ter. es verdrießt mich, daß er mich nicht lieb hat: neheztelem, hogy engemet nem szeret (nem kedvel). Ta Wec mňa tak mrzí, gako řeba: haec res non minus me male habet, quam te Ter. diese Sache verdrießt mich nicht minder, als dich: ezért a' dologért én úgy neheztelek, mint te; szint úgy bánt ez a' dolog engem, mint téged. Leba to tať mrzí, gako mňa: tibi dolet itidem (eodem modo), ut mihi dolet Ter. es ver=

drießt dich so wohl, als mich : te néked szinte olly fájdalmadia esik, mint nékem. On ma mrzí, irascor (succenseo). ei, mich verdrießts von ihm, nehéz szívvel vagyok hozzá: haragszom reá. Ačkolwek bnes nepreukazuge, what ale ta Reč welice ho mrzi: etsi dissimulet, is tameù sermo eum acriter pungit: ob er gleich nicht zeigt, so verdrießt ihn (schmerzt ihm) doch die Rede sehr: ámbár el-halgattya, de azon beszéd igen nyomoríttya ötet. Prov. to toho mrzí, to sa ho drží. Co mige po wóli, to o mňa nestogi, čo sa mi nepáčí, to fa za mnú wláčí: fata sua quemque manent, ein Jeder Leiden (ausstehen) muß seinen Verdruß; ein Jeder hat seine Berdrießlichkeit: kinek - kinek maga bibėje vagyon; a' mit az ember nem kedvel, azt szükségképen türni (szenvedni) kell. 3) indignari, stomachari, ingrate (graviter, moleste, aegre) aliquid ferre, male habere, pigere (pigeo pigui), molestiam sentire: Berdruß empfinden, boszszúlni (lom) Par. Páp. valamin boszszonkodni. To ma nagwic mrzi: id plurimum pigeo, aegerrime fero: daran empfinde ich den größten Bere druß, azon leg-inkább boszszonkodom. 4) piget impers. pudet: Schaam verursachen, sich schämen szégyenleni. Syn. banbit fa. Usus. Mrzelo gich wiznat fateri pigebat Liv. man schämte sich zu bekennen: szégyenlették ki - vallani. II. rec. mrzet sa, indignari, stomachari, irasci: fich ärgern, boszszonkodni, háborodni, haragudni. Syn. hňewať sa.

mrzz

mrzkí, á, é, (abs, mrzko) adj. spurcus, sordidus, squalidus sqallidus), foedus, absurdus, a, um; turpis, e: ung fläthig, schmuzig, unfauber, unreinlich, wild, garstig, rauh: rút, isúnya, ótsmány, tisztá talan. Syn. obawni, skaredi, spatní.

mrzko adv. spurce, sordide, squalide (squallide), foede, absurde, turpiter: unfläthig, garstig, wild, rauh, schmuzig: rútúl, tsúnyáúl. Syn. obaw. ne, starese, spatňe, boh.

mrzce.

mrztost', i, f. spurcitia, ae, f. spurcities, sordities, ei, f. squalor (squallor), is, m. Cic. Liv. squalitas, atis et squalitudo, Acc. turpitudo, nis, f. Unfläthigkeit, Garstig= feit, Wildheit, Rauhigkeit, Schmuz: ótsmányság, tisztátalanság, tsúnyaság rútság. Syn. Ohawnost, Škaredost, Spatnost. Mrzkota, i, f. idem. mrzle adv. v. mraziwe. mrzli á, é, adj. v. mraziwi. mrzlost, i, f. v. Mraziwost. mrznúť, znul (zel), zňem, V.

I. imp. 3ni: gelare, gelascere, congelari: frieren, gefrieren, zu Eise werden: fagyni, Usus. Tubo tam mrzne, foris valde gelat, es friert stark draufen, igen fagy odakint. Woda mrzne, aqua frigoribus congelatur (congelat, conglaciat) vor Frost gefriert das Wasser: a' víz a' hideg miátt meg-fagy.

Mrznutí, á, n. gelatio, congelatio, conglaciatio, nis, f. das Frieren, fagyás, meg - fagyás. mrzute adv. pigre, segniter: verdroffen, ungern, mit Bere droffenheit: restül, túnyáúl,

lassan. Syn. leniwe, lombawe, nerds, neprigemne. Usus. mrzute nečo robit, segniter quidpiam facere, etwas mit Verdrossenheit thun, valamit túnyáúl tenni. 2) moleste, cum molestia, invitus, ingrate, ingratis Plaut. incommode: verdrießlich, verdrüßlich, mit Berdruß, beschwerlich, ungern: nehezen, zörgölődve, neheztelve, kedvetlenül, kedv ellen, nagy bajjal, alkalmatlanúl. Syn. taško, teskliwe, twrdo. 3) morose, verdrießlich, verdrüßlich, mürrisch: kedvetlenül, komorúl, komorúan, dertsésen. Syn. zuriwi, zleg Woli. Usus. Mrzute gleSí, speciem habet morosi (irati), er ficht verdrießlich (mürrisch, zornig) aus, komorúl (haragoson) néz-ki. 4) indignabunde, irate, iracunde, stomachose: verdrießlich, verdrüßlich, zornig, unwillig, mit Berdruß: boszszonkodva, haragoson. Syn. hńewliwe. mrzutí, á, é, (abs. mrzuto), adj. piger, a, um; segnis, e: verdrossen, träg, ungern an etwas gehend: rest, túnya, lassú, nem örömest valamihez kapó. Syn. leniwi, lom hawi, nerds. 2) molestus, ingratus, incommodus, indignabundus, contumeliosus, iniuriosus, pigendus, a, um: verdrießlich, verdrüßlich, beschwerlich, unangenehm, ärgerlich: nehéz, bajos, alkalmatlankodó, boszszús, kedvetlen, izetlen. Syn. tašti, teseliwi, neprí gemní. Usus. Mrzuté Slowa: pigenda verba Prop.. ärgerliche Worte, boszszus szávak. 3) rigidus, morosus piger Apul. Martial. a, um; difficilis, tristis, e: verdrief= lich, verdrüßlich, betrübt, mürrisch,

risch, üblen Humeurs, mißmüthig, traurig: kedvetlen, izetlens komor, dertzés, rosz kedvü. Syn. umrzení, zuriwi, zleg Wóli. 4) indignabundus, iratus, iracundus, stomachosus, commotus, a, um; indignans, stomachans, tis: verdrießlich, verdrüßlich, zor. nig, voller Berdruß: haragos, el-boszszonkodott, boszszonkodó. Syn. hňewliwi. mrzutost, i, f. pigritia, segnitia, ae, f. pigrities, segnities, ei, f. Verdrossenheit, restség, túnyaság. Syn. Leňiwost', Lomhawost. 2) res molesta, molestia, contumelia, iniuria, ae, f. incommoditas, tis, f. incommodum, i, n. exacerbatio, insultatio, irritatio, nis, f. Berdruß, Vers drießlichkeit, Berdrüßlichkeit, Bes schwerlichkeit, verdrießliche Sache, Unannehmlichkeit, das Unheil: nehézség, alkalmatlanság, bú, baj, boszszúság, boszszontás, boszszú. Syn. Lažkost, Testliwost, eprígemnost. boh. Trampoti. Usus. mrzutost robit, molestiam exhibere, molestia adficere: Berdrießlichkeit machen, nehézségire lenni. meg-bántani. mrzutost hitat (žráť, požírat), molestiam devorare (vorare), Berdruß einfressen, einstechen meg-enyhíteni a boszszúságot. Mrzus tost mat, conflictari molestia, Berdrießlichkeit haben, bajoskodni. Prov. mrzutost' Cloweka na mnoho nese: iniuria tollit amores, der Vers druß führet den Menschen zu gro fen Thaten, a' boszszúság nagyra viszi az embert, 3) morositas, difficultas, tis, f. tristitia, ae, f. Berdruß, das mürrische Wesen BerdrießlichMangel der Heis

feit

terkeit, Traurigkeit, Betrübniß ; kedvetlenség, izetlenség, komorság, komor (rosz) kedv. Syn. umrzeňí. Usus, Namr zutost, mrzutosti: ad pigendum Cic. pro exacerbatione: zum Verdruß, boszszúságra. 4)indignatio, commotio, nis, f. ira, iracundia, ae, f. stomachus, i, m. Berdruß, Verdrießlichkeit, Aergerniß, der Unwille, Born: boszszonkodás, boszszú, boszszúság, harag, méreg. Syn. Sňew. Usus. Plní mrzutoft'i, v. mt= zutí 4. Nro. 3 Mrzutosťú, v. mrzute 4. Nro. Weltu Mt Sutost mat, valde stomachari (irasci), großen Verdruß haben, nagyon haragunni. 5) rixa, turba, ae, f. lis, litis, f. Zank, Hader, Streit, Unrus he, Verdruß, Berdrießlichkeit: viszsza-vonás, veszekedés, baj, pör, egyenetlenség, patvarkodás. Syn. 3wada, Nepotog, Ceswornost. Usus. 3 ňeřím mrzutosť mať, litigare (rixari) cum aliquo, Bers drießlichkeit haben mit Jemanden, valakivel patvarkodni, mrzus tost mat medzi sebú, litigare inter se, Berdrießlichkeit haben unter sich, egy-mással viszszálkodní, pörlekedni. Wždie di sú mrzutosti, semper sunt turbae; semper turbatur: es giebt immer Berdrießlichkeiten, baj nélkül soha sints az ember. magú medzi sebú mrzutosti, turbae inter eos sunt, fie ha= ben unter fich Berdrießlichkeiten (i. e. Bank, Schlägerei): egymással veszekednek. mrzutosti sa strhli medzi nimi, turbae inter eos ortae sunt, cẻ find unter ihnen Berdrießlichkei ten entstanden, ösze-vesztek egygyütt. Mal sem s ňím Mr3utost, mihi erat turba cum

co,