der Kasten, Schrank, die Almer, Kiste, Lade, zu Büchern, Kleidern, Kleinodien, Gelde, etc. almáriom Par. Páp. láda, kasznyi. vulg. Almária, Armária, Rafla, boh. Ulma ta, Rafna. Aliud est. Truhla. Fiokowa (prečinkowa, wiŤahowacá) Rasña, i. e. Fiokownik, Trublik: loculus, forulus reciprocus, arca locularis, armarium cum reciprocis forulis (loculis) der Schubkasten, Schubladenkasten, Fach, die Schublade, Schubladen: fiókos láde Par. Páp. ki-húzó almáriom. Riho wá Rafňa: v. Rňihowňa. Obilná neb 3 bo ž ń á Rasňa, i. e. Susát, Stot: cumera, ae, f. Horat. cumerus, i, m. der Kornkasten, Getreidekab, oder Faß, Getreide aufzubehalten: szuszék, búzás kas Par. Páp. Šatná Rafňa, i. e. Satnica: vestiaria (scil. arca), abacus vestiarius: Kleiderkasten, ruha - almáriom. Wodňá neb studňičná Rajňa: cisterna, ae, f. Varr. labrum, i, n. Cisterne, der Wasserkasten, Brunenkasten: eső- viz vévő kut Par. Páp. viz-láda, kút - láda, † Rasna,i, f. idem. Rafnár, a, m. frumentarius, sitocomus, i, m. Kastner, kasznár Par. Páp. Syn. Obilnit, Obročník, zbožňít. Fasnárčin, a, e, adj. poss. frumentariae, uxoris frumentarii: der Kastnerinn gehörig, kasznárnéé, kasznár feleségéé. Syn. obilňiččin, obročńiččín, zbož

niččin.

Rasnáreňí, a, n. v. Rafnárstwi. kasnáriť, il, im V. I. imp.

fnar frumentarium esse, sitocomum agere: cin Kastner

feyn, kasznárkodni, kasznárnak lenni. Syn. Easnárem bit. Rafnárka, i, f. uxor frumentarii, frumentaria (vulg. frumentarissa) sitocoma, ae,

f. Kastnerinn, Kasznárné, kasznár felesége. Syn. Obilnica, Obročnica, Zbožnica, boh. Obilnice, Obročnice. kasnárow, a, e, adj. poss. frumentarii, sitocomi: dem Kastner gehörig, kasznáré. Syn. obilnikow, obročňíkow, zbožnítow.

Rasṇarowáňí, lá, n. v. Rasnárstwí.

kasnarowak, rowal, rugem V. 1. imp. tug: freq. ex tasnáriť. kasnárski adu. frumentarii more, sitocomice fastnerisch,

kasznárossan, kasznár módon. Syn. pokafnárski, obil nicki, obročnicki, zbožňicki. kasnárstí, á, è, adj. frumenta

rium adtinens, frumentarialis, e; frumentarius sitocomicus, sitocomus, a, um: fastnerisch, den Kastner betreffend: kasznári, kasznárt illető. Syn. obilňickí, obročńickí, zbož▪ nictí.

Rasnárstwi, á, n. sitocomia, ae, f. officium frumentarii frumentariatus, us, m. die Kastnerei, Kastnersamt: kasznárság Par. Páp. kasznár tisztség. Syn. Obilnictwi Obročňictwi, zbožňictwí. fafni, á: é, adj. v. tafowi. tasnatí, á, é, adj. poss. tafowití.

V,

Rasńičečka, i, f. dem. ex Rafnička. boh. Urmárečka. Rafňička, i, f. dem. ex Rafňa: abaculus, risculus, i, m. arcula, ae, f. armariolum, repositoriolum, scriniolum, i, n. das Kästchen, Schränkchen, Almerchen: almáriomka, almáriomotska, Jádátska, kís

kasz

Rafňít, u, et a, m. i. e. na Rasu (kasowi) mlin: mola miliaria die Breimühle, daráló, köles malom. Easniti, á, é, adj. v. Easowití. kasňowi, á, é, adj. Rafňowá Woda: cisternina aqua Colum. Cisternwasser, láda viz. + Rasow, u, m. v. Rosice. Easowi, á, é, adj. e pulte, e pulmento, e milio: aus (von) Brei, kásából való. Rasowi Flagster: e pulte (pulmentaceum, pulticeum, miliaceum) cataplasma: der Breiumschlag, kása-flastrom, kása kötés.

2) pulmentarius, pulticarius, miliarius, a, um; miliaris, e; pulmentum (pultem, milium) adtinens: den Brei bes treffend, dahin gehörig: kásához való. Rafowi mlin: v. Rasnik. Syn. tasní. tafowiti, á, é, adj. pulti similis, pulticeus, a, um: breig, dem Brei ähnlich: kásás. Syn. kasnatí, kasniti. Usus. Rasowitá Hruska: pulticeum pirum, breige Birne, kásás körtvély.

* Raspar, a, m. v. Šaspar. Rasa, i, f. v. Rasa. Raffel, fla, m. mesto: Castellae, arum, f. pl. Castell, eine Stadt in Haffien; Kaszszel, Haszsziában város. Raffia, e, f. Cassia, ae, f. Caf fia, Caffien: Kaszszia. Cassia fistula Linn Syn. Trubica. die Rohrkassie. Cassia senna Linn. Sennesblättter. v. Sena. * Rassic, a, m. v. Dochodník. * Eaffircin, a, o, adj. poss. V. dochodniččin.

* Rassícka, i, f. v. Dochodnička.

* Easfírow, a, o, adj. poss. v. dochodnikow.

* kaffirowani, á, é, p. c. v. Fafirowani.

* Raffirowání, á, n. v. Rasirowání.

* Eassirowat, rowal, rugem V. I. imp. tug: v. kafirował. * kassicski, á, é, adj. v. dochodnicki.

* Rassirstwi, á, n. v. Dochodpicture

Rastan, a, m. i. e. čerweni Pes: ruffus canis, ein röthlicher Hund, veres (verhenyös) kutya. Rastan, u, m. Strom: castanea, ae, f. Fagus castanea Linn. der Kastanienbaum, die Castanie: gesztenye-fa. vulg. Bastan. a) plani Rastan: aesculus hypocastanum Linn. i, m. der wilde Kastanienbaum, vad gesztenye-fa. b) Wodní Rastan (Orech ): tribulus aquaticus, nux lacustris (palustris): Trapa natans Linn. Wassercastanie, Wassernuß: vizi sulyom. 2) Orech castanea, nux castanea: Castanie, Kastanie, Keste: gesztenye. Plur. nom. Rastani (boh. né et nowé), gen. now (boh. nů et nuw), etc. Rastannusa žiwá, glad zaháňagú (odhánagú): castaneis famem tolerant, fie leben mit dem Kasta= nien, gesztenyével élnek. Raftanček, nečku, m. dem. ex sey.

Rastanek, nku, m. dem. ex Rastan.

Rastáňisčo, a, n. castanetum, i, n. castanea sylva: der Kastanienwald, das Kastanienwäld chen: gesztenyés hely, gesztenye-erdö. Syn. Rastanowi Ság, Lef.

† Rastaniste, n. idem. Eastanowí, á, é, adj. e castanea, castaneus , a, um: aus (von) Kastanien, gesztenyés, gesz

gesztenyéből - való. vulg. Éastanowi. Usus. Rastanowi Strom, Orech: v. Rastan per 2 Nros. Rastanowi 5ág (Les): v. Rastañisčo. 2) badius Varr. puniceus, spadiceus, a, um; spadix, icis Virg. badii (punicei, spadicei, castanei, castanini) coloris: kastanienbraun, barna pej, setét pej, gesztenyeszínű, fényes gesztenye - színü, király - színű. Syn. hňedí, hrebićkowi, kastanoweg Sarbi. Usus. Rástanowi (hnedi) Roň: badius (spadix) equus, braunes (castanienbraunes) Pferd, setét pej ló Par. Páp. Rastgel, a, m. v. Rastíl. * Rastgelček, leika, m. dem. v. Rastílček.

Rastgelek, lka, m. dem. v.
Rastilek.

* Rastgelik, a, m. idem.
* Rastgelisko, a, n. v. Rastí-

listo.

‡a

ca

* Fastgelni, á, é, adj. v. stilni. * rustgelski, á, é, adj. v. stilti. Raftil, a, m. castellum, strum, i, n. eine Castell, Ca= Steel: kastély Par. Páp. Syn. grad, Zámek, vulg. Rastgel. Po taftiloch: castellatim, von Castell zu Casteel, kastélyonkint Par. Pap. Rastilian, a, m. v. Rastilňít. kastílčančin, a, e, adj. poss. v. taftilniččin.

Rastilianka, i, f. v. Rastílnička.

Pastilianow, a, é, adj. poss. v. Fastilnikow. Rajtilček, lecka, m. dem. ex seq. vulg. Rastgelček. Rastilek, lka, m. dem. castellulum, parvum castellum: eine kleine Castell, das Castell chen: kastélyotska, kis kastély

Syn. Gradek, Zámeček, vulg.
Rastgeler.

Rastilia, i, f. mesto: Castilia,
ae, f. Castilien, Kasztilia.
Rastilian, a, m. castilianus
castiliensis homo: Castiliener,
kasztiliai ember. Syn. Rastili-
ansti Člowek.
kastiliančin, a, e, adj. poss.

ex seq. Rastilianka, i, f. castiliana, castiliensis femina: Castilienerinn, kasztiliai aszszony. Syn. Rastilianská Ženská. kastilianow, a, e, adj. poss. ex Rastilian. kastilianskí, á, é, adj. castilianus, a, um; castiliensis, e: in Castilien befindlich, dahin gehörig: kasztiliai, kasztiliaból való, kasztiliához való. Syn. kastilstí. Raftilit, a, m. v. Rastilet. Rastilisto, a, n. contemt. et exagger. ex Rastil. Syn. Gradisko Zámčisto, vulg. Rastgelisto.

kastílní, á, é, adj. castellum habens, casitello provisus, castellanus, a, um. Castelle befißend, kastélyos Par. Páp. Rastilní Pán: castellanus Dominus, Castellherr, kastélyos úr. 2) v. kastílski. Eastílňiččin, a, e, adj. poss. castellanae, uxoris praefecti castellaris : der Castellaninn (Befehlshaberinn eines Schloßes) gehörig, kastélybéli (várbéli) kapitánynéé. 2) cubiculariae, inspectricis cubiculorum: der Castellaninn (Bimmerwarterinn, Hausmeisterinn) gehörig, házgondviselőnéé, ház-örzönéé, ház - mesternéé. Syn. izebnič čin, swetličniččin. Rastílnička, i, f. Castellana ae, f. coniux praefecti castellaris: Castellaninn, Befehlsha= berinn eines Schloßes: kastélybéli

(várbéli) Kapitányné. 2) cubicularia, ae, f. inspectrix cubiculorum: Castellaninn, Aufseherinn der Zimmer, Zimmerwarterinn, Hausmeisterinn: házgondviselőné, ház-örzőné, házmesterné, szoba - aszszony. Syn. Jzebnica, Izebnicka, Swetličnica, Swetlič nička.

szoba-asz

kastílňickí, á, é, adj. castellanaris, e castellanos adtinens: die Castellaner betreffend, kastélybéli (várbéli) kapitányokat illető. 2) cubicularios adtinens, die Zimmerwärter betreffend, ház - mestereket (házgondviselőket, ház-örzöket) illető. Syn. izebnickí, swetTicnicki. Raftilnictwi, á, n. castellanatus, us, m. praefectoratus

castelli: die Castellanei, Bes fehlshaberschaft eines Schloßes : kastélybéli (várbéli) kapitányság. Syn. Zámské Rapitanstwi. 2) cubiculariatus, us, m. castellaris inspectoratus: 3im merwarterei, Kastellanei: házörizet, ház - mesterség, házgondviselő (ház-örző) tisztség. Syn. Izebnictwí, Swetlicnictwí.

Rastilňík, a, m. castellanus,

castelli praefectus: Castellan, Befehlshaber eines Schlosses : kastélybéli várbéli ) kapitány. Syn. 3ámstí Kapitán. 2) cubicularius, inspector cubiculorum: Castellan, Aufse= her der Zimmer, Hausmeister, Zimmerwärter: ház - mester, ház - örző, ház - gondviselő. Syn. Izebník, Swetličník. kastilnikow, a, e, adj. poss. castellani castellaris praefecti: dem Castellan (Befehls= haber eines Schlosses) gehörig, kastélybéli (várbéli) kapitányé. 2) cubicularii, dem Sim

merwarter (Hausmeister) gehörig, házmesteré, ház - örzöé, ház - gondviselőé. Syn. izebníkow, swetličníkow. kastilski, á, é, adj. v. kastiliansti. taftílsti, á, é, adj. castellaris, e; castellum adtinens, castellanus, a, um: die Castell, be= treffend, kastélyi, a kastélyt illető. Syn. Fastilņi. Rastilsko, a, n. contemt. et exagger. ex Rastil. Rastrol, u, m. i. e. mesená Panwica 3 Rúčkú: cuprea sartago manubriata, Cafferolle, Kastroll, Kastrol: kastrol, nyeles réz-serpenyö. Plur. nom. Rastrole, gen. low, loe, loch, etc.

Rat, a, m. carnifex, icis, m. Henker, Scharfrichter: hóhér. Syn. Poprawec, poprawni magster. Abi ta Rat spálil: ad corvos! i in malos corvos! abi (i) in malam rem! i in crucem Plaut. in malam crucem Ter. geh zum Geier (Henfer, Schinder)! hole dich der Geier! akasztófán szárady! akaszszanak - fel! hogy a hóhér akaszszon - fel (égessen el) egyenek-meg a' varjak Par. Pap. Os Rate utrutnegsi (twrdsi): carnifice immanior, immisericordior: grausamer (ärger ), als ein Henfer: hóhérnál-is kegyetlenebb. 2) afflictor, cruciator, ex cruciator, tortor, is, m. Folte= rer, Märter, Plager, Quäler : gyötrő, kénzó, kínzó. Syn. Mučitel, Trápič, Suzowňík. 3) v. Drancír.

kať sa, kál sa, tám sa V. I. imp. tag fa: dolere de peccatis, poenitere: Buß thun, feine Sünden beruen: penitentziát tartani, büneit megbánni. Syn. Pokáňí čiňiť, za

Stichi lutowat. 2) kát (crá. nit, warował, wistríhat) [a 3lého: malum vitare, a malo declinare: abweichen, fich hüten vom Bösen: a' gonosztól távozni, tartóztatni magát. boh. Eáti se.

* Rata i, f. v. Rača.

Ratar, u, m. v. Rafel. Ratarina, i, f. Catharina, ae, f. Katharina, katalin, katarina Par. Páp. v. Rača. boh. Rateřina. katarinčin, a, e, adj. poss. Catharinulae, der kleinen Ka tharina gehörig, katalinkáé. v. Eatenčin. boh. tateřinčin. tatarinin: a, é, adj. poss. Catharinae, der Catharina gehörig, kataliné, katarináé v. tačin. boh. tateřiňin.

Raterinka, i, f. dem. Catharinula, parva Catharina: fleine Katharina, katalinka, katarinka, kis katalin. v. Pačenčin. boh. Rateřinka. Fatarowi, á, é, adj. kaflawi.

* katčin, a, o, adj. poss. kačenčin.

v.

v.

Ratechet, a, m. v. Ratechizowňíť.

in der christlichen Lehre unterrichtet: lelki dolgokban taníttatott, a' keresztény tudományban oktattatott. Syn. w Ume. ní trest'anstém učení. Ratechizowáňí, á, n. catechisatio, doctrinae Christianae, expositio: das Katechifiren, die Unterweisung (der Unterricht) in Religionssachen: lelki tanítás, a' keresztény tudománybanvaló oktatás. Syn. Umeñá tre st'anského Wikladaňi, we Wire Winaučowáňí. katechizował, zowal, zugem V. I. imp. zug: catechizare, doctrinam Christianam exponere: fatechisiren unterweisen in Religionssachen: a' keresztény tudomanyt magyarázni, abban oktatni, arra tanítani valakit; lelki tanítást tartani. Svn. Ratechizmús učiť, ume ňí kreskanste wikladat, we Wire winaučował. Ratechizownik, á, m. catecheta, ae, m. doctrinae Christianae expositor: Katechet, Unterweiser in Religionssachen, Ausleger der christlichen Lehre: lelki tanító,a' keresztény tudományban oktató, hit - dolgait (tzikkellyeit) magyarázó. Syn. U. meňá trest'anského Wikladač (datel), we wire Winaułować.

† Ratedra, i, f. v. Razatelnica. 2) v. Učiteľňica.

† Kateřina, i, f. v. Ratarina. tateřinčin, a, o, adj. poss. † v. Katarinčin.

katičin, a, o, adj. poss. v.

tačin.