ELŐSZÓ.

Nincs a jognak egy ága sem, mely annyira belenyúlna az emberek életébe, mint a házassági jog, s talán nem merészség azt állítanom, hogy aránylag ezzel vannak legkevésbbé tisztában az emberek.

Midőn e könyvet megirtam, az a czél vezetett, hogy egy oly kézi-könyvet alkossak, melyben egyrészt a jogász közönség tudományos szinvonalon álló könyvet kapjon, melyet úgy tudományos kutatásainál, mint a gyakorlat terén sikerrel használhasson; másrészt a laikus közönség is megtalálja a családos életében fölmerült kérdésekre a feleletet és ne kelljen a jogi fejtegetések utvesztőjében eltévedve azzal csukni be a könyvet, hogy hiába! nem volt képes kiigazodni a tudományos adatok és viták nagy halmazában.

E végből mellőztem minden vitát, birálatot, mellőztem az irodalomban kifejtett ellentétes nézetek s a joggyakorlatban előforduló ellentétes döntések egymással szembe állítását s egyes egyedül azt gyüjtöttem egybe, a mi a mai tényleges jogállapot.

A házasság akkor érezteti leginkább hatását, a mikor megszünik, mondja Zsögöd Benő. Könyvem tárgya a házasság birói felbontás utján való megszünése, ennek a kötelék, a nő, a férj, a gyermekek s a vagyonra vonatkozó hatásai. Az anyagot munkámhoz első sorban a Döntvénytárban és a Márkus Dezső Felsőbiróságaink elvi határozatai czimü gyüjteményében közölt joggyakorlatból, Werbőczy Hármaskönyvéből s magukból az ország törvényeiből merítettem.

A joggyakorlat után legtöbbet tanultam tisztelt és szeretett mesterem: Sztehlo Kornél szóbeli fejtegetéseiből, könyveiből és dolgozataiból.

*