P.

dieß endlich weißet ihr auch aus? ezt-is már egyszer meszelitek (fejérititek)? napostiť sa, il fa, ím sa V. imp. poft fa: multum, diu, saepe jejunare, multum famem ( inediam) ferre, perferre: viel lange, oft fasten: sokat, sokáig, gyakran böjtölni. napotchawat sa, al sa, ám sa, V. P. imp. wag sa: multum, diu, saepe offendere, labi. viel, lange, oft (vielmals) straucheln sokat, sokáig, gyakran botlani, meg - botlani. boh. naklopítali se. Syn. naklésat fa.

napotom, adv. deinde, hernach, azután. Syn. potom. Usus. Abi napotom ani geden nemistel ne quisquam unus crederet deinceps Liv. damit hernach kein einziger denken sollte: hogy azután senki sem gondolná, hinné. Napowedání, á, n. praefatio, nis, f. das Vorsagen: elől-szól lás. Syn. Napowe8ení. napowedať, al', ám V. I. imp. dag, praefari, praeire alicui voce: vorsagen, was ein anderer nachsagen soll, einspre chen: elöl-szóllani. Syn. na= powidati.

napowedat, al, ám V. P. imp. dag, cum genit, mulia narrare, commemorare, referre, exponere: viel erzählen, sokat beszélni, emlegetni, elő-hozni, mesézni. boh. napowida. fi. II. rec. napowedak sa; diu, saepe narrare: lange, oft erzählen: sokáig, gyakran be

† napowídači, al, ám, v. napowedat V. I. et V. P. II. rec. napowídat se, v. napowedat sa.

napožičaní, á, é, part. const.

ex seq. napožičať, al, ám V. P. imp. tag, cum genit. multum mutuare, mutuari: viel ausleihen : sokat költsönözni, költsön venni. 2) multum dare alicui mutuo viel darlehnen, darlei= hen, z. B. Geld: sokat költsön adni. vulg. napožčať. II. rec. napožičať sa; diu, saepe mutuare lange, oft ausleihen: sokáig, gyakran költsönözni, költsön venni. 2) diu, saepe mutuo dare: lange, oft darlehnen, darleihen: sokáig, gyakran költsön adni. Syn. nas poščať sa.

napožičćwani, á, é, part. const. ex seq.

napožićáwať, al, ám, freq. ex nappžicat. II. rec. napo žičáwat sa, freq. ex napoži, čat sa. napracował fa, cowal sa, cugem fa V. P. imp. cug fa: multum laborare, viel arbeiten, sokat dolgozni, mivelni. Usus. wsak sme sa us dost' napra. cowali: cowali: iam satis laboravimus: wir haben ja genug gearbeitet immár eleget dolgoz-. tunk.

napra8ení, á, é, part. const. ex naprást. naprahaní, á, é, é, part. const. ex naprahat.

Sapraháňí, á, n. extensio, intensio, strictio, nis, f. das Strecken, Ausstrecken: ki- terjesztés, ki-nyújtás. Syn. Wiloženi, Widwihnutí, zdwihnutí.

naprahať, al, ám V. I. imp. bag, extendere, intendere, stringere, v. g. ensem: ausstrecken, strecken, z. B. die Hand, um jemand zu schlagen; aushohlen, zücken: ki- nyújtani, kiterjeszteni, ki-húzni, ki- rántani. Syn. wiložit, widwihnúť, zdwihnúť, witáhnút. 2) v. napráhnút. † naprahat, al, ám: idem. napráhnúť, hnul (hel), hňem V. P. imp. hni, v. naprahat. 2) iniungere, iungere: einspannen bé - fogni. Syn. 3a= práhnúť. Prov. Na čo napráhel, dotáhel: quod voluit, invenit: was er hat gesucht, das hat er bekommen : el- érte, a' mit akartt; a' mit keresett, meg - nyerte, feltalálta.

† napřáhnúťi, napřáhl, napřáhnu, idem. Napráhnutí, á, n. v. Napraháňí. 2) iunctio, iniunctio: das Einspannen: bé - fogás. Syn. Zapráhnutí.

napráfit, il, ím V. P. imp.

naptas: multum pulverem movere, excitare : viel Staub machen: sok port indítani, tsinálni. 2) pulvere conspergere: bestauben: bé-porozni, béhányni, bé- hinteni. naprásť, napradel, napradem V. P. imp. napras: multum nere: viel spinnen: sokat fonni. II. rec. naprást sa: diu, saepe nere: lange, oft spinnen: sokáig, gyakran fonni. naprat, napral, naperem V. P. imp. naper: multum congerere: viel anhäufen: sokat rak

ni, öszve rakni. 2) multum lavare viel waschen: sokat mosni. II. rec. naptať sa: diu, saepe lavare: lange, oft was schen sokáig, gyakran mosni. 2). diu verberare aliquem: Jemanden viel, oft schlagen: valakit sokáig (sokat) verni, jól öszve verni. 3) multum comedere, vorare; nimis repleri, impleri: sich sehr anfüllen, sich satt fressen: sokat zabálni, jól lakni. 4) Captat fa 3 ňetím: diu, saepe pugnare cum aliquo: lange, oft sich schlagen mit Jemanden: valakivel sokat, gyakran verekedni, köszködni.

napratat, tal, cem et tám V. P. imp. tag, v. naklušiť. II. rec. napratat sa, v. naklu Sit fa.

áprawa, i, f. emendatio, correctio, nis, f. Berbesserung, Befreiung von Fehlern: jobbitás, jobbúlás, meg - jobbítás, meg-igazitás. Syn. Naprawe ňí. 2) mutatio in melius, melioratio, nis, f. Berbesse rung, wenn man etwas noch besser macht: meg-jobbítás. 3) inviatio, inductio, manuductio, directio, nis, f. consilium, i, n. das Richten, die Geraderichtung, Einleitung: igazitás, mutatás, vezetés, bé-vezetés, tanáts. Syn. Napraweni. Usus. 3 geho Náprawú to učinil: illo ductore hoc fecit: dieß that er mit seiner Einleitung: az ő tanátsából tselekedte ö azt. 4) axis, is, m. Achse, am Wagen tengel. Syn. Of. naprawení, á, é, part. const. correctus, emendatus, a, um: ver, beffert,meg-jobbúltt,meg-jobbí tatott.2)mutatus in melius, melioratus, a, um: verbessert: megjavultt, meg-jobbítatott. 3) directus, inviatus, a, um:

gerichtet: meg igazítatott. 4) refectus, reparatus, renovatus, innovatus, a, um: ers neuert meg-igazítatott, megújítatott. Syn. obnowení. apraweňi, á, n. 1, 2, et 3 v. Náprawa. 4) refectio, reparatio, innovatio, nis, f. Erneuerung, Berbesserung: megigazítas, ujúlás: újítás. Syn. Obnoweni. naprawit, il, im V. P. imp. taw: emendare, corrigere: verbessern, von Fehlern befrei en: jobbítani, meg-jobbítani, helyre, hozni. Usus. Mno. zi swog prirodni Nedosta. tek ftrz Cwičení naprawili: multi naturae vitium exercitatione sustulerunt: viele haben ihre natürliche Mängeln durch die Uibung und Fleiß aufgehos ben: sokan a' természetnek valamiben való fogyatkozását mesterséges gyakorlással megjobbították. Prov. Raždí, Eso ta naprawić chce, dobre ti prege qui te emendat, beneficium tibi praestat: jeder, der dich bessern will, ist dein Wohlthäter : minden jobbítód, néked jó akaród. 2) mutare in melius, meliorare, meliorem (melius) reddere verbessern, vollkommener machen: meg-jobbítani. 3) dirigere, rectificare: richten, gerade machen: meg egyenesíteni, meg- igazítani, Syn. natownat. 4) dirigere, inviare richten, einleiten, raš then igazítani, kormányozni, tanátsolni. Usus. On ma tu naprawil: ille me huc direxit, inviavit: er hat mich hieher gerichtet: ö igazított engemet ide. 5) reparare, reficere, restaurare renovare, innovare: erneuern, verneuern. me - ujítani. Syn. obnoTom, II.

wit. II. rec. naprawiť sa: emendare se, emendari, corrigi, reparari: fich verbessern, verbessert werden: meg-jobbítatní, helyre hozzatatni. Usus. To sa este naprawić može: hoc adhuc emendari potest: dieß läßt sich noch verbessern : még eztet lehet helyre hozni, meg másolni. naprawitedelní, á, é, adj. reparabilis, e; wiederbringlich verbefferlich: helyre - hozható meg - igazítható, meg - újitható, meg másolható. Naprawitel, a; m. emendator corrector, is, m. Berbefferer. jobbító, meg-igazító. Syn. Naprawowatel, Naprawować. naprawitelčin, a, e, adj. poss. ex seq. Caprawitelka, i, f. emendatrix, icis, f. Berbessererinn: jobbítoné, meg- igazitóné. Syn. Naprawowačka, Naprawowatelka.

naprawitelow, a, e, adj. poss.

emendatoris, dem Berbefferer gehörig, jobbítóé. Syn. naprawowałow, naprawowatelow. naprawo, adv. dextrorsum, dextrorsus: rechts, jobb kéz felé. Naprawować, a, m. v. Naprawitel, naprawowaččín, a, e, adj. poss. ex seq.

aprawowačka, i, f. v. Xa. prawitelka. naprawowałow, a, e, adj. poss. v. naprawitelow. naprawowani, á, é, part. const. v. naprawení. 2) rectificatus, confectus, a, um: gerichtet, eingerichtet, eingemacht: meg-igazítatott, bétsináltt. Usus. Naprowané Palené, se. Naprawowáňí, á, n. v. Na. praweňí. 2) rectificatio, con

fe

fectio, nis, f. das Richten, Einrichten, Einmachen: megigazitás, bé - tsinálás. naprawował, wowal, wugem V. I. imp. wug: v. naprawit. Usus. Derse naprawowat: ad ungvem castigare carmen Horat. die Reimen auspoliren, auszieren: a' verseket jó számba (rendbe) szed. ni, venni. Naprawowatel, a, m. v. Clai prawitel. naprawowatelein, a, e, adj. poss. ex seq. Naprawowatelka, i, f. v. 7a= prawitelka.

naprawowatelow, a, e, adj. poss. naprawitelow. t ́naprázdno, adv. v. seq. naprázno, adv. frustra, incassum: umsonst, vergeblich: héjába, haszontalanúl. Syn da. remne, nadarmo. naprchat, al, ám V. I. imp.

dag: v. seq. naprchnúť, cnul (chel), chňem V. P. imp. dni: modicum (tenuiter) pluere: ein wenig regnen egy kevessé (igen vékonyan) esni. Syn. napr dat. Usus. Trochu naprchlo: modicum pluit: es hat ein wes nig geregnet egy kevessé esett. naprcholení, d, é, part. const. v. nahnewani. Naprcholení, á, n. v. Nahnes wání, Rozhnewáňí. naprcholit, il, ím V. P. imp. chol; v. nahnewat. II. rec. naprcholiť sa, v. náhnewať sa. náprset, 8el, Sím V. P. imp. napr8: multum pedere (bombisare): viel furzen, farzen: sokat fingani. Syn. nabzset. II. rec. naptset fa; diu, saepe pedere, ventris crepitum edere: lange, oft farzen, furjen; sókáig, gyakran fingani. Syn. nabzset sa.

napreberaní, á, é, part. const. multum purgatus, a, um: viel geklaubt, gereiniget: sokat tisztogatott, p. o. Naprebe, tané ito. 2) multum selectus, a, um: viel gelesen, lans ge ausgeklaubt: sokáig válogatott. p. o. Napreberaní Wo gaci. napreberať, al, ám V. P. imp. tag, multum purgare: viel rei nigen, flauben: sokat szedegetni, tisztogatni.2) multum seligere: viel auslesen, ausflauben: sokat ki-valasztani, ki válogatni. II. rec. napreberať sa, cum et sine genit, diu saepe purgare: lange, oft klauben/ reinigen sokáig; gyakran szedegetni, tisztogatni, kiszedni. 2) diu, saepe seligere: lange, oft auslesen, aus flauben sokáig, gyakran válogatni.

† napřebírati fe, al; ám, idem. napréčiť sa, il sa, ím sa V. I.

imp. napreč fa: multum; diu, saepe obsistere, resistere; obniti, reniti, cortrovertere, contradicere, contrariari, adversari: viel, lange, eft fich stämmen, widersehen, widerste hen, widersprechen: sokat, sokáig, gyakran ellene mondani, ellenzeni. naprétti, adv. in transversum (obliquum) ex transverso: in die (der) Quere: keresztúl. boh. příč, na přič. napred, adv. prae, prior, an te: voran, voraus: előre, elsöbben. Syn. na Predek, Predkem, po predku. Usus. Naš pred bežať, praecurrere, vos raus laufen, előre futni. Na pred ist', praeire, praecedere, voran gehen, elöre menni. J8 napred, gá budem nasle Sowat; predegsi, gá pog. Sem za tebú: i prae sequar

Ter.