gyében.

BARBOSCHA. Temes Vár

megyében.

mékenységi, fája elég, lege- BARBOCZA. Krassó Várme→ lôje is meglehetős, második Osztálybéli. BARÁTSZIGET. Elegyes falu Szala Vármegyében, fekszik Kehidának szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye jó termékenységű.

BARCZ. Szabad puszta Bars Vármegyében.

BARCZA. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, Városának szomszédságában, 's Bártzi Uraságnak kastéllyával ékes, határja termékeny, 's külömbféle javai vagynak, azon

BARÁTOK FÖLDGYE. Sza- fekszik Kassa bad puszta Nógrád Vármegyében, fekszik Gácsfalvának szomszédságában, mellynek filiája.

vagyonnyait jó áron eladhattyák, első Osztálybéli.

BARABÁS. Szabad major-kivül Kassához közel lévén, ság Szala Vármegyében. BARÁTÚR. Elegyes lakosú falu Baranya Vármegyében, BARCZA, Magyar falu Borlakosai katolikusok, fekszik sod Vármegyében, fekszik Péts Városától, mellynek fi- Sajó vize mellett, és Bánliája, nem meszsze; határjá- horváttal határos, mellynek nak termésbéli tulajdonságai, filiája, lakosai katolikusok, 's vagyonnyai is középsze- de többen reformátusok,szánrüek, második Osztálybéli. tó földgyeinek fele nem igen BARBATS. Magyar falu So- kíván trágyázást, Miskoltzi pron Vármegyében, lakosai piatzozásától két órányira vakatolikusok, fekszik Csorná- gyon, a' hol, és a' több szomhoz egy mértföldnyire, há-széd szölö hegyeken is keresrom tavaival híres, határjá-het kézi múnkával, legelöje nak középszerű tulajdonsá- elegendő, fája tüzre, és épügaihoz képest, második Osztálybéli.

BARBÁCSTAVA. Nem meszsze az elöbbi falutól, Sopron Vármegyében, halakkal, és sok tekenös békával bövelkedik, nádassától környül vett vizét tsak közelről lehet látni.

letre ingyen, nagy szölö hegye van, melly középszerü borokat terem, malma, és folyó vize a' határban; második Osztálybéli.

BARCZÁK. Irtvány Posony Vármegyében. BARCZÁNFALVA. Elegyes falu Máramaros Vármegyében,

part

kában. Határja gazdag termékenységû, de némelly része tsekélyes, második Osztálybéli.

ben, birtokosai több Urasá- filiája Dráva folyó vize gok, lakosai katolikusok, yán, két mértföldnyire. Gróf fekszik Rónaszéknek szom- Szétsényi Uraságnak birtoszédságában, mellynek filiája, Sziget piatzozó helyéhez is közel, és a' Só Bányákhoz sem meszsze, holott vagyonnyait könnyen eladhattya, 's mind szekérrel, mind kézzel jó módgya a' keresetre, fája azon felül mind a' két féle, legelôje, és réttye elegendő, elsö Osztálybéli,

BARD. Uj Bard. Barova. Elegyes falu Máramaros Vármegyében, fekszik Visknek szomszédságában, mellynek. filiája. Határja jó termékenységű.

BARD. Termékeny magyar falu Somogy Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik a Kaposi járásban, Szent Benedekhez közel, mellynek filiája. Határja minden javak

velkedik, első Osztálybéli.

BARDA. Oláh falu Arad

BARCZIKA. Alsó, és felsö Barczika. Magyar faluk, Borsod Vármegyében, lakosai katolikusok, 's még többen reformátusok, fekszenek Sajó Szent Péternek szomszédságában, Kazintzon belöl, el-kal's szölö hegyekkel is bōönti határját néha Sajó vize, földgyei gyenge trágyázás által is elég termékenyek, Miskoitztól 1. mértföldnyire fekszik; körül belöl szólo hegyek vagynak, legelője elegendo; tüzre fája ingyen, Királyi dézmát nem ád, malmok Sajó vizén tulajdon határjokban; fogyatkozásai hogy épületre való fájok nintsen, második Osztálybéli.

Vármegyében, lakosai ó hitüek, fekszik a' Jenôi járásban, birtokosa a' Királyi Kamara, soványas egy része határjának, mivel hegyes, más részeit pedig Körös vize öntözi, makkja, fája, szilvássa vagyon; de kevés módgya az eladásra, második Osztálybéli.

BARDA. Termékeny falu BARCZIHáza. Szabad pusz-Baranya Vármegyében, lakota Gömör Vármegyében.

sai katolikusok. Határja gaz

BARCS. Elegyes horvát fa- dag termékenységû, 's valu Somogy Vármegyében, gyonnyainak nevezetes tulakosai katolikusok, fekszik lajdonságaihoz képest, első Babotsa Városához mellynek Osztálybéli.

1

de földgyei termékenyek, réttyei jók, fája szüken, legelője középszerű, mellyekhez képest második Osztály

* BARDED. Magyar falu Szabólts Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Tárkánytól fél órányira, a' hova sóval fuharozhatnak, béli. gyapjúval, 's komlóval is kereskednek; termésbéli tulajdonságaira nézve Ajakhoz hasonló, mind a kettő első Osztálybéli.

BARDFALVA. Elegyes oláh falu Bihar Vármegyében, BARTFALVA nevezet alatt. BARDFALVA. Berbeste, Berbestyi. Elegyes oláh falu Máramaros Vármegyében, birtokosai külömbféle Uraságok, lakosai ó hituek, és katolikusok, fekszik Sziget Városának, 's Akna Sugatajnak is szomszédságában, mellynek filiája, Maros vizének napnyugoti partyán Róna Székhez nem meszsze. Hídgya Királyi költséggel készültt 1778. esztendőben, 's a' Bazilita Barátoknak Klastromával díszesíttetik, határbéli földgyei kiváltképen termékenyek, fájok elég, réttyeik jók, legelőjök hasznos, második Osztálybéli. BARDOS. Elegyes lakosú falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kinizs folyó vize mellett, Szombathelytöl más fél mértföldnyire, birtokosa Bozay Uraság, határja szoross ugyan,

BAREST. Oláh falu Bihar Vármegyében, lakosai ó hitüek, fekszik a' Vaskobi járásban, birtokos Ura a' Nagy Várady Püspök, tsekély tulajdonságaihoz képest har-. madik Osztálybéli. BARDHAZA. Bartháza név

alatt.

la

melly

BÁRHELY. Magyar falu Sza Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az Alsó Lendvai járásban, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, jó nagy határja van, rész szerént síkos, rész szerént pedig hegyes; földgye ha jól nem miveltetik, soványas, réttyei középszerüek, legelője, fája, erdeje elég, és makk termo. Mivel Kerka folyó vize elszokta önteni, és a' záporok is ártalmára vagynak, harmadik Osztálybéli

BÁRI. Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Borsi, és Tsernahó faluktól nem meszsze. Határja két nyomásbéli ; 's mindenféle gabonát terem, réttyei meglehetősek, legelője elég,

és jó

's jó főzelékje dohánnya te és tűzre, makkja, almássa rem, malma a' szomszédság-elég, második Osztálybéli. ban, piatzozása Újhelyben, BÁRKÁNY. Kis Barkány, második Osztálybéli. lgy Bárkány. Elegyes ma

BARI. Nagy Bári. Zem- Sr faluk Nógrád Vármeplén Vármegyében, az elöb- gyben, birtokosa Gróf Bebi helységnek szomszédságá- likuk, fekszenek Szétsénréni Uraság, lakosai katoban fekszik, birtokos Uralikuk, Gróf Aspermont Uraság, la- hez integy két mértföldkosai reformátusok. Határja nyire Zagyva vizétöl nem soványabb, 's vagyonnyai is tsekéllyebbek lévén, mint az elöbbeni falunak harmadik Osztálybéli.

meszse. Határjának, 's egyéb vagyonyainak középszerű voltokoz képest, második Osztályéliek.

BARKASZÓ. Magyar falu Bereg Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a' Kaszonyi járásban, ambár elegendő legelője, és mind a' kétféle fája van, de mivel határját gyakorta a' víz járja, és földgye sem igen termékeny; hanem ha gazdagon trágyáztatik, harmadik Osztálybéli.

BARKA. Magyar, és elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, mély völgyben épült, 's egész a' tetökig fákkal keríttetett körül, földgyei nehéz mivelések, és kösziklásak, ez okozza, hogy néha pénzen vett kenyérrel éllyenek lakosai; leginkább gyümöltsel kereskednek, mellyet a' körül lévő helységekben felszedvén, a' Szepességre visznek, és ott tserében eladják; mások pedig esztergályozásból élnek, tányérokot, tálakat, 's másféle fa edényeket készíte-monnai Uraság a' Hazabéli nek; határbéli földgye, ha jól miveltetik, búzát is teréttyeinek egy része kétszer kaszáltatik, eladni való módgya középszerű, legelője elég, fája épületre,

rem,

BARKÓ. Hajdani Vár. Zemplén Vármegyében, nevezetes Vár vala régenten egy magas hegyen épülve, most már tsak régi, omladékjai szemléltetnek. Építtette Ho

zenebonás időknek alkalmatosságával, nagyobb bátorságnak, és oltalomnak okáért. Tágas épülete vala kōfallal, és bástyákkal körül vétetve; dél felé más hegy is

yan szomszédságában, melly-ban, birtokos Urai G. Battyá röl ostromolni lehetet e' Vá, ni, és Gróf Szapáry Uraságok, rat. Az ellenségtöl is eleg határja jó, legelője tágas, szenyvedett; de kiváltkérn Rákózy idejekor 1644k esztendőben, mostani btokos Ura Gróf Csáky Urság. BARKÓ HEGYE. Nevietes hegy Zemplén Vámgyéb. Labortza vize foly latta, szölös kertek is vagnak az oldalán; több részeerdös, északra van rajta Bakó Várának omladékja.

réttyei gazdagok, fája tüzre elég, földgyei termékenyek, első Osztálybéli.

BARKO. Orosz fau Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok és ó hitűek, fekszik Črmezőnek szomszédságában, mellynek filiája, Homonna Mezo Városához egy mértföldnyire, határja három nyomásbéli; 's ha trágyáztatik mindenféle gabonát terem, és két marhával is miveltethetik, réttyei meglehetős szénát teremnek, legelője elég, fája mind a' kétféle, malma a' szomszédságban, vagyonnyait eladhattya Szent Mihályon, és Homonnán, makkja oltsó, meszet is égetnek lakosai, első Osztálybéli.

BARKÓTZ. Elegyes lakosú tót falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, nem meszsze fekszik Mura vizétöl a' keménnyes allyai járás

* BARLABÁS. Középszerű falu Máramaros Vármegyében, mellyhez nem meszsze saványú víz forrás vagyon.

BARLAFALU. Ó, és Új Barlafalu, Huta Barlesti. Oláh falu Szatmár Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai oroszból egyesültek, fekszik a' Krasznaközi járasban; midőn vízáradások nintsenek, szántó földgyei jók, réttyei elegendők, s jók, Nagy Bányán két mértföldnyire mindenét könnyen eladhattya, legelője elég, fája határjában mind tüzre, mind épületre elegendo; második Osztálybéli.

BARMOD. Elegyes falu Bihar Vármegyében.

BARNA. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, hegyes, és erdös helyen fekszik, Czerednek szomszédságában, mellynek filiája, Borsod Vármegyének határja szélen, birtokos Ura Gróf Teleky Uraság, földgye közép termékenységü, 's meglehetős javai vagynak; de mivel szôlöje nintsen, sem fája, sem legelője