ségböl mind tűzre, mind épületre könnyű áron, 's va gyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli. legelője elég, a harmadik | kevés, fája a szomszéd helyOsztályba tétettetett. BARNACZEL. Szabad puszta Arad Vármegyében. BARNAK. Magyar Barnak. Magyar falu Veszprém Vármegyében nem meszsze BAROD. Kis, és nagy Ba zel, két Oroszból egyesültt fekszik Vérteshez, Csepelyes, rod, tótúl Borodcel, Boroés tót Vázsonnyal határos, lakosú faluk Bihar Vármebirtokos Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja középszerů, réttyei kevesek, fája tüzre elég, vagyonnyainak eladására alkalmatossága Veszprémben, második Osztálybéli. BARNAK. Német Barnak. Német falu Veszprém Vár. megyében, az elöbbi falunak szomszédságában, földes Ura Gróf Zichy Uraság, lakosai katolikusok. Határjának, 's vagyonnyainak tulajdonságai az elôbbeni faluhoz hasonló lévén, második Osztálybéli. BARNAK. Jeles puszta Szala Vármegyéb. bírja Gróf Szétsényi Uraság, 's a' Pölöskei Uradalomhoz tartozik, Bakkal, és Söjtörel határos. * BARNÓCZ. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, határja mindenféle gabonát terem, legélője hasznos, és elegendő, malma a' szomszédságban, piatzozása Nagy Mihályon, 's ambár réttye gyében, birtokosai több Uraságok, nem meszsze feksze➡ nek a' Sebes Köröstöl, a' Váradi járásban. Határjai középszerűek. * BARÓK. Ó, és Új Barók Fejér Vármegyében, Ó Barók szabad puszta, birtokosai több Uraságok, Új Barók pedig elegyes falu, lakosai katolikusok. Határjaik közép termékenységűek. BAROM. Nagy,és kis Barom, Gross, und Klein Borisdorf Sopron Vármegyében, fekszenek Soprontól harmad fél mértföldnyire, Német Keresztúrnak szomszédságában, lakosai többnyire horvátok, és katolikusok, birtokosa Hertzeg Eszterházy Úraság, határjaik, 's vagyonnyaik is középszerűek, de eladásra jó módgyok van, második Osztálybéli. BAROMHÁZ. Szabad puszta Moson Vármegyében, fekszik Lébenynek szomszédsá gában, mellynek filiája. BAROM= BAROMLAK. Oláh falu Bihar Vármegyében, az Érmellyéki járásban, birtokos Ura Baranyi Uraság, lakosai egyesültt katolikusok, középszerů vagyonbéli tulajdonságaihoz képest, második Osztálybéli. lessége pedig néhol három, néhol öt, 's majd hat mértföldet is tesz. Határját napkeletre Zólyom, és Hont Vármegyék, nyugotról Nyitra, Komárom délre, északra pedig egy felôl Hont, más felôl pedig Esztergom VármeBAROMLAK. Elegyes lako-gyék kerítik. Észak felé feksú falu Komárom Vármegyé- võ számos hegyei között neben, birtokosai több Urasá- vezetesebbek: gok, lakosai katolikusok,fekszik Udvardhoz nem meszsze, mellynek filiája, Nyitra Vármegyének határja szélén, legelője saját márhájinak elég, réttye néhol tsekélyes, első Osztálybéli. II. Az Új Bányai hegyek, BARRA. Bánátbéli falu. mellyek az elöbbenihez haBARRO. Elegyes falu Zem-sonlítanak magasságokra nézplén Vármegyében, lakosai ve. I. A Körmötz Bányai hegyek, mellyek e' Megyét Zólyom Vármegyétöl elválasztyák; egy része kopasz, más része pedig tüzre, és épületre való fával gazdag. katolikusok, és ó hitûek, ha- III. Klyag hegye, melly tárja két nyomásbéli, melly, mind magasságra, mind faha trágyáztatik, tavaszi bú-béli gazdag voltára nézve nezát is jót terem, réttye hasz-vezetes, és egész Nyitra nos füvet hoz, legelője elég, Vármegyének határáig terfája tüzre, és épületre, malma helyben, vagyonnyait eladhattya Homonnán, makkja szabad, második Osztály béli. jed. IV. A Hrusovi hegyek, mellyek az elöbbeninél alatsonyabbak, de a' fán kivûl gazdag legelôt is szolgáltatnak a' szomszéd lakosoknak. BARS VÁRMEGYE. Comitatus Barschiensis, Barscher V. A Gyimesi hegyek, Gespanschaft, Tekovszka mellyek már az elôbbeninél Sztolitze. Nevezetét. vette alatsonyabbak. Ezeken kivûl Bars Várától, melly hajdan még több hegyek is vagynak. Garam vize mellett állott va- e' Vármegyében; de a' mella. Hoszsza e' Vármegyének lyeket a szomszéd helysémintegy tíz mértföld, szé-gek nevéről szokták nevez tra, és Turótz Vármegyéknek szélénél, 's az említett Várostól nem meszsze foly Garam vizébe. Ezeken kivul vagynak még a' Szkleneni, Vineni, Zernovitzi, és Sz. Benedeki patakok, mellyek mind Garam vizébe omla pedig tsak egy darabját nedvesiti e' Vármegyének. Fördője között a' Szklenyei híres, németül Glashütten, melly a' Körmötz Bányai útban esik; lásd felőle Bél Mátydst. a) a) In Prodromo Hungariae novae Lib. III. Cap. V. p. 128. ni, mellyekhez járulnak még a' Garam mellyéki Berkek is. Valamint pedig számos hegyek vagynak e' Vármegyében, úgy termo völgyek, és térségek is elég boven vagynak, mellyek a hegyekből lefolyó patakoknak folyásai által nedvesíttetnek. Leve- doznak. Nyitra folyó vize gōje kivált a' felső részén igen egésséges, arany, ezüst, vas, és réz bányákkal gazdag. Folyó vizei között első GARAM vize, melly Gömör Vármegyéből folyle, 's Zólyom Vármegyét béfutván e' Vármegyén is keresztül foly, és Esztergomtól nem meszsze foly bé a Dunába. Második ZSITVA vize, melly száraz időbben tsekély, de essök után nagyon felszokott dagadni; nevezetesíttetett az úgy nevezett Zsitva Toroknál MDCVI. esztendőben, az Ozmanokkal kötött békeség által. Más kissebb folyó vizei is vagynak, mellyek között emlékezetet érdemel a' Körmötz bányai patak, melly az arany bányák körül tett szolgálattya miatt mindég zavaros, 's Szent Kereszt felett foly bé Garam vizébe. Megjegyzést érdemel továbbá Sz. Kereszt' patakja, melly az előbbeninél gazdagabb, 's öblösebb, és essök után sokkal ártalmasabb is; ered Nyi Nevezetes továbbá a' Vineni, vagy németül Eisenbachi fördő, majd a' Nyitraszegi, és Pöstyéni is, mellyeknek tulajdonságai már eléggé esméretesek. A' mi pedig e' Vármegyének termékeny voltát illeti, mind búzával, még inkább gabonával, mind jó árpával, és zabbal is eléggé bővelkedik; búzája a' Zsitva mellyeken leg nevezetesebb, Léva körül is jó földgye van, Oszlán körül pedig gazdagon fizeto gabonája terem. Borai középszerűek, néhol pedig saványúsak is a' több Magyar Országi jó borokhoz képest. Mind öszve 245. lakó helyek vagynak benne, 's az Esztergomi Fò, és a' Besztertze Bányai Püspöki Megyékhez tartozik. borait könnyen eladhattya, fája tüzre, és épületre elég, makk termo erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, 's az Országos vásárokban, első Osztálybéli. BÁRSONYOS. Tót falu Vész BARS. Ỏ Bars, Alt Bersenburg, Sztari Tekov. Mezo Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett; Új Bars- prém Vármegyében, birtòtól egy híddal elválasztva, kosa a' Religyiói Kintstár hajdan szabad Királyi Város, lakosai katolikusok, fek's Trentsénnél gazdagabb va- szik a' felső járásban, Hala, és régi Várának omladék- tárbéli földgye termékeny, jait még most is láthatni; e' de legelôje tsekély, tűzre helytöl vette Bars Vármegye fája nints, malma helyben, is nevezetét, földes Ura Her- hegyetskéje is van, réttye tzeg Eszterházy Uraság, ha- elég, melly meglehetős szétárbéli földgye elegendő, és nát terem, a' harmadik Osztermékeny,legelője,fája elég, tályba számláltatott. füzesse hasonlóképen, gyü- BÁRSONYOS. Nevezetes fomöltsös kertyei hasznosak, lyó víz Borsod Vármegyékeresetre jó módgya, 's va- ben; Aszaló, és Onga helygyonnyait könnyen eladhat-ségek határainak kiáradásatya, Országos barom vásár- kor ártalmas, halakkal, és jai is vagynak; de mivel szô- jó ízű rákokkal bővelkedik. leje nintsen, második Osztálybéli. BART. Magyar falu Esztergom Vármegyében, fekszik BARS. Új Bars, Neu Ber- Bars Vármegyének szélén senburg, Novi Tekov. Me- Libadfalva, és Gyiva pusz zo Város Bars Vármegyében, tával határoztatva, lakosai lakosai katolikusok, fekszik katolikusok, Szentegyházát északra Lévától egy mért- Eszterházy Imre Hertzegsége földnyire, síkos térségen, építtette, e' helységnek akGaram vize mellett, Hertzeg kori földes Ura, most az Eszterházy Uraságnak birto-Esztergomi Érsekségnek birkaban. Határbéli földgye termékeny, réttyei elég tága- tsétlen idök kivetkeztették sak, szőlős kertyeik gyümöltsös fákkal gazdagok, tokában vagyon. A szeren elöbbeni szépségéből, és nagyságából; határbéli föld gye szélessen terjedő kerületben, három köfalakkal, 's tornyotskákkal körül keríttetve. gye jó, legelője elég, szölõi saványú bort termok, eladásra a Dunán, Esztergomban, és a Bánya Városok- Belső épületei régiek, köban, második Osztálybéli. zepén a' Város háza, a' honBARTFA. Bartfeld, Barde- nan a' piatz, és a' belső Vágov, v. Bardiov. Szabad Ki- rosbéli házak, három kapui rályi Város Sáros Vármegyé- felé intéztetve épültek. Temmegyében, Eperjestöl négy ploma, melly észak felé fekmértföldnyire. E' Királyi Vá-szik, Szent Egidiusnak tiszros régibb, mintsem kez-teletére építtetett, belsõ rédeti eredetét kinyomozni le-sze tágas, 's nevezetes nagy hetne, sőt még nevezete is oltárján kivül Szered István, homályban vagyon. Némel- és más híres embereknek telyek a' Magyar nyelv sze- temeiyel is nevezetesíttetik. rént Bárdfától eredtetik, mások a német nevezet szerént Varthfeldtöl, melly örizeti helyet nevezne. Mások ismét Rumán nevezetű híres tolvajtól vonnyak eredetét. Mások ismét e' Városnak illy alatsony eredetét nem kedvellvén, más RUMANN nevezetü Római polgártól, és itten a' Római barbarusok elKivaltképen való kegyellen vólt népnek tisztyétől messége vala ZSIGMOND Kiszármaztattyák, lásd felöle rálynak Bártfa Városához, a' Bombárdit (a). Kétség ki-ki ezt nevezetes szabadságain vül valónak állíttyák lako- kivül tizen négy helységeksai, hogy e' Várost először kel meg is gazdagította; de MCCCIV.esztendő táján Ká- ekkor Bártfa Várának nevez ROLY kezdette nevezeteseb-tetett; melly nevezetes jó ben erőssíttetni. tetemény után, a' mint meg Sokkal nagyobbak a' külso Városok, mint a' belső. Mikor lett Királyi Városá, nem lehet meghatározni, az mindazáltal felôle bizonyos, hogy a' régibb Királyi Városok száma közzé tartozik, lásd felőle Verbötzit (b). (b) Tripart. Pag. III. Tit. VIII. et XIX. (a) Topogr. Magni Regni erössíttetett, úgy gazdagoHung. p. 154. dott is. Lakosai hajdan NéFekszik a Város egy hal-metek valának, most pedig mos helyen, északról Ta- Tótokkal elegyesek, nem poly vize partyán nem igen tsak nyelveket szorgalmato |