Rňihchraňička, i, f. v. Kňiho- † Rňichtiskať, a, m. warta. Rńihowar, e, m. bibliotheca rius, i, m. Buchverwahrer, Bibliothekarius: könyv örzö (gondviselő). Syn. Rňihdranec, Rňihopatrownik, Rňihopatrować, Rňihowňít,vulg. Bibliotekár. Rnihowarka, i, f. bibliothecarii uxor, die Buchverwah rerinn, könyv-örzőné. Syn. Rňíhchranicka, Rňihopatrowńiéta, Rňihopatrowacka Rnihownička, vulg. Biblio tetárka. kňihowí, á, é, adj. librarius, a, um, libros concernens (adtinens): die Bücher_betreffend, könyvi, könyves, könyveket illető, könyvekhez való. Syn. knihowni. Rnihowá polica: pluteus i, m. Bücherstelle, könyv-póltz. Rnihowňa, i, f. bibliotheca ae, f. Bibliothek, Bücherkasten, Bücherzimmer, Büchersal: könyvtartó hely (bólt, ház, szoba). Syn. Rňiháreň, Rňihárňa, Rňihowá (Rňizko, wa) Rasna, Izba, Dom. vulg. Bibliotéka. 2) v. Rňis hárňa. knihowni, á, é, adj. v. tňihowi. Rйihownica, i, f. v. Rňihowarka. Rňihowňík, a, m. v. Rňiho v. Rňi. har 2. Nro. Rňichtlaćár, a, m. idem. Rňichtlačitel, a, m. idem. Rňihwazać, a, m. v. Rňihar 1 Nro. †Rníp, u, m. v. Rragačka 1 Nro. Rowáčstí Rníp, v. Ro wá» ti Struháč. Selčérsti Rnip, v. felčersti Sekač. Rňílačka, i, f. oscillum, i, n. eine Schwinge auf einen Saile, oder Holze, die Schaukel: hintázó, hintsóka. Syn. Rňífawta, vulg. Siniowka, 50gdaćta, boh. 5úpačka. kňísaní, á, é, p. c. oscillatus, kňísat, sal, sem, V. I. imp. knisawi, á, é, adj. pendulus, oscillabundus, oscillatorius, a, um; oscillans, tis: schwengend, schaukelnd: hintázó, lógató. vulg. hincowni, hogdaní, boh. húpawi. Rňísawka, i, f. v. Rйisačka. Rňísawost, i, f. oscillatoria natura (conditio), schaukeln de (schwengende) Beschaffenheit, hintázó (lógató) tulajdonság (természet, állapot.) vulg. Sincownost, 5ogdawost, boh. Gúpawost. + Rnitel, tlu, m. v. Rig Rnitlík, a, m. dem. v. Rig čet. Rňíža, aťa, n. et m. princeps, pis, m. der Fürst, Prinz, Bornehmster: herczeg. boh. Rňíže. kňížací, á, é, adj. principa lis, e; ad Principem spectans: fürstlich, herczegi. Syn. Enísatstí, boh. Rnížecí. Kňížacá Romora: fiscus, i, m. Cic. öffentliche Kaffe, Königliche Eassfe, Königliche Einkünften, Aerarium, Domaine: herczegi vagy királyi kamara, kintsház, tár-ház; ország vagy király jószága, jövedelme pénze, kintse. A' régiek a' nagy somma pinzeket kosarakban szokták volt rakni; innen az ország vagy király kintseit is azutánn Fiscusnak (kosárnak) hitták. Knížateco, a, m. dem. ex seq. Anižatko, a, n. dem. ex Rňíža. knížatiti adv. principaliter, more Principis: fürstlich, herizegessen, hertzegi módon, hertzegképen boh. knížetski. kňízatiki, á, é, adj. principafis, e; Principem adtinens: fürstlich, den Fürsten betreffend: hertzeget illető. boh. thizet sti. Rnižatsti Romorník: v. Komorník. 2) v. knižací. † knížetiti adv. v. kňížatski. † Eňížetski, á, é, adj. v. ťňía Satti. Rnižetstwi, n. v. Rňížatstwi. † Knižka, i, f. dem. ex Rňiha: libellus, libellulus, i, m. das Büchlein, Büchelchen: könyvetske, kis könyv. Mala pris ručná (ručňá) Rńižka, i. e. Priručka: manualis libellus, Handbüchlein, kézi könyvetske. 2) v. Kniha. Rňížna, i, f. princeps fem. die Fürstinn, hertzegn, hertzeg aszszony boh, Rňežna. kňížnin, a, e, adj. poss. principis feminae, der Fürstinn gehörig, hertzeg aszszonyi, hertzegnéé. boh. tňežňín. Rnoch, u, m. na howasich No chách: talus, i, m. in pedi- Knoflíček, čku, m. v. Šom-, † Rroftit, u, m. v. Gombík. Knoflikát, e, u. v. Gombár, Gombickár. + knoflíkárčin, à, o, adj. poss. v. gombárčin, ģombičkárčin. † Rnoflikáčka, i, f. v. Gombárka, Gombičkárka. † knoflíkárskí, á, é, adj. v. gombárití, gombičkárski. † Rnoflikáčstwí, n. v. Šombárstwi, Gombičkárstwí. † knoflíkáčů el růw, owa, owo, adj. puss. v. gombárow, ģombičkárow. Knot, u, m. we Swici: ellvch nium, i, n. Vitruv. filum candelae, lychnus, i, m. der Docht (Dacht) im Licht: kanót, gyertya-hél. Rálani (strúhani) Rnot: v. Lúc. Zapalowací Rnot: suscitabulum, funale, is, n. cuniculus igniarius: Sundstrick, kanót, tüz tapláló, tüz élesztő. 3horení Knot: favilla ellychnii, Dochtasche, verbrannter Docht: gyertya hamva. 2) do (pre) Rani: Cels. Plin. H. N. linamentum, Cels. Plin. H. N. tomentum, i. n. Varr. Senec. die Meißel, die Werke, Charpie in die Wunden (der Wundärzte), so man in die Wunden drehet; Büschel, Fafern zur Wunde, Bäuschchen, Faserwerk aus Leinwand, Stopfwerf: kérö a' sebben, tépett ruha, mellyet a' borbélyok sebre tesznek. 3) ze Sati: floccus, pannus, i, nia, ae, f. attritae vestes: der Lumpen, rongy. Syn. Gandra. Plur. Nom. Rnoti, gen. tow: a) ze Šat: panni, laciniae, attritae vestes: die Lumpen, Lumpenzeug, abgetragene Kleider, Stücke Zeug, oder Tuch: meg aggott (viseltt, kopott) ruhák, ringy rongy, dirib darab. b) na Owcách we rolne : lana rudis, oesypum, i. n. Ovid. Klunker, Schafflunker, die an den Schafen hangende Un ni. laci reinigkeit: mosatlan, zsíros gyapjú Par. Páp. Syn. Nečistota (Nezdoba) pri Wlňe boh. etiam Chuchle, Spůnka, neb Nečistota při Wlňe. 4) Medzi Ludmi: peripsema, nihili (nauci, flocci) homo: Lumpenhund, Lumpenferl semmire való (kellö) ember. Syn. lecičo, lecitSo ledačo, ledakdo, Trhan, 5andra. Plur. Nom. Rnoti: quisquiliae (fex) hominum, Lumpengesinde, Lumpenpack, rosz (alá-való, hitvány) emberek, az embereknek allya (allyaik) Par. Páp. 5) nodus, i, m. der Knopf, tsomó. Syn. Uzel. Rnoteček, čku, m. dem. ex seq. Rnotek, tku, m. dem. ellych niolum, i, n. ein kleiner Dacht, kanótotska, kis kanót. Syn. Rnotit, boh. Rnutek. Rnotel, tlu, et tla, m. bacillus (bacillum) ligandis per messores mergitibus (manipulis, Garbeknüttel, kéve-kötö bot. Rnotiček, čku, m. dem. ex seq. Knotik, u, m. v. Anotek. Rnotisto, a, n. exaggerat. et contemt, ex not. † Knutek, tku, m. dem. v. Rnotek. Kobalt, u, m. cobaltum, Kobalt, ein gewisses Halbmetall: Robalt. Aliud est almag. Robčah, u, m. we mline: infundibilum rotac molaris garat a' malomban Par. Páp. Roberčár, a, m. polymitarius, i, m. textor aulaeorum (tapetorum), vestiens cubicula tapetis, vestitor tapetarius: Tapezirer, Tapetenwirker, Teppichwirker, Teppichmacher: szönyeg szövő (tsináló) mester ember. boh. Calunit, Roberečnít. 2) negotiator aulacorum (tapetorum), Tapeten= händ händler, szőnyeg áros. 3) v. Pokrowčár. Poberčárčin, a, e, adj. poss. polymitariae, textricis, vel negotiatricis tapetariae: der Tapezirerinn, oder Tapetenhändlerinn gehörig: szőnyeg szövönéé vagy árosnéé. 2) v. potťowčárčin. Roberčáreňí, á, n. v. Roberčárstwi. koberčáriť, il, ím, V. I. imp. čar: polymitarium (textorem tapetarium) esse, exercere artem aulaeam (aulaeas) Curt. aulaea texere (conficere), vestire tapetis, aulaeis: tapezis ren, ein Tapezirer seyn: szönyegeket szövni, tsinálni. 2) aulaeis negotiari, ein Tapeten händler seyn, szőnyegekkel kereskedni, 3) v. pokrowčáriť. Roberčárka, i, f. textrix tapetorum (aulaeorum), polymitaria, ae, f. die Tapezirerinn, Tapetenwirkerinn, Teppichwirkerinn, Teppichmacherinn: szönyeg szövöné. 2) negotiatrix tapetorum, Tapetenhändlerinn: szőnyeg árosné. 3) v. Pokrowtárta. koberčárow, a, e, adj. poss. polymitarii, textoris vel negotiatoris tapetarii: dem Tape= zirer oder Tapetenhändler gehörig, szőnyeg szövőé, vagy árosé. boh. čalúňítů, koberečníků. 2) v. pokrowčárow. Roberčárowání, á, n. v. Roberčárstwi. koberčárowať, rowal, rugem V. I. imp. rug: freq. ex to bertárit. Roberčárstwi, á, n. ars polymitaria, opificium tapetiarium (aulaeum), ars texendorum aulaeorum (peristromatum): Tapezerci, Tapezirerei, Tapezi= rung, Teppichwirkerei: szőnyeg szövö (tsináló) (tsináló) mesterség. Syn. Robertáreňí, Rober čarowání. 2) negotiatio tapetaria, der Tapetenhandel, Tep= pichhandel: szőnyegekkel - való kereskedés. Roberček, a, et tečka, m. dem. aulaeola, ae, f. aulaeolum, tapetulum, i, n. das Tapetchen, Teppichen, ein kleiner Tepa pich: szőnyegetske. 2) v. Pokrowček. Roberčisko, a, n. exagger. et contemt, ex seq. Roberec, rea, m. tapes, etis, m. tapete, tis, n. et tapetum, i, n. Virg. Ovid. Plin. H. N. aulaeum, i, n. aulaea, ae, f. Curt. plur. aulaea (tapetia), orum, n. peristroma, tis, n. Tapete, Teppich: szőnyeg, kárpit. boh. Calún. Pekni Roberec: belvata tapetia, schöne Tapezerei, szép szönyeg. Sedlowi (pod Sedlo potrební) Roberec, i. e. Sabrat sagma, atis, u. die Roßdecke, nyereg alá való szőnyeg (pokrótz), tsabrag, sabrag. Tureci Roberec: aulaea attalica, babilonica, superba): türkischer Teppich, török szönyeg, kárpit, 2) v. Pokrowec. + Roberečňík, a, m. v. Rober čat. koberečníků et uw, owa, owo, adj. poss. v. koberčárow. † Robiť, a, m. v. Krkawec. Robila, i, f, caballa, equa, ae, f. die Stute, kantza, kaballa-ló. Par. Páp. vulg. Ro bola, boh. etiam Rlisna. † Robilák, a, m. v. seq. Robilár, a, m, magister equariae, peroriga Varr. proriga Plin. H. N. ae, m. Stutenmeister, ein Mensch, der die Pferde bespringen läßt: lovász mester, kantza mester a' mén lovat a' kantzák közé botsáto tó mester. Syn. Robilkár, boh. Robilkárka, i, f. v. Rrpíárka Robilát. Robiláreňí, á, n. v. Robilárstwi. kobiláriť, il, ím, V. I. imp. lar. perorigam esse (agere), ein Stutenmeister seyn, lovász-mesterkedni, lovász mesternek (kantza mesternek) lenni. tobilárow, a, e, adj. poss. perorigae, prorigae: dem Stutenmeister gehörig, lovász (kantza) mesteré. Syn. kobilkárow. Robílárstwi, á, n. conditio magistri equariae, peroriga tus, prorigatus, us, m. Ctutmeisterei, lovasz (kantza) mèsterség. Robilečka, i, f. dem, ex Robilka. Robilina, i, f. Zelina; by poglossa, ae, f. Plin. H. N. ruscus hypoglossum Linn. Haufenblatt, Kehlkraut; egértövés, tövises tsemete, Aliud est wolowi Chwost, et wolo# we Ucho. Robilinec, nca, m. caballinum (stercus), i, n. Stutendreck, kantzą szar. Robilka, i, f. dem. caballula, equula, vitula caballina: Stut füllen, Stutenfüllen, eine kleis ne Stute: kantzátska, kis kantza, vulg. Robolka. 2) v. Se n= nikoníček. locusta Plin. H. N. Heufchrecke, såska. vulg. Sáska. 4) na 5úslác Pod. stawka: ponticulus fidium, der Steg auf der Geige, hegedü támaszték. ¢ Robilkár, a, m. v. Robílár, 2) Fobitkárik, il, im, V. I. imp. 2 Nro, kobilkárom, a, e, adj. poss. v. kobilkársti adv. v. trpčársti 2. Nr. lárstwí. 2) Rrpčárstwí 2 Nro. Roblenc, ú, m. v. Robolenc. † Robliha, i, f. v. Krafla. Robližka, i, f. dem. ex Rraf lička. *Robola, i, f, v. Robíla. Robolenc, u, m. francúzké Me sto: Confluentia, ae, f. Civitas Galliae celticae: Rob lens, eine Stadt: koblentz, frantzia Város. * Robolka, i, f. v. Robilka. Robza, i, f. isté Sufle: pandura, ae, f. pandorium i, n. Fsid bassus, i, m. die Laute, koboz, lant, öreg húrú hegedü. 2) contemt. pro Roba, Osoba. Robžeňí, á, n. lascivia Quint. petulantia, ae, f. lascivitas, tis, f. Cael. Aur. der Muthwille, Frechheit, Ausgelassenheit: tsintalanság. Syn. Robe ziwost. kobziť sa, il fa, im fa, V.I. imp. tobzi fa: lascivire, petulcire: muthwillig (ausgelassen, frech ) feyn: schöfern: tsintalankodni. kobziwe adv. lascive Martial. lasciviter Laev. ap.Charis. per lasciviam Tacit. Muthwillig, schöferhaft, aus Muthwillen (Frechheit); tsintalanúl, tsintalanságból. Syn. rozpustňe. kobziwi, á, é, adj. lascivibun dus Plaut. lascivulus Laev. ap. Prise, lascivus, a, um: Varr. Virg. muthwillig scho Ferhaft, frech, ausgelaffen: tsintalan. Syn. rozpustní, roze pafni. Rob. |