nepilne, adv. ignave, incurie, indiligenter, negligenter, segniter: unfleißig: szorgalmatlanúl, túnyaúl, restül. Syn. leniwe. nepilni, á, é, adj. ignavus, incurius, a, um. negligens, indiligens, tis, seguis, e, unflei= Fig: szorgalmatlan, rest, túnya. Syn. leniwi, daremní. Nepilnost', i, f. incuria, indiligentia, inertia, ignavia, negligentia, desidia, ae, f. segnities ei, f. Unfleiß: szorgalmatlanság, restség, túnyaság. Syn. Leniwost'. epilost', i, f. conditio extranei (alienigenae): die Beschaffenheit eines Fremders: kölsöség, idegenség. Syn. Cudzost'. neplatňe, adv. irrite, vane, invalide: ungültig foganatla ́núl, kelletlenül. Syn. newáž ňe. neplatní, á, é, adj. irritus, invalidus, vanus, a, um: un gültig kelletlen, foganatlan. Syn. newážní. Usus. eco neplatné učiňit, reddere, irritum, tollere, rescindere: etwas ungültig machen: haszontalanna (hijában valóva) tenni valamit. Neplatnost', i, f. vanitas, ra tio (conditio) irrita: Ungültigkeit: kelletlenség, foganatlanság. Syn. Newäznosť. neplese, adv. v. leniwe, ne= pilňe. neplní, á, é, adj. non plenus, a, um: nicht voll, nicht eingefüllt: nem teli, meg nem töl tött. neplodne, adv. infecunde: un fruchtbar: magtalanúl, gyümöltstelenül, terméketlenül, tenyészetlenül. Syn. nerodne, neplemenňe. neplodní, á, é, adj. infecundus, effoetus, a, um, steri lis, e; unfruchtbar: magtalan, gyümöltstelen, terméketlen, tenyészetlen. Syn. nerodní, neplemenní. Neplodník, u, m. atocium, i, n. Plin. H. N. Mittel wider die Fruchtbarkeit des weiblichen Geschlechts; verbotene Arznei, welche die Weiber unfruchtbar macht: aszszonyokat magtalanokká tévő orvosság. Syn. Les kárstwi zapowedené, kteréz ženám Plod wiháňá. Neplodnost, i, f, sterilitas infecunditas, tis, f. Unfrucht barkeit, z. B. des Ackers, Weibes, Thieres, Bäumes: maglalanság, gyömültstelenség, terméketlenség, tenyészetlenség. Syn. Herodnosť, Repleménnost'. nepočestne, adv. immodeste, inverecunde, unbescheiden: szemtelenül. Syn. bezočiwe, nehas nebliwe, nestrésme. nepočestní, á, é, immodestus, inverecundus, a, um. unbes scheiden: szemtelen. Syn. bes zočiwí, nehánebliwí, nestrédmí. Nepočestnost', i, f. immodestia ae, f. Unbescheidenheit: szemtelenség. Syn. Bezočiwost', Nehanebliwost', Westrédmost'. nepochibňe, adv. indubie, indubitate, haud dubie, sine dubio, certo: unzweifelhaft: bizonyossan, minden bizonnyal. nepochíbní, á, é, adj. indubius, indubitatus, haud dubius, certus, a, um. unzweifelhaft: kétség kívül való, bizonyos. Lepochibnost', i, f. certitudo, veritas, ratio (conditio) non dubia: Unzweifelhaftigkeit: bizonyosság, valóság. Nepochibowaňí, á, n. Verb. ex scq. ne nepochibowat, bowal, bugem, negat. ex pochibował. nepohlebowat, bowal, bugem V. I. imp. bug negat. ex po= chlebowat; cum Dat. pers. non blandiri sibi, fich nicht flattiren, magának nem hizelkedni. Usus. Abich si nepochlebowal, ne mihi suffenno essem, Horat. ne mihi ipsi blandirer, ac stulte me ip sum admirarer. nepochopiteselne, adv. incomprehensibiliter, unbegreiflich: foghatatlanúl, megfoghatatlanúl. Syn. nepost'ihle. nepochopitedelní, á, é, adj. incomprehensibilis, e; incomprehensus, a, um: un begreiflich mit dem Verstande: emberi, értelemmel megnem fogható, meg - foghatatlan. Syn. nepost'ihli. Nepochopitedelnost', i, f. natura incomprehensibilis, incomprehensibilitas, tis, f. Unbegreiflichkeit: emberi értelemmel foghatatlanság. Syn. Nepost'iblost'. = ní, † nepochopitedlňe, - ní, - nost: v. nepochopitedlňe, nost'. nepochopne, adv. indociliter, sine docilitate: ungelehrig : meg - nem tanúlható képpen. nepochopní, á, é, adj. indocilis, e; ungelehrig meg- nem tanúlható. Nepochopnost, i, f. indocilitas, tis, f. inopia docilitatis, ingenium indocile: Ungelehrig= feit : lehetetlenség valamit meg-tanúlni, vagy valamire meg - tanitani. nepochowani, á, é, part. const. insepultus, non inhumatus, a, um: unbegraben, unbeerdigt: el- nem temettetett, boh. nepohrben. nepočítatedeĺňe, adv. innume re, innumerabiliter: unzählig, unzählbar: számtalanúl, számnélkül. Syn. nesčítatedelne. nepočítatedelní, á, é adj. innumerus, innumerabilis, e. unzählig, unzählbar: szamtalan, számnélkül való, kinek száma nintsen. Syn. nesčítatedel= ní. Nepočítatedelnost', i, f. innumerabilitas, tis, f. Unzählig= keit, Unzählbarkeit: számtalanság. Syn. Nefcitątedelnost'. nepoctiwe, adv. inhoneste, tura piter, infamiter: unehrlich: bötstelenül. 2) infideliter: unchrlich: hafnissan, hitetlenül. nepoctiwi, á, é, adj. inhonestus, a, um; turpis, infamis, e: unchrlich, unehrbar, infam: bötstelen, betsület nélkül való. Usus. nepoctiwi Obchod lenocinium, Kuplerei, édeshitegetés. 2) infidus, perfidiosus, perfidus, a, um; infidelis, e unredlich, unehrlich: hitiszegett, hamis. Nepoctivost', i, f. inhonestas, tis, f. turpitudo, nis, f. dedecus, oris, n. infamia, ae, f. Unchrbarkeit, Unehrlichkeit, übler Ruf, Infamie: bötstelenség, gyalázat, rosz hér (név). 2) infidelitas, tis, f. perfidia, ae, f. Unehrlichkeit, Untreue, Unredlichkeit: hiletlenség, hamisság. nepodarene, adv. degeneranter, modo degenere: ungerathen: el-fájultúl. boh. nepodarile. nepodarení, á, é, part. constr. degener, ris: ungerathen, aus der Art geschlagen: el- fájultt, el-fájzott, el-hasonlott. Syn. newidarení, boh. nepodarili. 2) male moratus, malus, inprobus, a, um: ungerathen, 3. B. Kind: el-fájultt, roszsz. nepo nepodariť sa, il, ím, V. P. imp. darja, negat. ex podarit så: cum nom. rei, et dat. personae: non succedere (procedere, provenire), non respondere spei: schlecht von Statten gehen, übel gerathen, der Hoffnung nicht entsprechen, nicht gelingen: roszszul ki - menni, Usus. Nepodarilo sa mu: non illi successit: es hat ihm nicht gerathen. 2) degenere: aus der Art schlagen: el-fájúlni, elfajzani. Usus. Deti sa mu nepodarili proles non responderunt spei; ejus spem destituere die Kinder sind ihm übel gerathen. † nepodarile, adv. v. nepoda rene. † nepodarili, ά, é, adj. v. nepodarení. liter, fixe, stabiliter, firmiter unbeweglich: mozdithatatlanúl, ingathatatlanul, erőssen, állandóúl. nepohnutedelní, á, é, adj. im mobilis, stabilis, e, firmus, fixus, a, um: unbeweglich: megmozdithatatlan, ingatlan, erös, állandó. Syn. nepohnu tí. Sepohnutedelnost', i, f. immobilitas, stabilitas, firmitas, tis, f. Unbeweglichkeit: erősség, mozdithatatlanság. Syn. epo hnutost'. a, nepohnutedlйe, -ní, -nost: V. nepohnutedelňe, •ní, nost'. nepohnutí, á, é, part. const. immotus, um: unbewegt: meg-nem indittatott, megnem mozdittatott, meg-nem mozdúltt. 2) v. nepohnute delní. Nepodnutost, i, f. v. Nepoh. nutedelnost'. Repoddanost', i, f. inobedientia, ae, f. der Ungehorsam: szófogatlanság. Syn. Neposlus nost' Niepodoba, i, f. dissimilitudo, nepohodelne, adv. v. nepohodle. nis, f. difformitas, tis, f. nepohodelni, á, é, adj. v. nes Unähnlichkeit: külömbbség. pohodlí. Syn. Nepodobnost, Cepri- Nepohodelnost, i, f. v. Nepo. hodnost, Nerownost'. nepodobne, adv. dissimiliter, difformiter: unahulich: külömben. Syn. neprihodne, nerowne. nepodobni, á, é, adj. dissi milis, difformis, e, unähn lich: nem hasonlatos, külömb, külömbözö, hasonlíthatatlan. Syn. neprihodní, nerowni. Usus. To muge nepodobne : non cadit in illum: das sicht ihm unähnlich, d. i. ist ihm nicht zuzutrauen. Cepodobnost', i, f. v. Nepodoba. nepogatí, á, é, part. const. v. newidati, slobodní. nepohnuté, adv. v. seq. nepohnutedelne, adv. immobi hodlost'. nepohodle, adv. incommode, inoportune, parum opportu ne, tempore alieno: unbe quem, zum unbequemen Zeit: alkalmatlanúl, alkalmatlan idökor, Syn. nepohodelne, nepriležite. nepohodlí, á, é, adj. incommodus, inopportuus, alienus, iniquus, a, um: unbequem: alkalmatlan. Syn. nepohodel ní, nepriležití. Usus. Wnag nepohodlegfem asi, a me fte: loco et tempore alienissimo: um unbequemsten Zeit und Ort: a' leg-alkalmatlanabb helyen, és időben. Nepohodlí, á, n. v. Nepohod Lost. † nepohodlne, adv. v. nepohodle. + nepohodlní, á, é, adj. v. nepohodlí. pomucenus: Johan von Repomuck: Nepomuki János. Clepomuk, u, m. Nepomucum, Oppidum in Circulo Klattaviensi: Nepomuck ein Städtchen im Klattauer Kreise: Nepomuk. Reporád, u, m. v. seq. boh. Clepořád. + Nepohodlnost, i, f. v. seq. seq. Ceporádek, dku, m. confusio, nepologit, it, ím, V. I. imp. fog; turbare, conturbare, perturbare, sollicitum reddere: beunruhigen: háborgatni, búsitani valakit. nepokogne, adv. inquiete, turbulente, turbulenter, turbide, sine quiete: unruhig: békételenül, nyughatatlanúl, háborgatva, haborogva, búsilva, busúlva, alkalmatlanúl, unalmason. Syn. nespokogne. nepokogní, á, é, adj. irrequietus, inquietus, quiete destitutus, turbatus, turbidus, a, um: unruhig, in Unruhe lebend, keine Ruhe genießend: búslakodó, nyughatatlan. Syn. PoFoga nemagicí, 2) inquietus, turbulentus, seditiosus, turbidus, a, um: unruhig, Un† ruhe erregend: békételen, nyughatatlan, búslakodó, búsító. Syn. nespotogní. Nepokognost', i, f. v. Nepokog. nepomucí, á, é, adj. t. p. Ján nepomucki: Joannes NeTom. II. neporádňe, adv. inordinate, incomposite, sine ordine, confuse, perturbate: unordentlich, ohne Ordnung, konfus, unter einander: rendetlenül. 2) dissolute liederlich: feslettül, illetlenül. nepořádne, idem. neporádní, á, é, adj. inordinatus, incompositus, confusus, perturbatus, indigestus, a, um; ordinem non servans: unordentlich, nicht in Ordnung gestellt, oder befindlich, nicht die Ordnung beobachtend, rendetPpppp len, len, rend nélkül való. 2) dissolutus, a, um, ordinem ( disciplinam ) non amans: liederlich, die Ordnung nicht liebend: illetlen, erköltstelen, feslett erköltsü, szabados életü. Usus. Ceporádní Žiwot: dissoluta vita, consuetudo, licentiaque impudens: ein lies derliches (untugendfames) Leben: feslett élet. † nepořádní, á, é, idem. eporádnost', i, f. v. Neporadet. boh. Nepořádnost' neporusene, adv. intacte, immote: unbetastet, ungerührt: mozditatlanúl. 2) incorrupte, integre, inviolate: unverdor ben, ganz, richtig, unverfälscht: 3) v. nepostwrnene. neporusení, á, é, adj. intactus, non contrectatus, a, um : un Betastet nem illettetett. 2) immotus, a, um: ungerührt: meg-nem mozdítatott. 3) incorruptus, inviolatus, integer, a, um: unverdorben, un verlegt, unverfälscht, unbestochen, unverderbt. 4) incorruptus, inconsumptus, non putrefactus, a, um: unverweset. 5) v. nepostwrňení. Cleporusenost, i, f. v. Neporu sitedelnost'. neporusitedelne, adv. inviola- neporusitedelní á, é, adj. fertezhetetlenség, Syn. Ceporusenost'. 2) natura non obnoxia interitui (putrefactioni): Unverderblichkeit, Unverweslich feit. Neposeda, i, f. inquietus ho- neposedne, adv. inquiete: un da. nepostwrňeňe adv. sine macu- ní. eposlusenstwf', á, inobedientia, ae, f. der Ungehorsam, Ungehorsamkeit: engedelmetlenség, szó-fogadatlanság. Syn. Neposlusnost. |