BATÁL. Tót falu Ugocsa Vármegyében,lakosai katolikusok, fekszik Nevetlen falunak szomszédságában, melly BATA. Felső Bata. Magyar | megyében, lakosai katolikufalu Gömör Vármegyében, sok. Határja jó termékenylakosai katolikusok, és re- ségů, réttye, legelője elég. formátusok. Határja jó gabo- hasznos, második Osztálybéli. nát termo, piatzozása Rimaszombatban közel, fája, legeTôje elég, malma helyben, konyha kertyei termékenyek, második Osztálybéli. nek filiája, földes Urai küBATA. Magyar falu Györ lömbféle Uraságok. Bátár viVármegyében, lakosai kato-ze határjának károkat okoz, likusok, fekszik nem mesz- de mivel földgye minden féle sze Györ Városátol, a' Du-gabonát bôven terem, legenának alatsonyabb partyánál. Nevezetes arról, hogy a Györi Káptalannak Nemesei mivelik, a' kiket Prédiálistáknek hívunk, 's részek vagyon a' Vicze Ispánnyoknak választásában is, mint Vaj- BATARCS. Elegyes oláh károl, Posony Vármegyében, falu, Ugotsa Vármegyében Verebélyröl Bars Vármegyében e tulajdonság esméretes. Határja jó termékenységu, nagy pusztáibol a' szomszédságban lévőknek is engednek, BATA. Krassó Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara. BATAHÁZA. Szabad puszta Gömör Vármegyében. BATAL. Termékeny falu Somogy Vármegyében, vidékjének gyönyörű szánto földgyei, és szőlői vagynak, első Osztálybéli. BATÁR. Fekete Batár, elegyes magyar falu Bihar Vár löje elég, fája a' mennyi kell, malma szomszédságban, Nagy szöllösön, 's Halmi Mezo Városokban jó módgya a' keresetre, második Osztálybéli. lakosai katolikusok, de többen ó hitüek, földes Ura Báró Berényi Uraság, fekszik Királyházának szomszédságában, mellynek filiája. Szántó földgyei termékenyek, és azon része,mellyet a' víz mos, trágyázás nélkül búzát, rozsot, zabot, kukoritzát, kö lest böven terem, réttyei is a' víznek mentében jók, legelôje minden marháinak elég, malma helyben, fája mind a' két féle, második Osztálybéli. BAT. Batasicza. Bánátbéli falu Temes Vármegyében, az Almási kerületben. BÁT. 1 BÁT. Frauenmark. Batucze. Elegyes falu Hont Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik tót Bakának szomszédságában. to földgyei termékenyek, szolö hegyei jó bort termök, vizen is kereskedhet, réttyeit Sár vize néha elönti, a' második Osztályba számláltatott. BATHAR. Folyó Víz Ugo- Bár. Frauenmarkt. Batsa Vármegyében, a' Gödén-tovce. Hont Vármegyében, házi hegyekkel völgyesedett földes Ura Herczeg Eszterháhegyek között ered, a' hon-zy, elegyes lakosú régi Menan sebes futásával először zo Város, hajdani lakosai Gidát majd Bathárt bé ér- németek voltak, 's leg invén, ennek napkeleti részén kább bányászok, mellyekfoly, további folyásával pe- nek még most is lehet szemdig határozza Ugotsa, és Szat-lélni nyomait, most leg inmár Vármegyéket egy mástól kább tótok, katolikusok, 's egy jó mértföldnyire, míg evangelikusok, és kevés maUgocsa Vármegyében három gyarok is laknak benne, rémértföldnyi folyamattya után gi ôsi szabadságaikat elveszSzatmár Vármegyében Tisza tették. 1774. esztendöben peBôtsnél, midőn az erdőség- dig tüz által emésztetett meg; böl ki zuhanna öszve foly a' öt országos vásár esik benne, Tiszával; árvizei egész lefoly- mellyek elég népesek; hatában károsak, mivel sokszor tárja kiváltképen termékeny, az egész környéket elönti. 's a' természetnek sok javaival megáldattatott, első Osztálybéli. BATASZÉK. Mező Város Tolna Vármegyében, lakosai katolikusok, birtokosa a' Ki- BATE. Elegyes lakosú marályi Kamara, fekszik a' Du-gyar falu Somogy Vármegyénától nem meszsze, Baranya Vármegyének határa szélén, német, és magyar lakosaival, bővelkedő Mező Város, mezoje kies, és termékeny; a' Báthai Apáturságnak helye vala, a' kinek vezéri Szállást is adott; a' hadak viszon- BATFA. Magyar falu Szala tagságai által letc lerontatása Vármegyében, földes Ura után ismét felépíttetett. Szán- | Gróf Erdödi Uraság, lakosai ben, birtokosa Gáll Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taszárnak szomszédságában, mellynek filiája. Határja igen jó, szöleje ugyan nints, de más javai boven lévén, első Osztálybéli. kato BATIEST. Elegyes falu Krassó Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara. katolikusok, fekszik Palló BATIKOVA. Pod Batikova. Irtvány Nyitra Vármegyében. BÁTKA. alsó Bátka. Ele gyes falu Gömör Vármegyében, birtokosai több Uraságok, határbéli földgye termékeny, de tsekély legelöje van, Rimaszombat piatzozásának helye, egy mértföldnyire, fája tüzre kevés, kaposztája, gyümöltsös kertyei jók, második Osztálybéli. BATKA. Felsö Bátka. Ma gyar való fája szabados a' határ- BATIZA. Boticz. Elegyes falu Gömör Vármegyéket tsinálnak leg inkább laben, Cziko, és más Uraknak birtokában, lakosai ka-kosai, második Osztálybéli. tolikusok, és reformátusok, BATISZFALVA. Botzdorf. kies helyen fekszik, középszerû tulajdonságai szerént, második Osztálybéli. BATINA. Elegyes falu Baranya Vármegyében, fekszik a' Duna partyán, két nevezetes búza tartó házak vannak bente, határja jó termékenységű. Botisovcze. Tót falu Szepes + dik, mellyeknek egyike haj- | fogytával külömbféle ágakdani mód szerént, az újjabb ra nem szállott. Halas tója pedig díszessebb móddal é- elég nagy, és a' mint lakosai píttetett. Folyó vizében ked- állíttyák feneke igen mély, ves ízü pisztrángok vannak, mellynek egész környéke fortermésbéli tulajdonságaira rásbol áll, szántó földgyei nézve Gerlachfalvához ha- középszerűek, réttyei halas sonlít, második Osztálybéli. tóján alol, egész a' Karátsondi pusztáig ki terjednek, délre, és északra fekvő erdei makk hozó fákkal bövel BATOR. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, földes Ura az Egri Káptalanbélí Uraság, lakosai katolikusok, fekszik EgerVá rosátol nem igen meszsze, vízi malma vagyon a' Bakta folyón, szántó földgyei középszerűek, réttyei kétszer kaszáltatnak, piatzozása Egerben, és Gyöngyösön, lege BATONY. Magyar falu Heves, és külső Szolnok Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Almásy Ura-kednek, második Osztálybéli. ság, fekszik Gyöngyöstöl három mértföldnyire, Zagyva vize, és Mátra hegye között, termésbéli tulajdonságaira nézve, hasonló Bátorhoz, második Osztálybéli. ALSÓ BATONY. Szabad puszta Heves Vármegyében. BATONYA. Magyar, rátz, és oláh falu Csanád Várme gyében, lakosai katolikusok, és ó hitúek, fekszik Tornyá-loje, fája tüzre, és épületre hoz közel, mellynek filiája, mivel határja magossan fek-jában; de réttyeit a' víz gyak ran elönti, második Osztályszik, piatzozása Aradon és béli. Szegeden, mellyektől távol fekszik, termékenysége középszerű, második Osztálybéli. elég, makkja is saját határ BÁTOR. Nyír Bátor. Mezô Város Szabolts Vármegyében, földes Ura Gróf Ká BÁTOR. Gagy Bátor. Ma-rolyi Uraság, nevezetes vala gyar. falu Abauj Vármegyé- hajdan, mellyet ha semmi ben, birtokosa Jakabfalvy más nem híresített volna is Uraság, fekszik az ország út- valóban nevezetessé tehetné tyában Gagyhoz nem mesz- azt a nagy Bátori Nemzetsze, örökös birtokosa Bátori ség. Leg első cselekedetei vala, míg a' térfi magnak el-ket, 's vitézségjeket Bátoriak nak " " " " tori István a' havas allföldieknek fő Vezére Kinisivel együtt számtalan török ellenség ellen menvén, halhatatlan nevének emlékezetét érdemlô gyözedelmével tért vala viszsza. Ugyan akkor a' nyertt prédákból építtete egy Klastromot az abban lévő Kriptával egyetemben, 's meg nagyobbította Bátor Váresát is, melly 1493. esztendöben történt. Testének tsendes nyugodalmat engede e' hely; mellyet, minek utánna az oláhok által feldúlattatott vala, Bátori András belöl a' Városba vitete, 's maga költségével építtetett Templomába rejtettet. Sokszor pusztította, 's égette a' Török Bátor Városát, sőt el is rontotta, ezen kivül az Erdély Országi Fejedelmeknek, hadakozásai által is gyakran sanyargattattak, midön tudniillik Magyar Ország ellen fegyvert fogván, e tartományra üttöttek bé. Az után is elég hadi környül állások nyomták e' Várost; elöbbeni szabadságait elvesztvén, mostani lakosai mesteremberek, és földmivelök, katolikusok és reform., 's a' t. A' T. Minorita Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok is vagyon itten; nak SALAMON Magyar Király történeteinek leírásában Bonfiniusnál láthatni: az után pedig vak BÉLÁNAK viselt dolgaiban. Emlékezik Turotzi is a' Bátoriakról, azon hadban, ugy mond, leginkább víttak Myksa Gabb, és Bathár; sokakat megölvén's elfogván az ellenség közzül, emberi vérrel festették pánczéllyokat, Myksa Thyodort mint minden zűrzavarnak indítóját megfogta; Bathár pe", dig Endrét,,. Már ekkor, és ezek ellen is fő Vezér vala Bátory, a' kinek nagy vitézségei, és jó erköltsei méltán érdemeltették a' Bátori nevet. Maga Bonfinius is meg vallya, hogy ez ütközetnek alkalmatosságával, sok falukkal, és Városokkal meg ajándékoztatott, a' mint hogy BÉLA nagyon megörülvén szokása szerént minden Hazájához hív vitéz Vezérjeit különösen megdítsérte, és a' nyertt Zsákmányokon kivül, helységekkel, és Városokkal is meg ajándékozá öket. Föképen Bátori Istvánnak nagy vitézségei tévek híressé e' Várost, valamint a Bátori Nemzetséget is. Kiváltképen Korvinus MÁTYÁS hadakozásaiban, midön tudniillik határbéli földgye három nyoMátyás igazgatása alatt Bá- | másbéli, mellynek egy nyol tzad |