Obrázky na stránke
PDF
ePub

san tartották vala fel hajdani | ták e' vidéki erősségeket, lakosai; hanem még öltö- hanem újjakat is állítottak, zeteket is, a' Szászoknak bévett szokások szerént.

Nehéz vala pedig akkor illy. eröss, és nagyon ragadozó népnek ellent állani. Hatalmokban vala Bonfin szerént Sóvár, Széts,Kassa, Zólyom, Besztertze, Szepes; és sok más Városok, mellyekhez kell még Sárost, és Kézsmárk Várát számlálni. Könnyen véllhető, hogy Bártfa sem kerülte el ekkor a' Tsehek' hatalmát, kiüzettetvén pedig a' Tsehek KORVINUS MÁTYÁS által a' Királyok hů

Ambár a' hegyek között félre helyen fekszik Bártfa Városa, mindazáltal az ellenséges viszontagságokat ki nem kerülhette. ZSIGMOND Király alatt probálta először a' hadakozásnak súllyát, a' Lengyelekkel való hartznak alkalmatosságával, a' mint Cromer (c) elő adta vala. (c) Libr. XIII. de rebus Polonicis p. 273. Véllhetò, hogy a Lengye-ségében maradott, kivévén lek a' még akkor gyarapodni hogy Lengyel László által kezdő Bártfa Városát. nem a' külföldieknek elzálogosítdúlták fel; megmaradván pedig a' Királynak hűségéhen, hogy mind a' Város, mind annak lakosai gyarapodhatnának, kegyelmesen megajándékozá az említett Király tízen négy helységekkel. Mert szükséges vala az akkori veszedelmes környülállásokhoz képest, hogy itten nevezetes erősség épülne, a' Lengyelek ellen. Az után érkeztek a'Huszszíták, kik Bártfa Városát elfoglalták e', vagy nem, bizonytalan; de sokáig itten tartózkodtak ERZSÉBETNEK gondoskodása alatt a' Tsehek, még pedig veszedelmes villongások szenyvedésével nem tsak elfoglal

[ocr errors]

tatott, a' mint (d) a' törvé nyekböl kitetszik. Második LAJOSNAK halála után pedig külömbféle Uraknak engedelmeskedett, úgy mint majd JÁNOSNAK, majd pedig ismét FERDINANDNAK. Az után pedig a' hazai zenebonáknak alkalmatosságával, majd erōszak, majd félelem által Botskainak, Betlen Gábornak, és Rákótzy Györgynek engedelmeskedett; de ismét könnyen a' Tsászárnak hívségére hajtatott. MDCLXXXII esztendőben pedig míg a' Tsászárral fegyver nyugvás vala, reméntelenül Tökölyi által elragadtatott, a' mint Vagner (e) nyilváníttotta.

(d)

(d) Decr. An. MD. Art.

XXII.

vagyonnyainak eladásara alkalmatos módgya, első Osztálybéli.

BARTFAI saványú víz Sáros Vármegyében ered, a Bártfai határban, a' Várostól fél mértföldnyire; vize jóságára nézve, az Eperjesi források eleibe tétettetik mind jó ízű voltára, mind pedig erössítő tulajdonságáért. BARTFA ÚJFALU. Tót hely

tokos Ura Gróf Forgách Ura

BARTFALVA. Jó magyar falu Bihar Vármegyében, fek

(e) Histor. Leopold. Lib. VIII. p. 363. P. Sokkal hathatósabban oltalmazták annakutánna magokat Tökölyiek, elég dolgot adván Sultz Tsászári Vezérnek, míg hatalma alá hajthatta. Rövid vólt ugyan a Városnak akkori ostromoltatása; de kemény, és férfias, 's ambár a' Magyarok gya-ség Sáros Vármegyében, birkorta kirohantak, hogy a' Tsászári Vezért elfáraszthas- ság, lakosai katolikusok sák; de ez megkettöztetvén határja jó, réttye kétszer kaostromát, végre feladatta- száltatik, fája szükségére tott. Az után Rákótzinak bir- elég, piatzozása is jó, elsä tokába jutott, 's az alatt is Osztálybéli. tartatott; megvétetvén pedig Kassa Városa, és Eperjes is, végre Bártfa is kisza-szik az Érmellyéki járásban badíttatott, 's az ólta a' békeségnek édes nyugodalmámában lévén, hova tovább gyarapodik. Lakosai küfömbféle kereskedés által élnek. Nevezetes vala hajdan vászonnal való kereskedése; midön ezt másoknak Len- BARTHAZA. Barthausen gyel Országba vinni tilalmas Barbisti, Barbora. Tót favala; mert itt fejéríttettek, lu Bereg Vármegyében, föl's készíttettek ki, melly a' des Ura Gróf Schönborn, lalakosoknak nem kevés hasz-kosai katolikusok, és ó hinot hajtott; most is keres- tuek, ambár e' helységnek kednek ugyan azzal, de az határja sovány, és malma Eperjesiek már megelőzték. sintsen, de mivel a' Munká Határja középszerü, fája elég, tsi piatztól tsak egy órányira réttyei jók, legelője tágas, van, 's legelője, és mind a' I 4

nevezetes termésbéli tulajdonságaihoz képest, elsö Osztálybéli.

BARTFALVA. Középszerű falu Máramaros Vármegyében, Bardfalva nevezet

alatt.

két

kétfélé fája, makkoltatása is elegendő van, harmadik Osztálybéli.

BARTOS LEHOTA. Az L. betüben.

BARTOS. Bánátbéli falu, fekszik Temesvártól három mértföldnyire, lakosai katolikusok, határja középszerü.

BARTOSFALVA. Bartusoytze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, és többnyire ó hitüek, kiket elsô Lajos Király szállíttatott vala ide, fekszik Osikó falunak szomszédságában, Bártfához mintegy más fél mértföldnyire. Két nyomás földgyei soványak ugyan; de az öszi vetésre nézve termékenyek, réttyei kétszer kaszáltatnak; legelője, és erdeje szükségeikhez képest elég, második Osztálybéli.

*BARZHÁZA. Elegyes falu Gömör Vármegyében, fekszik Dusházának szomszédságában, és ezzel egy forma jóságú szántó földekkel bír.

BASARÁGA. Szabad puszta Arad Vármegyében.

BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelöje tsekély, harmadik Osztálybéli.

BASKÓ. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, lakosai ó nek szélén Erdő Bénye felé hitüek, Zemplén Vármegyé fekszik az erdők között, mehozók, 's a' Regétzi Uradazôje soványas, erdei makk lomhoz tartozik, határbéli földgyei, és réttyei vizessek, harmadik Osztálybéli.

BASKI. Somogy Vármegyében, földes Ura Gróf Traun Uraság, termékeny szántó földekkel bír.

BASKÓCZ. Baskovce. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Vandernoth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Goronyének szomszédságában, mellynek filiája, termésbéli tulajdonságaira nézve Alsó Ladiszkóczhoz hasonló, második Osztálybéli.

BARZEST. Oláh falu Bihar Vármegyében, fekszik a' Béli járásban, földes Ura a' Nagy Várady Püspökség, lakosai egyesültt katolikusok, termésbéli tulajdonságaihoz BASKÓсZ. Baskoyce. Tót képest harmadik Osztálybéli. falu Ungvár Vármegyében,

fekszik,

középszerű, vagyonnyai külömbfélék, második Osztály

béli.

BASNYAROVA. ÍrtványNyitra Vármegyében, melly Bukótzhoz tartozik.

BASOS. vagy Bazos. Elegyes orosz falu Temes Vármegyében, fekszik Temesvártól mint egy mértföldnyire, barmokkal való kereskedéssel, 's fa munkával élnek leg inkább lakosai, fája mind a' két féle elegendő, legelője nagy, második Osztálybéli.

fekszik a' hegyek alatt kevés lakossaival, Tybe falunak szomszédságában, mellynek filiája, határja nem igen termékeny, de elégséges szántó földekkel bír, Báro Gombos, és másoknak birtokában van, második Osztálybéli. BASSAHID. Elegyes falu Torontal Vármegyében, földes Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Neuzina, és Rácz Ittebe faluktól nem meszsze, jó határja van. BASSAL. Magyar falu Somogy Vármegyében, lakosai. katolikusok, fekszik a' Szigeti járásban, birtokosa Ku-likusok, földes Ura Gróf Kegbinyi Uraság, gazdag határja levich Uraság, fekszik Egyvan, 's a' terméshez min- házas Bástnak szomszédságáden tulajdonságokkal 's szôlö hegyekkel is bövelkedik, első Osztálybéli.

BÁST, Magyar falu Nógrad Vármegyében, lakosai kato

ban, mellynek filiája Gömör Vámegyének szélén, Fülektöl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységû, vagyonnyai középszerűek, má

BASSARÁGO. Szabad puszta Csanád Vármegyében, fekszik Tornyának szomszédsá-sodik Osztálybéli. gában.

BAST. Egyházas Bást. Magyar falu Gömör Vármegyé

BASSARECZ. Szabad puszta Esztergom Vármegyében,fek- ben, lakosai katolikusok, szik Maródnak szomszédságában.

BASSIEST. Banátbéli falu, fekszik Fasethoz nem meszsze. Határja középszerű.

BASOCZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellet, birtokos Ura a' Vág Ujhelyi Prépostság. Határja

birtokosai több Uraságok, fekszik ez eléggé nagy falu Nógrád Vármegye szélén, 's a' Básti Nemességnek szülött földgye; Márjási, 's Náthai Uraságok bírják. Határjában mindenféle vetemény megterem, réttye jó, legelője szoross, vagyonnyait két mértföldnyire hordgya piatzozá

sának

sának helyére, fája mind a' | Vármegyében, lakosai katokét féle, malma helyben, de likusok, birtokosa a' Királyi

mivel keresetre tsekély módgya van, második Osztály

béli.

BAST. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, a' Szerentsi Uradalomhoz tartózandó, földes Ura Gróf Aspermont Uraság, szántó földgyei északra, a' Harangodi puszta felé, jó termékenységüek.

BASTA. Nagy hegy Liptó Vármegyében, nevezetét meredek kerek tetejű, és erősséghez hasonló formájától vette.

Kamara, fekszik a' Dunával öszve folyó Sárvizéhez közel Apátursága Sz. Mihálynak tiszteletére van, az előtt a' B. Szüz MÁRIÁROL nevezetetett, és a' Pétsi Megyéhez tartozott. A' Benediktinusoknak nevezetes Klastroma épült vala itten. Határja közép termékenységű, réttye, legelője elég, tulajdonságai hasonlítanak, Bataszék Mezo Városnak határjához, második Osztálybéli.

* BATA. Elegyes falu Arad Vármegyében birtokosai töb Urak, lakosai katolikusok, határbéli földgye, termékeny, makkja, fája, szilvássai vannak, Maros vizének ki áradásával, néha ugyan károsíttatik, mind az által első Osztálybéli.

BATA. Elegyes rátz falu Fe

BASTELY. Gasztely, Kis falu Ungvár Vármegyében. BASTIFALVA. Elegyes falu Sopron Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Nemeskértöl egy mértföldnyire, hajdan Ebergényi Magyar Vezérnek lakó Városa vólt, most pedig Gróf Vi-jér Varmegyében, lakosai czai Uraságnak öröksége. Határja közép termékenységû, második Osztálybéli. BÁSTYÁNKA. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai Erd között. Határja jeles tertöbb Uraságok, lakosai ka-mékenységü tolikusok, fekszik Divékhez közel, mellynek filiája Bajmócztól mintegy jó mért földnyire. Határja közép termékenységű.

-BATA. Mező Város Tolna

katolikusok, és ó hituek, földes Ura Báró Rudnyánszky Uraság, fekszik a' Duna mellett egy parton, Tétén, és

[ocr errors]

terem tiszta búzát, árpát, és más féle minden veteményeket, réttye, legelője gazdag, keresetre alkalmatos módgya, 's vagyonnyainak eladására is, első Osztálybéli.

BATA.

« PredošláPokračovať »