fchelten, fluchen: átkozódni: szitkozódni. II. rec. nahrefit sa: multum, diu, saepe peccare viel, lange, oft fündigen sokat, sokáig, gyakran vétkezni. 2) diu, saepe increpare, execrari, etc. lange, oft schelten, fluchen: sokáig, gyakran átkozodni, szidni, szitkozni, szitkozódni. nahrizení, á, é, p. c. ex na brizt

nahriznúť, znul (zel), zňem V. P. imp. 3ni; arrodere semel: einmal annagen, bena gen: megrágni. 2) admordere, anbeißen, meg - harapni, meg-marni. nahriznutí, á, é, p. c. arrosus, a', um: benagt, angenagt: megrágott. 2) admorsus, a, um: angebißen :meg - harapott, meg-martt. Syn. nas hrizowani.

Nahriznuti, á,n. arrosio, nis, f.Annagung, Benagung: megrágás. 2) admorsio, nis, f. das Anbeißen, die Anbeißung; meg harapás, meg-marás. Syn. Fahrizowáňí. nahrizowani, á, é, p. c. v. nahriznuti.

Tahrizowání, á, n. v. Nahriznutí.

nahrizował, zowal, zugem V. 1. imp. 3ug, v. nahriznúť. nahrizt, zel, zem V. P. imp. nahriz, cum genit. multum (ta) rodere, corrodere; viel nagen, zusammen nagen: sokat rágni, öszve - rágni. 2) multum (ta) mordere, commordere: viel beißen, sokat harapni, marni, öszszve marni. II. rec. nahrizť sa, cùm genit. diu, saepe rodere: lans ge, nagen: sokáig, gyakran rágni. 2) diu, saepe mordere: lange, oft beißen: sokáig, gyakran harapni, harapdálni,

marni, mardosni. 3) diu, saepe cruciare, torquere: lan. ge, oft kränken: sokáig, gyakran gyötörni, kínozni. 4) diu, saepe rixari, contendere: fid) lange, oft zanken: sokáig; gyakran pörlekedni, vetekedni. Syn, nawasit fa,

† nahrízki, nahrizl, nahrizų, v. nahrist. II. rec. nahrist se, v. nahrizt sa. nabrkať sa, al sa, ám sa V, I. imp. tag sa: multum, diu, saepe crepitare, strepere: viel, lange, oft klappern, rauschen: sokat, sokáig, gyakran tsergetni.

nahrkútať sa, al sa, ám sa V. I. imp. tag fa: multum, diu, saepe gemere: sokat, sokáig, gyakran sopánkodni: viel, fange, oft girren. 2) są ňečím : diu, saepe teneri desiderio alicuius rei: lange, oft seufzen, sich sehnen nach etwas: sokáig, gyakran óhajtani valamit. nahṛmet sa, melo sa, mi sa V. 1. multum, diu, saepe tonare, fulminare: viel, lange, oft donnern: sokat, sokáig, gyakran dorögni, menydörögni. Syn. Dost'i grmí, tedi fa uslen Ráz nahrmi? . nahrňaní, á, é, p. c. v. nabrnutí.

Nahrňáňí, á, n. v. Nahrnutí. nahrňať, al, ám V. I. imp. ňag, v. nahrnúť. nahrňowani, á, é, p. c. v. na brnutí.

ahrňowáňí, á, h. v. Nahrnutí. nehrňował, nowal, nugem V. I. imp. nug, freq. ex seq. nahrnúť, nul, nem V. P. imp. nahrň, cum genit. colligere, corradere aufraffen, zusam menraffen öszve háritani, hányni, rakni, gyüjteni, felhányni. II. rec. nahrnúť sa,

impersonaliter eum genit. concurrere, zusammen laufen, 3. B. Menschen, Thiere: öszvegyülni. Syn. nazhromáždiť fa, zift fa. Usus. Mnoho sa gich nahrnulo, x. nahrnutí, á, é, p. c. collectus, corrasus, a, um: aufgerafft, zusammen gerafft: öszve-hárittatott hányattatott etc. Nahrnutí, ¿, n. collectio, corrasio, nis, f. das Aufraffen, Busammenraffen: öszve - hárí tás, hányás etc. Máhrobek, bku, m. epitaphium; inscriptio (titulus) sepulchralis: Grabschrift, koporsói vers. Syn. Grobní Nápis. nahromáždení, ¿, é, p. c. ex

seq.

nahromáž8owani, á, é, p. c. ex seq. nahromaźdował, 80wal, dugem V. I imp. Sug, v. nabro máž8it. II. rec. nahromáž Sowat sa, v. nazhromáždiť sa. nahroziť sa, il fa, ím sa V. I. imp. nehroz fa, nekomu nečím: multum, diu, saepe minari, minitari, comminari, minas intentare: viel, lange, oft drohen, bedrohen, Jemanden mit etwas sokat, sokáig, gyakran fenyegetődni, fenyegetni. 2) cum et sine genit. multum, diu, saepe horrere, refugere, abominari; viel, lan

ge, oft schaudern, sich entschen: sokat, sokáig, gyakran valamitöl irtózni. nahrážení, á, é, p. c. ex seq. nahrúžiť, il, ím V. P. imp. tuz, cum genit. multum (-ta) demittere, demergere per mergites plantare: viel senken: sokat homlítani, buktatni. Syn. nadolowať. 2) multum (-ta) mergere, intingere: viel eins tauchen, tauchen: sokat mártani, belé - mártani. buktatni. II rec. nahrúžiť sa: diu, saepe demittere, immittere: Lange, oft fenken: sokáig, gyakran homlítani. 2) diu, saepe intingere lange, oft tauchen: sokáig, gyakran mártani. nahrzať sa, zal sa, zím sa V. I. imp. brz sa: multum, diu. saepe hinnire: viel, lange, oft wichern: sokat, sokáig, gyakran nyeríteni. Náhubek, bku, m. postomis, idis, f. Nasenband," Bremse; ein Werkzeug, den Pferden an die Nase zu legen: harapó ló orrára való vas. Syn. Náhub. ňít, boh. Rrabuska. nabubení, å, é, p. c. ex seq. nahubiť, il, ím V. P. imp.ne hub, cum genit. multum (-ta) vitiare, corrumpere, destruere, depravare :"viel verderben ; sokat öszve - rontani, megrontani, meg-vesztegetni. II rec. nabubit fa: vitiari, corrumpi, depravari: fich verders ben, verdorben werden: megromlani. Syn. nakaziť sa, pos Eažiť sa. 2) cum genit. dia. saepe vitiare, etc. lange, oft verderben: sokáig, gyakran rontani, vesztegetni. Náhubňít, u, m. v. Náhubek. nahubował sa, bowal sa, bus gem fa V. I. imp. bug sa: multum, diu, saepe blaterare, garrire: viel, lange, oft

schwäs

fchwägen, plaudern: sokat, sokáig, gyakran nyelveskedni, lotsogni, petyegni, papolni, tsátsogni, tsevegni. Syn, na pluzňiť sa, nahoworiť sa, namluwit sa. 2) multum, diu, saepe obtrectare, maledicere, obloqui: viel, lange, oft schim pfen, loses Maul haben; sokat, sokáig, gyakran rágalmazni, meg - szólni:

nahučať sa, čal sa, čím sa V.P. imp. huč fa: multum, diu, saepe sonare, personare, resonare, strepere, viel, lange oft erschallen, ertönen, brausen: sokat, sokáig, gyakran zúgni, zuhogni, harsogni. nabudaní, á, é, v. nahustaní.

nahuďkať, al, ám; v. nahus

Fat. nahúdlení, á, é, p. c. ex seq. nabúdlik, il, im V. P. imp. Sti, cum genit. multum (-ta) adterere: viel wegen, sokat öszve koptatni, dörgölni. II. rec. nabúdlit fa: diu, saepe adterere: lange, oft weßen, sokáig, gyakran dörgölni, koptatni.

nahúkaní, á, é, p. c. fetus red

ditus, insubatus, a, um: trächtig geworden: meg-zúgott. Syn. pohútaní.

Nahúkáňí, é, n. conceptio fe

tus, insubatio, nis, f. das Trächtig werden: meg - zúgás. Syn. Pohútáňí. nahúkať sa, al fa, ám sa V. P.

imp. tag fa fetum concipere, fetum reddi, insubari de scropha. trächtig werden: megzúgni. Syn. pobúkať sa. nabuncfutowať sa, towal sa, tugem sa V. I. imp. tug fa, cum genit. diu, saepe nebulonem compellare quempiam: lange, oft einen Hundsfott hei

fen: sokáig, gyakran hunezfutolni valakit.

nahupkať sa, al sa, ám sa V. I. mp. kag sa: multum, diu, saepe salire, exsultare, subsilire, saltitare: viel, lange, oft hüpfen: sokat, sokáig, gyakran ugrándozni, fitzkándozni. Syn. nadhadzowať sa, podstatowat.

nahurtowať sa, towal sa, tugem fa V. I. imp. tug sa: multum, diu, saepe strepere. tun.ultuari: viel, lange, oft raufchen, toben sokat, sokáig, gyakran zörögni, zörgetni. nahuskaní, á, é, p. c. immissus, incitatus, concitatus, a, um angeheßt, losgejagt: reáhuszított. Syn. pohustani. Nahustáňí, á, n. immissio, incitatio, concitatio, impulsio, nis, f. das Anhehen, die Anhe gung: reá-huszítás. Syn. Pohuskáňí.

nahustat, al, ám V. P. imp. tag, cum accus. immittere, incitare, concitare, impellere: anbegen, losjagen oder laufen Lassen, z. B. dem Hund: reáhuszítani, boh. poftwati. Syn. pohustat. 2) concitare, instigare anregen, anreizen, anhegen: reá-ingerleni, késztetni. II. rec. nahustat sa, cum genit. diu, saepe immittere, impellere: lange, oft anheßen: sokáig, gyakran reá-huszítani. 2) diu, saepe instigare, concitare: lange, oft anreizen, anregen: sokáig, gyakran ingerleni, késztetni.

nahust' sa, nahudel sa, nahu8em fa V. I. imp. nahu8sa: multum, diu saepe fidibus canere: viel, lange, oft geigen: sokat, sokáig, gyakran hegedülni. nahust’ení, ¿, é, p. c. ex seq. nah

nahust'iť, il, ím V. P. imp. bust', cum genit, multum (-ta) densare, condensare, spissare, conspissare: viel dichten, dick (dicht) machen: sokat megsüröitení, sürövétenni. II. rec. nahustiť sa, cum genit. diu, saepe densare: lange, oft dichten sokat, gyakran sürövéteni, nahutať sa, tal fa, tám sa V..

P. imp. tag sa: prudentem fieri, ad se redire, bonum consilium inire, wißig werden, gutem Weg nehmen: magába jönni, meg - okosodni, eszéhez térni. Syn. pohutat sa; zhutať sa.

* nahúṭorit, il, ím; v. nahoworit.

* II. rec. nahútoriť, sa v. nahoworit sa. nahwizdał sa, al sa, ám sa V. P. imp. dag fa: multum, diu, saepe sibilare, fistulare: viel, Lange, oft pfeifen, fäufeln, sokat, sokáig, gyakran süvölteni, fütyülni.

naisení, á, é, p. c. ex naist', v. nalezení.

Naiseni, á, n. Verb. ex eodem, v. Nalezení. naiskaní, á, é, p. c. ex seq. naiskat, al, ám V. P. imp. fag, cum gen. multos pediculos in capite conquirere, multis pediculis caput liberare: vict Täufen: sokat tetvezni, sok tetöt a' főben találni: II, rec. naistať sa: diu, saepe pediculos in capite quaerere: lan ge, oft läufen: sokáig, gyakran tetőt a' föben keresni. naistrit sa, il fa, im fa. V. P. imp. ftri fa: multum, diu, saepe scintillare, radiare, mi

care: viel, lange, oft funkeln : sokat, sokáig, gyakran szi-, krázni.

naist', naisel et nasel, naisem

et nagsem V. P. imp. nai8 et nagsi, cum accus. invenire, reperire, deprehendere, nancisci finden, találni, meg-találni. Syn, nalezt, boh. na. giti. Usus. Nasel si Príčinu, pre kteru ta wihnať (odstrčiť) chce, causam (rationem) invenit, qua (cur) te expellat Ter. er hat eine Ursach und Borwand erfunden, dich zu vers treiben (zu verstoffen): okot és módot talált reá, hogy téged el-hajtson (házától el-tiltson) Prov. Nafel medzi Rohami Wimeno, iuxta, melam, richtig gefunden, igen találá a' szarva között a' tölgyét. 2) ulcisci, punire: finden, strafen: megbüntetni. Syn. trestat. Lech teba Boh nagse (tresce)! male tibi sit! Deus tibi male faciat! daß dich Gott straffe! az Isten büntessen meg téged! Wsak ho Boh nagse: Deus illum iam puniet: Gott wird ihn schon finden; majd fel-talállya ötet azt Isten. 3) invenire, reperire, excogitare: finden, erfinden, megtalálni, fel-találni, ki-gondolni, Syn. wimiflet. v. nachadzať. II. rec. naist' fa: inveniri, reperiri fich finden, gefunden werden; találtatni. Usus. Mais dú sa takowí, kteri powedas gú: inveniuntur (reperiuntur), qui dicant: man findet Leute, die fagen: találtatnak ollyanok, a' kik azt mondják. 2) intelligere, perspicere rem: fich finden, verstehen: feltalálni magát, meg-érteni (fogni) a' dolgot. Usus. W nečem sa naist': quidpiam perspicere: fich in etwas finden: valamiben fel-találni magát. v. nachád, zat fa.