Obrázky na stránke
PDF
ePub

Robziwoft, i, f. v. Robzeňí. Robzowáňí, á, n. pandurisatio, nis, f. das Spielen auf der Laute, lantólás. kobzowat, zowal, zugem V. I. imp. 3ug: pandurizare Lamprid. auf der Laute spielen, lantolni.

ae,

Roč, a, m. pilentum, carpentum, i, n. rheda, f. die Kutsche, der Wagen: kotsi. Kriti Roč (boh. Rolimaha): carpentum, tecla (operta) rheda: deckter Wagen, fedeles kotsi: Prov. Res más Roč, Len sa woz. Nestarag sa o dru= hich, len o seba samého: utere curru, de asinis nihil laboians. Suarum quisque rcrum curam agat, iisque fruatur, alienarum negligens, atque incurius: sorge dich für sich selbst, laß andere fahren: gondolkodgyál tsak magadról, másokkal ne gondolly. 2) v. Kočar. 3) v. Woz. Roča, ata, n. Pl. Nom. Roča=

ta: pullus felinus, catellus, catulus, catellulus, i, m. felicula, ae, f. catellum, i, n. eine iunge Kaße, das Käßchen, Käßlein: matska kölyök, matska fi, matskátska, kis matska. Syn. Ročička, Mača, Mačička. boh. Rote. 2) dluhi Rwet na Orechu, Wrbe etc. iulus, i, m. amentum Linn. nucamentum, i, n. das Kähe chen an Bäumen, z. B. Weiden, Nüssen a diónak, füz - fának, és más fának hoszszú virágjok, berkéjek, vagy matska farkatskájok.

† Rocábka, i, v. Člun, čin. Počací, á, é, adj. felinus, catinus, a, um: die Kaße be= treffend, von Kaßen: matskái, matskából való, matskát illetö. Syn. mačací, boh. kočičí. Rotaci Balsan: v. Rocur

--

[ocr errors]

nit. Ročací Rrit, i. e. Mňdws čání: clamor felinus, Kagens geschrei, matska nyivátskolás Rotací Ocas (Chwost): cauda felina, Sagenschwanz, matska farka. Ročacá Sagta: gcnus felinum, Kahengeschlecht, matska fajta. Ročacá Glawa: caput felinum, Kasenkopf, matska fej. Rotacá Rozta: pellis felina, Kagenfell, matska bör, Ročacá Soha: pes felinus, Kaßenfuß, Kaßenpfote: matska láb. Ročacá Stst: pilus felinus, Staßenhaar, matska ször. Ročatá Zelina: a) v. Kocur= ňíč. b) v. Pižmomorské. Rotace Oto: oculus felis, Ka henauge, matska szem. Ro Lace Stlo: argyrolithus, i, m. Gypsum lamellosum. Frauen glas, Kaßenglas: matska úveg.

Ročacé Strébro: mica alba, Plin. H. N. das Kaßenfil ber, matska ezüst. Ročacé Zlato: mica flava, Kaßengold, matska arany.

--

Ročačinec, ncă, m. excrementum (stercus, merdum) felinum, catinum: Kaßenkoth, Kahendreck: matska szar. Syn Ročacé Sowno (Lagno.) Ročačňík, u, m. v. pižmo morsté.

[blocks in formation]

Rocárik, u, m. v. Korbácík. Ročárít, u, m. v. Ročárek. * Rocárisko, a, n. v. Rorbáčisto.

Ročárisko, a, n. exaggerat, et

contemt. ex Ročár.

[ocr errors]

Ročátečko, a n. dem. ex seq.
Ročátko, a, n. dem. parva fe-
licula, parvus pullus felinus:
ein junges Käschen, kis mats-
kátska. Svn. Mačátko, Ma-
čátečko, boh. Rotiátko.
Roće, čow, m. pl. emporium
(mercium) Plaut. Liv. Cic.
Handlungsplaḥ, Markt, Markt-
plas, Handlungsort: vásárló
piatz, sokadalmas hely.
Ročenec, nça, m. v. Roča.
Roch, u, m. caminus tabulatus
vel e virgultis plexus in pa-
gensibus cubiculis, interne
formatus: ein Rauchfang, desz-
ką vagy sövény kürtö, ké-
mény.

† Rocha, i, f. v. Obluha, Ob=
lubnost, Rozkof.

† Rochání, á, n. v. Oblubo-
wání.

Rochanke, i, f. v. Lubeňica,
Oblubnica, Lubostnica.

+ kochati se, al se, ám se, v.
oblubowat sa, lubostiť.
† Rocháwáňí, á, n. v. Oblu-
bowáwání.

+ kochawati se, at fe, ám se,
freq. v. oblubowawat sa, lu-
bostiwat.

Rocher, chru, m. Wrch w El-
3a: pharetrius mons, vel
concordiae: Siöchersberg, ko-
.cher hegy.

Rochisto, a, n. exaggerat. et
contemt. ex Roch.
Rochsko, a, n. idem.

† Ročí, iho, m. v. Ročis
Ročíček, čku, m. dem. ex Ro-
čít.

t kočičí, adj. omn. gen. v. ta= ćací.

Ročička, i, f. dem. ex Ročka:
v. Roča.
Ročík, u, m. dem. ex Roč:
rhedula, ae, f. carpentulum,
pilentulum, i, n. eine kleine
Kutsche, ein kleiner Wagen: kis
kotsi, kotsitska. 2) v. Bocárek.
Ročis, a, m. auriga, ae, au-

rigarius, rhedarius, i, m. der
Kutscher, kotsis. boh. Ročí.
kočisčin, a, e, adj. poss. au-
rigae uxoris, aurigariae, rhe-
dariae: der Kutscherinn gehörige
kotsisnéé. vulg. točiskin.
Ročiseňí, á, n. v. Ročisowáňí.
očisit, il, im, V. I. imp. to-
cis: v. kotisowat.
Ročista, i, f. aurigae uxor,
auriga fem. aurigaria, rhe-
daria, ae. f. die Kutscherinn,
kotsisné.

kočistin, a, e, adj. poss. v. točiščin. Počisow, a, e, adj. poss. aurigae, aurigarii, rhedarii: dem Kutscher gehörig, kotsisé. Ročisowání, á, n. aurigatio, impulsio equorum, actio rhedae: das Kutschen, Kutschiren: ló-hajtás. vulg. Ručírowání. 2) v. Ročisstwi. kočisowat, sowal, fugem, V. I. imp. fug: agere rhedam (pilentum), aurigare, equos impellere kutschen, kutschiren die Kutsche regieren, die Pferde treiben: a' lovakat hajtani. Syn. Rone hnat. vulg. tutirowat. Busem ga kotisowat; pože nem gå Rone: ego impellam equos, ich werde kutschiren, die Pferde treiben: majd én hajtom a' lovakat. 2) aurigam esse, aurigari: ein Kutscher seyn, kotsiskodni, kotsisnak lenni, Syn. Focifem bit. Ročisowáwání, á, n. Nom.Verb.

ex seq. vulg. Kučírowáwáňí. kočisowawat, al, ám, freq. ex focifowat. vulg. Eučirowawat.

[ocr errors]

kočisti adv. aurigarie, aurigaliter more aurigae: kutscherisch), Futschermäßig kotsissosan, kotsismodon.

Eočisti, á, é, adj. aurigalis,

e; aurigas adtinens: die Kutz fcher betreffend, kutscherisch: kotsisos, kotsisi, kotsisokat illető. Ročisstwi, á, n. aurigatus, us, m. aurigatio, nis, aurigatura, ae, f. die Kutscherei, die Kutfchersstelle: kotsiskodás, kotsisság. Syn. Ročisowáňí. Rocka, i, f. alea, tessera tesserula, ae, f. cubus, taxillus, talus, i, m. os cuboides: die Würfel zum Spielen, das Würfellein: bütke tsont, verfolye Par. Páp. kotzka, kotzkátska. Syn. Rostka. Nić (w) Rodi fa hrať: ludere tesseris (talis, aleis vel aleas) Cic. mit Würfeln spielen, kotzkára játszani, verfölyét játszani (játszom) Par. Páp. Rodu nhodiť (začat sa kockował): jacere aleam, die Würfel werfen, den Anfang Würfelspiels machen: kotzkát vetni, kotzkázást el- kezdeni. Tropice. us ge Rocka uchosená: jacta est alea Suet. es ist gewagt, die Würfel find aus der Hand: már hozzá kezdettünk. Esče fú Rodi na Stole; esče ležá: res adhuc integra est, nondum alea jacta est: die Wür fel liegen noch auf dem Tische; es ist noch nicht gewagt: nem vettetett még a' kotzka, nints a' dológból még-semmi. 2) sors, fatum, sortitio, nis, f sortitus, us, m. etwas gewagtes, Ungewisses, das Rifico, Ge= fahr, Ungewißheit des Ausgangs, das blinde Glück, das Loos etc. kotzka, mindenféle szerentse játék, kétség, sors, veszedelem. Svn. Rostka, boh. Lof. Rodi (Rodami) na nečo hád=

zat (boh. Lof metati), t. F. na Sati: rem dare in aleam Liv. Cic, sortiri v. g.vestem, ire in aleam (jacere aleam) v g. vestimenti Liv. Suet, sortiri, sorti committere, sortiri talis, mittere (coniicere) sortem: riskiren, loosen um etwas, das Loos werfen über etwas: kotzkát velni valamire, p. o. ruhára. Prov. Gat Roca padne: ut sors feret, wie das Glück mit fich bringen wird, a' hogy a' kotzka esik, a' mint a kotzka fordúl. 3le mn Rocka padla: male ipsi successit, es hat ihm müßgelungen, fehlgeschlagen: roszszul esett a' kotzkája. 3) Rocka nebezpečná: alea periculosa Horat. ausus temerarius: cine kühne Unternehmung, oder Kühnheit, deren Ausgang vom blinden Glück abhängt, das Riskiren: merész tselekedet. 4) tessera, tesserula, tessella, ae, f. die Würs fel als Figur, z. B. in der Mathematik etc, ein viereckiges Stückchen z. B. zum Einlegen in den Fußboden: kotzka. Syn. RostEa. 5) calculus (Insorius), i, m. der Bretstein, z. B. in der Dame: játék (ostábla) követske, ostábla karika. Syn. Wrhcáb, oftablowi (-wrhcábňi) Rameň. 6) tessella, frustum angulatim praecidaneum a Würfel, kotzka szelet.Chlebowe Rodi, Chléb na Rodi pokrá= ganí: panis frusta angulatim praecidanea: Brodwürfel, würfelig geschnittenes Brad: kotzkára szeltt kenyér. Ročke, i, feles (felles et felis, f. Cic. catus (cattus) Pallad. selurus Gell. murilegus physignatus, i, m. die Kahe matska. Syn. Mačka. Usus Morské mačka: cercopithe

[ocr errors]
[ocr errors]

eus (cos), i, m. Plin. H. N. simia caudata: Meerkaze, geschwänzter Affe: tengeri matska, hoszszú farkú majom. Syn. wostnatá (ocasnatá) Opi= ca. Prov. 3drawá Ročka, čo (Edo) to docka. Redi to bu Se? quando coeli? quis hoc supervivet? tarde hoc erit: wer wird das erleben? mikor lesz az? ki-éri annak a végét? sokáig lesz az. Čo Ročla rosi to misi lowi. Ročka bars za more prenesená, predca len widi mňawčí. Roc ta misi nenechá, Liska Slé. pet (Slepic), Straka swich kroków, a Wik Owee: naturam expellas furca, tamen usque redibit Horat. Felis etiam trans mare portatus vocem non mutat. Coelum non animum mutat, qui trans mare currit: die Natur (das Natu= rell) läßt sich schwer ändern, Art läßt nicht von Art: a' természetet bottal verjed, még sem vered-ki. Nehéz a' természetét megváltoztatni. A' farkas megváltoztattya a' szőrét, de nem a' börét, természetét. A' matska az egereket, a' róka a' tyúkokat, sem farkas elnem hadgya a' juhokat. Tsak. ki- nyilatkoztatiya magát a' természeti indulat. v. Straka (swich krokow etc.) W1k zmení Srst etc.) - Ročku w Mechu (we Wreci) kúpiť: spem pretio emere, etwas unversichtig (die Kaze im Sacke) kaufen, malskát a' zsákban venni; vaksi módon pénzen venni, a' mit ingyen adnak. Ročku w mechu nekúpím: spem pretio non emam. W mechu Rocki nepredáwam: loquor, quae sentio ich führe im Munde, was mein Herz spühet (wovon mein Herz überzeugt ist): zsák

-

ban matskát nem árulok. magú misi 5odi, ked (kdiz) Ročki doma neňí: sceptra (bella) gerunt mures, ubi felis non habet aedes: wenn die Kaze nicht zu Hause (daheim) ist, so haben die Mäuse Kirchtag (Hochzeit.) Wo keine Kas im Hause, da führen Krieg die Mäuse: tzintzognak az egerek, ha a' háznál matskát nem éreznek.

Rockár, a, m. na Rodi: aleator, is. m. Cic. aleo, nis, m. Würfelspieler, Glücksspieler mit Würfeln: kotzkás, verfolyés Par. Páp. kotzkázó. Syn. Rostkár, Karbaňík Stwerát. boh. Rostkať. 2) aleator, fritillo ludens: Bretspieler, ostáblára – játszó (jádzó), ostáblázó. Syn. Rodowňíť (a), Ostáblár, Wrhcábňíť.

kockárčin, a, e, adj. poss. ale

atricis, der Würfelspielerinn ge= hörig, kotzkásnéé, verfölyésnéé. Syn. kostkárčín, karbaniččin, karbaničin, stweraččin, boh. kostkaččin. 2) aleatricis, fritillo ludentis feminae: der Bretspielerinn_gehörig; ostáblára játszónéé. Syn. todowničćin, kodowňičin, ostablarčin, wrhcábńiččin. Rodáreň, rňi, f. v. Rockárňa. Roďárka, i, f. aleatrix, icis, f. Würfelspielerinn, Glücksspielerinn mit Würfeln: kotzkásné, verfölyésné, kotzkázóné. Syn. Rostkárka, Rarbaňia, Rarbaňička, Štweračka, boh, Roskkačka. 2) aleatrix, fritillo ludens fem. Bretspielerinn, ostáblára-játszóné, osta blázóné. Syn. Rodownička, Rockownica, Ostablárka,Wrhcábnička.

Roďkárňa, i, f. alveus (alveolus) lusorius, tabula alearis

lu

lusoria) Coel. Aur. fritillus, i, m. fritilla, ae, f. das Spielbret zum Würfeln, Bret zum Bretspiele: ostábla, kotzkatábla Par. Páp. Syn. Re dáreň, Rockowňa, Ostabla, Wrhčábnice. Usus. a Rockárňu (Rockowňu, Of= tablu, Wrhcábńicu) sá hrať: v. tockowat fa 2. Nro. todárow, á, e, adj. poss. aleatoris, aleonis: dem Würfel= spieler gehörig, kotzkásé, verfolyésé, kotzkázóé. Syn. tockownikow, kostkárow, kárbanikow, stwerákow, 2) fritillo ludentis viri, aleatoris: dem Bretspieler gehörig, ostáblára - játszóé, ostáblázóć. Syn. oftablarow, wrhcábňíFow, boh. wrhcábňíků. todársti adv. aleatorie, more aleatorum : würfelspielerisch, kotzkás (verfölyes) módon. Syn. kostkárski, pokockárski, pokostkarsti.

kockárstí, á, é, adj. aleatores

adtinens; aleatorius, taxillatorius, talarius, a, um: die Würfelspieler betreffend, kotzkásokat (verfölyéseket) illetö. Syn. kostkárstí. Rockárstwi, á, n. aleatoria, ae, f. professio lusus alcarum: die Würfelspielerei, Neigung zum Würfelspiele: kotzka játszásravaló hajlandósag. Syn. Rostkárstwi. todowani, á, é,p.c. ex tockowat: tesselatus, tesselis expositus, a, um würfelig gemacht, würfelförmig, gewürfelt: kotzkákkal ki-rakott, kotzkás. Syn. kostkowani, kostkami (kockami) wikladaní. 2) in tesselas scissus, angulatim praecisus (praecidaneus): gewür felt, würfelig geschnitten: kolzkára (kotzkamódra, formara) szeltt, aprított, aprítatott.

Syn. na Rocki pokrégant, porezani. Usus Rodowana Slanina: lardum tesselatum tesselatim concisum), würa feliger Speck, kótzka módra szett (aprított) szalonna. Rockowáňí, á, n. (Nom. Verb. ex kockowat) : tesselatio nis, f. tesselis expositio: das Würfeligmachen: kotzkázás. Syn. Rosttowáňí, Rockami (Rostkami) Wikladáňí. 2) in tesselas scissio, tesselatio, angulatim facta praecisio (concisio): das Würfeln, Würfeligschneiden, die Würfe= lige Bildung: kotzka-módra szelés (aprítás tsinálás.) Syn. Pokrágáni (Porezání) Rocki.

Rodowání, á, n. (Nom. Verb. ex kockowat (a), na Roc= Ei: aleatoria, alea: ae, f. lusus aleae (alearis, alearius, aleatorius, talarius, taxillarius) das Würfeln, Würfelfpiel: kotzka-játszás Par. Páp. kotzka-játék, kotzkázás. Syn. Rostkowáňí, Štweračení Rockowá gra. 2) na Tablu ( Ostablu, Wrḥcábňicu ) : alca, lusus aleae (fritilli): das Bretspiel, Spielen im Brete : ostábla - játszás (jadzás), ostablázás. Syn. Oftáblowání, wrhcábňá gra, boh. wrhcábz ní gra. 3) jactus alearum (talorum, tesselarum, taxillorum): das Würfeln, Würfel= werfen: kotzka-vetés. Syn. Rocek 5ádzání. 4) na ňeco: aleae, f. sortitio talis facta, sorti commissio (missio) sortitus, us, m. das Riski= ren, Loosen, Looswerfen um etwas: valamirevaló sors-vetés, kolzkára-való vetés, boh. Losowańi.

Rockswáňí, á, n. vitilitigatio Plin, H. N. altercatio, con

[ocr errors]
« PredošláPokračovať »