tara: das Triefen der Augen, die Triefäugigkeit: szem tsepegés, tsipásság Par. Páp. Syn. Rarpawica, Rarpawina, vulg. Logdawina, Logdawost, boh. Rrhawost. 2) v. Rarpa. Ratpentrás, u, m. francúz té mesto: Carpentoracum, i, n. Carpentoracte, Civitas Galliae Narbonensis: Cars pentras, karpentrász, frantzia város. Rarpina, i, f. v. Rarpa. Rarpit, u, m, aulaeum, tapetum, i, n. peripelasma, peristroma, atis, n. tapes, etis, m. paries hispanicus, munimentum linteum : spanische Wand, i. e. Schirm: kárpit. Syn. spanielská (karpitowá) Stena: Usus. Rarpit natáh nút: aulaeum tendere, die spanische Wand anziehen, kárpitot felvonni. Par. Páp. Rarpiteček, čku, m. dem. ex seq: Rarpitek, tku, m. dem. ex Rarpit. Parpitowi, á, é, adj. aulaeis (tapetis) obductus, tapetibus ornatus, a, um: mit spanischen Wänden geziert, angezogen kárpitos Par Páp. Syn. Rarpitami obłahnutí. Rarpitowá Stena: v. Rarpit. Rart, u, m. v. Rarta. Rarta, i, f. charta (scida) lusoria, pictum (chartae lusoriae) folium, chartifolium, i, n. die Karte, Spielkarte, das Kartenblatt: kártya. Syn. karetní List. Plur. nom. Rarti, gen. Raret: chartifolia, scidae chartae) lusoriae, chartae folia lusoria: die Spielkarten, kártya, kártyák. Ną (w) Rarti sa hrať. v. kartowat fa. Rarti zdwihnúť, zložiť: levare, deponere folia: die Karten aufheben, niederlegen: a' kártyát fel-venni, letenni. Rarti mi fat, snimat, dawał (rozdáwat): chartifolia 'miscere, desumere distribuere: die Karten mischen, aufheben, geben: öszve keverni, le venni (emelni), osztani (osztogatni) a' kártyát. Na Rarti Položení, Sadzáňí, Sádzka: depositum ludentis, Auffas (Sat) auf die Karten, kártya játékra feltétel. Par. Pap. Hekomu do Raret kúknúť, pozret: a) aspicere alicuius folia, Jemanden in die Garte gucken, valakinek kártyájába tekénteni, nézni. b) i. e. ňetoho umisel zweset: consilium alicuius detegere, Jeman des Absicht entdecken, valakinek szándékát meg - tudni, kitanúlni. Dat si do Raret kúkat, hle8et, pozirať: mentem suam temere aperire, fich in die Karte gucken lassen, meg hagyni nézni a' kártyáját; ki-mutatni a' kártyát; maga szándékát esztelenül kinyilatkoztatni. Rartu prezra8it: consilium enuntiare, die Karte verrathen, el-árúlni valakit, kifetsegni (kimondani) a' szándékját. Uszložili Karti: inter ipsos convenit iam de re; res est iam composita: es ist eine angelegte Karte, már meg-eggyeztek (egy mással). 2) Witladná, neb. wipisowná Ratta: mappa. tabula, ae, f. Karte, geographische Abbildung: mutató (le- író) tábla, kártya. Morstá Rarta: mappa (tabula) maris, Seekarte , tenger-kártya. 3emst á Rerta: mappa geographica, seu terrae: Landkarte, Landschaftel: föld kártya, föld irás tábla. Rartač, a, et u, m. i. e. Záwin železnich Gulek, a insich Weci na Wistreleňi: involucrum globulorum ferreorum oum chartariae, társtwi. kartarował, rowal, rugem, V. I. imp. tug: v. tartárit. tartárstí adu. chartariorum more, fartenmacherisch, kártya tsináló módon. Syn. pokartársti. kartárstí, á, é, adj. chartarius, contemt. et cam aliis rebus simul eiici- Rartarowáňí, á, n. v. Rar, endorum, Kartätsche, Kartetsche, im Kriege zum Abschießen: kartáts. 2) vulg. v. 3metát. Rartár, a, m. chartarius, chartifoliarius, i, m. confector (effector) chartarum (scidarum) lusoriarum: Kartenmacher, kártya-tsináló Par. Páp. 2) pictor chartifoliorum, Kartenmaler, kártya- iró. 3) i. e. grač na Rarti: lusor chartarius, chartilusor: Kartenspie= ler, kártyázó, kártyás, Par. Páp. Rartárčin, a, e, adj. poss. chartifoliariae : der Kartenmacherinn gehörig, kártya - tsinálónéé. 2) pictricis chartifoliorum, der Kartenmalerinn gehörig, kártyaírónéé. 3) foliis ludentis feminae, der Kartenspielerinn gehörig, kártyásnéé, kártyázónéé. Rartáreňí, á, n. v. Rartárstwi. Factáriť, il, ím V. I. imp. fattar: chartarium (chartifoliarium) esse, agere: cin Kartenmacher seyn, kártya-tsináló mesterséget üzni. Syn. kartárem bit. Rartárka, i, f. chartaria, chartifoliaria, ae, f. uxor chartaria: Kartenmacherinn, kártya-tsinálóné, kártya-tsináló felesége. 2) pictrix charti foliorum, Kartenmalerinn, kártya-iróné. 3) 5račka na Rarti: pictis foliis ludens femina, Kartenspielerinn, kártyásné, kártyázóné. Fartárow, a, e, adj. poss. chartarii chartifoliarii: dem Kartenmacher gehörig, kártya-tsinálóé. 2) pictoris chartifoliorum, dem Kartenmaler gehörig, kártya - iróé. 3) chartilusoris, dem Kartenspieler gehörig, kártyásé, kártyázóé. exagger ex Rarta. Rattowání, á, n. lusus chartifolialis chartifoliorum, chartarum pictarum, scidarum lusoriarum: Kartenspiel, das Kartenspielen kártya - játék, kártyázás. Syn. Račetňć (kartowa) 5ta. tartowat fa, towal sa, tugem fa, V. I. imp. tug fa: ludere chartis (scidis) lusoriis, Karten, Karte (in der Karte) spic= len, kártyázni. Syn. W ́(ne) Rarti sa hrať. Rartowáwáňí á , n. Nom. Verb. ex seq. kartowawat sa, al fa, ám sa: freq. ex fartowať sa. kartowi, á, é, adj. v. karetní. Rartún, u, m. 3 Bawlni: cottoneum, linteum gossypinum, tela gossypina, cottonea: der Sattun, kártony. 2) i. e. Ruf (Délo) t Dobiwáňu: ballista Cic. bombarda, ca catapulta, ae, f. tormentum, i, n. Karthaune, grobes Geschüß, das, womit man ein Geschoß abschleudert: ágyú, álgyú. Celi Rartún: primae formae tormentum, ganze Karthaune, öreg ágyú. 5a8i Rartún: colubrarium, i, n. colubrina, ae, f. Schlangenkarthaune, súgár hoszszú ágyú Par. Páp. Rartúnček, u et nečku, m. dem. ex seq. Rartúnet, ntu, m. dem. ex Rartún: ballistula, bombardula, parva catapulta: ein kleiner Karthaun, taratzk, kis ágyú. Syn. mali Rus, drobné Délo. Rartúnisko, a, n. contemt. et exagger. ex Rartún. kartúnowí, á, é, adj. cottoneus, a, um: aus (von) Kattun, kártonyból - való. Rartúnowá Sutna: cottonea toga, der Kattunrock, kártony szoknya. 2) Rartúnowá Fabrika (Robnica): cottonea fabrica, Kattunfabrik, kártony fabrika. Kartuz, u, m. i. e. tartúzki neb kartuzianskí_Rláster : coenobium Carthusianum, Carthause, Carthäuserkloster: kartusiánus klastrom. Rartuzian, a, m. monachus Carthusianus, Carthäuser (Mönch), kartusiánus barát. kartuzianow, a, e, adj. poss. monachi carthusiani, dem Carthäuser gehörig, kartusiánusé, kartuzianski, á, é, adj. carthusianus, a, um: carthäuser kartusiánus. Syn. kartúzki, v. g. Rláster: v. Rartúz. kartúzki, á, é, adj. idem Rarwas, u, m. Plur. nom. Rarwase, gen. fow: plica rubra pelicea formae navicularis, tunicis ad cubitum adsui solita: ein rother lederner Fleck, schiffelförmig, den man auf die Ellenbogen der kurzen ungrischen Röcke (Dolmanne) anzunähen pflegt: veres fólt, mellyet fölt gyanánt dolmány újaira, könyökire fel-varni szoktak. Rarwase, gen. Karwasi, f. pl. v. Suflički. Karwasti, sex, f. pl. dem. ex praec. idem. Rasa (Rassa), i, f. aerarium, peculium, i, n. vulgo cassa, ae, f. Casse kaszsza, kints (pénz) tartó hely. Rňí zatská (králowská, Císarská) Rafa: fiscus, i, m. Caffe eis nes Fürsten, hertzegi (királyi, Tsászári) kaszsza. 2) i. e. Pes ňáze: pecuniae, arum f. pl. pecunia, ae: f. Geld, Caffe: pénz. 3) i. e. mesec, mesčet: crumena, ae, f. marsupium, i, n. der Beutel, Casse: erszény. 4) i. e. peňažná Trubla: arca pecuniaria, die Geldtrugen, Caffe der GeldFasten: pénzes láda vagy al máriom. Rasa: i, f. puls, tis, f. pulmentum, i, n. der Brei, Koch, das Mus, Muß: kása. boh. Rafe. - Gačmenná Rafa: puls hordeacea, ptisana, ae, f. Gerstenbrei, árpa - kása. vulg. Obročnica, Obrotownica Lohaza, i. e. Gačmenné Rrúpi. Rrupičná Rafa, i. e. Rrus pica: puls polentaria (e crimno), crimnum: Griesbrei, darakása. mléčná Rasa: puls lactea, Milchbrei, Kuchelmuf: tejes kása. - Múčná Rasa: alica, ae, f. Plin. H. N. puls (piffa) farinacea, pulmentum farinaceum; Mehl= brei, liszt-kása, pulitzka, kófitz, Par, Páp. vulg, Gulasa, Rulasă. Póhančená Rafa, i. e. pohančené Rrúpi : puls panicea (pannici), pan nicum: Heidelbrei, pohánka kása. Pfenowá (prosná, prosowá žĺtá) Rasa: puls miliacea, milium tritum, miliaceum pulmentum: Hirschbrei, Hirschkoch, Hirschkasche: köles kása. Sofowičná Rasa: lenticula, ae, f. Linsenmuß, lentse- kása.—Wagečná Rasa: ova intrita, Cierbrei, tyúkmony-kása. Žemlowá Rafa: pulmentum similaceum, Semmelmuß, semlye - kása. Prou. Robo Ráz popálí Rasa, wždicki gu fúťá (wždicti Pazurki ofukuge): v. fútat. Rasu pohubiť, poka3it: rem totam corrumpere, den Brei verderben, az egész dolgot (mindent) elrontani. Mnoho Rucharow presori Rafu (Poléwku): v. Baba 3 Nro. (Medzi mnohími Babami etc. Rečo obchádzať, gako wrelu Rasu Ročka: ambagibus (circuitu) uti. Rem circumire, velut feles fervidam pultem: um etwas herum gehen, wie die Kahe um den heißen Brei: valamit kerülni, mint a' matska a' forró kását. kasaní, á, é, p. c. accinctus, succinctus, a, um: aufgeschürzt, fel - kötött, felszürtt. Syn. ohrnutí, wihrnutí, podkafani, wikasaní. Rafání, á, n. accinctio, succinctio, sublevatio vestium: das Aufschürzen, die Aufschürzung: felkötés, felszürés. Syn. Ohrnutí, Wihrnutí, Podkafáňí, Wikasáňí. Rafanica, i, f. i. e. Penowa Sutňa: linea toga, leinener Rock, vászony - szoknya. vulg. Fartuch. Rafanička, i, f. dem. i. e. lenowá Suknička: linea togula, ein leinenes Röckchen, vá szony szoknyátska. vulg. Sartuster, Sartusek. Rasárňa, i, f. contubernium militum (militare), domicilia militum iuncta: Casernen, kaszárnya. Rasárňisko, a, n. contemt. et exagger. ex Rasárňa. kasať sa, kasal sa, kasem sa, V. I. imp. tas fa: accingere (succingere) se, fich aufschürjen, felkötni (felszürni) a' ruháját. Syn. O8ew swu ohrnúť (wihrnút), ohrnút (wihrnút, podkasať, wikasať) fa. kasati, se, at se, ám fe: idem. t Fasáwať sa, al sa, ám sa: freq. ex tasat sa. † Rase, f. v. Rasa. Rasel, slu, m. catarrhus, i, m. Coel. Aur. tussedo, inis, f. tussis, is, f. der Husten, Kathar, Katarr, Catarr: hurót, hurút köhögés Par. Páp. Suchi Rasel: sicca (arida) tussis, trockner Husten, száraz (apró) hurút Par. Páp. Rasel dostat: tussim accipere, den Husten bekommen, hurútot kapni. Rafel mat: tussim habere, tussi laborare: den Husten haben, köhögni (kö .högés jött reám) Rafel odehnat, rozehnať: tussim discutere, den Husten vertreiben, a' köhögést el-üzni. * Raselček, u, m. v. Rastíček. *Rafelek, itu, m. v. Rastik. * Easelni, á, é, adj. v. taflawi. Rafička, i, f. dem. ex Raska: pulticula, ae, f. pulmentulum, 1, n. das Breichen, Breilein kásátska. * Rasir, a, m. v. Dochodní, Dochodnít. * ta= * kasírčin, a, a, adj. poss. v. dochodňiččin. Rafirka, i, f. v. Dochodná, * kasírow, a, o, adj. poss. v. dochodnikow. * kafirowani, á, é, p. c. v. zrusení. 2) v. zložení z úradu 8 Nro. Rasírowání, á, n. v. 3ruse ňí. 2) v. Zložeňi z Úradú 9 Nro. * kafirowat, rowal, rugem V. I. imp. rug: v. zrusit. 2) v. zložiť z úradu 10 Nro. *kafirsti adu. v. dochodnicki. * Easirsti, á, é, adj. v. dochodňictí. Rasirstwi, á, n. v. Dochodpictur Rasta, i, f. dem. ex Rasa: v. Rafička. Raskarila, i, f. cascarilla, ae, f. Croton Cascarilla Linn. Cascarille, kaskarilla. Rastét, u, m. cascetha, ae, f. Kaschfet, kaskét. * Rafla, i, f. v. Rafňa. Raflač, a, m. v. sequ. Raslát, a, m. tussiculosus, tussitans, tussi laborans homo: ein Huster, der viel hustet: hurútoló, köhögő, köhögös ember. Syn. Chrchlač, Chrěhlát, Chrchlawec, Raflač, Raa flawec, Ruckač, Ruckawec, Faflawi Clower. Rasláňí, á, n. tussis, is, f. das Husten, hurútás, hurútolás, hurút, köhögés. Syn. Chrchláňí, Ruckáňí Zakaslá, ňí, Rafel. kaflat, lal, lem, V. I. imp. kafli. tussire, tussitare: hus sten, den Husten haben: hurútóni (hurútok), köhögni (-gök) Par. Pap. Syn. chrchlet, kuc tat, zakaflat. Prov. Wes Fafle: bubo (rana) inflatur. Vana sine viribus ira: Born ohne Macht wird nur ausgelacht, egygyik várban durognak, és a másikban nem félnek; köhög a' tetü. v. hňewat sa. (kdo sa hňewá, hňewá sa, etc.) † kaslati, al, ám et kafli (u) praes. idem. Rasláwání, á, n. Nom. Verb. ex seq. Syn. Ruckáwáňí. kaslawat, al, ám, freq. ex kaflat. Syn. kuckáwat. kaslawcow, a, e, adj. poss.. ex kaflawec. kaflawe adu. catarrhose tussiculose, tussiendo, tussitando: hustend, hurútva, köhögve. Syn. chrchlawe, kuckawe. Raflawec, wea, m. v. Raslák. kaslawi, á, é, adj. catarrhosus, tussiculosus, tussitabundus, a, um; tussiens, tussitans, tis: hustend, den Husten habend, zum Husten geneigt: hurótó, hurútó, hurútoló, hurútos, köhögő, köhögös. Syn. crclawi, kuckawi. 2) catarrhalis,, tussicularis cum tussi coniunctus: mit Husten behaftet, oder verbunden, hurútos köhögös. Raflawá 5odonka (Zimnica): febris catarrhalis, das Hustenfieber, Katarrfieber: köhögös hideglelés. Raslawost', i, f. catarrhosa (tussiculosa) conditio vel natura, tussiculositas, tis, f. hustende Beschaffenheit, Neigung. zum Husten: köhögösség, köhögő természet. Syn. Chrchlawost', Ruckawosť. Raflíček, čtu, m. dem. ex seq. vulg. Rafelček. Raftit, u, m. dem. tussicula, ae, f ein kleiner Husten, hurútotska, köhögésetske, köhögéske Par. Páp, vulg. Rafelet. Raíña, í, f. abacus, riscus, i, m arca, ae, ae, f. armarium, repositorium, scrinium, i, n. der |