Obrázky na stránke
PDF
ePub

és elegendő fát, mind pedig nem közönséges vádászatokat szolgáltatnak.

Folyó vízei rész szerént más Vármegyékböl folynak bele, rész szerént pedig ottan erednek. Nevezetes ezek között:

I. HERNÁD víze; németül die Kundert, ered Szepes Vármegyében, külömbféle kútfökből, és tsekély apró patakokbol; megszaporodván pedig Gölnitz vízével, meglehetős nagyságú folyó vízzé válik, 's így foly Kassa Városa mellett el, tsende'sebb folyamattal: innen pedig több faluknak határjait nedvesítvén Csánynál, Tartza vízével egyesül, 's majd egy, majd más névvel neveztetik.

mértföldnyi folyásában; azután pedig a Németi, és Göntzi hidaknál ismét két felé szakad, mellynek észak felé lévő folyamattya Hernádnak, napkelet fele folyó része pedig, Tartzának neveztetik. E' két felé való szakadás által származott szigete Iváncsnál végeztetik; holott ismét egyesül Hernád vízével; de nem meszse ismét ketté szakadván folyamattya, Tartza nevezete egészen elenyészik, mert azután BÁRSONYOSNAK neveztetik, vagy tsendes folyamattyáért, vagy pedig a' köz népnek véllekedése szerént azért, hogy hajdan a' magyar Országi Királyok közzül bársonyos öltözetben beléesett, 's a' ki fogott KirályII, TARTZA Víze. Ez is Sze- nak szerentsétlen történetét pes Vármegyében ered, 's emlékezetben hagyná a' köminekutánna Berzevitzénél vetkezendőségnél. BársoSáros Vármegyébe általfolyt, nyos víze Halmajtol Aszaló, mintegy hét mértföldnyire és majd Onga felé foly; Hernedvesítette e' Megyét, Be- nád víze pedig Felsö Dopsza, nyéknél szakad Abauj Vár- Hernád Kérts, Kinizs Bakmegyébe, a' Füzéri járás- sa, és több faluk körül mintban, holott Rás, Zdoba, egy két mértföldnyire valászmajd Királynép, Vajkótz, tya el Zemplén VármegyéRozgony, Otsvár, Lengyel- nek határját Abauj Vármefalva, Hutka, és Alsó Mis-gyétöl, azután pedig Herle faluknak határait nedve- nád Németin alól, Bots Vásítvén egygyé leszsz Hernád vízével, s annak nevezetét meg is tartya, mint egy két

rosánál öszve folyván, Hidvégtól nem meszsze, Sajó vízével egygyé leszsz, végre

pedig Kesznyétenen alól a' Tiszába foly.

III. OZSVA víze. Ered Sáros Vármegyebéli hegyekben, Ó Falu, Turina, és Bátyok faluktol nem meszsze, 's lefoly az Ujvári mezőre, 's minekutánna mintegy két mértfölnyire Bátyókon alól napkeletre, Bōd, Györke, Régete Ruszka, Balogd, Bogdány, Felsô Mislye, nap nyugotra pedig Nádaska, Ozsva, Felső, és alsó Csáj faluk mellett elfolyt, Alsó Mislyén alol egyesül Hernád, és Tartza folyó vízekkel.

IV. BÓDVA víze. Ered a' Jászói hegyekben, 's megdagadván a' külömbféle apró patakotskák által Szepsi Városa mellett foly el, azután Bodoló, és Péder alatt, mintegy két mértföldnyi futása után foly által Torna Vármegyébe.

felett, 's tizen három falukat nedvesít; mellyek innen 13 Városoknak is neveztetnek. Csány falunál foly Hernád vízébe.

VII. RONYVA víze. Ered a' Szalántzi's e' mellyéki hegyekben, a' honnan lefolyván Ujváros alatt BARADLA vízét fogadgya öblébe, azután pedig mintegy három mértföldnyire tartó kerengös folyásával S. A. Ujhely felett egyesül Bozsva vízével, 's végre a' Bodrogba foly bé.

Tavai is vagynak Izra hegyén, mellyek között a' felso kissebb, az alsó pedig tágasabb, és vízzel is gazdagabb, kifolyása soha sem szárad ki, 's jó izů rákok, és halak is vagynak benne. A' több említett folyó vízek pedig mind kölömbféle jó izü halakkal, mind pedig rákokkal gazdagok.

A' természetnek külömb

V. KANYAPTA víze. Ered a' Hillói, majd Aranyitka hegyeiböl, azután pedig Kis Ida, Satza, Buzinka, és Nagy Ida mellett folyván semlyékes motsárokat formál, melly Kanyapta mellyékének neveztetik. Öszve szivárogván pedig ismét víze, Peder falunál egyesülrüek a Kázsmárki, Száraz Bódva vízével.

VI. MISZLA víze. Ered a' Miszlókai hegyekben Kassa

féle javai között, jó borok is teremnek e' Vármegyében, mellyek között legnevezetesebbek, a' Szikszói, Hétzei, Gontzi, és Boldogköz borok; mellyek valóban jó asztali borok; közép sze

völgyi, és Cserehati borok, leg gyengébbeknek, és savanyús ízüeknek tartatnak A 3

ellen

zik.

ellenben, a' Jászói, 's más az ott lévő örízetnek egéapró szoló hegybeliek. Melly szen lett, megölettetésével külömbfěle javakkal áldotta vette vala meg. Az Abdai meg a' természet e' szép, híd ellen az elött panaszolgazdag, és egésséges leve-kodtak a' lakosok. Azért is göju Vármegyét láthatni Is- 1659. az Országnak Rendtvánfinál a) és Vindischnek gyei közönséges megegyeb) 's több íróknak munkái- zésböl, elrontatták. Már ma ban. Lakó helyei mind öszve e' helyen tsak kis adót fizet291. 's az Egri, és a' Rozsnyai nek a' Györi Káptalannak. Püspöki Megyékhez tarto- Azt befzéllik e' helyről, hogy midőn 1702. esztendőben 4) Libr. II. p. 18.23. Úr napja elôtt Rákotzit több b) Geographie des König- fogoly társaival erre vitték reichs Ungarn, von Karl által, egy köz katʊna itt haGottlieb von Vindisch. lászván, valamelly nagy harPresburg 1780. Zweiter tsát fogott, és Rákotzi jöveTheil Seite 67. telét hallván, azt azonnal neABDA. Németül Brikkel. ki vitte ajándékba; elfogadá Magyar helység Györ Vár- Rákotzi az ajándékot, 's mást megyéb. földes Ura a' Györi adott helyette a' katonának, Káptalanbéli Uraság, lakosai mellyet annakutánna a' hídkatolikusok, fekszik Rába ví-rol illy kívánsággal vettetett

Rabtza vízébe: Bár tsak

[ocr errors]

zén lévő bidnál, hova a' vízen-
túl lévő sántzoknak örízetére
Györ Városábol küldettek
hajdan örzo katonák. Hire-
sítí MAKSZIMILIÁN Császár-,
nak e' helynél tett táborozá-
sa 1616. esztendöben, mi-
don SZOLIMAN Sziget Várát
ostromlotta; és az a temeté-
si pompa, mellyet tettek, az
ide ajándékba küldettetett,
és Szigetnél elesett vitéz
ZRINTI fejének; melly an-
nakutánna Abdárol, Csáktor-
nyára küldettetett. E' helyet
Rákotzy 1707. esztendõben,

[ocr errors]

d most raboskodó Ráko"tzy, ki tégedet halat szahadnak tészen, hamar a' te követöd lehetvén, meg„, szabadulhatna!" Melly tsak ugyan úgy is lett, a' Magyar Hazának e', vagy pedig önnön magának nagyobb kárával. Termésbéli tulajdonságai, e' helységnek meglehetõsek, de mivel Rabtza, és Duna víze öbleikböl kidagadván, mind vetéseikben, mind kivált kaszálójokban tetemes károkat okoznak, a'

[ocr errors]
[ocr errors]

második Osztályba tétette

tett.

épületre való fája ingyen, szőlő hegye ugyan nintsen. valamint piatzozás helyével is szükölködik, melly okok

ABDALÓTZ Edlitz elegyes horvát falú Vas Vármegyében, lakosai katolikusok, miatt a' második Ősztályba Monyorókerektől

fekszik
nem meszsze; határbéli föld-
gye az említett helységéhez
hasonlító második Osztály-

béli.

számláltattatott.

ABONY. Mezo Város Pest Várm. F. U. több Uraságok, lakosai katolik. fekszik Szolnoktel nem meszsze, széless mezőségen, szántó földgyei kiváltképen jók, legelője nagy, hallal a' Tisza mellett lévén bővelkedik, fája igen szüken; de más javai lévén, elsö Osztálybéli.

ABONY. Sik Abony, ma gyar falu Poson Vármegyé ben, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelyhez, melly

ABELOVA. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts, és Gróf Zichy Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Déventöl egy és 2. mértföldnyire, nevezetesíti e' helyet, a' híres vólt hazánkbéli földmérönek Mikovinyinak, itten lett születése, a' kinek némelly Vármegyékröl készí-nek filiája nem meszsze. Hatett föld képei mind a' Bél tárja jó, réttye, legelője elég, Mátyás munkáiban, mind fája mind a kétféle, eladásra azon kivül esméretesek, 's jó módgya, első osztálybéli. nyilvanitóji a' szerző vólt jeABONY. Nagy Abony, les tehetségjének. Határbé- magyar falu Poson Vármeli földgye közép termékeny-gyébe, fekszik Csallóköz ségű, réttye, legelője, 's fá- ben Szerdahely mellett, laja elég; második Osztály-kosai katolikusok, Plébábéli.

ABOD. Meglehetos falu Borsod Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, Magyarok, és Tótok; fekszik Szendrohöz, mellynek filiája nem meszsze, határja közép szer; de egy része jobbatska, legelője elegendő, tüzre, és

nusok is vagyon. Határja az elöbbenihez hasonló, 's javai is, első osztálybéli.

ABONY. Zemplén Vármegyebéli szabad puszta, mellyen nevezetes majorságok vagynak, földes Urai külömbféle Urak, határja a' szántásra, 's vetésre kiváltképen alkalmatos, leg inkább

A 4

ned

nedves esztendönek alkalma

tosságával.

ÁBRAHÁM. Szabad pusz

ben.

2

ta Szabolts Vármegyében ABOS. Obusovtze, tót fa- fekszik Nyír Bátortol, mellylu Sáros Vármegyében, föl-nek filiája nem meszsze. des Urai külömbféle Urak, ÁBRAHÁM. Szabad pusztai lakosai katolikusok, fekszik szőlő hegy Szala VármegyéHernád víze mentében, Somoshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységü; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midôn már a' szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legelő je, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez ké-réttye, legelője, 's tüzre való pest első Osztálbéli.

ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámovtze, tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Raszlavitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvátol egy és mértföldnyi re, e' helységnek ugyan keresetre módgya nintsen; de mivel határja nem rosz, és

fája elég, második Osztálybéli.

neve

ÁBRAHÁM. Szent Abrahám, tot falu Poson Várnie- ÁBRAHÁMFALVA. Tót fagyében, birtokos Ura Gróf lu Turotz Vármegyében, tó Eszterházy Uraság, lakosai túl Abrahamova, földes Ura katolikusok, fekszik Dudvág a' Királyi Kamára, lakosai kavízéhez közel, puszta Födé-tolikusok, fekszik közel Sz. mestöl egy mértföldnyire, határja gazdag, réttye, legelője, fája elég, itatója, eladásra vaJó módgya alkalmatos, mellyek, szerént első Osztálybéli. ABRAHAM, vagy Abrány. Magyar helység Szabolts Vármegyében, birtokosai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, határja közép termékenységü, nem külömben réttye 's legelôje is, melly Igen régi helység Szepes vagyonnyai szerént második Vármegyében, birtokosa Doleviczényi Uraság, lakosai ka

Osztálybéli.

Györgyhöz, mellynek filiá-
ja, mezeje termékeny, er-
deje kevés, lakosai a' ká-
poszta termesztéséről
zetesek, mellyek mind nagy-
ságokra, mind szépségekre
nézve, felül haladgyák a'
szomszédbelieket, középsze-
rü vagyonnyai szerént máso-
dik Osztálybéli,

ÁBRAHÁMFALVA. Abrahámszdorf, Abrahámovtze. ·

toli

« PredošláPokračovať »