gok, lakosai evangelikusok, gå, 's más külömbféle javai fekszik Baka Bányátol, melly- is vagynak, első Osztálybéli. nek filiája nem nicszsze. Ha Bago's. Magyar falu Szattárja középszerů, legelője már Vármegyében, birtokos elegendő, fája mind a két- Urai Bagosy, és más Urak, féle, szóló hegye középszerû; lakosai oroszokbol egyesület némelly fogyatkozásait meg- katolikusok, és reformátu. előzi, Selmetznek szomszéd- sok, fekszik Csengernek ságában való létele, holott szomszédságában, mellynek vagyoonyait jól eladhattya, filiája, Nagy Károly, és Szatelső Osztálybéli. már Városok között kies he. BAGONYA. Bagoyina. Hor- lyen; határbéli szántó földvát falu Szala Vármegyében, gyei termékenyek, még peföldes Ura Hertzeg Eszterhá- dig mind a' három nyomásázy Uraság, lakosai katoliku- ban, réttyei jók; mint hogy sok, fekszik Vas Vármegyé- Nagy Károlyhoz, és Szatmárnek' határja szélén, Dobro-hoz két mértföldnyire van, noktól nem messze. Hacárja a hol' héti vasárokban vaegy részént hegyes, és völ- gyonnyait pénzé fordíthatgyes, mellyet a hegyekböl tya, jó piatzozások van; lelefolyó vizek, keresztül fut-gelője is jó, első Osztálybéli. kosnak, nagyobb része mind BAgos. Szabad puszta Sza. azáltal síkos, melly közép- bólts Vármegyében. szeri termékenységî, szóle BAGOTA. Komárom Vár. ji meglehetős bort teremnek, megyében, lásd Bagata nevagyonnyaiknak eladására vezet alatt, fekszik ő Gyallájó módgyok lévén, második nak szomszédságában, mellyOsztálybéli. nek filiája. Bagos. Hajdú Bagos. Ma BAGOTA. Magyar falu Bagyar falu Bihar Vármegyé- ranya Vármegyében, birtoben, földes Ura Hertzeg Esz- kos Ura Gróf Battyányi Uraterházy Uraság, lakosai re- ság, lakosai katolikusok, fekformátusok, fekszik a' Sár-szik a' Pétsi járásban, határja réti járásban, Debretzentöl a' természetnek külömbféle mintegy két mértföldnyire.javaiyal bővelkedvén, első Sokat járnak, kelnek Tako-Osztálybéli. sai, az itten keresztül Úta Bagyán. v. Bagyon. Tót zókkal. Határja homokos falu Hont Vármegyében, birugyan, de jó termékenysé- tokos Ura Zsemberg Uraság, lakosai és a lakosai katolikusok, fekszik nek; malma helyben, pia- Bágyók. BAGYOGO. Ele- Kies és termékeny határja gyes magyar falu Sopron Vár- van, 's mind borral, mind megyében, birtokos Ura a' búzával, és sok nvúlakkal is Györi Púspökség, lakosai ka-bövelkedik; levegöje, 's vize tolikusok, fekszik Tsorná- sokkal jobbak a szomszédhoz mértföldnyire, a' Kó- bélieknél, első Osztálybéli. nyi tóhoz közel. Határbéli Báhors. Tót falu Ungvár földgyeinek, 's vagyonnyai- Vármegyében, birtokosa a' nak középszerű minéműsé- Királyi Kamara , lakosai ķageihez képest, második Osz-tolikusok, és ó hitiek, fektálybéli. szik hegyek között. HatárjáBagyon. Bagyonka. Tót ban többek a' fenyvesek, mint falu Nógrád Vármegyében, sem a' szántóföldek, az előtt bitcokosai több Uraságok, la- itten örömest tanyáztak a' kosai katolikusok, fekszik tolvajok , most szorgalma , kies helyen Bujáknak, 's Pa- tos lakosai által gyarapodik. lotásnak'is szomszédságában, Bás. Magyar falu Bihar mellynek filiája. Határja jó Vármegyében, birtokos Ura termékenységû, fája , lege- Redey Uraság, lakosai reforlöje elég, réttyeik kétszer ka- mátusok, fekszik a' Szalonszáltatnak, és jó szénát terem- tai járásban. Határjának ki váltképen való termékeny- | mô földgye soványas, köszikségéhez képest, méltán első lás hegyek között lévén, fáOsztálybéli. ja, makkja szabad, de piaBáj. Elegyes lakosú falu tsozó helye tsekélyes, másoKomárom Vármegyében, bir- dik Osztálybéli. tokos Ura Gróf Eszterházy BAJA. Mező Város Báts Uraság, lakosai katolikusok, Vármegyében, birtokos Ura fekszik Tatától , mellynek Hertzeg Grasalkovits Uraság, filiája nem neszsze. Vidékje lakosai magyarok, németek, középszerû, legelője, és rétrátzok, és zsidók; a' kiknek tye tsak magok szüksékgére Zinagógájok is vagyon itten, elég , piatzozása közel, sző- leg nevezetessebb épület benleji elegendők; de középsze- ne, a' Hertzegi Kastély négy rú borokat teremnek, mint szegelet formára méltoságohogy kgelõjének nagyobb san építetve , melly lakó herésze homokos, és ritka fü- lyül szolgál a' földes Uraság vet hoz, második Osztálybéli. tisztyeinek; ezen kivül ne Bás. Magyar falu Szabolts vezetes épület a' Város háza, Vármegyében, birtokos Ura és Latinovits Uraságnak szaPatay Uraság, lakosai refor- bad udvara, nem hülömben mátusok, fekszik Tardosnak a' Vármegye háza, 'a' Kaszomszédságában, Tokajtól szárnya , és a' Só ház, Szent két mértföldnyire. Határbéli egyházai közt szebb a Város földgye két nyomásbéli jó, temploma; a szent Ferentz réttye gazdag, keresetre jó szerzetebéli Atyákénál, a' módgya, legelője elég, fája kiknek klastomjok is nevetûzre, és épületre az Ura-zetes, és tágas épület. Lakoságnak engedelméből, kirá- sai e’ Városnak kölömbféle lyi dézmát nem adnak; zöld- kézi mesterségekböl is ugyan, sége, dinnyéje, és gyümöl- de leg inkább húzával, és tse sok, ezen kivül a köz- egyéb Hazánkbéli termésekségnek vagyon 12. kaszás alá kel való kereskedésböl élvaló réttye, és száraz malma nek, vásárjai nevezetesek. helyben, első Osztálybéli. Szép felebaráti érzékenység BAJA. Tót, és oláh falu jeket, bizonyították meg a' Arad Vármegyében, birtokos Bajai lakosok 1784. esztenUra Kaszonyi Uraság, lako- dõben, felsegélvén egy bizosai egyesült oroszok, fek- nyos Nagy nevezetů Komaszik az Aradi járásban. Ter-romi kereskedónek itten tör téntt téntt terheltt hajójának el BAJCs. Szabad puszta Kosüllyedése miatt vallott nagy márom, és Nyitra Vármegyékárát. Vásárja mind a' három nek széleinél, földes Ura Her, nevezetes, és nem kevés hasz- tzeg Battyáni Uraság, fekszik not hajt, dunán való malmai Érsek Ujvárhoz 1 órányira. fél órányira vagynak, fogyat- Vidékje az elött haszontalan kozásai ellenben hogy szán- vala a' posványságok miatt, tó földgyeinek egy része hol mig H. Eminentziája 1788. homokos, hol pedig kemény, folyóvă nem tétette , 's itten kaszállójok bő időben elég, szép tsinált útat is készíttetede szárazságban, az igás lovak, tett; sőt jeles nyári mulató számára is kéntelenek a'lako-házat is építtete itten 1786. sok venni, első Osztálybéli. Határja külömbféle javakkal Bajánháza. Magyar falu bóvelkedik. BAJCSA. Német falu Szala Gróf Battyáni Uraság, la- Sepetnek szomszédságában, lõje nagy, fája elég, réttye mokos, legelője, erdeje megis, első Osztálybéli. BAJánháza. Bonyestye. madik Osztálybéli. lehetős,malna helyben, harElegyes lakosú falu Ungvár Vármegyében birtokosai BAJFALU. Bongen, Bea több Uraságok, lakosai ka- nyesztyi. Elegyes lakosú fatolikusok, és reformátusok , I lu Szatmár Vármegyében, fekszik nap kelet felé Pélótz-birtokos Ura a' Királyi Kahoz egy mértföldnyire. Szán mara , lakosai katolikusok, tó földgyei termékenyek, 's fekszik felső Bányának szomszép javai is vagynak, má-szédságában, mellynek filiasodik Osztálybéli . ja, Nagy Bányától két mértBAJCs. Kis Bajts, és nagy földnyire, Kapnik, és Kékes. Bajts. Magyar faluk Györ folyó vizek között . Határja Vármegyéb., fekszenek Györ meglehetős, réttye jó, piaVárosához egy mértföldnyire tzozásai a szomszédságban, lakosai katolikusok, határjai. fája az Uraságnak engedelméközépszerűek, második Osz- vel szabad , és nem meszszétálybéliek. röl hordgyák, az arany, és ezüst ezüst bányák is tsak egy mért BAJMÓTZ. Veinitz. Bojniföldnyire vannak töle ; szenet tre. Tót Mező Város Nyitra égetnek, és a' Bányákban el- Vármegyében, földes Ura adgyák, réttye néhol tse- 1637. esztendőtöl fogva Gróf kély, és ritka füvet terem, Pálfy Uraság, lakosai katolilegelője is köves, és sovány, kusok, fekszik Turócz Várharmadik Osztálybéli. megyének határja szélén. Vá BAIKA. Magyar falu Bars ra arról nevezetes, mivel 365, BAJMAK. Elegyes falu Bács közel, első Osztálybéli. BajmótZI FördÔ. Nyitra batka, vagy Szent Marja Vá- Vármegyében, neveztetik e lakosai katolikusok, fördó Bajmótz Városától, 's határja közép termékenysé- jeles tulajdonságaiért elsőnek gi, rétye, és legelője elég, tartatik, mind jóságára, mind második Osztálybéli. pedig a vendégek számára BAJMUTSKA. Bojnitska. készült alkalmatosságokra Tót falu Nyitra Vármegyé- nézve: Valami kové válte péna ben, birtokos Ura Gróf Er- zeket is mutogatnak itten, dödy Uraság, lakosai katoli- mellyek felől a köz nép olly kusok, fekszik Udvarnoknak hiszemben van, hogy azok szomszédságában, mellynek egy igen fösvény fördõsé letfiliája, Vág víze mellet, mal- tek volna, ki is minckutánna mairól, mellyeknek vize so- jó tsomó kintset öszve gyûjha bé nem fagy nevezetes. töt, hamissan keresett pénzéHatárja középszerů, termés böl, büntetésül kövé váltak, béli tulajdonságaira nézve ha BAINA: Népes Mező Város sonló Csornok falujáéhoz , Nyitra Vurmegyében, földes második Oszrálybéli. Ura Gróf Erdödy Uraság, la rosa |