ex praec. + Rašidlnice, f. v. Rasidelnica. Rasidlo, a, n. thus (tus), ris. n. der Weihrauch, temjén, tömjén! Syn. Rasiwo, Temián.Černé (načerwenasté) RaSidlo: styrax (storax) rubens Solin. röthlicher (rother, rothfarbiger) Weihrauch, vereses temjén. Stlučené (potlučené) RaSidlo: thus contusum, zerstoffener Weihrauch, öszve-törött (zúzott) temjén. 2) suffitus, us, m. suffimen, inis, n. odoramentum, suffimentum, i, n. thymiama, atis, n. Cels. species pro suffitu, odores: das Rauchwerk, Râucherwerk: füstölő, jó szagú fűstölő, füstölő (jószágot tévő) füszerszám. Syn. Rasiwo, Ruridlo, boh. Rutidlo. 3) v. Rasidelňíca. kadidlowi, á, é, adj. thurarius (tur.) a, um; thus adtinens: den Weihrauch betreffend, dahin gehörig: temjénes, temjénhez-való. Syn. temiánowi. Usus. Rasidlowi Člunček: turaria navicula, Weihrauchschiffchen, temjén tsónakotska. Rasislowá Lizička: cochlearculum turarium, Weirauch18ffel, temjén kálánka. RaSidlowa Panwica: v. Rasidelnica. Rašidlowá Panwička: v. Rasidelnička. 2) ex thure, thureus (tur.) a, um: aus (von) Weihrauch, temjénbőlvaló. Rasidlowi Plameň: thurea flamma, Weihrauchflamme, temjén láng. Radidlowá Swičta: pastilli fumales, Weihrauch Kerzchen, füstölő gyertya. Par. Páp. Radidlowé Zrna: turea grana Ovid. Weihrauchförner, temjén darabok. 3) thurifer (tur) a, um. Weihrauh tragend, bringend, hervor bringend: temjén termö. Rasidlowi Strom: arbor thurifera turea: Juniperus thurifera Linn. der Weihrauchbaum, temjén -termö fa. Rasidlowá Zelina: turea, planta, Weih rauchpflanze, temjéntermő fü. † kadikoli adu. v. kasekolwek. Radisko, a, n. contemt. et exagger. ex Ra8. kasit, il, im V. I. imp. tas: suffire, suffitum facere: Rauch machen, räuchern, beräuchern, des Geruchs oder der Gesundheit wegen: füstölni (lök et löm) szagot tenni, ki- füstölni. Syn. witasiť, zakašiť boh. túčiti. 2) fumificare, fumigare, suffumigare, fumum facere, fumo opplere: räuchern, beräuchern, Rauchmachen: füstölni (löm), valami alá füstöt vetni (-tek), füstöt tsinálni. Syn. Dim robiť, tú rit. I rec. tasit fa: fumare, fumigare: rauchen (neutr.) Rauch von sich geben: füstölögni (füstölgök) füstölni (lök) Syn. Simit, fa, kúriť fâ. Usus. Rasi fa: fumat, fumus est: es raucht, füstölög. Rasitedelnica, i, f. v. Rasidelnica. † Rasitedlňice, f. idem. Rasitel, a, m. suffitor, is, m. Rauchmacher, füstölő, jó szagtévő, ki füstölö. Syn. Ota m. ex seq. kasiwat, al, ám, freq. ex fa8it. II. rec. kadiwat sa: freq. ex tasit fa. tasiwi, á, é, adj. fumalis, e: ad suffitum pertinens: das Räuchern betreffend, füstöléshez-való. Rasiwí Prach: pulvis fumalis (serviens suffiendo) Räucherpulver, Rauchpulver: füstölö por. Rasiwá Swíčka conulus serviens suffiendo,pastillus fumalis: Räucherkerze, Rauchkerzchen, Räucherkerzchen, füstölő gyertya. Par. Páp. Rasiwo, a, n. v. Rasidlo 1 et seq. Nris. Radlec, a, m. textor is, Weber, takúts. Syn. Tkáč, Tkadlec, vulg. Rnap. Prov. Herdi i stari Radlec Pradzu 3mate: bonus quandoque dormitat Homerus, der Geschei· deste fehlt auch dann, und wann: okos ember- is néha botlik. v. Roň (nekedi i koň na stiroch nohúch sa potkne) Kadleččin, a, e, adj. poss. textricis, der Weberinn gehörig, takátsnéé, takáts felségéé. Syn. tkadleččin, vulg. knapcin. Radlečení, á, n. v. Radlectwí. Radlečisto, a, n. contemt. et exagger ex Radlec, vulg. Rnapisto. Kadlečiť il, im V. I. imp. Fadleč: textorem esse (agere), opificium textorium exercere: ein Weber seyn, Weberei treiben, einen Weber abgeben: takátskodni, takáts - mesterséget üzni, takátsnak lenni. Syn. tkáčiť, tkadlečiť. vulg. kna pit, knapowať. Radlečka, i, f. textrix, icis. f. textoris uxor: Weberinn, Webersfrau: takátsné, takáts fe lesége. Syn. Tkáčka, Tra Slečka, vulg. Rnapka, boh. Rúsnice. kadlecki adu. textorie, texto- kadlecki, á, é, adj. textores kadlecow, a, e, adj. poss. tex- torium, textura, ars textoria: die Weberei, Weberkunst, das Weberhandwerk: takáts mesterség, takátskodás, takátsság. Syn. Ttáčtwi, Tkadlectwí, Radlečeňí, Tkáčeňí, Tkadlečení, vulg. Knapstwo, Rnapení, Rnapowání. * Raslectwo, a, n. idem. + Rafe, n. v. Ráwa. + Raft, Raft, u, m. idem. Eaftowi, á, é, adj. camphoraceus, camphoreus, a, um: kampferig, kámforos, kánforos, kanforos. vulg. gáftowi. Rafrowi Strom: arbor camphorae, Laurus Camphora Linn. der Kampferbaum, kámforfa. Rafrowé Pálené: spiritus camphoratus, der Kampfergeist, Kampferbrandwein : kámforos égelt bor. Raftan, u, et a, m. stola, tunica (brevis) ae, f. exomis Fest. idis, f. der Caftan, Kaftan, Camisol, kurzer Rock (Jankedel) mit Ermeln,, bei Mannspersonen, eine Art kurzer Westen: rövid újas köntös, fosztány, hatzoka, zubony, Par. Páp, zubbon. Syn. Rabát krátki, tamizor. Aliud est. Sazucha. W kaftane oblečení: exomide indutus, kurzen Rock an habend, zubonyos Par. Páp. fosztányos, hatzokás. 2) Ženski bez Rukáwow: v. Mantlik. Raftanček, a, et nečka, u, m. dem. ex seq. Raftanek, nka, et u, m. dem. exomicula, stolula, tunicella, ae, f. collobium, i, n. ein fleiner Kaftan, das Röckchen: fosztányka, hatzokátska, zubonyka, zubbonka, rövid köntöske. Syn. Raftanček, Raftanít, Ramizolček, Ramizolek, Ramizolík, Rabátiček, Rabátek. Raftanit, a, et u, m, idem. † Ragdat, e, m. v. Gagdos. + Ragdi. ges, f. pl. v. Gagdi. † Ragsički, ček, f. pl.v. Šag Sičti. tagící, á, é, adj. poenitens, de peccatis dolens, poenitentiam peccatorum agens, peccata deplorans, tis; poenitentialis, e: bußfertig, büßend: penitentziát tartó, bűneit sirató, penitentziás, töredelmes. Syn. Ragicní, pokanliwí, Pokáňí čiňičí, lutugici, strúsení. Loter tagící: latro poenitens, buffertiger Rauber, penitentziát tartó lator. Ragicá Rázeň (boh. tagící Rázaňí) oratio poenitentialis, poenitentiam peccatorum spectans, ad agendam poenitentiam excitans: Bußpredigt, penitentziás beszéd, penitentzia-tartásra ébresztő prédikátzio. † tagíčí, adj. omn. gen. idem. Eagične adu. poenitenter, poe nitentialiter, dolenter, cum poenitentia (dolore) peccatorum: buffertig, büffend: penitentziáttartva, penitentziason, töredelmessen. Syn. pokanliwe. Eagicni, á, é, adj. v. tagící Ragícnost, i, f. poenitentia peccatorum, dolor de peccatis: die Buße, Bußfertigkeit penitentzia - tartás, penitentzia, töredelmesség. Syn. Potání Pokanliwost', Pokáňá Čiňeňí. Ragkler, a, m. ludio, nis, praestigiator, is, agyrta, ae, m. Gaukler, Taschenspieler: zsib, szemfény-vesztő, alakos. boh. Reyklit, Ragklíč. 2) Powrazní neb strankowni Ragtler: funambulus, i, funambulo, nis, scaenobata et scaenobates, ae, m. Sailgänger, Sailtänzer: kötélen járó játékos, 3) Letawi (kakawi, poweterní) Ragkler: petaurista, ae, petauristus, petauristarius i, m. Lufts Springer, szökellö (könnyen, felszökellö, ugró, majd repüllö) játékos. 4) v. Pokritec, Pretwárňít 2) Nro. kagtlerčin, a, e, adj. poss. praestigiatricis der Gauklerinn ge= hörig, alakosnéé, szemfényvesztőnéé. Rag kagklowať, lowal, lugem V. I. imp. lug: v. tagklerit. tagklowne adu. v. tagtlerski. kagklowni, á, é, adj. v. tagElersti. Ragklereňí, á, n. v. Ragklerstwi. † Ragklic, e, m. v. Ragkler. Eagklerit, il, im V. I. imp. tag- Ragklowáňí, a, n. v. RagklerFler praestigiari, ludionem stwi. (praestigiatorem) esse: cin Gaukler seyn: Gauklerei treiben: szemfényvesztönek lenni, alakoskodni. Syn. kagklerowat, tagklowat, kagklerem bit. Ragklerka, i, f. praestigiatrix, icis, f. ludionis uxor: Gau flerinn, alakosné, szemfény vesztöné, zsibné. Eagklerow, a, e, adj. poss. ludionis, praestigiatoris: dem Gaukler gehörig, alakosé, szemfényvesztöe, zsibé. Ragklerowání, á, n. v. Raglerstwi. Eagtlerowat, rowal, rugem, V. I. imp. tug: v. Eagklerit. Ragtlerowawání, á, n. nom. Verb. ex seq. Eagklerowawať: al, ám, freq. ex tagtlerowat. Fagtlersti adu. more ludionum praestigiatorum) praestigiatorie: gauklerisch, gauklermäßig: alakos (zsib, szemfényvesztő) módon. Syn. pofagklerski, kagklowne. Fagklerski, á, é, adj. ludiones adtinens. praestigiosus, a, um: gauklerisch, die Gaukler, betreffend: alakosi, szemfényvesztői, szemfény - vesztős, szemfényvesztőket illető, alakos okhoz való. Syn. tagFlowni. Ragklerstwi, á, n. praestigiae, arum, f. pl. ludionis ars, praestigiatio, nis, f. die Gaukelei, Gauklerei, Gaukelpoffen, das Gaukelspiel, Gaukelwerk: szemfény - vesztés, alakos (szemfényvesztő) játék, alakoskodás, alakos mesterség. Syn. Ragklereni, Rag Elerowání, Ragklowáňí. Ragla, i, m. nomen bovis, cin Rahančeček, čka, m. dem. ex Rahanček, a, et nečka, m. dem. ellychniolum, i, n. lampadula testacea: cin irrdenes Lämpchen, métselske. Syn. črepowá Lam= pička. Rahanec, nca (boh. nce) m. kakaní, á, é, p. c. cacatus, Rakáňí, á, n. cacatio, merda- tag: cacare (-co, avi) Ho- ster stercus (excrementum) ede- * Rářičí, á, n. idem. re, naturam (alvum) exonerare necessitatem peragere (absolvere) zu Stuhle gehen, Facken, scheißen, seine Nothdurft verrichten, den Leib erleichtern: szarni (-rom), szükségre menni. Syn. Faliť, nečistiť, pluhawit, frat, wilahčiť (-čowat) sa, potrebu činiť, na potrebu, ist, boh. Ráleti. Usus. Casto (twr8e, twrdo) kakat, i. e. twrdu Stolicu mat: cacare durum Martial. hartleibig seyn, harten Stuhl haben: nehezen szarni, kemény székének lenni. Chcet kakat (i. e. na potrebu priro8enu ist) cacaturire (io, ivi) Mar. tial. zu Stuhle gehen wollen, szarhatni (szarhatnám. Par. Páp.) 2) cacare, excremento inficere: bestuhgängeln, mit den Excrementen besudeln: szarral motskítani, rútítani. Syn. pokakak, popluhawiť, posťať. * Rakau, n. indecl. v. Ratawa. Rakawa, i, f. Strom: Cacao, ex seq. kakawat, al, ám, freq. ex fatawe adu. cacatorie, cacando: * Ráříč, u et a, m. v. Šador. Rakula, i, f. podex, icis, m. Horat. Deffnung des Mastdarms, der Hintere, Arsch: alfel, segg, segg-lyuk. Par. Páp. Syn. Prdel, Rit, Zadek. Ral, u, m. ex tálat: fissura Plin. H. N. ruptura, ae, f. fissum, i, n. die Spaltung, Riz, Spalt: hasadék. Syn. Puklina, Rozpuklina, Sklebina, Spara. Aliud est. Štrbina. Ral, u, m. ex kalit: faex, fex, cis, f. sedimentum, i, n. der Bodenfah, Drufen, Hefen; das Unreine, das sich unten fest: allya valaminek. Syn. Sad, Sed, Sedlina, Spodek. Olegowi (olegni) kal: amurca, ae, f. Varr. der Delfah, Delhefen: olaj sepreje, melly fenékre szálĺ, olaj allya. Aliud est. olegowé midto, seu olegowi Ruch, et oliwowé Lufčini. Wodní tap, i. e. irút: limus, i, m. Horat. Virg. lutum lentum in littore vel fundo aquarum: der Schlamm, Koth: iszap. 2) boh. v. Drože, et Rwasnice. Kalamár, a, m. graphiarium Martial. atramentarium, vasculum scriptorium, pennarium, calamarium, i, n. theca calamaria: das Tintenfaß, zur schwarzen Tinte, téntás edény, kalamáris, pennaváris, pennatartó. Par. Páp. Ralamáť, e, m. idem. Ralamárčeček, čta, m. dem. ex seq. Ralamárček, a, et rečka, m. dem. ex Ralamárek. Ralamárčíček, čta, m. dem. ex seq. Ralamárčík, a, m. dem. v. seq. Kalamárek, rka, m. dem. atramentariolum, calamariolum, graphariolum, pennariolum, |