i, n. das Tintenfäßchen, kalamáriska, pennaváriska, penna (ténta) tartótska, kis ka-` lamáris. Syn. Ralamárček, Ralamárčík, Ralamárík. Ralamárit, u, m. idem. Ralamárisko, à, n. contemt. et exagger. ex Ralamár. kalamárowi, á, é, adj. calamarium adtinens, calamarius, a, um: das Tintenfaß betref= fend, dazu gehörig: kalamárishoz való. kálaní, á, é, p. c. fissus, a, um: gespalten, getheilt: hasitott, hasíttatott. Syn. fčépani, sčípaní. Rátání, á, n. fissio, nis, f. kálat, al, ám V. I. imp. ag. Ralausek, ska, m. v. Ralúsek. Ráláwáňí, a, n. nom. Verb. ex seq. táláwat, al, ám, freq. ex tálat. Ralbog, a, m. nomen viri, ein Mannsname, férfi- név. Ralcedon, a, m. drahi ka men: chalcedonius (lapis.) i, m. Plin. H. N. Kalzedon, Chalcedon, ein Edelstein: Oniks, drága kö. Usus. a) bili kalcedon čerweno neb žlto straftowati, sardonix, Kalcedon mit rothen oder gelben Streifen. b) bělootkowati kalcedon, Onyx, der Chalcedon mit weissen CirFelförmigen Estner. Linien. Oniks dragakö. Syn. Onichel. 2) Mesto w Bitbinii: Chalccdon (Calcedon) is, f. Chalcedon, Stadt in Bithynien, Byzanz gegen über: Kaltzedon, bithiniai város. W Bithinstém talcedone: Chalcedone in Bithynia. kalcedonowi, á, é, adj. ex chalcedonio, chalcedonius, onychinus, a, um: aus (von) Kalzedon (Onyx) gemacht, onychisch: óniksi, óniksból - való. Syn. onichlowi. kalcedonski, á, é, adj. chalcedonius Cic. a, um: chalcedo= nisch, in oder aus Chalcedon : kaltzedonból kaltzedoniai való. Ralemberek, rku, m. i. e. holi Wrch pri Wisni: mons Cecius, Kalenberg, Kerzberg bei Wien. Tzetzius hegy. Ralendár, a, m. calendarium, i, n. fasti, orum, m. pl. das Kalender, Jahrbuch, Tagbuch, der Allmanach: kalendáriom. boh. Ralendár, Minuce. Prov. Starige to kalendár: antiquus dierum est hic homo, multorum meminit: diefer ist ein betagter (recht alter) Mann, ez igen koros ember, sokakról emlékezik. Moga glawa není Ralendár, i. e. gá na wsecko pamatať nemožem: meum caput non est calendarium ; possum omnia memoria retinere (omnium meminisse) mein Kopf ist kein Kalender: ich kann nicht aller Sachen ingedenk seyn: az én fejem nem kalendáriom; én mindent eszemben (emlékezetemben) nem tarthatom. Ralendáre robiť, i. e. w Mislenkách postawením bit; hluboko mislet: melancholicum (hypocondriacum) esse; cogitationibus distineri (occupari, immensum vel obrutum non esse) esse) Kalender machen, in seinen Gedanken vertieft seyn: gondolattyában elmerülni. Dobre sa tu magte, posme s pánem Bohem: zapisme tento Deň w Ralendári nowém. + Ralendář, e, m. idem. Ralendárek, rka, m. dem. v. seq. Ralendárik, a, m. dem. calendariolum, i, n. das Kalenders chen, kalendáriomotska. Syn. Ralendárek. a, um: Ralendárisko, a, n. contemt. et exagger. ex Ralendár. talení, á, é, p. c. turbatus, turbidus redditus, getrübt, trübe gemacht: zavartt, zavarodott. Syn. mútení. 2) maculatus, commaculatus contaminatus, foedatus, inquinatus, pollutus: besudelt, befleckt: motskoltatott, rútíttatott, undokittatott. Syn. nečistení, spiňení. 3) v. takaní. Ralení, á, n. turbatio, nis, f. das Trüben, Trübemachen: zavarás, zavarítás, zavarodás. Syn. Mútení. 2) maculatio, commaculatio, contaminatio, foedatio, inquinatio, pollutio: Befudelung, das Befudeln, Befleckung: motskolás, motskítás, rútítás, undokítás. Syn. Nečistení, Spiňeňí, boh. etiam Ráleňí. 3) v. Ratáňí. † Ráleňí, n. v. Rateňí 2 Nro. 2) v. Rakání. Raleráb, u, m. brassica gongylodes Bauhin. et Linn. Kohlrabi, Kohlrübe, Oberrübe, über der Erde: kaleráb, kalerábi. Ralerábček, u, et bečku, m. dem. ex seq. Ralerábek, bku, m. dem. ex Raleráb. Ralerábít, u, m. idem. Ralerábisto, a, n. contemt. et exagger. ex Raleráb. Tom. II. Iii Rales, u, m. v. Roč, Ročáť. † táleti, el, ím: v. kalit 2 Nro. 2) v. tatat 1 Nro. † Ralfas, u, m. v. Líčidlo 1 Nro. 2) v. maltowňa. 3) v. Winowa Ranew. † Kalhoti, f. pl. v. Galoti. † Ralhotki, teř, f. pl. dem. v. Halotti. Ralich, a, et u, m. ke msi Swateg: calix, icis, m. der Kelch zu der heiligen Messe: kéhel, et kelyh Par. Páp. Szent Miséhez való. vulg. Raluch. Usus. Ralich na starodáwni Spófob (starodáwním Spó sobém) sprawení: calix antiquo opere perfectus, ein auf alte Art verfertigter Kelch, régi módra tsináltt kelyh. 2) na Pití: v. Pohár. Ralina, i, f. Stromček: opulus, i, f. Varr. Viburnum opulus Linn. sambucus palustris Dodon. der BachhoTunder, Wasserholunder, Schwelfenbaum kanyafa, borza - fa, pataki (vizi) bodza-fa. 2) Owocí, neb čerwehé Gabodi: bacca opuli (viburui opuli, sambuci palustris) opulum, i, n. die Droffelbeere, Kalin kenbeere, Beere des Wasserholunders, Wasserholundersbeere : borza. Aliud est. Rrufina, Lohiňa, Brekiňa. Napi sa Wina, buses čerweni, gato Ralina. Ralinečka, i, f. dem. ex seq. Ralinka, i, f. dem. ex Ralina. talinowí, á, é, adj. ex opulo opuleus, a, um: aus (von) Bachholunder, borzai, borza fából való. Aliud est. trus finowi. Ralisček, a, et secka, m. dem. ex Ralifet. vulg. Ratusček. Ralisco, a, n. v. 5nogisčo. 2) v. 5nognica. 3) v. Barina, 2 Nro. 4) v. Raluža, Barina 1 Nro. Raliset, ska, m. dem. calicu Jus, i, m. parvus calix: das Kelchlein, ein kleiner Kelch: kelyhetske, kis kéhel. vulg. Raluset. 2) v. Pohárek. + Raliset, stu, m. dem. idem. + Raliste, n. Ralisto per 4 Nros. * Ralisto, a, n. idem. talit, il, ím, V. I. imp. tal: turbare, turbiolare, turbidum reddere trüben, trübe machen, 1. B. das Wasser: zavarni, zavarítani. Syn. mútiť. 2) maculare, commaculare, contaminare, foedare, inquinare, polluere: besudeln, beflecken, bemackeln: fertösztetni, motskítani, motskolni, piszkolni, piszkitani, rútítani, szeplösiteni, tsúnyítani, undokítani. Syn. nečistit, spiniť, piskať, boh. etiam taleti. 3) v. taEat 1 et 2 Nris. II rec. turbari, turbidari, turbidum reddi: trübe werden, zavarodni, zavarosodui. Syn. mútiť fa. 2) maculari, commaculari, contaminari, foedari, inquinari, pollui: besudelt werden, Baltis, u, m. placenta ex zea mays: der Kukuruz kuchen, Breikuchen: Málé. vulg. Relkís. † Ralmus, u, m. y. 5orec. kalňe adu. turbide; trübe, zavaroson. Syn. mútňe. kalní, á, é, adj. turbidus, a, um: trübe, z. B. Bier; zavaros. Syn. mútní. Rainá W0Sa: turbida aqua, trübes Waffer, zavaros víz. Ralnu W^du pit: aquam turbidam bibere, trübes Wasser trinken, zavaros vizet inni. Raloča, i, f. Mesto uherské: Colocza, Civitas Archi-Episcopalis in Comitatu Soltensi: Kalotscha, eine Stadt: kalotsa, érseki város. Raločan, m. Coloczensis homo, ein Kalotschaer, kalotsai ember. kaločančin, a, e, adj. poss. kaločstí, á, é, adj. Arcibiskup: Coloczensis Archi - Episcopus, Kalotschaer Erzbischof, kalotsai Érsek. Raločsté Arcibiskupstwo: Coloczensis Archi-Episcopatus, das falotschaer Erzbisthum, kalotsai Érsekség. kalokrewni, á, é, adj. v kalokrwni. fich besudeln motskolódni, † kalokrewne adu. v. kalokrwňe. öszve motskolodni. Syn. net čistič (spiňiť) sa Ratíwání, á, n. Nom Verb. ex † Ralokrewnost, i, f. v. Ralokrwnost. kalokrwne adu. melancholice, atrobilariter, atrobiliose: me= lancholisch, schwermüthig, schwarz= gallig: fekete-epésen. Syn. černozlčňe. 2) moeste, melancholisch, traurig: szomorún Par. Páp. szomorúan, keservesen, keserűségesen, keseregve. Syn. smutne, truchliwe. Welmi ta Syn. Smutnost, Truchliwost. Welká Ralokrwnost: nimia moestitia, zu große Traurigkeit, mód nélkül való keserűség. 3) morositas, acerbitas, austeritas, severitas, torvitas', animus acerbus: das mürrische Wesen, die Herbe, Herbigkeit; makats (komor) természet, nehéz kedvűség, makatsság, komor kedv. Syn. Riselost, Rrutoft, 3uriwost. † Raloti, lot, f. pl. v. Baloti. † Ralotki, tet, f. pl. v. Salotti. † Ralowec, wce, m. v. winni Sú d. * Ralowecka, i, f. v. Krčmárka. † Ralúnkář, e, m. v. Salonkár. kalokrwne: nimis moeste traurig, igen keservesen. 3) morose, acerbe, austere, severe, torve, distorte: gallensüchtig, gallsüchtig, mürrisch, herbe: komoruan, komorul, keményen, viszszásan. Syn. Eisele, krute, zuriwe. Aliud est. linate, boh. Ralokrewne. tálokrwni, á, é, adj. melancholicus, atra bili praeditus, atrobiliosus, a, um; atrobilaris, e: melancholisch, schwer. müthig, schwarzgallig, viele schwarze Galle habend: feketeepés, kinek testében fekete epe vagyon, melly miatt kesereg és komor kedvü, gyakorta eszelős - is. Par. Páp. Syn. černozĺční, boh. talo Frewni. Aliud est 3lčnatí. 2) moestus, tristis: melancholisch traurig: szomorú, keserves, kesergő. Syn. smutní, truch liwi. Welmi kalotroní: nimis moestus, zutraurig, felette szomorú. Welice kalokrwneg† Twári: moestissimo vultu, sehr trauriges Gesichts Frau, szomorú ábrázatú aszszony. 3) morosus, acerbus, austerus, severus, torvus distortus, difficilis : gallensüchtig, gallsüchtig, mürrisch, herbe: komor (nehéz) kedvü, komor, makats, kemény, viszszás. Syn. Fifeli, krutí, zuriwi. Raloktwnost, i, f. melancholia, melania Plin. ae, f. atrabilis: Melancholic, schwarze Galle, der Schwermuth: szomorító fekete epe, emberben nehéz kedv indító gonosz fekete ned= vesség, sár a' testben, mélánkolia. Par. Pap. Syn. čer ná zlč, Cernozlinost, boh. Ralokrewnost. Aliud estzĺčna. tost. 2) moestitia, tristitia, moestitudo: Melancholic, Tranrigkeit: keserűség, szomorúság. * Ralús, a, m. v. usatá So w a. Ralusček, a, et sečka, m. dem. v. Ralisčet. Ralúsek, ska, m. dem. ex Raluset, ska, m. dem. v. * Ralusíček, čťa, m. dem. v. * Ralusit, a, m. v. Raliseť. Raluža, i, f. lacuna, ae, f. illuvies, ei, f. lacus, us. m. palus, udis, f. die Lache, Kothlache, Pfüße, ein Sumpf: pols, poisalék, potsolya, tótsa, vizálló, motsár, tó. Syn. Barina, Bahno, Bahňisco (-sko), Ralifčo, Ralužina, Mláka”, mocarina, močidlo, boh. Bahňiste, Dumploch, Raluže, Raliste, Luže. Usus. To bola Raluža Rrwi; gá sem tolte - Rewi newisel, gako tu. Tii 2 talužawe adu. v. kalužnate. kalužawi, á, é, adj. v. talužnatí. Ralužawost, i, f. v. Ralužnatoft. Raluže, f. v. Raluža. Ralužička, i, f. dem. ex Ra lužka. Ralužina, i, f. v. Raluža. Ralužisko, a, n. contemt. et exagger ex Raluža. Ralužka, i, f. dem. lacunula, ae, f. parva lacuna (palus), lacusculus, i, m. parvus lacus; kleine Lache (Pfüße), das Pfüßchen: potska, potsalékotska, potsolyka, tótska, tavatska Par. Páp. kis tótsa. Syn. Močarinka, Močidelko. talužnate adu. lacunose, paludose fümpfiig,potsosan, potsalékosan, potsolyásan, tótsásan, motsárosan, tovasan. Syn. barinate kalužawe, mlákawe. falužnatí, á, é, adj. lacunosus, paludosus, a, um; lacustris, palustris, e. fümpfig: potsos, potsalékos, potsolyás, tótsás, motsáros, tovas, tói, motsári. Syn. barinati, kalužawi mlákawi. Ralužnatost, i, f. lacunosa (paludosa) conditio, constitutio, natura: eine fümpfige Beschaffenheit, tóság, motsárság, potsság, potsalékosság. Syn. Bas rinatoft, Ralužawosť, mlákawost. Ralwaria, i, f. Calvaria, ae, f. Mons Calvariae: die Kalva rie, der Kalvarienberg: kalvária, kalvária hegy. Syn. talwariowi (kalwärski) Wrch. Na kalwarii in monte Calvariae, auf der Kalvarie, kalvárián, kalvária hegyén. kalwariowi, á, é, adj. v. seq. talwarski, á, é, adj. Calvari am adtinens, die Kalvarie bes treffend, kalváriát illető, kal váriához való, kalváriai. Syn. talwariowi. Usus. Ralwárstí Wrch, kalwárská 5ora: v. Ralwária. Kalwin, a, m. Calvini assecla, calvinista, ae, m. Helveticae Confessioni addictus: ein Kalviner, kálamista, kálvinista. kalwinčin, a, é, adj. poss. cal vinisticae feminae, der Kalvinerinn gehörig, kálamista aszszonyé, kálamistánéé. Ralwiňisko, a, n. contemt. et exagger. ex Ralwin. Ralwinka, i, f. calvinistica (Helveticae Confessioni addicta) femina, eine Kalvinerinn, kálámista aszszony, kálamistáné, kálvinistáné. kalwinow, a, e, adj. poss. cal vinistae, dem Kalviner gehörig, kálamistáé, kálvinistáé. kalwinski, adu. calvinistice kalvinerisch, kalvinisch, nach Art der Kalviner: kálamistáúl, kálvinistaul, kálamista módon. Syn. pokalwinsti. talwinsti, á, é, adj. calvinisticus, a, um: kalvinerisch, kalvinisch, die Kalviner betreffend: kálamista, kálamistákat illető. Ralwinsti Rostel: Helveticum oratorium, Kalvinergebethaus, kálamista könyörgő ház. Ralwinstwi, á, n. Helvetica Confessio, secta Calviniana calvinismus, i, m. Kalvinerglaube, Kalvinerbekenntniß: kálamista vallás. Ralwinstwo, a, n. collect. i. e. Ralwini: Calvinistae, Calviniani, Helveticae Confessioni addicti: die Kalviner, kála- misták. |