re, auf die Bogel aäfziehen: megvetni a hálót a' madarak ellen. Syn. naťahowať. II. rec. natáhnúť sa: se tendeextendere, intendere extendi: fich strecken, sich deh nen (von Dingen): magát kinyújtani. 2) se extendere, pandiculari: fich dehnen, von Menschen: nyújtózkozni. Syn. natahɔwat fa. natáhnutí, á, é, part. const. extensus, intensus, deductus, expansus, a, um: gestreckt, Gedehnt, aufgedehnt, angespannt:, ki nyújtatott, ki- terjesztett, ki-szélesített. 2) adtractus, inductus, a, um: aufgezogen: felhúzott, fel-vouyott. Syn. natahování, boh. natažení. Katáhnutí, á, n. extensio, intensio, expansio, diductio, nis. f. das Spannen, Bichen, Aufspannen: ki - nyújtás, kiterjesztés, ki-szélesétés. 2) adtractio, inductio, nis, f. das Anfziehen: fel-húzás, felvonnás. Syn. Nakayowání, boh. Catažení. natahowani, á, é, part. const. v. natáhnutí. Natahowání, á, n. v. Naťáh, nutí. nakahowat, howal, hugem V. I. imp. bug freq, ex natáhnút, boh. natahowati se. Usus. Stánki natabowat: tabernacula tendere Liv. das Gezelt in dem Lager aufrichten, ausspannen: sátorokat ütni, tsinálni a' táborban. II. rec. patahowat sa, freq. ex na táhnúť sa, et natáhať sa. nakapkaní, á, é, part. const. ex seq. nakaptak sa, al sa, ám sa V. I. imp. tag fa, cum genit. mulcere, demulcere, permulcere, palpare multum, diu, saepe viel, lange, oft streicheln: sokat, sokáig, gyakran simogatni, tapogatni. Syn. nahlasit sa. natáraní, á, é, part. const. v. nabúchaní, natárak, al, ám V. P. imp. tag, cum genit. v. nabúdat. II rec. natárať sa: v. nabúchať sa. ac natat, natal, natňem V. P. imp. natni, cum accus. cidere, anhauen, z. B. einen Baum: megvágni. Syn. nas tínať. naťatí, á, é, part. const. ac cisus, a, um: angehauet, megvágott. Syn. natínani. Natatí, á, n. accisio, nis. f. das Anhauen, meg-vágás. Syn. Matínání. † natažení, á, é, part. const. v. naťahnutí. Katažeňí, n. v. Natáhnutí. Nátcha, i, f. coryza Coel. Aur. pituita, ae, f. grauedo, inis, f. rheuma, atis, n. catarrhus, i, m. fluxus capitis: der Schnu pfen, Schnuppen, Pfnüsel Strauchen, der Fluß, des Haupts, Scheuder: nátha, föböl melyébe lefolyó nedvesség, fönek nehézsége. Syn. Nátka, Smrkačka, Tet glawi: boh. gilb'eci, Ozhriwka, Rima. Usus. Nátchu dostat: affici gravedine, den Schnupfen bekommen, náthát kapni. ά. tchu mat: gravedine laborare, den Schnupfen (die Strau chen) haben, náthás vagyok. 2) boh. v. 5odonka, Zimnica. natchaní, á, é, part. const. v. nacpaní. Natcháňí, n. v, Nacpáňi. nate, interj. accipite, hic habetis: en vobis! da habt ihr es; nehmet es euch: netek, ve-, gyétek, el ihol e! natečení, d, é, p. c. ex seq. matect, natekel, natečem V. P. imp. nateč: multum influere ; viel einfließen: sokat bé folyni. II. rec. natect fa: diu, saepe fluere: lange, oft fließen: sokáig, gyakran folyni. Usus. Mateče sa temu Rrw 3 Nosa, saepius sanguine manat: e8' rinnt ihm öfters das Blut aus der Nase: gyakran vérzik az orra. ་ natekať, al, ám V. I. imp. tag, v. natect. natekáwał, al, ám freq. ex praec. natéraní, á, é, p. c. ex seq. boh. natívaní. natérat; al, ám V. I. imp. rag: ingerere, indere, illinere einstreichen, einschmieren: reá-kenni, mázolni. 2) infricare: einreiben, durch Reiben hineinbringen: belé-dörgölni. 3) tropice, bene percutere, caedere, verberare: derb prü geln derekasán meg-verni, ütni. Usus. sak sem gá mu tu natéral usi, se. boh. na tirati. natesaní, á, é, p. c. ex seq. natesať, sal, sam et fem V. P. imp, nates, cum genit. multum asciare, exasciare, ascia dolare: viel beschlagen, behauen, durch Hauen bearbeiten: sokat, faragni, bárdolni. II. rec. natefat fa: diu, saepe asciare : lange, oft befchlagen, behauen: sokáig, gyakran faragni, bárdolni. nátínaní, á, é, p. c. v. naťatí. Natínání, á, n. v. Latati. natínať, al, ám V. I. imp. nag, cum accus. v. naťať. † natiraní, á, é; v. naťéraní. † naříračí, al, ám ; v. naťérat. Lätist, u, m. v. íátisti. natískaní, á, é, p. c. ex seq. natiskat, al, ám V. P. imp. tag, cum genit. multum premere: viel drücken, z. B. mit dem Fuße: sokat nyomni, szorítani, szorongatni. 2) multum intro urgere: viel hinein drängen; sokat belé-nyomni, tömni, tölteni. Syn. natlétat, natlačiť. 3) Matískat na ňeio: a) multum, diu, saepe urgere rem: viel, lange, oft dråns gen, dringen auf etwas; sokat, sokáig, gyakran sürgetni valamit. Syn. nastúpať. b) impellere: antreiben, dringen; sürgetni, reá-hajtani, ingerleni. II. rec. naťískať sa: diu, saepe premere: lange, oft drucken: sokáig, gyakran nyomni, szorongatni, szorítani. 2) incumbere: fich darauf stemmen valamire vetni magát. 3) se ingerere, intrudere, obtrudere: fich wohin, oder zu etwas drängen belé-tolni magát. látisti, kow (boh. tu), m. pl. oppressio, nis, f. Betrückung: le-nyomás, el-nyomás, megnyomorítás. Usus. Natifti ros bit: premere: bedrücken: elnyomni, le-nyomni, el-nyomorítani. Ten Clowek mi to bi Nátisti: ille homo me premit der Mensch drückt mich: az az ember nyomorít engem. natisknúť, knul (kel), knem V. P. imp. tni: v. natískat. II. rec. natiftnúť sa: v. na tistat fa. 2) v. utístnúť sa. natisknutí, d, é, part const, v. natikani. 2) v. utistnutí. Nátka, i, f. v. Hátcha. natkaní, á, é, p. c. ex seq. natkať, al, ám V. P. imp. tag, cum genit. multum texere: viel weben: sokat szövni. II. rec. nattať sa: diu, saepe te natláčat, al, ám V.1. imp. čag: v. natískať. 1 natlačení, á, é, p. c. ex seq. natlačič, il, ím V. P. imp. natlač, cum genit. multum intro urgere viel hinein dran, gen: sokat belé-nyomní, tömni, tölteni. Syn. natláciť. 2) multum exprimere: viel aus drücken:' sokat ki-nyomni, kiprésölni, ki-sajtolni. Syn.nas fistnút. 3) multis rebus for mas imprimere: viel drucken 3. B. Katun: sokat festeni. 4) multa typis exscribere, imprimere viele Bücher drucken: sok könyvet ki-nyomtatatni, 5) multum calcare: viel dres fchen: sokat nyomtatni. II. rec. nátlačit fa: se diu intro urgere: fich lange hinein dräns gen: sokáig belé-tolni (nyom ni) magát. 2) diu, caepe exprimere: lange, oft ausdrücken: sokáig, gyakran ki-nyomni, ki-présölni. 3) diu, saepe formas imprimere rei: lange, oft drucken sokáig, gyakran festeni. 4) diu, saepe typis exscribere, imprimere: lange, oft Bücher drucken sokáig, gyakran könyveket nyomtatni. 5) diu, saepe calcare: lange, oft dreschen mit Pferden: sokáig. gyakran nyomtatni. natlčení, á, é; v. natlučení. natlet, natikel, natlčem V. P. imp. natlč, v. natlúck, natlučení, á, é, p. c. ex seq. natlúck, ngtlukel, natlučem V. P. imp. natluč, cum accus. paululum contundere, frangere: ein wenig zerschlagen, brechen: egy-kevessé meg-törni. 2) cum genit. a) multum incutere, infigere, defigere: viel einschlagen, hineinschlagen : sokat belé-verni, ütni, szegezni. b) multum immittere, inserere, iniicere: viel ein= schlagen, hinein thun, z. B: Eier in die Suppe: sokat beleverni, ütni. e) multum contundere, conterere: viel stoßen, zerstoßen, einschlagen: sökat öszve törni, bé-ütni. II. rec. natlúct fa: diu, saepe pulsare, pultare: lange, oft schlagen, klopfen; sokáig, gyakran kotzogni, zörögni, zörgetni. 2) cum gen. diu, saepe ferire, percutere, verberare: lange, oft schlagen sokáig, gyakran verni, ütni. Usus, Rolto sa wespolet natlučú! 3) cum et sine genit. diù, saepe contundere: lange, eft ftoken, zerstoßen: sokáig, gyakran törni, öszve-törni. natlúct et natlúci, natlukl, natluku (ču) fut. v. natlúct. † II. rec. națĺúci et natlúct se: v. natlúck sa. nato, na to: ad hoc, darauf, auf diese oder dieselbe Sache: arra, erre: Usus. Nato čeFat: id exspectare, darauf warten: arra várakozni. Hata hleset spectare id: darauf zielen oda (arra) tzélozni. Cato ist', nastúpat: id urgere, instare: darauf dringen: azon lenni, azt sürgetni, a to mislet: id meditari, ea de re cogitare: tarauf denken: arról gondolkodni. Nato mis [ím: meditor id (eam rem): ich finne darauf: arról gondolkozom, gondolkodom. Nedá Pozor nato: non adtendit illa (verba): er gibt nicht Achtung darauf: nem vigyáz arra. Nato sa spolehám: uitor hac (ea) re: ich verlasse mich darauf: ahoz támaszkodom, bizom. 2) ideo, propterea: dar um 1642 um drum), deswegen: azért. Syn. preto. Usus. Nato sme: ideo sumus: darum sind wir: azért vagyunk. 3) tum, deinde, post darauf, hernach; arra, azután. Syn. potom. natočení, á, é, p. c. natočič, il, ím V. P. imp. naim'c. ex seq. tot, cum genit. multum promere: viel zapfen, sokat lehúzni. Syn. ponatáčať. 11. rec. natočiť sa: diu, saepe circumagi, versari, rotari: sich lange, oft drehen, herumdrehen sokáig, gyakran ferogni, kérengeni. 2) diu, saepe promere: lange, oft zapfen: sokáig, gyakran le-húzni. natopení, a, é, p. c. ex seq. nátopit, il, ím V. P. imp. nas top, cum genit. multa mergere, demergere, submergere: viel versenken: sokat elsüllyeszteni, el- borítani. 2) multum, multa liquare, lique facere, colliquare: viel schmelzen, zusammen schmelzen z sokat öszve - olvasztani, II. rec. natopiť fa: diu, saepe mergi, demergi, submergi: lange, oft versinken: sokáig, gyakran süllyedni, el-merülni. 2) diu, saepe liquefacere: lange, oft schmelzen: sokáig, gyakran olvasztani. natož, na tož: recte ideo: eben (just) darum: azért-is. Syn. prám preto. * natrafení, á, é, v. natrefení. * natrafit, il, im; v. natrefit. natrápení, á, é, p. c. ex seq. Syn. nafúžení, nasuzowani. natrápiť sa, il fa, ím sa V. P. imp. natrap sa: multum, diu, saepe adfligi; sich viel, lange, oft plagen: sokat, sokáig, gyakran nyomorogni, gyötrödni. Syn. nafúžiť sa, nasużowat fa. Usus. wfat ona sa eborka fňimi (3 Detmi) na Natrásaňí, á, n. Verb. ex seq. natrásať, al, ám V. I. imp. sag, v. natrást'. II. rec. na natrásať sa, v. natrást sa. natrafení, á, é, p. c. ex natráft'. boh. natčesen. natrafowani, á, é, p. c. ex seq. natrafowak, sowal, sugem_ V. I. imp. fug, freq. ex nattá fat, et natrást. II. rec. natrasowat fa, freq. ex eo dem. natrást, natráfel, natrafem V. P. imp. natraf, cum genit. multum decutere, excutere: viel abschütteln, z. B. Obst, Schnee: sokat le- verui, leütni, le- rázni. Usus. Stusek natrast'. 2) cum accus. agitare, exagitare, succutere, quatere, concutere, quassare, conquassare: erschüttern (acti ve): megrázní, rontsolni. II. rec. natrást fa: multum tremere; viel zittern, sokat reszketni. 2) cum genit. diu, saepe decutere, excutere; quassando (agitando. exagitando, succutiendo) deiicere: lange, oft schütteln, abschütteln, z. B. Obst, Nüsse: sokáig, gyakran leütni, le-verdegélni, le-rázogatni. 3) cum instrum. multum agitare, quatere, quassare succutere, commovere lange, oft schüts teln, z. B. Kopf, Flügel: so kat kat rázni, rázogatni, rontsálni, mozdítani, inditani. +natčast'i, natřasl, natčesu fut. v. natrást'. II. rec. natřást fe, v. natrast' sa. natrčení, á, é, p. c. porrectus, exporrectus, a, um: herge= recft: kinyúltt, ki-nyújtott. atrčení, á, n. porrectio. exporrectio, nis, f. Herreckung: ki-nyújtás, oda-nyújtás, néki- adás. natrčit, il, ím V. P. imp. natte, cum accus. porrigere, exporrigere herrecken, recken: ki- nyújtani, oda - nyújtani, oda - adni. Syn. nastrčiť, na, strłowat. natrčowani, á, é, p. c. ex seq. natriował, čowal, čugem V. I. imp. čug, v. natrčit. natréfení, á, é, p. c ex seq. natrefit, il, im V. P. imp. na tref, na ňečo, na ňekoho: invenire, reperire, offendere: antreffen, finden: reá - akadni, meg- találni, valakivel szembe meg- ütközni, vulg. na. trafit. II. rec. natrefit (a: inveniri, reperiri: sich antreffen lassen: meg - találtatni. vulg. natrafiť sa. natrepaní, á, é, p. c. ex seq. natrepal, pal, pem V. P. imp. trep, cum genit. multum lini, canabum frangere: viel brechen, z. B. Flachse, Henf: sokat tilolni. 2) v. nabúchat. 3) multum infundere, immiscere: viel einrühren, einmifchen, z. B. Mehl: sokat belé-keverni. II. rec. natrepat fa: multum, diu, saepe palpitare, trepidare: viel zappeln, 3. B. Huhn: sokat, sokáig. gyakran lebegni, dobogni. 2) dia, saepe frangere canabes, linum lange, oft brechen, z. B. Henf, Flachs: sokáig, gyakran tilolni. 3) v. nabúz chat sa. natrestani, á, é, p. C. ex seq. Syn. natarhaní. natrestať, stal, stám et scem V. I. imp. ftag et fci, cum accus. multum punire, plectere: viel strafen: sokat büntetni. Syn. nakarhať. II. rec. natrestať sa: sapere, resipiscere, se emendare; sich vers beffern: meg - jobbùlni, észre jönni. Syn. nakarhať sa. 2) cum genit. diu, saepe punire: lange, oft strafen: sokáig, gyakran büntetni. natrení, á, é, p. c. boh. natten. natret, natrel, natrem V. P. imp. natri, cum genit. multum conterere, friare, interere: viel reiben, zerreiben: sokat megtörni, meg - törsölni, morzsolni. 2) multum frangere, v. g. lini: viel brechen, 3. B. Flachs: sokat tilolni. Syn. natrepat. 3) cum accus. illinere, inungere, perungere : einschmieren, beschmieren: megkenni, bé - mázolni, tapasztani. Syn. potret, namazať, omazať, pomazat. ex seq. natretí, á, é, melius natrení. natrhaní, é, é, p. c. ex seq. natrhat, al, ám V. P. imp. hag, cum vel sine genit. multum evellere: viel ausru pfen, ausreißen: sokat ki-tépni, ki- szaggatni, ki- húzni. Usus. Ronopinatrhať: multas canabes evellere: vicl Hanf ausrupfen: sok kendert ki-noni, ki-szaggatni. Rwetí natrhat: multos flores carpere. decerpere viele Blumen abpflücken: sok virágot szedni,. ki-szaggatni. 2) multum auferre, demere: viel abnehmen, herabnehmen, z. B. Obst: sokat leszedni, el-venni. Syn. -nao |