sumtu coquens: Bierverleger, maga költségével ser- főző. Kétládnost', i, f. caritas, tis, f. sumtuositas, tis, f. profusio, nis, f. Kostbarkeit, wenn etwas viel kostet nagy költés. naklamat (a, mal sa, mem sa V. I. imp. lam fa: diu, saepe decipi, falli, errare: fich lange, oft betrügen; sokáig gyakran meg-tsalattatni. 2 cum genit. multum, diu, saepe fallere, decipere: vicl, lange, oft betrügen: sokat, sokáig, gyakran tsalni, meg tsalni. naklaňať sa, al sa, ám sa V. P. imp. nag sa: multum, diu, saepe se inclinare: fich viel, lange, oft beugen: sokat, sokáig, gyakran hajolni, meghajolni. 2) cum dat, pers: diu, saepe adorare, venerari: lange, oft legen, einlegen, auflegen : sokáig, gyakran imádni. naklast, nakladel, naklásem V. P. imp. nakla8, ňečeho na ňečo: multum impone re, onerare: viel auflegen, sokat fel-rakni, igen meg-terhelni. II. rec. naklast' sa: diu, saepe imponere, ponere: lange, oft legen, einlegen,, auflegen sokáig, gyakran, tenni, fel- tenni, rakni, felrakni. +naklast'i, ladl, ladu; v. na, klast', naklat, naklál,`na-. tolem V. P: imp. nakol, cum gnit. multum (- ta) iugulare, transfigere: viel abstechen, schlachten; sokat meg-ölni. II. rec. natlat fa, multum, diu, saepe pungere: vicl, lange, oft stechen: sokat, sokáig, gyakran szúrni, döfni. naklat, lal, lagem V. P. imp. Pag: v. nalat. II. rec. na klať sa, v. nalať sa. mo nakláťiť sa, il sa, ím sa V.P. imp. tlat fa: multum, diu, saepe titubare, vacillare, titari, moveri: fich viel, lan= ge, oft senken, wanken, taumeln sokat, sokáig, gyakran tántorogni, tétovázni. Syn. naklesať sa. 2) cum genit. multum, diu, saepe agitare, qualere movere: viel, lange, oft hin und her bewegen: sokat, sokáig, gyakran mozgatni. ingatni, ráz ni, rántzigálni. Syn. naka, cat sa : naklebetit fa, il fá, ím sa V.P. imp. bet fa: multum, dia, saepe vitilitigare, nugigerulum agere: viel, lange, oft klatschen, plaudern; sokat, sokáig, gyakran tsátsogni, trétsölni, pletkázni naklečat sa, cal sa, čím sa V. P. treč fa: multum, diu, saepe genu flectere, niti genibus: sokat, sokáig, gyakran térdepelni; viel, lange, oft keien. naklekotať sa, tal fa, cem sa V. P. imp. Foc et totag sa: multum, diu, saepe crepitare: viel, lange, oft rauschen, Flappern, knallen; sokat, sokáig, gyakran kerepölni, tsörgeni. Syn. narapkať sa. 2) v. naklebėtiť sa. naklepaní, á, é, p. c. ex seq. naklepat, pal, pem V. P. imp lep, Rosu sc. malleo exacuere; denfeln, gedengelt haben: meg-kalapálni, kallapátsolni. II. rec. naklepat fà, cum genit. diu, saepe malleo pulsare (pultare); lange, oft hämmern klopfen: sokáig, gyakran kalapátsolni. 2) sine genit. diu, saepe palpitare, trepidare: lange, oft zappeln, zittern: sokáig, gyakran reszketni, félni. Syn. natraft' sa. nat natlesať sa, al sa, ám sa V. P. imp. fag fa: multum, diu, saepe cespitare, offendere: viel, lange, oft sträucheln: sokat, sokáig, gyakran botlani, meg-botlani. Syn. nas potchawať sa. 2) v. naklátiť fa 1 Nro. naklesneni, á, é, p. c. ex seq. nattesnit, it, im V. P. imp. fni, cum genit. multum (-ta) amputare, resccare: viel be hauen, beschneiden, verschnei den, die Bäumet: sokat nyesni, meg-nyesni. Syn. nakle, ft'it. II. rec. naklesňiť sa: diu, saepe amputare, resecare: lange, oft beschauen sc. sokáig, gyakran nyesni. nakeest'ení, á, é, p. c. ex seq. naklest' it, it, im V. P. imp. Left' cum genit. v. naklesňíť. 2) multos exsecare, trare: viele castriren, verschneis den sokakat sokakat ki- herélni, ki metzeni. II. rec. natte st'it sa, v. naklesňiť sa. 2) diu, saepe castrare: lange, oft caftriren sokáig, gyakran berélni. cas † ím natrisiti, il, im; v. naklusit. + II. rec. naklisit se, v. naElusiť sa. naklobučkowat sa, kowal sa, Eugem fa V. I. imp. Eug fa, nekomu vel pred ňetím : diu, saepe aperto capite deposito pileo) stare coram aliquo: mit abgenommenem Hute lange, oft von Jemanten stehen: sokáig gyakran süvegülni valakinek. naflochtit, it, ím, V. I. imp. ti, cum genit. contemptive pro nawarik. Syn. nakwátit. II. rec. naklochkit sa, v. nawarit fa. Syn. nakwáriť sa. Kátlona, i, f. inclinatio corporis, reverentia, ae, f. BückTing, Berbeugung, Neigung des Fffff 2 natloňení, d, é,p. c. inclinatus, reclinatus, flexus, inflexus, a, um; gebogen, verbeugt, ge= neigt: meg (le) hajlott. Syn. nachileni, uhileni, nahnutí. boh. nakloňen. 2) propensus, amicus, a, um : geneigt, günftig: hajlandó, szíves, barátságos. Syn. náchilní, uprimní, prigemní. Usus. Ge mñe welmi naklonení: ex animo mihi amicus est: er ist mein innigster Freund; szíves jó ba rátom. Nakloňeňí, á, ά, n. inclinatio, reelinatio, flexio, inflexio, nis, f. das Neigen, die Beugung, Biegung, Verbeugung, das Bücken einer Sache oder seiner : hajlás, hajlitás, hajtás, meghajtás. Syn. Tachileňi, uchiPeňí, Uhňučí. 2) v. Kátlonnost'. naklonit, il, ím V. P. imp. Elon: inclinare, reclinare, flectere, inflectere, incurvare: neugen, beugen, verbeugen, biegen, bücken: meg- hajtani meghajlítani. Syn. nacilit, úchilit, uhnúť, zehnút. Usus. 5lawu k Boskaňú naklonit, detorquere cervicem ad oscula Hor. den Kopf auf die Seite, einen Kuß, zu geben, neigen: meg - hajtani a' fejet a' tsók - adásra. II. rec. natioňít fa: inclinari. se inclinare fich beugen, (verbeugen, bücken, neigen), le ha hajolni, Syn. nachitit (uchilit f. náklonne adv. v. náchilňe. náklonni, á, é, adj. v. náchilni. Náklonnost, i, f. v. Nádhil nost, Prízeň, Pregnost, Uprimnost'. 2) propensio nis, f. proclivitas, tis, Geneigtheit, Neigung zu etwas: hajlandósag. Usus. Swé Náklonnosti ( Náružiwost'i) potlačował, na uzde držať: cohibere motus animi: feine Begierden dämmen, unterdrücken, im Baume halten: maga indulatit (kivánságit) zablában tartani, meg - zabolázni. 8) acclivitas, tis. f. planum inclinatum: die Anhöhe, meredekség. Nákloňowáňí, á,n. Verb. ex seq. + naklopitati se, at se, ám se, naklučowaní, á, é, p. c. V. naklucował, towal, čugem T. nakluseni, á, é, p. c. ex seq. natñísať sa, sal sa, sem fa V. I. imp. niffa: multum, div, saepe moveri, agitari : fich viel, lange, oft bewegen: sokat, sokáig, gyakran mozogni, ingadozni. 2) multum, diu, saepe oscillare: viel, lange, oft schwengen, schankeln: sokat, sokáig, gyakran lógatni. 3) cum genit. diu, saepe movere, agitare: lange oft bewegen: sokáig, gyakran ingatni. natoskodákať sa, dákat fa, dáčem fa V. I. imp. dátať sa: multum, diu, saepe gracillare, cucurire: viel, lange, oft gaffen sokat, sokáig, gvakran kukurikolni, kodkodátsolni. boh. nakdákaki se. natogit fa, il fa, im fa V. I. imp. tog fa, cum genit. multum, diu, saepe studere le nire nire (placare, mitigare) aliquem: viel lange: oft suchen zu besänftigen, Jemand: sokat, sokáig, gyakran akarni valakit le-tsillapítani, meg-engesztelni. Syn. natorit sa, natisit fa, boh. nachlicholiti se. Usus. to sem sa ho nakogil: diu studui lenire eum; diu non potui illum mitigare; diu operam dedi, ut eum placarem: ich fonnte ihn lange nicht besänftigen sokáig meg-nem engesztelhettem ötet, Mákolesníček, čtu, m. dem, ex seq. Fákolesník, u, m. v. Zákoles. ňíť. : v, † natoribani, á, é, p. c. nakolisani. natolibati se, at se, ám fe fut, v. natolifat fa. nakolisani, á, é, p. c. ex seq. nakolifat sa, sal sá, sem sa V. P. imp. fag fa, cum. genit, diu, saepe agitare infantem in cunis, commovere lange, oft wiegen, z. B. Kind: sokáig, gyakran ingatni, ringatni. 2) sine genit. diu, saepe cunas agitare; lange, oft wiegen: sokáig, gyakran ingatni (ringatni) a' böltsöt boh, natoli bati se. natomolení, á, é, p. c. ex seq. nakomoliť, il, ím V. P. imp. mol, cum genit. multa mutilare, detruncare: viel stußen, abstugen sokat tsonkítani meg-tsonkítani, el-vágni. II. rec. natomolit fa: diu, saepe mutilare, detruncare: lange, oft stußen: sokáig, gyakran tsonkítani, el-vágni, nakončení, á, é, p. c. ex seq. natončit, il, ím V. P. imp. čí: exacuere, cacuminare, cuspide instruere: spißen, spißig machen: meg-hegyesíteni. II. nakončit sa: diu, saepe cuspidare: lange, oft spisen: so káig, gyakran hegyesíteni. nakopaní, á, é, p. c. ex seq. nakopat, pal, pem V. P. imp. top, cum genit. multum fodere, effodere: viel graben, ausgraben sokat ásni, kapálni, ki – ásni, ki - kapálni. II. rec. nakopať sa: diu, saepe fodere: lange (lange Beit), oft graben sokáig, gyakran ásni, kapálni. 2) 3 Nohami: multum, diu, saepe recalcitrare, calcitrare, calces excutere: viel lange, oft hinten ausschla= gen sokat, sokáig, gyakran rugdalni, rúgni, rugodni. nakopení, á, é, p. c. ex seq. nakopit, il, im V. P. imp. top, cum genit. multum (-ta) cumulare, accumulare: viel häufeln, aufhäufeln; sokat rakásra gyüjteni.2)multos castrare, exsecare, de gallis galinaceis: viele ausschneiden: sokat kimetszeni, ki-herélni. II. rec. nakopit fa, diu, saepe cumulare, accumulare: lange, oft häufeln sokáig, gyakran rakasra gyüjtehi, Syn, nakoptował sa. 2) diu, saepe exsecare, castrare gallos galinaceos: lange, oft ausschnei den sokáig, gyakran herélni, ki-metszeni. nakorbačowať sa, čowal sa, čugem fa V. I. imp. čug sa, cum genit. multum, diu, saepe flagellare, scutica caedere: viel, lange, oft peitschen, farbatschen: sokat, sokáig, gyakran korbátsolni. Syn. nabicował sa. natoreñení, á, é, p. c. ex scq. nakoreňit, il, ím V. P. imp. reň, cum accus. pipere condire: cinwürzen, einpfeffern: meg-borsozni. Syn. okorenit, pokorenit. II. rec. nakoreňiť fa, fa, cum genit. diu, saepe piperare: lange, oft pfeffern, sokáig, gyakran borsozni. nakorhelowať sa, lowal sa, lugem fa V. I. imp. lug fa: multum, diu, saepe potare, potitare, compotare: viel, lange, oft faufen, sehr trinken: sokat, sokáig, gyakran korhelykedni, részegeskedni. nakoristowani, á, é, p. c. ex seq. natotúlať sa, al sa, ám fg V, I. imp. lag fa, v. nağúlat sa. rrákowa, i, f. v. Mákowadlo. 2) Nákowa na Cepi: subscus tribuli. Nákowadlo, viel, nakoristował, towal, tugem V. P. imp. tug, cum génit. multum (-ta) compilare, rapere, corradere praedocinio: viel zusammen rauben, plündern: sokat öszve-prédálni II. rec. natoristowať fa: diu, saepe praedari, latrocinari: lange, oft rauben, plündern: sokáig, gyakran, prédálni, tolvajlani, tolvajkodni. nakoriť sa, il sa, ím sa V. I. imp. For fa, cum genit. v. nakogit fa. natorunował sa, nowal sa, nugem fa, V. I. imp. nug fa, cum genit. saepe coronare, oft frånen, gyakran koronázni. natosení, á, é, p. c. ex seq. boh. nasekanis natosit, il, im V. P. imp. tos, cum genit, multum falcare, viel mäben, sokat kaszálni. boh. nafetati. II. rec. nakosiť sa: diu, saepe falcare, fange, oft mähen: sokáig, gyakran kaszálni. boh, nasekati se. nakostował sa, towal sa, tugem fa V. I. imp. tug fa, cum genit. multum, diu, saepe gustare: viel, Lange, oft Foften: sokat, sokáig, gyakran kóstolni. nakočiť sa, il sa, ím sa V. I. imp. tot fa, de animalibus: saepe parere, fetum eniti: oft jungen, junge werfen: gyakran kölyközni, elleni. Hákowadlí, n. v. seq. ákowadlo, a, h. incus, udis, f. acmon, is, m. der Ambos: ülő, ülö-vas. Syn. Całowa. Prov. Na gedno Nákowadlo tluct: eandem incudem tundere Cic. etwas unmer treiben: egy húron pengölni; azon egy dolgot elöl 's még elöl kezdeni valaki tanítására. Znowu na Nákowadło wzał: ad incudem revocare, incudi reddere versus Horat. von neuem bearbeiten: újalag munkába venni; 'meg-jobbítani. 3 Nákowadla wzatá Práca: opus mediis ablatum incudibus: unterbrochene Arbeit: félben maradtt munka. Gato na ákоwadle: inter malleum et incudem versari: cin hartes Schicksal haben; mostoha szerentsével élni; kemény sors allá vettetni. nakowani, á, é, p. c. ex seq. nakował, kowal, kugem V. P. imp. tug, cum genit. multum (-ta) cudere, procudere, fabrificare: viel zusammen schmieden: sokat öszve-kovátsolni. Syn. nakut. II. rec. nakował sa: diu, saepe cudere: lange, oft schmieden: sokáig, gyakran kovásolni. Syn. natut sa. natozowat sa, žowal sa, žu gem sa, V. I. imp. zug fa: diu, saepe incrustare, inducere tectorio Cic. lange, oft tünchen, überziehen: sokáig, gyakran vakolni. natrasení, á, é, p. c. ex nas kraft' nat |