bung fel-kisztetés, fel-ingerlés, fel-lázítás. Syn. ababáňí. naparchať, al, ám, V. P. imp. hag, incitare, concitare, incendere, instigare, impellere, irritare anheßen, anreizen, antreiben fel-kisztetni, fel-ingerleni, lázítani. Syn. nabadat, nahustat. 2) exacerba re, exasperare, commovere : aufbringen, erbittern, erzürnen : fel-háborítani, boszontani. II. rec. naparchat fa, incitari, concitari : angehegt werden: fel-lázitatni, fel-kisztettetni. Syn. nabadat sa. 2) exacerbari, commoveri: fel-háborodni, meg-mérgelődni. naparení, á, é, part. const. ex seq. napariť, il, ím, V. P. imp. par satis fovere: fatt bähen: eleget melegíteni, hevesíteni. 2) aqua feruida perfundere: brühen: meg-forralni. Usus. Naparit Zelini, a obložit (obwinút) Ranu. 3) multum sudorem elicere (causare), sudorem excutere: Schweiß verursachen, schwißen machen: meg-izzadtatni, izzadást okozni, meg-veréjtékeztetni. II. rec. naparit fa, multum calefieri, feruefieri:fich viel erhißen: nagyon meg-melegedni. 2) multum sudare: viel schwigen: sokat izzadni: Capari sa ten Clower wo Lete. napaseni, á, é, part. const. bene (satis) pastus, a, um: fatt geweidet: jól lakott, jól legeltettett. napasowat sa, sowal sa, sugem fa V. I. imp. fug fa: multum, diu, satis luctari: fich viel, oft, lange balger: sokat, gyakran, eleget birkozni, veszekedni, küszködni. 2) diù, saepe, multum, satis luctari, laborare: viel ringen, sich sehr bemühen (anstrengen), sehr ar beiten, seine Noth haben: sokat vesződni valamivel. napást', napásel, napasem V. P. . imp. napas, cum et sine accus. satis pascere: fatt weiden, z. B. das Bich: eleget legeltetni. Tropice. počtag len, wsat ta ga napasem: jam tibi remerebor, remetiar: war. te nur, ich werde dir es vergelten: várj, majd viszza adom a' költsönt. II. rec. napást fa: satis pasci: fich satt fressen: eleget legelni, jól-lakni. 2) satis pascere: fatt weiden: eleget legeltetni. napásť'i, napásl, napasu fut. v. napást'. II. rec. napást'i se, v. napást fa. napať, napal, napřem V. P. imp. napni, intendere, extendere: anspannen, aufspannen, ausdehnen: kiterjesztem. Syn. napínať, napnúť. 2) porrigere, extendere: aus strecken, z. B. Hände, Leib: ki - nyújtani. II. rec. napat fa, se extendere, porrigere: expandere, tendiculari fich ausdehnen, sich ausstrecken; kiterjeszteni, ki nyújtani magat. Syn. napínať sa, napnúť sa. Nápatek, tku, m. v. Opater. napati, á, é, part. const. in tentus, extentus, a, um: an. gespannt, aufgespant, ausgedehnt: kiterjesztetett. Syn. napína. ní, napnutí. 2) extensus extentus, porrectus, a, um : ki- nyújtatott. Nap atí, á, n. intentio, extentio, nis, f. Anfspannung, Aus dehnung: ki- terjesztés, feszítés. Syn. Napínání, Napnutí. 2) extensio, extentio, porrectio, nis, f. Ausstreckung, ki - nyújtás. nap seq. napect, napekel, napečem V.P. imp. napeć, cum gen. coquere, backen, z. B. viel Brod, Kuchen sütni. Usus. Petného Chleba napekla. II. rec. nas pect fa; diu, saepe coquere: lange, oft backen; sokáig, gyakran sütni. napeňení, á, é, part. const. spumosus, in spumas actus, spumatus, a, um: schäumend gemacht; tajtékos, meg - tajtékozott, habos. Napeňeňí, á, n. Verb. ex seq. napeňiť, il, im V. P. imp. peň in spumas agere, spumare, spumas formare: schäumend machen: meg-tajtékozni, habot tsinálni. II. rec. napenit ja: spumare, spumas agere (edere), spumescere: schäus men tajtékozni, habozni, habzani. napelhani, á, é, part. const. v. nachowani, nakrmení. Hapelháňí, á, n. v. Nachowáňí, Catrmeňí. * napelhat, al, ám V. P. imp. hag, v. nachowat, nakrmit. II rec. napelhať sa, v. na. chowat sa, nakrmit sa. naperení, á, é, part. const. plumis refertus (fartus), a, um mit Federn angefüllt, an gestopft: tollal meg - töltetett. Mapereňí, á, n. Verb. ex seq. naperit, il, ím V. P. imp. pet. plumis implere: mit Federn anfüllen; anstopfen: tollal megtölteni, bé- tölteni, bé - tollasitani. napestowani, á, é, part. const. ex seq. napestowať sa, towal sa, tus gem fa, V. I. imp. tug sa: diu, saepe gestare, gestitare: lange, oft tragen, z. B. ein Kind auf der Hand: sokat, gyakran karján viselni, hordozni. boh. nachowati se. *napgest', pgehol, pečem, v. napect. napichowaní, á, é, part. const. v. nacpaní. Usus. Napicho wané mechi (Wreca): bene impleti (turgidi) sacci: gut angefüllte (angestopfte) Säcke: jól meg-tömött zsákok. Napichowáňí, á, n. v. Nacpání. napichowat, chowal, dugem V. I. imp. dug, v. nacpať. † napíci (napéci et napect), pell, peku (ču), v. napect. napínaní, á, é, part. const. tensus, intensus, a, um: ges spannt, gedehnt; ki - terjesztetett, ki- nyújtatott. napínání, á, n. tensio, intensio, nis, f, das Spannen, Dehnen ki- terjeszteni, kifeszíteni. Syn. napať, natáHnút. Usus Lut (Obluk) na. pínat, tendere arcum Virg. den Bogen spannen, meg-vonni az ivet, ideget. II. rec. napínať sa: tendere se, porrigere sich spannen, ki-terjeszteni magát, ágoskodni. Syn. napať sa. Napináwání, á, n. Verb.ex seq. napináwať, al, ám freq. ex napínat. II. rec. napináwat fa, freq. ex napínať sa. Nápis, u, m. inscriptio, superscriptio, nis, f. titulus, i, m. Aufschrift, Inschrift, Uiberschrift, der Titel: fellyül való irás, titulus. Syn. Pripif. Usus. 5robní Nápis: epitaphium Cic. die Grabschrift, halottas vers. Nápis Rňižti: titulus (inscriptio) libri, diagramma, die Inschrift des Buches, könyv (könyvnek) titulusa. napísani, á, é, part. const. scriptus, adscriptus, inscriptus, a, um aufgeschrieben, meg-írtt, felirtt, fel-irattatott boh. napsán. Napísaní, á, n. Verb. ex seq. napisat, fal, fem V. P. imp. napis, scribere, adscribere, inscribere, perscribere, conscribere, exarare, literis consignare, in acta (monumenta) referre: aufschreiben, schrei ben, schriftlich verzeichnen (verfaffen); felírni, irással feljegyzeni. 2) inscribere in rem (rei), superscribere: aufschreiben, schreiben auf etwas: valamire reá írni, fellörül írni. boh, napsati. II. rec. nas písať sa: nomen suum subscribere (dare), sich aufschreiben zu etwas; a' nevét felírni, feljegyzeni. 2) multum, diu, saepe scribere: viel, lan 1 ge, oft schreiben: sokat, sokáig, gyakran írni. boh. napsati se. napískať sa, al sa, ám sa V. P. imp. tag fa; multum, diu, saepe tibia canere: viel, lange, oft pfeifen auf der Flötte, auf einer Pfeife: sokat, sokáig, gyakran sipolni. 2) multum pipire, pipulare: viel pfipen, pipen sokat sivítani. napistáwať sa, al sa, ám sa freq. ex napistat sa. napit sa, pil sa, pigem sa V. P. imp. napi fa, cum et sine genit. bibere, trinken, inni. Syn. pit. Usus. Napi sa trochu, trostu: bibe paululum. trink ein wenig: igyál egy keveset. 5ned po mne mráz ide, ked sa piwa napigem: mox algeo, dum cerevisiam bibo: es friert mich gleich, wenn ich ein Bier trinke: azonnal fázom, mihent sert iszom. 2) multum bibere, viel trinken, sokat inni. Usus. 2le tenkrát fem sa napil Wina: tunc multum vini bibi: damals habe ich viel Wein getrunken: akkór sok bort ittam. Kapil sa, až mu sa uchem prasklo (puElo): avidissime bibit: recht appetitlich hat er getrunken: igen jo izuen ivott. 3) sine genit. inebriari, inebriare se: fich betrinken, meg részegedni. Usus. Inde sa napige, a doma Rriki robí: alibi se inebriát, et domi tumultuatur : anderswo betrinkt er sich, und zu Hause lermt er: másutt megiszsza magát (meg-részegszik), és oda haza lármáz. napítani, á, é, part. const. corrogatus. rogando (mendicando) collectus, a, um: jus sammengebettelt, öszve-koldultt. Capítáňí, á, n. Verb. ex seq. napitat, al, ám V. P. imp. tag, corrogare, mendicando (ostia (ostiatim) colligere: zusam men betteln, durch Betteln zu= fammen bringen: öszve-koldúlni. Syn. nažebrat, wižebrat. Usus. Mnoho Chleba fi napital. II. rec. napitał sa: multum, diu, saepe rogare: viel, lange, oft bitten: sokat, sokáig, gyakran kérni. 2) multum, diu, saepe interrogare, querere, percontari: viel, lange, oft fragen, nachfragen: sokat, sokáig gyakran kérdezni, kérdezőskedni. boh. naptati se. Capitáwání, á, n. Verb. ex seq. napitáwat, al, ám, freq, ex napitat. II. rec. napitáwat fa, freq. ex napitať sa. napití, á, é, part. const. ebrius, ingurgitatus, a, um: be= soffen, betrunken: ittas, boros, részeg. Syn. opogení, ožralí, podnapití. † napíči (napnúťi) napal, napnu fut. v. napať, napnúť. Capití, á, n. inebriatio, nis, f. das Befaufen, Besäusen, die Befaufung, Besäufung: részegség. Napiwek, wku, m. congiarium, corollarium, i, n. das Trinkgeld, kongyér, borra- való. Syn. Cápitné. Capiwowárčení, ά, n. Verb. ex seq. napiwowárčiť sa, il fa, im sa V. P. imp. či fa; multum, diu, saepe braxatorem agere (esse); viel, lange, oft ein Breier seyn: sokat, sokáig, gyakran serfőzősködni, serföző mesterséget üzni. Syn. dlúho Piwowárčikem bit. naplakať sa, kal, sa, čem sa V. P. imp. naplať sa: multum, diú, saepe flere, plorare, gemere, lachrymari: viel, lange, oft weinen: sokat, sokaig, gyakran sirni, siránkozni. naplaseni, á, é, part. const. terrritus, trepidus, pavidus redditus, consternatus, perterrefactus, a, um: erschro cken, scheu gemacht: meg-ijesztetett. Syn. splaseni, nageseni, nalekaní, uplasení, zdesení. Naplaseňí, á, n. pavoris in perterrere, exterrere, cussio, territio, nis, f. terror, is, m. das Erschrecken, die Erschreckung: meg-íjesztés, meg-ijedés. Syn. Hageseni, Malekání, Splasení, Upla fenni. naplasit, il, ím, V. P. imp. plas: terrere, perterrefacere pavidum reddere, consternarc, pavorem (timorem) incutere: erschrecken, in Schre cken sezen, scheu machen, scheu chen, in Furcht jagen: megíjeszteni, meg-rettenteni. Syn. nagesit, nalekat, splasit, uplasit. II. rec. naplasiť sa, terreri, exterreri, perterreri, terrore percuti, pavescere, pavidum fieri, consternari: erschrecken, in Schrecken gerathen, scheu werden: megíjedni, meg - rettenni, megrémülni. Syn. fplasit (upla fit) sa. naplat, adv. v. g. to ge nas plat? quid juvat, prodest? was hilfts? mit használ? mi haszon benne? naplatani, á, é, part. const. föl foldozni, foltokkal meg-igazítani. II. rec. naplatat fa; multum, diu, saepe plicare, etc. viel, lange, oft flicken: sokat, sokáig, gyakran foldoz ni. naplatiť sa, il fa, ím sa V. P. imp. naplat fa; multum diu, saepe, soluere: viel, lange, oft zahlen: sokat, sokáig, gyakran fizetni, költeni valamire. † Náplaw, u, m. v. Príbog. † Náplawać, e, m. v. Pltňík. + Náplamka, i, f. v. Príbog. + Naplawowání, á, n. Verb. ex seq. v. Wezení na Pltoch, pitowání. a, † naplawowati, wowal, wugi (u) na plke (po pitoch) west, spustit, pltowat, v. plt. naplemeñení, á, é, part. const. fetificatus, procreatus, um: geheckt, meg - száporodott. Syn. namnožení, rozplemeňení. Naplemeňení, ά, n. fetura, ae, f. fetus, us, m. die geheckten Thiere: c. meg - szaporodott barom, vagy baromfi. naplemenit, il, ím V. P. imp. men, fetificare, procreare, parere multiplicare: hecken, gebähren, vermehren: szaporítani. Syn. namnožiť, rozmnožít. 2) conserere, plantare; pflanzen, beflanzen: béplántálni. II. rec. napleme= ňiť sa; augeri, multiplicari: fich vermehren, meg- szaporodni. meg naplesať sa, al sa, ám sa V.P. imp. fag fa: multum ovare, exultare, laetitia efferri, triumphare viel frohlocken: sokat vigadozni, örvendezni. naplesnutí, á, é, adj. submucidus, a, um einwenig, schimplich: égy kevessé pelesznyés. . naplest' napletel, napletem V. P. imp. naplet, cum genit. multum, multa plectere: viel flechten: sokat kötni, fonni, öszve fözni, fonni. boh. naplesti, naplíst'i. 2) multa texere acu: viel stricken: sokat kötni. 3) multa loqui, blaterare, garrire, confabulari: viel schwahen, plaudern: sokat beszélni, tsátsogni, petyegni, enyelegui. II. rec. naplest' sa: diu, saepe plectere: lange, oft flechten: sokat, gyakran fonni. 2) saepe texere acu oft stricken: gyakran kötni. 3) diu, saepe loqui, blaterare, garrire, confabulari: fange, oft schwahen, plaudern: sokáig, gya-. kran trétsülni, tsátsogni, petyegni. 4) saepe se immiscere: fich oft flechten (mengen) in etwas: gyakran avatni magát (avatkozni) valamibe. 5) diu versari ante (ob) oculos vel animo, in mente: oft schweben vor Augen oder in Gedanken, gyakran forog szćmem előtt, vagy elmémben. naplet, naplel, naplegem V. P. imp. napleg: multa runcare exherbare, runca purgare: viel jäten sokat gyomlálni. 2) multa sarrire: viel mit der Hacke jeten: sokat irtani. II. rec. naplet sá, saepe runcare, oft jäten: sokszor gyomlálni. 2) diu, saepe sarrire: lange, oft mit der Hacke jäten : sokáig, gyakran irtani. napletani, á, é, part. const. nectendo, plectendo, texendo adjectus (auctus), a, um: zugeflochten, zugestrickt; szövéssel, fonással, kötéssel megnagyobbitatott, büvitetett, hozzá szött, fontt, kötött. Capletáňí, á, n. Verb. ex |