fmied: kés-tsináló. boh. 70žiť. nožárčin, a, e, adj. poss. coniugis fabri cultrarii: der Messerschmiedinn gehörig: kés- tsinálónié.

Nožáreňí, á, n. Verb. ex seq. v. Nožárstwí. nožáriť, il, ím, V. I. imp. - žar : fabrum cultrarium esse: ein Messerschmied seyn: késeket tsinálni, kés tsináló mesterséget úzni. Nožárka, i, f. fabri cultrarii coniux Messerschmiedinn: késtsinálóné, kés-tsináló felesége. nožárow, a, e, adj. poss. fabri cultrarii; dem Messerschmied gehörig kés- tsinálóé. nožársti, adv. more fabrorum cultrariorum: messerschmiedisch, nach der Art der Messerschmie= de: kés-tsinálók módjara. nozárstí, á, é, adj. fabros cultrarios adtinens: die Messerschmiede betreffend: kés- tsinálókat illető. Nožárstwi, á, n. opificium cultrarium: das Messerschmiedhandwerk: kés-tsináló mesterség. Nože, gen. Noží, f. pl. v. g. Rapustné Nože, boh. Grace: marra, ae, f. die Krauthacke: kápuszta kés.

nože, interj. eia, age, agedum, macte animo, agite, agitedum: wohlan, nu wohlan: nosza. Syn. no, nu, nosa. boh.nuže. Usus. Cože rekňi, powec: eia vero (age) dic: nun fage her: nosza mondd- meg. 70že, čo mistis? age vero, quid censis: nun wohlan, was sagst du dazu, was haltest du dafür? ugyan kérlek, mondd-meg, mit itélsz, (gondolsz) a' feTom. II.

tožice, f. pl. v. Nožňice. ožiček, čtu, m. dem. ex ožít.

Nožička, i, f. dem. ex ožka. Rožít, u, m. dem. ex Nož: Nožiť, cultellus, i, m. kleines Messer das Messerchen: késetske. Syn. Rožiček. Perowi ožiť:scalpellum,vel scalprum (pennarium), i, n. penicillus, culter scriptorius: das Federmesser: irópenna metsző kés, penitzillus. Syn. Penicil, perowe Rezadto, boh. Cizorálek, Škriptorálek.

† Nožiť, e, m. v. Nožár. † Nožička, i, f. v. Rožárka.

ožka, i, f. dem. ex Coha: pedunculus, pediculus, pediolus, i, m. das Füßchen: lábatska. 2) Nonnullis adjec tivis iunctum herbas notat. Gusé Nožka: v. Sufá Stračá

osta: consolida regia Apul. delphinum consolida Linn. Rittersporn, szarka - láb, fü

neme.

Nožnice, nic, f. pl. forfex. icis, f. Cic. die Scheere, zum Schneiden: olló. boh.. Nožice, Nůž ti. Usus. 5olárské ( barwirské) Nožnice: forpex, icis, f. Sidon. Barbierscheere: borbély olló. 2) vagina cultri: Messerscheide: kés-hüvely, késtok. Syn. Poswa nožówć.

Noznički, ček, f. pl. dem. ex praec. forficula, ae, f. Plin. H. N. ein Scheerchen, zum Schneiden: ollótska. boh. Můžčičti.

nu, interj. v. no. † nučene, adv. v. nuteňe. † nuceni, á, é, part. const. v. nutení.

+ Quceňí, n. v. Nuteňí. † Aucenost, i, f. v. Autenost'. lucháč, a, m. odorator, olfactor, is, m. der Riecher, Riechender szagolo szagló. Syn. Woňač, Norič. Mucháč, u, m. v. Nos. nuchaní, á, é, adj. olfactus,

a, um gerochen: szagoltt, szagoltatott. Syn. norení, woňaní, bol. čeňichaní, čuchaní, čuchnutí.

Nuchání, á, n. odoratus, olfactus, us, m. odoratio, olfactio, nis, f. das Riechen, das durch Riecher Untersuchen: szaglás. Syn. Moreňí, Woňáňí, boh. Ceňichání, tuchání, Lugnuti.

nuchat, al, ám, V. I. imp. ag: odorari, odorare, olfacere; rem quampiam odorando explorare, olfactare: riechen an etwas, durchs Riechen unters suchen: szagolni. Syn. notiť, wonat, boh. čeňichati, čuchati, čuchnúťi.

Sucháwáňí, á, n. Verb. ex seq. nuchawat, al, ám, freq. ex nuchat.

nuchnúť, chnul (hel), Hňem, V. P. dni; de uno actu: v. nucat. boh. čuchnúťi. Nuchnutí, á, a. Verb. ex praec. v. Muchání, boh, Cudnutí. * Ausení, á, n. v. uteňí.

* núšič, il, ím, V. I. imp. nu8: v. nutit. Núdza, i, f. miseria, molestia, angustia, ae, f. calamitas,

1

necessitas. tis, f. die Noth, Verlegenheit, das Elend: uyomorúság, szükség. Syn. Pio ta. boh. Múze. Ūsus. W Ĥúdzi welikeg bit: versari in magna miseria: in großer Noth seyn: nagy nyomorúságban lenni. 3 Núdzi sa wislobodiť: liberari molestia: aus der Noth foinmen nyomorúságból kiszabadúlni. Prov. údza k wseličemu (k wseckemu) Čloweka učí: necessitas optima magistra, die Noth ist der beste Lehrmeister, meg - tanít a' nyavalya. Rdiz gest Núdza nagwet sá, stogi pán Boh zblíz ta: cun dupplicantur lateres, venit Moses: wenn die Noth am größten, so ist Gott am Näch ften: legnagyobb nyomorúságban közel vagyon az Isten. v. úzkosť. W Núdzi Prátela poznas: amicus certus in re incerta cernitur, Enn. amici fides in rebus adversis explicatur. 2) angustia, penuria, inopia, caristia, ae, f. die Noth, knapper Zustand, Mangel, z. B. am Essen, Trinken: szükség, szűkölködés. Usus. Núdza o Peňáze: angustia nummaria, Mangel_am Gelde, Geldnoth: pénz fogyatkozása. Núdza o zboži: angustia rei frumentariae: Fruchts noth, Mangel am Getreide: gabonán - való szorosság, szükölködés. 3) malum, die Noth, Unglück: szerentsétlenség. Syn. Resčasti. 1) egestas, paupertas, necessitas, tis, f. die Noth, Armuth, Bedürftigkeit: szegénység. Syn. Bida, Chu doba, Pfota. Usus. W ud3i bit: premi inopia: in Noth seyn, Noth leiden, haben an et was: szegénységben élni.

Nudzeňí, á, n. Verb. ex seq. nudzet, zel, zím, V. I. imp. nudzí: ad egestatem pervenire, inopem fieri: arm werden: szűkölködni, kóldússágra jutni. Syn. chudobnúť. nudzne, adv. tenuiter, pauper

cule: dürftig: vékonyan, szüken, szűkölködve, szegényen. boh. nuzne.

nudzní, á, é, adj. egens, inops, egenus, a, um: dürftig: szűkölködő, szegény.Syn. potrební, boh. nuzní. Nudznica, i, f. egena, inops (egens) fem. cine Dürftige: szükülködőné. boh. Nuznice. Nudzňík, a, m. egenus, inops (egens) vir, aerumnosus: ein Dürftiger: szükölködő. boh. Muzňít. Rudznost', i, f. v. Núdza. bol. Auznost. Núdzow, a, m. possessio bohemica: ein Dorf im Prachiner Kreise: tseh-falu. Nudzówání, á, n. cum egestate conflictatio: das dürftige Leben szegény élet, szegénység, nyomorúltt állapot. boh. u zowáňí. nudzował sa, zowal, zugem, V. I. imp. zug fa: in egestate vivere, cum paupertate conflictari, misere subsistere : dürftig leben, szegénységben élni, szegény (szűkölködő) életet türni. boh. nuzowati se. nukaní, á, é, p. c. ad sumen

1761

nukať, al, ám, V. I. imp. tag, nekoho nečím: offerre, propinare, proponere, vi ingerere alicui rem, cogere (impellere) aliquem ad summendum: antragen, anbieten, ein zwingen, Jemanden etwas : meg kinálni véle, kinálni valakit, valamivel. Syn., ponukat, boh. wnutkati nečo do nekobo. II. rec. nukať sa, ňečím : idem. to sa len tolko s tim nukas cur tant opere rem sumendam urges? was zwingst du das fo ein? mit kinálsz annyit véle? unwice, f. v. Swiňa wis mistowana. *nus, adv. v. wsar. † Muse, f. v. Rosa. tufta, i, f. dem. v. osta.. Auret vid gruzawec. nutene, adv. coacte, adacte: gezwungen kéntelen, kéntelenül, kénszerítve. 2) cum adfectatione: gezwungen, af= fectirt: erőltetve, nem-természetesen.

:

dum coactus (impulsus), a, um: eingezwungen, kináltt, kináltatott, meg - kináltatott. Syn. ponuľaní, boh. wnutta.

ní. Nukáňí, á, n. ingestio rei alicui facta, coactio alicuius ad sumendum. celeusma, tis, n. Einzwingung, kinálás, meg-kinálás. Syn. Ponutá. ní, boh. Wnutkání.