n. die Gefahr, Gefährlichkeit: veszedelem, veszendőség. Syn. Nebezpečnost, vulg. Nebez pecenstwo. Usus.Nebezpečenstwi Ziwota, a Stattu; alea vitae, ac rei familiaris, Varr. die Gefahr, das Leben Haab und Gut zu verlieren: az életnek és minden jószágnak veszedelmc. Geho Nebezpečenstwi mne robi Starost': eius periculum me commonet: seine Gefahr rührt mich, macht mir Angst, macht mich bangig az ö veszedelme búsit engemet. Twé do bré méno w Cebezpečenstwi stogi: tua fama in dubium venit; de tua fama venis in dubium, Ter. dein guter Na me leidet, stehet in Gefahr: a' te héred, 's neved veszedelemben forog; nagy dolog, ha gyalázatba nem keveredel. Do Nebezpečenstwá sa dat, widat periculum adire: in Gefahr fich begeben: veszedelembe ejteni magát. Do Nebez-s pečenstwa uwest, priwest: in discrimen vocare: in Gefahr sehen, stürzen, veszedelembe ejteni.Docebezpečenstwá prisť, upadnúť in discrimen venire, incidere in Gefahr kom men veszedelembe esni. Nebezpečenstwi gest, abi ic. periculum est, ne etc. es ist Ge= fahr dabey, es möchte, sc. az a' veszedelem fenyeget, hogy etc. Prov. Nebezpečenstwi us kazuge, gaki Edo Chlap ge: in discrimine apparet qui vir, Arist. In re periculosa, difficilique et eiusmodi, quae virum cordatum ac strenuum requirat, illic, qui vir iners, qui strenuus, ipsa docet res, Homer. in der Gefahr erkennet man einen Mann : veszedelem mutattya, millyen ember. nebezpečne, adv. adv. periculose, gefährlich, veszedelmesen. nebezpeční, á, é, (abs. nebezpe čen, nebezpečno), adj. periculosus, dubius, a, um; anceps, itis omn. gefährlich, mit Gefahr verbunden: veszedelmes. 2) perniciosus, a, um; capitalis, e gefährlich, Gefahr brins gend, z. B. Mensch, Ding: veszedelmes, ártalmas. Nebezpečnost, i, f. v. Nebez pečenstwi. nebidritedelní, á, é, adj. inhabitabilis, e; unbewohnbar, lakhatatlan. nebitedelní, á, é, adj.. v. no stáli, netewanliwí. Lebiteselnost, i, f. v. Lestá lost', Netrwanliwost.. nebo, conj v. neb 1. et 2. Usus. ad 1-um, Retni, pogsesli, nebo nepogSes. Prinesel siten Súdek, nebo naprinesel. Nes bo, gat sa weil s ním Sege (gako ge wčil s ňím), ani Mestečĉa nemá swého, k sebi stáť mohel: nam quomodo nunc est, pedem ubi ponat in suo, non habet: denn seis nen gegenwärtigen Stand zu bes trachten, besigt er jeht keinen Schuh breit: mert mostani allapattyát tekéntvén, nints tsak annyi darab földgye, a hová lépjen; nints egy lábnyomi jószága. Usus. ad 2-um Pospíchagte prosím, nebo Nes prátel blizo gest (priblizuge fa): accelerate, quaeso, etenim (nam, namque) a ter go est crucibus imminet) hostis: eilet, denn der Feind ist in der Nähe: siessetek, mert az ellenség közelít, közelget. lebo umret zaiste máme: moriendum enim certe est: denn wir müssen ganz gewiß.sters ben: mert bizonnyára meg kell halnunk. *ebo, a, n. v. Tebe. nebogazliwe, adv. v. nelekawe. nebogazliwi, á, é, adj. v. nelekawi. Nebogazliwost', i, f. v. Telekawost'. Nebogfa, i, f. pagi nomen in Comitatu Posoniensi. Prov. I Nebogsa pri Galante wi. horí: etiam animator (incensor, instigator) penes reum luet. nebohi, á, é, adj. pie defunctus (mortuus) rebus humanis ereptus, a, um: felig, verstorben meg-holtt, Istenben boldogúltt. 2) boh. v. ubohi, Chudák, Chuserka, Neborák, Neborka. Beborák, a, m. miser, ingps, derelietus, i, m. der arme Mann: szegény (gyámoltalan, igye, ügye fogyott) ember. Syn. Chusát, boh. nebohi Clower. Usus. Lutugem eboráta: condoleo misero: ich bedaure den armen : szánom (sajnálom) a' szegényt. Prov. Slowák Lieborák, uherka Ne borka. 7e neborákow, a, e, adj. poss. miseri, dem Armen gehörig, szegényé. Syn. chudákow. neborčín, a, e, adj. poss. mi co Rechtor wiblačí, to Rechtorka wiwláčí. nebot, conj. v. aneb, neb. Nebožátečko, a, n. dem. ex seq. Nebožátko a, n. adhibetur pro omni genere; pauperculus, misellus, a, um, infelix, cis, omn. arm, armselig: szegény. Usus. O mi lebo. Zatka, mi ubozí Lusá! o nos miseros pauperculos! ouns ar men! o mi szegények, árvák! nebožčiččin, a, e, adj. poss. ex seq. Nebožcička, i, f. dem. ex Ne. bosta. Nebožčíť, a, m. denatus, mortuus, defunctus, i, m. der Selige, Verstorbene: Istenben boldogult. Syn. Neboží, boh Lebožtít. Usus. Mog Reboz. čit Otec: defunctus pater meus mein seliger (Berstorbener) Bater Istenben bóldogúltt atyám. nebo čikow, a, e, adj. poss. mortui, dem Seligen gehörig: Istenben boldogúltté. Nebožec, u, m. terebra, ae, f. Colum. terebrum, i, n. der Bohrer, Nabinger, Werkzeug zum Bohren: túró. Syn. Nebožic, Nebožík, Swider, Swidrik, Wrtadlo, Wrták. boh. Snídáť. Nebozez, u, m. idem. ebozic, u, m. idem. Nebožiček, čtu, m. dem. ex seq. terebellum, i, n. parva terebra ein kleiner Bohrer: fúrótska, kis fúró. Syn. Swidríček, Wrtáček, Wrtadelko, boh. Nebozizek, Wrtádko. Nebožík, u, m. dem. ex Te. božec. serae, der Armen gehörig: szegény személyé. Syn. userčin. Weborka, i, f. misera fem. die Arme, szegény (nyomorúltt, ügye fogyott) személy. Syn. Chudera, Chuderka, boh, nebohá Pani. Usus. Leborka! Raždí sa do ňeg zapre: misera! omnium peripsema est: die Arme! ein jeder thut ihr weh, (greift fie an): szegény személy! mindenik bele-üt; minden gaz ember ki-mossa véle† Rebozicek, zku, m. dem. ex a' szájat. Prov. Rechtor Ne- Nebožíček. borák, Rechtorka Neborka; Nečas, u, m. tempus incommodum (alienum), Unzeit, alkalmatlan idö. 2) tempestas tristris, saeva, intemperies: übles Wetter, üble Witterung, Unwetter: roszsz idő. Usten Tiden porád ge Nečas: tota hac hebdomada tristis est tempestas: diese ganze Woche ist immer ein übles Wetter: ezen egész héten roszsz idő szol gál, roszsz idők járnak. Prov. Po Nečasi Čas bíwá; v. Čas 8. Nro. nečasne, adv. immature, unzeitig, éretlenül. Syn. nezrele. 2) intempestive, tempore alieno: zur Unzeit, unzeitig: alkalmatlan időben, alkalmatlanul. Syn. nepriležite. nečasní á, é, adj. immaturus, a, um: unzeitig, unreif: éretlen, idétlen. Syn. nedosti, nedozreli, nezreli. Usus. Nečasní porod: immaturus partus (foetus), abortus: unzei tige Geburt, ein Kind, das um die Mutter kommt: idétlen szülés. Nečasné mléko, v. Mledziwo. 2) intempestivus, a, um: unzeitig, zur Unzeit kom mend, geschehend: alkalmatlan időben lévő. Svn. nepriležití. Nečasnost, i, f. immaturitas, tis, f. Unreife, Unzeitigkeit: idétlenség. Syn. Medoslost, Nedozrelost, Nezrelost'. '2) intempestiva ratio; Unzeitigkeit einer Sache, oder. Handlung, alkalmatlanság. Syn. Ceptiles žitost nečasti, á, é, adj. infrequens: rarus, a, um: seltsam, ritka, nem gyakorta való. nečasto, adv. raro, non saepe (frequenter): felten, ritkan, nem gyakran: Syn. 3tédka, málokedi. neceli, á, é, adj. mancus, mutilus, defectuosus, a, um: mangelhaft, nicht vollständig: nem egész, hijános. Syn. chibní. nečesaní, á, é, part. const. impexus, a, um ungefämmt, fösületlen, nem fösültt. Syn. o fubraní. Neceft', gen. ecti: inhonestas, tis, turpitudo, nis, f. dedecus, oris, n. die Unehre, hetstelenség, gyalázat. Syn. Ve poctiwost'. ncceftňe, adv. invie, unwegsam, útatlanúl. nečestňe, adv. inhoneste, turpiter, dedecorose: unchrbar, unehrlich, in Unchre: betstelenöl, gyalázatossan, rútúl. necestní, á, é, adj. impervius, invius, a, um; carens via: unwegfam: járatlan, útatlan. nečestní, á, é, adj. inhonestus, dedecorosus, a, um; turpis, e: unehrbar, unehrlich: hetstelen, gyalázatos, rút. Necestnost, i, f. invium, i, natura (ratio) invia: Unwegs famkeit: útatlanság, hozzá-mehetetlenség. n. Necestnost, i, f. v. Nečesť. nech, conj. ut; daß: hogy. Syn. abi. boh. at. Usus. Pos, pos, nech gá ísem dolu: veni, ut ego descendam: femm komm, damit ich hinuntergehe: jere jere, hogy én le-mehessek. Dag Pozor, nech nepadňes: cave, ne cadas: gib Acht, daß du nicht fällt: vigyázz hogy le ne essél. 36 write Dwere nech sa sem netúrí: claude ianuam, ne fumus introeat: machet die Thüre zu, damit es nicht herein rauche tedd-be az ajtót, hogy a füst bé ne jöhessen, Medowádzag, nech negsi biti: quiesce, ne vapules: fey ruhig daß du keine Schläge bekömmst: maradgy veszteg, hogy megne verettessél. 2) esto, permelicet, sit ita, concedatur: es mag seyn, es sey, wenn auch, meinet wegen, magdoch! hagygyál, hadd, bár, légyen bár úgy. Syn. actolwek, bar, boh. at. Usus. Nech ge (tomu) tat: sit ita, esto, concedatur rem ita esse: es sey so: hadd legyen úgy,' tegyük engedgyük meg), hogy úgy vagyon. Ti si Sedlák. Tech fem: tu es rusticus. Sim: du bist ein Bauer. Es mag feyn; ich soll es seyn; wenn auch: te paraszt vagy. Hadd legyek. 3) Sequentibus pronominibus čo, do, c. Nech gest, to (cokolwek) chce: quidcunque sit, quodcunque est: es mag seyn, was es wolle: légyen bár akármi. Nech ge, E80 (Edokolwek) chce: quiscunque est (sit), es mag seyn wer es wolle: légyen bár akár ki. Nech ge, kedikolwek (k8etolwek) chce: quandocunque (ubicunque) est, sit: es mag feyn, wenn es (wo es) woll: légyen bár akármikor (akárhol.) Nech i8e, kdekolwek chce: quocuncunque it (eat), er mag gehen, wohin er wolle: akár hová mennyen. Nech ge, oskaskolwek chce: unde cunque est (sit), es mag seyn, woher es wolle: légyen bár akár honnan (valahonnan.) Nech sa stane, prečokolwek chce: quacunque de causa fi at, es mag geschehen, warum es wolle: történnyen (légyenmeg) bár akár miért (akár melly okból.) 4) In repetitione: sive, seu: er (fie, es) mag, oder: akár, avagy, bár. Syn. bát. Usus. Nech ge, nech (neb) pige: sive edat, sive seu bibat: er mag effen, oder trinken: akár egyék akár igyék. Nech ge geho žena, busto (aneb) Sragerka: sive uxor eius est, sive amica: fie mag sein Weib oder Amantinn feyn: akár szeretője légyen-is. 5) Haec coniunctio iuncta tertiae personae tam singulari quam plurali modi Indicativi temporis praesentis, efficit tertiam personam Imperativi; juncta vero aliis personis eiusdem Indicativi, Conjunctivum facit. Usus.Cech Boh nedopust'í, od nás odwrátí! Deus avertat! ne Deus siverit, Curt. bewahre (behü te) Gott! das wolle Gott nicht: ne adgya az Isten! az Isten távoztassa azt tölünk. Nech ta Boh tresce, nag8e! Deus te puniat! male tibi sit! Deus tibi male faciat! daß dich Gott straffe: daß dir Gott cin Unglück zuschicke: az Isten büntessen meg téged; ne légyen szerentséd hozzá. Nech mi tam nechosi ten Chlapec: ne puer illuc eat: der Knabe soll nicht hingehen: az a' gyermek ne mennyen oda. Nech ostane. fe8et: iube eum sedere: er foll figen bleiben: hadd üllyön, maradjon üllve. Nec to ne. chá stát: ne id adtrectet: er soll es stehen lassen: ne nyúllyon hozzá hagygyon békit annak. Nech fem nechosi; nes púsčag ho sem: ne huc eat, prohibe er foll nicht hergehen; laß ihn nicht her: ne jöjön ide; Nnnun 2 ne ne ereszdd ötet ide. Nech sa ise tés posiwat, chceli: voca eum (eam); ut eat spectatum, si velit er (fie) foll auch zusehen, wenn (fie) will: hadd mennyen ö is nézni, ha akar. Nec i8e Poselkina hore, zamete tu: iube ancillam sursum ire, et hic everrere: die Magd foll herauf ges hen, und hier ausfehren: hadd jöjön – fel a' szolgáló, és itt kisöpörjön. Nech záden newichádza: ne quis exeat: niemand soll hinausgehen: senki ki ne mennyen. nechani, á, é, part. const. ex nechat. Mecháňí, á, n. Verb. ex seq. nechat, al, ám, V. P. imp. hag boh. nec; apud Scriptores cum et sine genitivo, in usu vero communi iam cum accusativo, iam sine genitivo vel accusativo construi solet; sinere, permittere: laffen, zulassen, erlauben, daß oc. hagyni, engedni, megengedni. Syn. pustit, dopustit, popustit. Usus. Rdíž sa mu chce pit, musím ho ne dat pit: dum sitit, ut bibat, admitti ei debet: wenn er durstig ist, so muß ich ihn trinken lassen: midőn szomjúhozik, hagynom kell ötet, hogy igyék. Uni mi do tobo Zrkadla nenechá sa posiwať: neque in speculo vultum meum intueri me sinit: er läßt mich nicht einmal den Spiegel anzuschauen: nem engedi, tsak hogy a' tükörbe nézzek. si nenechá rect, powe8et: nec monita audit, nec consilia admittit: er läßt sich nichts sagen, semmit sem hágy magának szóllani; az intést bénem veszi, a' tanátsot nem követi. Len ho (maso) ne ić dagte wimolit trochu sinite paulisper macerari illam, carnem: laßt es (das Fleisch) ein. wenig auswassern: hadd ázzon egy kevesé az a' hús. Wisá, us tu nič nemagú, darmo tu necbagú Skleničku stáť. Nechže dagú na to Piwo, čo ale ma nechagú tak dlúbo čekat? Nenechagú ma zahálat: non me sinunt otiari, fie Lassen mich nicht faulen: dolgoznom kell; nem hagynak engem heverni. Len mna nechag: sine modo, Teren., laffe mich nur machen: hadd tselekedgyen. Len ti to na mna ne. dag: mihi rem permitte: laffe mich nur gehen; verlasse du dich nur auf mich: tsak reám bizdd a' dolgot. Nedag bo ist: sine hominem, abeat: laß ihn nur gehen! tsak hadd, mennyen. Nechag to tak, gat ge, nechag to stát: sine, missum fac, omitte, permitte hoc: laß es bleiben, stehen: haddgybékit annak (a' dolognak.) 2) mittere, omittere, lassen, unterlassen, hagyni. Usus. Nechag ma s po togem; dag mi potog: omitte, dimitte, mitte me Ter. Lasse mich mit Frieden: hadd békét nékem. Prosim, nes Hagme (zanechagme) to: age omittamus ista: last uns doch diese Sachen unterlass fen: no már ezeket hadgyukel. Powedám, abis to necha. la. Skoro to tak necháte? 3) relinquere, verlassen, zu rücklaffen, hagyni. Usus. Rús fet Chleba mi tu efče nebag te: relinquite mihi adhuc buccellam panis: Takt mir doch da ein Stück Brod zurück: hadgyatok még itt egy kis kenyeret nékem. Žiwot nechat, ftrati, opustit: vitam amit tere, |