Obrázky na stránke
PDF
ePub

nevezete

és elegendő fát, mind pedig mértföldnyi folyásában; aznem közönséges vádászato- után pedig a Németi, és kat szolgáltatnak.

Göntzi hidaknál ismét két feFolyó vízei rész szerént lé szakad, mellynek észak más Vármegyékböl folynak felé lévő folyamattya Herbele, rész szerént pedig ot- nddnak, napkelet fele folyó tan erednek. Nevezetes ezek része pedig, Tartzának neközött:

veztetik. E' két felé való I. Hernád víze; németül szakadás által származott die Kindert, ered Szepes szigete Iváncsnál végeztetik; Vármegyében, külömbféle holott ismét egyesül Hernád kútfokból, és tsekály apró vízével; de nem meszse ispatakokbol; megszaporod-mét ketté szakadván folya-, ván pedig Gölnitz vízével, mattya, Tartza meglehetős nagyságú folyó egészen elenyészik, mert vízzé válik, 's igy foly Kas- azután BáRSONYOSNAK nesa Városa mellett el, tsende-veztetik, vagy tsendes fosebb folyamattal: innen pe- lyamattyáért, vagy pedig a' dig több faluknak határjait köz népnek véllekedése szenedvesítvén Csánynál, Tar- rént azért, hogy hajdan a'matza vízével egyesül, 's majd gyar Országi Királyok közegy, majd más névvel ne- zál bársonyos öltözetben beveztetik.

léesett, 'sa ki fogott Király, II, TARTZA víze. Ez is Sze- nak szerentsétlen történetét pes Vármegyében ered, 's emlékezetben hagyná a' köminekutánna Berzevitzénél vetkezendőségnél. BársoSáros Vármegyébe általfolyt, nyos víze Halmajtol Aszaló, mintegy hét mértföldnyire és majd Onga felé foly; #ernedvesítette e' Megyét, Be- nád víze pedig Felso Dopszą, nyéknél szakad Abauj Vár- Hernád Kérts, Kinizs Bakmegyébe, a' Fizéri járás- sa, és több faluk körül mintban, holott Rás, Zdoba, egy két mértföldnyire valászmajd Királynép, Vajkótą, tya el Zemplén VármegyéRozgony, Otsyar, Lengyel- nek határját Abauj Vármefalya, Hutka, és Alsó Mis- gyétöl, azután pedig Herle faluknak határait nedve- nád Németin alól, Bộts Vásítvén egygyé leszsz Hernád rosánál öszve folyván, Hidvízével," s annak nevezetét végtól nem meszsze, Sajó meg is tartya, mint egy két vízével egygyé leszsz; végre

[ocr errors]

pedig Kesznyetenen alól a felett, 's tizen három faluTiszába foly.

kat nedvesít; mellyek innen III. Ozsva víze. Ered Sáros 13 Városoknak is neveztetVármegyebéli hegyekben, nek. Csány falunál foly HerÓ Falu , Turina, és Bátyok nád vízébe. faluktol nem messze, 's le VII. RONYVA víze. Ered foly az Ujvári mezőre, 's a' Szalántzi's e' mellyéki heminekutánna mintegy két gyekben, a' honnan lefolymértfölnyire Bátyókon alól ván Ujváros alatt BARADLA napkeletre, Bod, Györke, vízét fogadgya öblébe, azRégete Ruszka, Balogd, után pedig mintegy három Bogdány, Felso Mislye , nap- mértföldnyire tartó kerennyugotra pedig, Nádaska, gos folyásával S. A. Ujhely Ozsva, Felső, és alsó Csaj felett egyesül bozsva vizéfaluk mellett elfolyt, Alsó vel, 's végre a' Bodrogba Mislyén alol egyesül Hernád, foly bé. és Tartza folyó vízekkel. Tavai is vagynak Ezra he

IV. Bódva víze. Ered a' gyén, mellyek között a felJászói hegyekben, 's meg- số kissebb, az alsó pedig dagadván a' külömbféle apró tágasabb, és vízzel is gazpatakotskák által Szepsi Vá- dagabb, kifolyása soha sem rosa mellett foly el, azután szárad ki, 's jó iza rákok, Bodoló, és Péder alatt, mint- és halak is vagynak benne. egy két mértföldnyi futása A’ több említett folyó vízek után foly által Torna Vár- pedig mind kölömbféle jó megyébe.

izû halakkal, mind pedig V. KANYAPTA víze. Ered rákokkal gazdagok: a' Hillói, majd Aranyitka A' természetnek külömb, hegyeiböl, azután pedig féle javai között, jó borok Kis Ida, Satza, Buzinka, és is teremnek e' VármegyéNagy Ida mellett folyván ben, mellyek között legnesemlyékes motsárokat for- vezetesebbek, a Szikszói, mál, melly Kanyapta mel. Hetzei, Gontzi, és Boldoglyékének neveztetik. Öszve köi borok; mellyek valóban szivárogván pedig ismét vi- jó asztali borok; közép szeze, Péder falunál egyesül råek a' Kdzsmarki, SzárazBódva vízével.

völgyi, és Csereháti borok, VI. Miszta víze. Ered a' leg gyengébbeknek, és saMiszlókai hegyekben Kassal vanyús izüeknek tartatnak,

A3

ellens

[ocr errors]

ellenben, a' Jászói , 's más az ott lévő örízetnek egéapró szoló hegybéliek. Melly szen lett, megölettetésével külömbféle javakkal áldotta vette vala meg. Az Abdai meg a természet e szép, híd ellen az elõtt panaszolgazdag, és egésséges leve- kodtak a' lakosok. Azért is göjú Vármegyét láthatni Is- 1659. az Országnak Rendtvánfindl a) és Vindischnek gyei közönséges megegyeb) 's több Iróknak munkái- zésböl, elrontatták. Már ma ban. Lakó helyei mind öszve e' helyen tsak kis adót fizet291. 's az Egri, és a' Rozsnyai nek a Györi Káptalannak. Püspöki Megyékhez tarto- Azt beszéllik e' helyről, hogy -zik.

midón 1702. esztendőben Libr. II. p. 18. 23. Úr napja előtt Rákotzit több Geographie des König- fogoly társaival erre vitték reichs Ungarn , von Karl által, egy köz katona itt haGottlieb von Vindisch. lászván, valamelly nagy harPresburg 1780, Zweiter tsát fogott, és Rákotzi jöveTheil Seite 67.

telét hallván, azt azonnal neABDA, Némerül Brikkel. ki vitte ajándékba; elfogadá Magyar helység Györ Vár-Rákorzi az ajándékot, 's mást megyéb. földes Vra a' Györi adott helyette a' katonának, Káptalanbéli Uraság, lakosai mellyet annakutánna a' hída katolikusok, fekszik Rába ví- rol illy kívánsággal vettetett zén lévö bidnál, hova a'vízen-Rabtza vízébe : » Bár tsak túl lévô sảntzoknak örízetére d most raboskodó RákoGyor Városábol küldettek , try, ki tégedet halat szahajdan örző katonák. Híre hadnak tészen, hamar a' síti MAKSZIMILIÁN Császár te köyetöd lehetvén, megnak e' helynél tett táborozá szabadulhatna! Melly sa 1616. esztendőben, mi- tsak ugyan úgy is lett, als dön SzoLiMAN Sziget Várát Magyar Hazának e', vagy peostromlotta; és az a temeté- dig önnön magának nagyobb si pompa, mellyer tettek, az kárával. Termésbéli tulajide ajándékba küldettetett, donságai, e'helységnek meg. és Szigetnél elesett vitéz lehetősek, de mivel Rabtza, Zrínyi fejének; melly an- és Duna víze öbleikböl kidanakutánna Abdárol, Csáktor- gadván, mind vetéseikben, nyára küldettetett. Ehelyet mind kivált kaszálájokban Rekorzy 1707. esztendőben, tetemes károkat okoznak, a'

2

tett.

második Osztályba tétette-épületre való fája ingyen,

szóló hegye ugyan nintsen, ABDALÓTZ Edlitz elegyes valamint piatzozás helyével is horvát falú Vas Vármegyé- szükölködik, melly okok ben, lakosai katolikusok, miatt a második Osztályba fekszik Monyorókerektől számláltattatott. nem meszsze; határbéli föld ABONY, Mező Város Pest gye az említett helységéhez Várm. F. U. több Uraságok, hasonlító második Osztály: lakosai katolik. fekszik Szolbéli.

noktol nem meszsze, széless ABELOVA. Tót falu Nó- mezőségen, szántó földgyei grád Vármegyében, földes kiváltképen jók, legelője Ura Gróf Forgáts, és Gróf nagy, hallal a Tisza mellett Zichy Uraságok, lakosai lévén bővelkedik, fája igen evangelikusok, fékszik Dé. szüken; de más javai lévén, ventol egy és t. mértföldnyi- elso Osztálybéli. re, nevezetesíti e' helyet, a

ABONY. Sík Abony, mahíres volt hazánkbéli fóldmé-gyar falu Poson Vármegyérõnek Mikovinyinak, itten ben, lakosai katolikusok, lett születése, akinek né- fekszik Szerdahelyhez, mellymelly Vármegyékröl készí- nek filiája nem meszsze. Hatett föld képei mind a Bel tárja jó, réttye , legelője elég, Mátyás munkáiban, mind fája mind a kétféle, eladásra azon kivül esméretesek, 's jó módgya, első osztálybéli. nyilvanitoji a szerző volt je ABONY. Nagy Ahony, les tehetségjének. Határbé- magyar falu Poson Vármeli földgye közép termékeny- gyébe, fekszik Csallóközségű, réttye, legelője, 's fá-ben Szerdahely mellett, laja elég; második Osztály- kosai katolikusok, Plébábéli.

nusok is vagyon. Határja az ABOD. Meglehetős falu elöbbenihez hasonló, 's jaBorsod Vármegyében, földes vai is, első osztálybéli. Ura Gróf Csáky Uraság, lako ABONY. Zemplén Vármesai katolikusok, Magyarok, gyebéli szabad puszta, melés Tótok; fekszik Szendro- lyen nevezetes majorságok höz, mellynek filiája nem vagynak, földes Úrai kümeszsze, határja közép sze-lömbféle Urak, határja a' fi; de egy része jobbatska, szántásra , 's vetésre kiváltké legelője elegendő, tůzre, és pen alkalmatos, leg inkább

nede

A 4

[merged small][ocr errors][ocr errors]

nedves esztendonek alkalma.

ÁBRAHÁM. Szabad pusztosságával.

ta --Szabolts Vármegyében ABOS. Ohusoytze, tót fa- fekszik Nyír Bátortol, mellylu Sáros Vármegyében, föl- nek filiája nem messze. des Urai külömbféle Urak, Ábrahám. Szabad pusztai lakosai katolikusok, fekszik szőlő hegy Szala VármegyéHernád víze mentében, So-ben. moshoz, mellynek filiája nem ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámeszsze, határja kövér ter- movtze , tót falu Sáros Vármékenységů; de nehezen megyében, birtokosa Raszlamiveltetik, réttyei kétszer vitzky Uraság, lakosai katokaszállhatók, és tsak akkor likusok, fekszik Hanusfalöntettetnek el, midôn már vátol egy és s. mértföldnyia szomszéd völgyek vízzel re, e' helységnek ugyan kemegteltek, erdeje, legelo- resetre módgya nintsen; de je, és szomszéd piatzozása is mivel határja nem rosz,

és alkalmatos, mellyekhez ké- réttye, legelője , 's üzre való pest elsö Osztálbéli.

fája elég, második OsztályÁBRAHÁM. Szent Ábra-béli. hám, tót falu Poson Várnie ÁBRAHÁMFALVA. Tót fagyében, birtokos Ura Gróf lu Turotz Vármegyében, tóEszterházy. Uraság, lakosai túl Abrahamova , földes Ura katolikusok, fekszik Dudvág a’ Királyi Kamára, lakosai kavízéhez közel, puszta Föde tolikusok, fekszik közel Sz. mestöl egy mértföldnyire, ha-Györgyhöz, mellynek filiátárja gazdag, réteye, legelője, ja, mezeje termékeny, erfája elég, itatója, eladásra va- deje kevés, lakosai a káló módgya alkalmatos, mel. poszta termesztéséröl nevelyek szerént első Osztálybéli

. zetesek, mellyek mind nagyÁBRAHÁM, vagy. Abrány. ságokra, mind szépségekre Magyar helység Szabolts Vår- nézve, felül haladgyák a'

gyében, birtokosai kü- szomszédbelieket, középszelömbféle Nemes Urak, lako- rû vagyonnyai szerént másosai katolikusok, és reformá- dik Osztálybéli, tusok, határja közép termé ÁBRAHÁMFALVA. Abrae kenységü, nem külömben hámszdorf, Abrahámoytze. . rétrye 's legelője is, melly Igen régi helység. Szepes vagyonnyai szerént második Vármegyében, birtokosa DoOsztálybéli.

leviczényi Uraság, lakosai ka

[ocr errors]

toli

« PredošláPokračovať »