Obrázky na stránke
PDF
ePub
[ocr errors][merged small]

épületi szükséges eszközök is Csöpröm, 's Davodihoz nem adattattak számokra. Lakosai messze. dohánnyal, 's más külömb

ARADVÁNY, Szabad pusze féle hazai termésekkel keres- ta Szabólts

. Vármegyében. kednek; mások pedig kézi ARä). Elegyes oláh falu a' mesterségekkel. Határja ki- Bánátban, fekszik a' Betskeváltképen termékeny,de igen reki kerületben Beodra, és szoross, úgy hogy, ha szolös Malnitz között. Határja jó terkertyei külön választatrak, mékenységü. alig marad valamire való kis

Arak. Arakhen magyar földetskéje. Melly valóban és német falu Sopron Vármenagyobb volna

, hogy ha gyében, birtokos Ura Viczay, hajdan Ó Arad e' helyen lett és Nagy Uraságok, lakosai volna; vagyonnyainak eladá- katolikusok, fekszik Sopronsára jó alkalmatosága, 's pia- tól egy mért földnyire. Hațza van; országos vásárjai tárja szoross ugyan, 's földnevezetesek, 's ambár a' víz gye sovány, és nehezen teráradások néha kárára vannak, mô, -réttyei nem külömben mint hogy miatta az útakat', sovány szénát teremnek; de 's hídakat is újjítani kénțele- legelője még is elegendő vol. nek, mind az által első Osz- na, hogy ha a' Dunának ki tálybéli.

öntése réttyeit nem károsítaARAD. Tót talu Esztergom ná, kereskedésre nints módVármegyében, lakosai kato-gyok , harmadik Osztálybéli. likusok, fekszik Kis Újfalu ARAK. Elegyes falu Arad val által ellenben, a Duna Vármegyében, földes. Ura partyán, Bátorkeszitől

egy Pető, és Magótsy Urak. mértföldnyire. Határja közép XARAKSON. Elegyes német termékenységű, rétrye, le-falu Sopron Vármegyében, gelője is meglehetős.

lakosai katolikusok, határja ARAD Szabad puszta Esz- középszerü ,

valamint vatergom Vármegyében, fek-gyonnyai is, mellyekhez keszik Német Szölgyénhez kö- pest második Osztálybéli. zel, mellynek filiája. ARANYAD. Magyar falu

ARADATZ. Elegyes falu Szala Vármegyében, birtoTorontal Vármegyében, bir- kosai Szegedi, és más Urasátokosa Iság, és Kis Uraság. gok, lakosai katolikusok,

ARADI. Szabad puszta So- fekszik Szent Grột M. Városmogy Vármegyében, fekszik nak szomszédságában, határ

ja

[ocr errors]

ja jó termékenységü, 's kü- eladásával , mind kézi munlömbféle vagyonnyaihoz ké- kával pénzt kereshetnek, tủ. pest első Osztálybéli. zi fája ingyen, épületre való

ARANYADKA. Zlata Abaúj pedig az Uraságnak engedelVármegyében.

mével ,} szőlő hegyei középAranyág. Oláh falu Arad szerük, malma egy órányira Vármegyében, birtokosa a' van, első Osztalybéli. Királyi Kamara lakosai ARANYITKA. Élegyes laoroszok, fekszik Agristól kosú tót falu Abaúj Várme nem meszsze, határbéli föld- gyében, földes Vra Kassa gye termékeny, fája's makk- Várossa, lakosai katolikusok, ja elég, külömbféle fa edé- nevezetét vette hajdani Arany nyeket készítenek, 's árúl- bányáinak bővségétöl. Hiregatnak lakosai, meszet is é- sek valának, Arany szálas getnek; mivel pedig határját hegyei , mellyek a faluhoz a víz néha háborgattya, má- nem neszsze feküdtek; amsodik Osztálybéli.

bár az aranynak ásattatásától, Araný. Nagy,cs kis Arany. 's fel keresésétöl már régen Szabad puszták Nógrád Vár- elállottak a' Kassaiak, mostamegyében, birtokosa Madru- ni lakosai juhok tenyésztetétsány Uraság, határja középsével foglalatoskodnak. Haterınékenységü, fája mind a tárja kitsiny, és sovány, szánkét féle elegendő. Egyenlộ tó földgyei, 's réttyei hasontulajdonsággal bírnak, fekvé- lóképen, melly a' hegyektől sek a' Karants hegye alatt származik, harmadik Oszvagyon, Lossotzhoz ik mért- tálybéli. földnyire.

ARANYOS. Elegyes falu BaARANYAS. Vagy Aranyos, ranya Vármegyében, birtomagyar, és tót falu Borsod kosa Czindery Uraság , lakoa Vármegyében, birtokosa Mosai katolikusok, fekszik a' tsáry Uraság, lakosai kato- Pétsi járásban. Határja kölikusok, és reformátusok, zépszerű, javai között leg nefekszik Mályi puszta, és Hár- vezetesebb, hogy a' Pécsi piasány között. Határja hegyes, tzon mindenét el árúlhattya, völgyes, erdője sok is, szán- első Osztálybéli. tó földgyei, ha trágyáztatnak ARANYOS. Alsó, és Felső termékenyek, piatzozása egy Aranyos, két magyar fala mértföldnyire Miskoltzon, a Komárom Vármegyében, hol mind vagyonoknak jól | birtokosai több Uraságok, la

kosai

D4

[ocr errors]
[ocr errors]

kosai reformátusok, fekszik | Uraság, lakosai ó hitüek, feka Komráromtól más fél mért- szik a' Krasznaközi kerületa földnyire. Határjai közép- ben, szántó földgyei közép, szerû termékenységgel bír-szerű termékenységgel bírnak , réttyek, 's legelőjök nak, réttyei jók, és tele a' viz nagy, más javaik is lévén áradástól mentt, 's hasznos második Osztálybéliek.

szénát is teremnek, piatzozása Aranyos. Magyar falu He- kettő, Nagy Bányán egy mértves, és külsö Szolnok Vár- földnyire , Mijtorfulyán egy megyében, lakosai katoliku- óra járásnyira, vagyonyait sok, fekszik Bátorhoz, melly- minden héti vásárokon elad, nek filiája nem meffe. Ver hattya, legelője jó, tizedet peléttöl egy mértföldnyire. nem adnak, Mistorfalyai Báo Vidékje termékeny, réttye, nyák közel vannak hozzá; legelője elég, malma hely- malmai alkalmatosak a' þen, második Osztálybéli. szomszéd helységben, szántó

ARANYos. Bats Aranyos. földgyeinek harmadrészét alMagyar falu Szabolts Varme- kalmasint elönti az árvíz gyében, földes Ura Gróf Gyu- harmadik Osztálybéli. fay Uraság lakosai reformá- ARANYOS MEDGYES. Zlaty rusok, fekszik a? Kis Várdai medyes. Elegyes lakosú me. kerületben, partos helyen, zó város, Szatmár Vármegyéés a Tiszának áradása kevés ben, lakosai ó hitüek, és reártalmára van; kertyei a' Ti- formátusok, fekszik Szatmársza mellett kiváltképen ter-tól két mértföldnyire , lapámékenyek, földgye három lyos helyen, a' hegyek tövé nyomásbéli, szél" malma is ben

nem meszsze Szamos van, búzája, fözelékje, len- vize partyától. Eléggé meg nye, dohánnya elég terem; erössített hely vala; - ambát méhe, és jó rétryei vagynak, Károly. Värdhoz, sem széppiatzozása nyoltz mértföldségére, sem épületeire nem nyire Debretzenben, țâzi fá- hasonló; az elõtt voltak itt ja , legelője nintsen, malma több Tábor helyek, és Vámás fél órányira, szállakkal rak, ugy mint Porbély, nem is kereskednek, első Osztály- meszsze Kaplánytól, Pete beli

's nap keletre Pokért, a'mint ARANYOS. Arges. Orosz, vólt kerítéseinek sok jelei biés oláh falu Szatmár Várme- zonyíttyák, 's Lónyai nagy gyében, birtokosa Kornis Nemzetségnek régi kastéllya

[ocr errors]

val díszesíttetett, szántó föld- sen a' gyapju mivelést annyigye elegendô van, délre fek- ra gyakorollyák, hogy a külvô földgyei termékenyebbek földiekhez közel hasonlító jó a többinél; réttyei jók, pia- posztót szönek, hét országos tzozása egy órányira megle- vásár szakott benne esni, hetős úton, legelője elég, fája mellyek elég népesek, rémind épületre , mind cizre genten a'Gyimesi Uradalomszabados a' határban , szöleji hoz tartozott, néhai Paluskai is vagynak, és saját erdeik-György vette meg magának, ben makkoltatások,úgy a' ha- a' hozza tartozó egész uradatárban, mint szomszédság- lommal együtt, ki is e' Vában mellyet Berentze és rosnak ékesítésére, 's népesíGörbed helységekkel, bir- tésére különös gondgyát nak. Határjának egy részets- függesztvén, Aranyos nevet kéjét számos vize mossa, el is ada e' Városnak; kétség kiso Osztálybéli.

vül, hogy más hasonló nevů ARANYOS MARÓT. Gülden helységektöl meg külömbözMarot. Maroytze. Régi né- tesse. Bécsi Érsek, Micázze pes mező Város Bars Várme- Kardinális is, sokat költött gyében, földes. Ura Gróf e' kedves múlattságos lakóMigázzy Uraság, lakosai ka- helyének felékesítetésére : tolikusok, fekszik Kis Ta- nevezetesen a Templom', poltsánhoz egy kis mért- | Plébánia', 's Kastélya épülete földnyire, Gyimes, és Sz. Be- tyeire. Bövelkedik szölökkel nedek között, szép épületek is, mellyek gyümöltsös fákkal kel, 's katsélyokkal ékesítte- gazdagok, legelője elég,földtett. Nevezetes vala az elött gyei, és réttyei jók, malma benne, a' volt Paluskai Ura- helyben , Szent Benedeken is ságnak élet tárja(Granarium) piatza, kereskedésre, 's a' a Város piatzán építtetve, szomszédságban vagyonnyaia melly tágas, és magos épület, nak eladására jó módgya; de az alsó részében kalmár ból- mivel fája nintsen elég,a’má tok vagynak, a felső részei sodik Osztályba tétettetett. pedig búza tartásra rendeltet ARANYOS PATAK. Középtek; határja termékeny, ki- szerű magyar falu Zemplén vált a' búza termesztésre, má- Vármegyében, lakosai katosok felett alkalmatos, lakosai tikusok és reformátusok. leginkább mesteremberek, és Határja három nyomásbéli , szorgalmatosak, 's nevezete- 1 de nem igen termékeny, és

követses; szénája meglehe- na Maros vizével egyesült, tös, legelője elég, fája mind egyenesen a' Tiszába szakad. a' kétféle , malma a' szom ARASZ TEMPLOM. Arasza szédságban, itatója jó, pia- kirchen. Elegyes német falu tzozása Eperjesen, Varan- a' Banátban, lakosai katolis non ,, harmadik Osztálybéli

. kusok, fekszik Rátz Betse ARANY PATAKĄ. Zlato. és Beodra között. Határja jó Tót falu Sáros Vármegyében, termékenységü. földes Ura Bártfa Városa, la Aratás. Középszerű ele. kosai katolikusok, fekszik gyes falu a' Bánátban, lakoGaboltóhoz közel, mellynek sai katolikusok, fekszik a' filiája, Zborovtól

egy

mért- Tiszának motsáros szélein, földnyire , ambár réttye, le- határja jó termékenységü. gelője, és erdeje is van; de ARBAVETZA. Alsó, és Felmivel határja valamivel sová-sö Arbavetza. Tót falú Vas nyabb mint kellene, piatzo- Vármegyében, lakosai katozása ugyan nem meszsze, har- likusok, határjai középszemadik Osztálybéli.

rűek, 's hasonlítanak, Alsó * Arány. Magyar falú He-Slavetzához, második Oszves, és külsö Szolnok Vár-tálybéliek. megyében, lakosai katoliku

Arna. Szabad puszta Veszsok", fekszik Gyöngyöshöz prém Vármegyében. nem messze, földgyei, és rét Árdánháza. Ardanova. tyei jók, piatzozása Egerben, Orosz falu Bereg Vármegyéés Gyöngyösön, legelője e- ben, birtokosa Gróf Schónlég, itató helye alkalmatos, born Uráság, lakosai ó hiszilvássai jók, kertyei hasz- tüek, fekszik a' Munkátsi kenosak, keresetre is jó mód- růletben, Munkáts Városától gya, malmai közel ; fája, ahol mindenét eladhattya helyben nints, sem makkja, két mértföldnyire. Határjásem nádassa, második Osz-ban

második Osz- ban legelője, 's fája mind tálybéli.

tüzre, mind épületre elég, ARANKA VIZE.

Neveze- makkoltatása is; de szántó tes folyó víz Temes Várme- földgyei soványak, réttyei gyében, Temes, és Tisza sem igen jók, 'ş alkalmatos víze között; eredetét veszi: itatásra való helye sintsen, a' Arad mellyéken, 's az után harmadik Osztályba tétette motsáros, és posványos he- tett. lyeken folyván, minek után ARDANócz. Tótfalu Nyitra

« PredošláPokračovať »