Obrázky na stránke
PDF
ePub

kosai katolikusok, fekszik kies halmon helyheztetve Bodóktól nem külömben Tapoltsántol is egy mértföldnyire. Lakosai inkább a' gazdáskodási munkával, mint mesterségeknek üzésével foglalatoskodnak; határjában tűzi és épületre való fája elég, szőlő kegyei nagyok, gyümöltsös kertyei szépek, legelöjök, 's hasznok piatzok helyben, külömbféle kézi munkával is kereshetnek, meglehetős héti, és országos vásárjok lévén, vagyonnyaikat jól eladhattyák, termo földgyeik középszerűek, de réttyeik kiváltképen jók, el-'s illy gyászba vala e' helysö Osztálybéli.

lyát a' helységgel együtt az Özmanokkal való viszontagságok elpusztították a' 16.. századnak eleivel pedig Kunyingi Török István e' tartománynak birtokosa, újj lakosokat szállítatott ide, ́s ismét felépíttette; de viszont elpusztíttatott, Rákotzi hadakozásának alkalmatosságával, kivált képen midön Nyerges Ujfalu Vára ostromoltatott, a' rátzok kitsapásaikor felgyujtogattatván nagy kárt tettek e' helység akkori lakosajnak, mert mind házaiktol, mind pedig házi. ' bútoriaktol megfosztattattak,

BAJNA VIZE. Nyitra Vármegyében, kis folyó Víz forrása hasonló nevů helyben van, melly Bajna Városa mellett elfolyván, Nyitra Szerdahely mellett, Nyitra Vizével egyesül.

ség, mint egy három esztendeig pusztán, míg viszontag felépíttethetett. Szép templomjok az Uraságnak költségjével építtetett, határja hegyes, 's közép termékenységü, legelôje elég, fája tűzre, és épületre, szolei meglehetösek, vagyonnyainak el-adására közel alkalmatossága Dunán, és Esztergomban; első Osztálybéli.

BAJNA. Elegyes lakosú magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura Gróf Sándor Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sáp falunak szomszédságában, 's az Uraságnak szép kastéllyával, 's jeles vadas kertyeivel é kesittetik. Nevezetesíti szép vidékjét JóSEF F. K. Fö Her-jomnak lakosai Rátzok, nagy tzegnek az idén itten tett víg Bajomnak pedig Magyarok, vadászattya. Régi vólt katsel- és többnyire nemesek lak

BAJOM. Kis Bajom, és Nagy Bajom. Két elegyes lakosú faluk Somogy Vármegyében, birtokosai külömbféle Uraságok, Kis Ba

ják,

ják, 's katolikusok, feksze- Határbéli földgyei nehéz minek Szegesvártól nem mesz-velésüek, mint hogy földgye sze. Határjainak egy része jó termékenységű, más részei fövényesek, legelőjök elég, és réttyeik is jók, de szölös kertyeik nem lévén, második Osztálybéliek.

BAJOM. Nagy Bajom. Mezo Város Bihar Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai magyarok, és reformátusok, fekszik a' Sárréti járásban, Berettyó vize mellett, Békes Vármegyének határja szélén, termo földgyei ugyan középszerűek; de más fogyatkozásaiért, harmadik Ösztálybéli.

BAJOM. Kis Bajom. Magyar fau Bihar Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az elöbbenitöl nem meszsze; határja Nagy Bajoméhoz hasonlíto, 's ez is harmadik Osztálybéli. BBJONTA. Elegyes falu Bihar Vármegyében.

BAJOR. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Bajor Urak, lakosai katolikusok, fekszik a hegyek között, Szedlitzének szomszédságában, mellynek filiája Eperjestöl egy mértföldnyire, é szakra a Szepességi útban Gölnitz, és Szomolnok felé.

hegyes; mind azon által középszerűen terem, ha jól miveltetik, réttye jó, legelője elég, fája tüzre, piatzozásátol sints meszsze. Második Osztálybéli.

[ocr errors]

BAJOR VÁGÁS. Bajerovtze tót falu Sáros Vármegyben, birtokos Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palotsától egy mértföldnyire. Határja a hegyeken sovány, de réttyeik jók, és legelőjök hasznos, 's marha kereskedéssel élnek, mind a' két féle fája elég, harmadik Osztálybéli.

BAJÓT. Magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyerges Újfalutól, egy mérdföldnyire. A' falu közepén lévő völgyben van egy kevesé felemelkedett helyen a' magyarok Temploma. Szántó földgyei a helynek, hegyes, és erdős fekvése miatt kevés vala; de lakasai nagy irtványokat tisztí tottak, mellynek nagyobb részét szántó földeknek, más részét pedig szőlő hegyeknek fordították. Legelője elég, fája tüzre és épülerre, megle hetos szölei, földgyei középszerüek, eladásra alkalmatos

helye

helye a' Duuán, és Eszter-gyonnyaihoz képest, első Osz gomban, ambár termo föld-tálybéli. gyeit a' víz mosások soványíttyák, 's erdős, és nehéz úttyai vannak, mind az által első Osztálybéli.

BAJSA. Řátz falu Bács Vármegyében, birtokosai Zako, és Vojnits Urak, lakosai katolikusok és rátzok, fekszik Kulától egy, és mértföldnyire. Szántó földgyei jók, és minden féle gabonát boven termenek, de a' földgye kemény, és sikeres, réttye is jó, de kevés; két száraz malmai is vagynak, fogyatkozásai, hogy földgyei kevesek, legelője szoross, határjának kitsinsége miatt, gyakran béhajtatnak marháik a' szomszédoktól. Eladás végett Bajára, Szegedre, Ujvidékré hordgyák gabonájokat: erdeje, és nádassa nintsen, 's mind épületre, mind tûzre való fát, ritkán szerezhetnek; a' Dunán lévő malmoktol öt, és hat mértföldnyire vannak, melly fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli.

BAK. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokos Ura Gróf Szetsényi Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok fekszik a' Kapornaki járásban, Csatár mellett, mellynek filiája. Határja nagy földgye elég, de középszerű, réttye hasonlóképen, borai meglehetősek, legelője elég, szomszéd szőlő hegyei termök, 's gyümöltsökkel gazdagok, erdeje minnenféle szükségjekre bövséges, kivált a' hozzá tartozandó Nénaji Pusztával együtt vévén. Helyben malma, mivel Valitzka vize elszokta önteni réttyeit, 's a' Záporok is sok helyeken károkat okoznak, második Osztálybéli.

BAKA. Magyar falu Szabolts Vármegyében, birtokos Urai Báro Döry, és Czobel Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik kis Várdától mellynek filiája fél, Bátortól pedig két mértföldnyire. Három nyomásbéli földgyeik négy marhával szántatnak

BAJTA. Tótfalu Hont Vármegyében, földes Ura az Esz-mellyekben szép búza, és jó tergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a' Bát járásban. Határja termékeny. legelője elég, fája tüzre, és épületre, szőlő hegyei jó borokat teremnek, jeles va

rozs terem, réttyei jók, legelője elég, fája tűzre, és kissebb szükségbéli épületre, kender földgyeik a' tragyáztatást megkívánnyák, elso Osztálybéli.

* BAKA.

*BAKA. Elegyes falu Arad | hegyekböl ered, és a' GaVármegyében. ram vizének egy ágába szaBAKA. Alsó tót Baka. Un- kad, 's nevét is elváltoztatterprandorf. Tót falu Hont tya, és Szikintzének hivattaVármegyében, birtokos Ura tik, áradásai sok kárt okozHertzeg Eszterházy Uraság, nak a' mezőkön, és az útalakosai evangelikusok, fek-kat járhatatlanokká teszik. szik Pukantztól nem meszsze. Határja termékeny, réttyeit értzes vizek follyák, de ritkán ártanak, legelöje tágas, 's mind a' kétféle fája elég, szóló hegyei jók, első Osz tálybéli.

BAKABÁNYA ORVOSI Víz. Hont Vármegyében, olly tulajdonsággal bír, hogy a' sokáig véle élőknek gelyvájókat eloszlattya, melly erőt az értz köveknek tulajdonítyák

az Orvosok.

BAKA. Alsó Baka. Elegyes lakosú falu Poson Vármegyé

BAKA. Felső tót Baka. Oberbraudorf. Elegyes lakosú tót falu Hont Vármegyében, birtokosai több Urasáben, birtokos Urai Hertzeg gok, lakosai katolikusok, Eszterházy Uraság, és Báró fekszik Böstöl nem meszsze Hellenbach, az itt való Bá- Tsilíz patak ja mellett, hasznyáknak miveltetője, lakosai nos malmai vagynak a' Duna evangelikusok, fekszik Báth vizén. Határja középszerů mellett, mellynek filiája, Pu-vagyonnyainak eladására jó kantztól sem meszsze, neve- alkalmatossága,második Oszzêtes e' hely a' birke bárá- tálybéli.

nyoknak jó neveléséről, és BAKA. Felsö Baka. Elebányáirol, mellyböl a' lako-gyes magyar falu Poson Vársok szép hasznot vesznek bé, megyében, birtokosai küfolyó vizében kiváltképen jó lömbféle Urak, lakosai katoízű rákok vannak, határbéli likusok, fekszik az elöbberéttyeit az értzes vizek sová- ninek szomszédságában,helynyíttyák ugyan; de ritkán, ben fürész, és száraz malma és tsak egy kis részének árta- van, vízi pedig a Dunán jó nak, legelője elég, fája mind távól; határja tzín mosó fűa' ké fèle, szôleji nevezete- vel bôvelkedik, réttye, lesek, első Osztálybéli. gelője jó, második Osztály

BAKABÁNYA VIZE. Hontbéli.

Vármegyében, nem nagy fo- BAKA. Magyar, és tót falu lyó víz, melly a' szomszéd | Nógrád Vármegyében, bir

G

toko

tokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és évan gelikusok. Határja közép termékenységű.

BAKAN, Bavkein, Bukán. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok. BAKÓ. Magyar falu Nógrád Vármegyében.

BAKK. Szabad puszta Tólna Vármegyében, fekszik Szakátsnak szomszédságában mellynek filiája. Határbéli földgye jó termékenységû. BAKÓTZA. Magyar falu Baranya Vármegyében, birtokosa Meltzer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a' Hegyközi járásban. Határja a' természetnek tsak nem minden javaival bir, elsö Osztálybéli.

BAKO. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja közép termékenységű.

BAKOD. Szabad puszta Pest Vármegyében.

ja hegyes, mellynek némelly részét a' vizek szokták kimosni, és néhol soványas is, szölő hegye középszerù, eladásra módgya a' távolabb való helységekben, harmadik Osztálybéli.

BAKONAK. Magyar falu Szala Vármegyében, birtokos Ura a' Királyi Kamara lakosai katolikusok, fekszik az elöbbeninek szomszédságában. Határbéli földgye, ha szorgalmatosan miveltetik középszerű, legelője elég,szólô hegye, erdeje, gyümöltsös kertyei, gesztenyésse, és szilvássa is lévén, második Osztálybéli.

BAKONY. Nevezetes erdő Veszprém Vármegyében, hoszsza mint egy 12. mértföld, szélessége pedig néhol kettő, néhol három, néhol pedig ôt mértföld; külömbféle szép élő fáiról, vadgyairól, és a' sertéseknek alkalmatos hízlaltatásáról híres. Nem külömben a' Bakonybéli Apáturságról. Irtogattatván pedig kebele némelly helyeken, sok külömbféle ide szállított lakosoknak termékeny földet szolgáltat.

BAKOFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja középszerű. BAKONAK. Elegyes lakosú horvát falu Szala Vármegyében, birtokos Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai BAKONYA.Magyar falu Bakatolikusok, fekszik a kis-ranya Vármegyében, birtosebb Kopornaki járásban, kosa a' Pétsi Káptalan, lakoBagonyának szomszédságá- sai katolikusok, fekszik a' ban, mellynek filiája. Határ- Pétsi járásban, Határbéli föld

gye

« PredošláPokračovať »