viel, lange, oft chebrechen: sokat, sokáig, gyakran paráználkodni. nacumlat sa, lal sa, lem fa V. I. imp. li fa: v. nacuclať fa. načupeť sa, pel sa, pím sa V.I. imp. načup fa: diu, crebro sedere pedibus implicatis (more turcico); lange, oft türkisch figen: sokáig, gyakran török módon ülni. načurať, al, ám; v. nasčať. načúrať sa, al sa, ám sa V. I. imp. tag fa, cum genit. diu, saepe trahere per terram v. g. vestem: lange, oft, schlei fen, schleppen, ziehen: sokáig, gyakran a' földön húzni. voudozni, p. o. a' ruhát. nacurkat, al, ám V. P. imp. tag, saliendo confluere, u fammen rinnen durch Springen (Sprüßen); öszve tsurogni. načuť sa, v. načúwat sa. načúwat, al, ám V. I. imp. wag, auscultare, explorare: zuhören, fülelni, fülelgetni, halgatódzni. Il. rec. načú wat fa, cum genit. crebro audire, oft hören: sokáig, gyakran hallani, halgatni. nacwálať sa, al sa, ám sa V. P. imp. lag fa: diu, saepe citato cursu ferri: lange, oft galeppiren, im Galloppe laufen: sokat, gyakran, nyargalni, kalupírozni, nyargalva menni, ügetve menni, ügetni. 2) diu, saepe equo admisso vehi: lange, oft galoppiren, im Galoppe reiten: sokat, gyakran nyargalni. nacwičení, á, é, part. const. ex seq. nacwičiť, il, ím V. P. imp. nacwić, cum genit. multos informare, erudire, educare: viele bilden, abrichten, unterrichten, erziehen: sokakat meg tanitani, fel-nevelni. II. rec. nacwičiť sa: diu, saepe exerceri, exercere se: fich lange oft üben sokáig, : sokáig, gyakran gyakorlani magát. 2) cum genit. a) diu saepe exercere: lange oft üben: sokáig, gyakran gyakorolni. b) diu, saepe formare, excolere, educare: lange, oft bilden, unterrichten, erziehen: sokáig, gyakran oktatni, nevelni .alakit. nacwikowať sa, kowal sa, kugem fa V. I. imp. tug fa, cum genit. diu saepe, neare, cuneis firmare: fange, oft keilen; sokáig, gyakran, ékezni, tzövöközni. načwirikať sa, v. naćwrlikať sa. nacwokat fa, v. nacuclat sa. nacwrkaní, á, é, part. const. ex seq. nacwrkať, al, ám V. P. imp. tag, cum cum gen. instillare, guttatim infundere: cintro pfeln, tropfenweise eingießen: belé - tseppenteni, tseppenként bé-önteni. Syn. pocwrkat. cu načwrlikať sa, al sa, ám sa V. I. imp.tag fa: diu, saepe minurire, fritinnire: lange, oft girren, zwitschern; sokáig, gyakran fitserékelni. Syn. na iwirikat sa, naswirinkať sa, nasweholiť sa. nad, ante plures Consonantes nade, praep. ad quaestionem tam (qorsum, wohin, hova)? cum Accussativo, post interrogationem vero 18e (ubi, wo, hol)? cum Instrumentali constructum denotat: super, supra: über, oberwärts, oberhalb felett. Usus. Len dag. Klúč nade Dwere: pone clavim super ianuam lege nur den Schlüssel über die Thür: tedd tsak a' kú kútsot ajtó fölött. Nad Sto. lem, super mensa, auf dem Tische, asztalon. Nad Zemú: super terram: über die Erden: a' föld fölött. Panował nad inimi, imperare aliis, herrschen über andre, másokon uralkodni. 2) in Comparatione, super, supra, prae, ante: über drüber: felett, felette, rajta. Usus. ad iních učení: supra alios (prae ceteris) doctus: gelehrter, als alle andere: mások felett tanúlt. Nad iních wážiť: praeponere aliis: über andre sehen, * nasábik, il, im V. P. imp. nadágani, á, é, part. const. nadágat, al, ám V. I. imp. nadágag, lactare, mammam (ubera) praebere dare: die Kinder; die Brust geben: szoptatni. boh. togiti, přikágeti, přitogiči. wat sa. nadalece, adv. procul, remote: entfernt, in der Ferne : meszsze. 1. e. versehen: másoknál töb-nadakowať sa, v. naseko. bre betsülni. Nad Mirú. supra modum: über die Ma. Fen: mód (mérték) felett: Nad Perli daleko ge Enost: virtus praevalet gemmis: die Tugend ist über die Perlen: a' gyöngyöket fellül - haladgya az erkölts. Nad to, k tomu: praeterea, insuper, adde: über dies: azon felett. ade fedo: super (ante) omnia: über alles: mindenek felett. 3) Dum obiectum notat, constanter Instrumen + Nadálost, i, f. v. azdá. Lost'. talem petit, et significat: de, super: über: ból, ből, ról, röl, le, alá. Usus. 3witazit nad ňetím : vincere aliquem: fiegen über jemand: valakit meg-győzni, valakin győzedelmeskedni. 3wi fazil nad Neprátelmi: triumphum tulit (victoriam reportavit (de inimicis: er fieg über die Feinde: győzedelmeskedett az ellenségeken. ad Psotú sa st'ežuge: queritur de miseria: er klagt sich über die Armuth, a' nyomorúságról panaszolkodik. * nasábení, á, é, part. const. v. natrefení. nadaní, á, é, part. const. Nadareňí, á, n. Verb. ex seq. und er kam mir recht entgegen: én kerestem őtet, ő pedig éppen elömbe jött. nadarmo, adv. frustra, inaniter, in cassum: vergebens, umsonst héába, haszontalanúl. Syn. daremne, darmo. Usus. Cadarmo winaložená (pričiňená) Starost': conatus frustra capti Liv. vergé bene Unternehmungen (Anschläs ge); unnüßer Versuch: baszontalan igyekezet. Nadarowáňí, á, n. Verb. ex seq. nadarowať, rowál, rugem V. I. imp. tug, cum genit. multum donare: viel schenken: sokat ajándékozni. II. rec. nadarowal sa: diu, saepe donare: lange,. oft schenken': sokaig, gyakran ajándékozni. Nádejník, u, m. v. Oponka. nadať, al, ám V. P. imp. nadag, cum accus. et cum vel sine instrumentali:donare aliquem re, aliquid cuipiam donare: be= schenken jemand: valakit megajándékozni. Usus. tolto on mi toho nadal! x. 2) cum dat. pers. et iam cum, iam sine genit. num. plur: appellare, compellare: schelten, heißen: valakit betsteleníteni, gyalázni, tsufolni. Usus. On mi nadal Bláznow: appellavit compellavit) me stultum: er schalt (bick) mich einen Narren: bolondnak hitt (mondott) engem. 3) cum accus. et cum vel sine dat. pers. significare, indicare, designare: angeben anzeigen: elő -adni, mutatni, meg-mondani. Usus. Sposob negakég Weci nadat: rationem alicuius rei faciendae edere: entwerfen, den Entwurf machen; die Weise etwas zu thun angeben: módot adni (mutatni) valamelly dolog' végbe - vitelére, glas nadať: a) praeire sono, indicare sonum: den Ton angeben: hangot andni. b) trop. auctorem ducem esse: Urheber seyn: or-gazda lenni. nasát, sál, Segem V. P. imp. Seg, v. nacpat, naséwat. boh. nasíti. † nadáři se, dál se, Segi (u) fe, v. nazdať sa. nasátí, á, é, part. const. v. nacpaní. Nasátí, à, n. Nacpéňí. Nadáwání, á, n. Verb. ex seq. nadáwať, al, ám freq. ex nadat. Usus. Druhému Slowa nadáwat: praeire verba: cinem die Worte vorsprechen, die der andere muß nachsprechen: más elött mondani, hogy az mondja utánna. 2) cum genit. rei et dat. pers. multum dare: viel geben: sokat adni. II. rec. nadáwať sa: diu, saepe dare: lange, oft geben: sokáig, gyakran adni, adogálni. nädawek, wku, m. additamentum, i, n. die Zugabe: hozzá (rea)- adás. Syn. Pridáwek, Priložek, Polepsek. nadáweni, á, é, part. const. ex seg. nadáwiť, íl, ím V. P. imp. daw, cum genit. multa suffocare, strangulare: viel erwürgen, ersticken: sokat megfojtani. Syn. nadußiť, nahrdúßit. 2) multum vomere: viel speien durch Erbrechen: sokat okádni. Syn. nawracat. II. rec. nadáwiť sa: multum, diu, saepe spiritum aegre ducere, angi: sich lange, oft würgen: sokáig, gyakran fúladozni, fúladni. 2) diu, saepe vomitare, vomere: sich lange, oft erbrechen (brechen, übergeben): sokáig, gyakran oká okádozni, okádni. Syn. na wracať sa. Nadbeháňí, á, n. incursus, us, m. der Anlauf, das Anlaufen 3. B. der Menschen, oder Din= ge: bé-járás. Syn. Nadbehowání, adbehnutí, nadbehať, al, ám V. I. imp. hag, nekomu vel do nega. tého Domu: intervenire, incurrere, intercurrere, adire: anlaufen, überlaufen: Lé - járni. Syn. nadbehnuť, nadbehowat. Fadbeháwáňí, á, n. Verb. ex seq. nadbehawat, al, ám, freq. ex nadbehat. nadbehnúť, hnul (hel), hňem V. P. imp. hní, v. nadbehat. Usus. Gestli nekdo nad. behel ke mne: si quis intervenit, ad me: wenn jemand zu mir gekommen ist: ha valaki hozzám jött. Do teho Dos mu mnozí nadbehugú: domus illa exposita est incursui hominum: das Haus liegt im Anlaufe: abba a' házba sokan járnak. mnozí k nemu nadbehugú: a multis aditur: der Mann wird sehr angelaufen, er hat großen Anlauf: sokan bé járnak hozzá. Nadbiték, tku, m. abundantia, redundantia, ae, f. Uiberfluß an etwas :fölöttébb - valóság. Syn. Madbitnost. nadbitňe, adv. abundanter, redundanter überflüßig; böven, fölöttébb. nadbitní, á, é, adj. abundans, redundans, tis; böv, fölöttébb - való. Madbitnost, i, f. v. Nadbitek. nadbledi, á, é, adj. v. nadbledasti. Nadchádzáňí, á n. Verb. ex seq. nadchádzať, al, ám V. 1. imp. 3ag: intervenire, unterkommen, közben jönni. Syn. nadist. Usus. Ladchádzá (i. e.. tedi, kedi, chosi) on k nám: divertit ad nos: er kömmt zu Zeiten zu uns hébe kóba jár hozzánk. 2) praevenire, praevertere, antevenire, antevertere zuvorkommen, meg-előzni. Syn. prechádzat. † nadházeti, zel, zím, idem. † nadchnúti, nadchl, nadchnú; v. nadichnúť. † Nadchnuťí, n. v. Nadicnučí. nade, v. nad. nadechnúť, chnul (chel), cñem V. P. imp. dni, cum genit. v. nakapať. nadedení, á, é, part. const. ex seq. : nadesit, il, ím V. P. imp. nases, cum genit. multum haereditate accipere: viel erben sokat örökségbül venni, nyerni. II. rec. nasesit sa: diu, saepe haereditare, haereditatem accipere: lange, oft erben sokáig, gyakran örökös joszágot kapni, nyerni. Hádeg, e, f. spes, ei, f. die Hoffnung, reménység. Syn. Dúfání, boh. Nadege. Usus. Háseg mat: sperare, in spe esse: hoffen, in der Hoffnung leben reményleni. Dobru ráseg mat: bene sperare, bonam spem habere: der gu ten Hoffnung leben, gute Hoffnung haben: jó reménységgel lenni. Istu áseg mat: certo sperare, certam spem habere: die gewisse Hoffnung haben, der gewissen Hoffnung le= ben bizonyos reménységgel lenni. Mám Hádeg: spero, habeo spem, sum in spe, spe teneor, spes me tenet mihi est spes: ich hoffe, ich habe Hoffnung: reménységem vagyon, reménylem. Mám welku Náseg: magna me spes tenet: ich habe große Hoffnung: nagy reménységem vagyon. Cemám wíc žádnég Nádege: careo spe, nullam spem habeo, nulla spes me tenet, non spero, despero: ich habe keine Hoffnung mehr: semmi reménységem sints.Bu8 dobrég ásege: iubeo te bene sperare: ich heiße dich gute Hoffnung haben: jó reménységgel légy, jó reménységed légyen. ekoho s práznú Ñá8egú kogif gemu zlaté Slowa dáwat, Subu robiť: producere aliquem falsa spe Ter. Jes manden mit leerer Hoffnung das Maul aufsperren: valakit haszontalan reménységgel táplálni, tartóztatni. Ciekoho w Násegi klamať: fallere spem alicuius: Jemanden in der Hoffnung betriegen (täuschen):. valakit reménységében megtsalni. Nádegi sa ftlamat: falli spe, falso sperare: sich in der Hoffnung täuschen: reménységében meg-tsalatni. D. Nádegi sa Rlamem: spes me fallit ich betriege mich in meiner Hoffnung: reménységemben tsalatkozom, meg-tsalatatom. W fweg Másegi fa. Flame spes eum fallit: er bes trieget fich in seiner Hoffnung: reménységében tsalatkozik. Máseg ho flamala: spes eum fefellit: er ist in seiner Hoffnung betrogen worden: reménységében meg-tsalattatott (megtsalatkozott). Proti még rá8egi: contra (praeter) spem meam: wider meine Hoffnung: reménységem ellen, reménységemen kivül. Cádeg doftat: nancisci spem, incipere sperare, in spem venire (ingredi). Hoffnung bekommen: reménységet nyerni. Náseg nekomu činit: spem alicui facere (dare, ostendere, adferre (Jemanden Hoffnung machen: valakinek reménységet adni, mutatni. Dobru Hádeg o sebe činiť: bonam spem facere (ostendere) de se: gute Hoffnung machen von sich: maga felől jó reménységet mutatni. Náseg odebrał: spem incidere, praecidere, eripere: Hoffnung benchmen: reménységtől valakit meg-fosztani. a8eg upust'it: spem abiicere, deponere: Hoffnung fahren lassen: le-tenni a' reménységet. Náseg stratiť: spe excidere, spem abiicere (deponere): Hoffnung verlieren: el-veszteni a' reménységet. O Máseg prift: spe sua labi Cels. in seiner Hoffnung betrogen wer den: ki-esni a' reménységéből. us Nádeg zasla, zmizla, elapsa est spes Plaut. die Hoffnung ist hin: oda van minden reménység. Gegích Nádeg gich oklamala: spes illorum evasit vana: ihre Hoffnung ist zu Was ser worden: meg - tsalatkozott az ö reménységek. 3 Nádegi zit: spe ali, spe se sustentare: von Hoffnung leben: reménységgel élni, magát, táplálni. Másegi ziw sem: animam spe traho Liv. ich lebe der getrösten Hoffnung: jó reménységben élek. 3 rásegi fem to učinil, že ta Wec x. feci sperans, feci spe (spe fretus), rem etc. ich thats in Hoffnung, daß die Sache, x. azon reménységböl tettem azt, hogy a' dolog etc. Ge Máseg: spes est: man hat Hoffnung: reménylhetni. Swu Nadeg zakladat we Weci, w Clowe tu: ponere spem in re, in homine: feine Hoffnung seben |