módgya, második Osztálybéli. KIS BÁBOLNA. Szabad puszta Komárom Vármegyében, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. BÁBOLNA. Valk Bábolna. Magyar falu Borsod Vármegyeben, birtokos Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai reformátusok, fekszik Egertöl három mértföldnyire. Határjában legelője elég, malma közel, halászattya az Uraságnak engedelméböl; fogyatkozása, hogy szántó földgyei többnyire soványak, fája nints, melly hellyett náddal tüzelnek, szčleje sints, 's mivel a' Tisza áradásai határjának nagy károkat okoznak, harmadik Osztálybéli. szőlő hegyei számosak, és nagyok, mellyek középszerű bort teremnek, malmai szomszégságban, K. dézmát nem adnak. Mint hogy pedig vagyonnyaikat a' Miskóltzi piatzon jól eladhattyák, elsö Osztálybéli. BÁBONY. Szabad puszta a' Kis Kúnságban, fekszik Kún Szent Miklóshoz nem meszsze. BÁBONY. Magyar falu Somogy Vármegében, birtokosa Lengyel Uraság, lakosai evangélikusok, és reformátusok, fekszik Vámosnak szomszédságában, mellynek filiája Koppanhoz más fél mértföldgyire. Határja minden javakkal 's szőlőkkel is kövelkedik, első Osztálybéli. BÁBONY. Babina. Babinecz. Elegyes magyar falu Ugotsa Vármegyében, birtokosa Gróf Haller Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Halmitól nap keletre fél mértföldnyire, Túr Terebesnek szomszégságában, mellynek filiá BÁBONY. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik hegyek között Miskoltztól egy mértföldnyire, szántó földgyei középszerüek, malma határjában nintsen, 's a' Záporok miatt gyakorta károkat szeny-ja. Ambár szántó földgyei vednek lakosai, mind réttyeiben, mind pedig termo földgyeiben, söt néha a' belso kertekben is; szárazság idején pedig vízre vagyon szükségjek, legelője elég, fája tüzre, és épületre ingyen, megkivánnyák a' trágyáztatáft, mellyeknek nagyobb részét, és réttyeit is Tur víze szokta elönteni, 's néha Eger víze is károkat tesz; de mivel szántó földgyei gazdagon teremnek, ha trágyáz tatnak; kon rohan alá, 's Besztercze vizébe szakad. *BABSA. Középszerű helység Temes Vármegyében, birtokosa a' Királyi Kamara. tatnak; ezen kivül legeloje, taracta. Hernavetz nevů vízréttyei jók, szölö hegye, böl fakad, egy meredek hegymakkja, fája elég, Halmi ben, mellynek oldalán heVárosában pedig vagyon-gyes, 's darabos kösziklányainak eladására jó módgya, második Osztálybéli. BABOT. Magyar falu Györ Vármegyében, birtokos Urai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rába Szent Mihálynak szomszédságában. Györtöl Rába vize mellett három, Csornától pedig két mértföldnyire. Határja jó termékenységű, réttye, legelője meglehetős, de mivel a' víz járja, második Osztálybéli. BACZUK. Nem nagy falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura a' Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű, fája, réttye, legeloje elég van. BACZUKI FORRÁS. Zólyom Vármegyében, hasznos volBABOT. Magyar falu So-tára nézve az egész Vármepron Vármegyében, földes gyében elsőnek tartatik; az Ura Hertzeg Eszterházy Ura- benne különös, hogy a' juság, lakosai katolikusok, fek- hokat gyakorti ptrüszentésre szik Kapuvárhoz nem mesz- ingerli, és mindgyárt lagy sze. Határja jó termékenysé- széket okoz bennek, egy megü, dohánnya nem utólsó, redek kösziklából fakad, föréttye gazdag, legelője elég, venye veres, vize pedig tiszelső Osztálybéli. BABOT. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Ugrócztol egy mértfölgnyire, papiros malmáról nevezetes. Határja jó termékenységű, fája mind a' kétféle, réttye, legclôje elég, itatója alkalmatos, első Osztálybéli. ta ízü. BACZUK. Igen magos hegy Liptó Vármegyében, söt három Vármegyének a' határjáig terjed, úgymint Liptó Zólyom, és Gömör Vármegyének határjok széléig. BACZÚR. Baczuru, Baczurova. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Selymetz BáBABOTA. Ugró patak. Ca-nyához másfél mértföldnyire, Hont Hont Vármegyének széle felé. Legelője jó nemû, földgye, ha trágyáztatik, meglehetősen terem, fája tüzre való ingyen; de mivel épületre való nintsen, és víz dolgában is szűkölködnek, 's a' Selmetzi piatzok két mértföldnyire fekszik, második Osztálybéli. dónak Érdemes kiadóji keszíttettek 1795. Kivévén e’ Vármegyének Pest Várm. Kis Kúnsag, és Csongrád Vármegyék felöl lévő részét, egy felöl Duna, más felől pedig Tisza vize határozzák. Szép erdei vagynak a' Duna mellyékén, mellyek a' mezōknek kiessége, és az élô fáknak gyönyörködtetésére néz BÁCS VÁRMEGYE. Comitatus Bacshiensis. Batscher ve méltán kedvelhetök. A' Gespanschaft. Nevezetét vet- meszsze terjedő egyenes térte e' Vármegyének hajdani ség magasan felemelkedett, híres Bács Városától, noha cserfákkal ékesíttetett, melnémellyek Bata helységtöl is lyek nem olly régiek ugyan; akarják azt lehozni. Hajdan de a' föld termékeny voltáaz egész Megye, Bács, és tól tápláltatván kitetsző nagyBaja között vala határozva, ságra nevekedtek. Termo azután pedig Tételig terjedt, réttekkel, és mezökkel is bövége szakadván MDCCXXI. velkedik. Folyó vizei egy a' hoszszas perlekedésnek, felöl a' Duna, más felöl peBács, és Bodrog Vármegye dig a' Tisza; amaz Bajánál egygyesíttettek, melly egye- kezdvén, nedvesíti Baratssülés elôtt tizen két mértföld- kát, Dántovát, Szántovát, nyire terjedett e' Várme- Bereget, Kollátot, Köszegyének hoszszasága; öszve get, Monostor szeget, Kukaptsoltatván pedig huszon pusinát, Apatit, Bagojovát, négyet is felül haladt; szélessége Bél Mátyás szerént alig tett hat mértföldet; söt néhol, sokkal kevesebbet, az alsóbb része felé. Vindisch ellenben kevéssel állíttya hoszszabbnak e' Vármegyét, mint a' mennyire terjed szélessége. Valóságos képét lásd a' föld képen, (mappa) mellyet a Bécsi Hírmon Karavukovát, Vaiszkát, Bogyint, Playnát, Novoszellót, Bukint, Ó, és Új Palánkát, Keresztúrt, Begetset, Futakot, Péterváradot, Kátyot, Kovilt, 's Gardinovátzot. Mellyek a' Duna kiáradásakor mint még annyi szigeteknek látszatnak. Napkeletröl való részén pedig foly e' Vármegyének a' Tisza vize, F széles szélessen terjedve, 's tsen- italt szolgáltatnak, mind a ULászló alatt is ugyan e' * Bács BÁCS OMLADOZOTT VÁR. vólt pedig egy nagy kô, Bács Vármegyében. Bácshoz mellyre SZENT PÁL Apostol építtette ez erősséget Sz. IST-nak képe, kardgyát kezében tartva vala kivágattatva. Ván Király, 's az után a' Bácsi Püspöknek ajándékozta, Bács. Városa Deákul Baa' mint a' régiek bizonyságai chia. Mező Város Bács Várállittyák. Meszsze terjedő, megyében, földes Ura a' Ki's magos körakásain belül rályi Kamara, lakosai katokét templomai vóltak, egyi- likusok, fekszik Zombortól ke, és a nagyobb az köz öt mértföldnyire. Hajdan soknépnek Isteni tiszteletére, kal nagyobb, népesebb, és északról pedig másika a' kis- pompásabb vólt, Bonfinnak sebb, a' Püspöknek tulajdon írásai szerént. a) Fö papi laimádságaira; ez napkeletre kó hely is vala, és Magyar vala épülve közel a' Püspöki Országnak nevezetes Városa lakó helyhez; de már most vólt; térségen fekszik, 's hamind a’kettönek tsak omla- tárja mindenféle barmoknak dozásait is alig láthatni, a' nevelésére igen alkalmatos nagy régiséget mutató Vár- és jó lakó helyet szolgálmegye házával egyetemben. tat Német, Rátz, és egyéb, A' többi épülettyei a' Ma- lakosainak. Nagy hírt tulajgyarok által elégettetvén, 's donított e' Városnak II. LAelrontattatván porrá lettek,JOSNAK idejében MDXVIII. midon Rákoczynak pártüté- esztendôben, tartatott Orse alkalmatosságával a' párt-szág Gyülése, és MDXIX. ütök által több napi ostrom- esztendőbéli is, mellyböl képlások után megvétetett vala; zelhetni, hogy e' Város hajkiket, midőn a Németek dan, mind a' Királynak, mind ostrommal kívánának a' vár- pedig az Ország Nagyainak, bol kiküszöbölni, az egész méltó, és illendő szállást várat elpusztították, erőssé- ada. Mihelyt pedig a' siralge árkokkal vétete körül, mas Moháts alatt Hazánk Lamellyekbe régi lakosai titkos JOSÁTÓL megfosztatott, Bács folyással a' Dunát szokták va- Városa is szemlátomást hala béereszteni. A' sántznál nyatlani kezde. Elvesztvén vólt kapunál vagyon egy for- Fo Papját Tomori Pált a' rás kút, mellynek e' környék Törökök rabságába esett, és ben leg jobb ízü, 's hívessé- annak igája alatt elég sokáig gù vize van; az úton felül sínyledezett; sot annyira el |