deltraut: levendula ft. vulg. Lawandula, Lawendula, bok. L'ewandule. lewendulowi, é, é, adj. lavandulaceus, lavandulinus, a, um: von Lavendel, levendulából való vulg. lawanduiowi, Lawendulowi. Usus. Lewendulowi Ocet: acetum lavandulae: Lavendelessig, levendula etzet. Lewendulowi Oleg: oleum lavandulae, Lavendel öl, levendula olaj. Lewendulowa Wodka: aqua florum (spiritus) lavandulae, wasser, Lavendelgeist: levendula viz. Lewendulowé Lifti: folia lavandulae, Lavendelblät ter, levendula levelek. Lewopard, a m. 3wira: leopardus, i, m. Vopisc. Felis Leopardus Linn. Leo pard, Pardel, Par. Páp. párdutztól és oroszlántól fajzott vadállat. boh. Lewhart. Lavendel Aliud est Oftrowid seu Rif. Pardue, Tigr. Lewopardica, e, f. leopardus, i, f. der Leopard weiblichen Gefchlechts, (das Weibchen): pardutz (nőstény). boh. Lew hartice. lewopardowi, á, é, adj. leopardinus Marc. Emp. ven Leopard, pardutzból - való. Lewopardowi Pes: canis tigrinus, Tiegerhund, párdutz kutya. Lewhardowá, Rožka: pellis pantherina (tigrina), Tigerfell, párdútz bör. Lewos pardowe Srdce: animus tigrinus, Tigerherz, párdutzszív. + Lewhart, a, m. v. Lewopard. + Lewhartice, l. v. Lewoparsica. Lewi, ά, é, (abs. tewo), adj. laevus, sinister, a, um : link, zur linken Seite oder Hand befindlich, was an der linken Hand oder Seite ist, was der rechten Hand entgegen ist: bal, bal - kezi, balog, bal kéz felé-való. Syn. krchi, vulg. Pawi. Usus. Lewi Dobitet, i. e. staré w Báloch súmárski Towar: aeginea, orum, n. pl. antiquae sagmaticae merces: alte Klittelwaare, öreg bálárak szekszenás (terhes) kalmár marhák. Lewi Loket: cubitus sinister: der linke ElTenbogen, bal könyög. Lewé Mesto: locus sinister, linkes Ort, bad hely. Lewć (fragstačka, Frchá) Ruka: v. Lewica 2 Nro. Lewú (3 lewú) Ruku gest', písať: sinistra manu edere manducare comedere), scribere: links (mit der linken Hand) effen, schreiben: bal kézzel enni, írni. Na lewo, w lewo, i. e. na lewu Ruču neb Stranu weg Ruce neb Strane, lewo: a) laevorsum,sinistrorsum Hor. sinistrorsus Caes. sinistroversus Lactant. ad (versus), laesinistram: links, links. hin, linker Hand zu, auf die linke Hand oder Seite: balfelé, balkéz felé, balra Par. Páp. hozzád, hozzád felé. Syn. čihi, k sebe. b) v. lewe. 2) scaeus, scaevus, vam, le scae yolus, a, um: links, linktasch linkrag, der (die, das) links ift: balog, balog kezü. Syn. galbawi, krchňawi, krsňawi, vulg. klawi. Lewica, i, f. 3wira: lea; leaena, ae, f. eine Löwinn, nöstény oroszlán Par. Páp. boh. Lwice. 2) Lewa (frag stacká, Erchá) Ruka: laeva (sinistra) manus die linke Hand, bal kéz. boh. Lewice. Usus. Sesi na Lewici: sedet a sinistris, er figt links balfelől ül. Prov. Nech newi Lewica, čo čiňí Prawica: ncsciat sinistra, quid faciat, dextra. In bono opere laus Lewičca, ata, n. Nom. pl. ata: catulus leonis, leunculus, i, m. junger Lowe, das Leberle : oroszlány kölyök Par. Páp. Syn. Lewek, mali Lew, boh. Qwice. Lewičan, a, m. Leuensis homo. ein Lewenzer, Lévai ember. Svn. Lewićár. Lewičančin, a, e, adj. poss. ex seq. Syn. lewičarčin. L'ewičanka, i, f. Levensis fem. eine Lewenzerinn, Lévai aszszony. Syn. Lewičárka. lewičanow, a, e, adj. poss. ex Lewičan. Syn. lewićárow. lewičansti adv. v. lewidi. Lewičanski, á, é, adj. v. lewi. dí. Lewičár, a, m. v. Lewićan. Lewičárčin, a, e, adj. poss. ex seq. Lewičárka, i, f. v. Lewičanka. Lewičárow, a, e, adj. poss. ex Lewíčár. Lewićársti adv. v. lewicki, Lewičárskí, á, é, adj. v. lewi. dí. + Lewice, f. v. Lewica. Lewice, wic, f. pl. tetko w ffé mestečko: Leva, oppidum Barsiense: Lewenz, Léva, mező- város. Lewiček, čku, m. dem. ex Le wet: v. Lewiča. L'éwíček, čku, m. dem. ex L'éwit. Pewicki adv. more levensi, les wenzerisch, lévai módon (modra). Syn. lewičanski, lewi= čárstí. Pewidi, á, é, adj. levensis, e: lewenzer, lewenzerisch, von Lewenz, die Lewenz betreffend: lé vai. Tewičansti, Pewičärsti. Usus. L'ewidi Cigáň: zingarus levensis, fraudator, impostor: ein lewenzer Zigeuner : Betrieger, Bevortheiler: lévai tzigány, tsalárd, megtsaló, álnoksággal mást megtsaló Par. Pap, Lewicki Garmak: venditiones (nundinae) fraudulentae, liftiger Markt (Ber fauf), tsalárd vásár. Par. Páp. L'ewičko, a, n. dem. ex L'ewto. L'éwit, u, m. epichysis, is. f. Plaut. infundibulum Colum Cato. infidibulum Cato. i, n. der Trichter, zum Einschütten (Eingießen) leó, léú liú, töltsér töltike Par. Páp. Syn. Léw, Nalewka, vulg. Trach tár, Trachtárít, Tractér, Trachtir, boh. Trichtir. Aliud est. to dowí Pohár, seu kockownik (u). L'ewko, a, n. dem. ex Lew (pro L'ewek): nomen proprium Haebraeorum. lewo, adj. et adv. v. lewi et lewe, L'ewoča, e, f. spisté mesto: Leutschovia, Oppidum Scepusiense: die Leutschau: Lötse város. Callisten: Lemberga gallitziai város. boh. Lwow. Lewowćan, a, m. leopolitanus homo, ein Lemberger, lembergi ember. lewowčančin, a, e, adj. poss. ex seq. L'ewowčanka, i, f leopolitana fem eine Lembergerinn, lembergi aszszony. lewowianow, a, e, adj. poss. ex Lewowčan. lewowi, á, é, adj. leoninus, a, um: von Löwen, oroszláni, oroszlányi Par. Páp. oroszlántól (lánytól) -valo. boh. Iwowi. Usus. L'ewowa Roža pellis leonina, eine Löwenhaut, oroszlány - bör. L'eyno, a, n. v. Lagno. † L'eytko, a, n. v. L'ítko. L'ez, u m. v. Lezení. vulg. Laz + L'ez, gen. Li, f. ex lhati (thal, lzu, lzes): v. Luž. Ležaci gerund. iacendo, liegend: fekve. ležací á, é, adj. iacens, cubans, tis; situs, positus, a, um : liegend: fekvö. Syn. Težičí. Usus. Ležací Grunt: fundus possessorium sesio: liegen der Grund, ház - hely. L'ežačka, a, m. v. Lenosta. L'ežák, a, m. v. L'enoch. 2) i. e. tlepní Rupec kteri do ma líhá (leži), a od inich Towar bere: tabernarius (mercator) i, m. Hauskaufmann, ein Kaufmann, der in der Stadt liegt, und die Waaren von andern nimmt: kúfár bóltos kalmár Par. Páp. há→ zi (otthon heverő) kalmár. 3) Nemocni w Post'eli ležící: clinicus, i, m Mart. Hieron. lecto affixus aegrotus. Bett= reifer, Bettlägerig, krank liegend, Liegerhaft, Patient: ágyba fekvö beteg Par. Páp. 4) stro mowá Súsenica, Gúsenka: eruca arboraria, scarabaeus arborarius, die Baumraupe, der Baumkäfer: hernyó, fahernyó. L'ežak, u, m. staré (odložené) Piwo: cerevisia conditiva Varr. servala. reposita, reservata das Lagerbier, aufgehobenes Bier: álló (eltétetett) ser. 2) staré Wino: vinum conditivum Varr. der Lagerwein álló bor. L'ézáňi, á, n. v. L'ezeňí, bolt. Lízání. L'ežáňí, á, n. (ex ležať) na Post)eli, na 3emi: cubatus Plin. cubitus, us, m. cubitura, ae, f. Plin. cubatio, in lecto, in terra: das Liegen (von Menschen, Thieren, und leblosen Dingen), im Bet te auf der Erde: fekvés, feküvés, heverés, feküés. Par. Páp. az ágyban, a' földön boh. L'ežení. Usus. Doln znački, na Bruchu Ležáňí: cubitus pronus, das Liegen am Bauche, hasmánt fekvés. 50. reznački Lezání: cubitus supinus. das Liegen am Rücken das Rücklings liegen: hanyatlá fekvés Par. Pap. 2) Bíwáňí Pridržování: commoratio statio, nis, f. mora, ae, f das Liegen, der Aufenthalt, die Verweilung: lakás, maradás, múlatás Par. Páp, tartózko dás, késés. 3) i. e. L'ežisko Mesto L'ežáñá (Pridržowá, ňá): locus commorationis, habitatio: das Lager, z: B. der Menschen, Thiere etc. Ort, wo etwas legt: lakó (fekvő) hely Par. Pap. szállás. 4) Polné neb wogenské L'ežáňí: castra, orum. n. pl. das Lager, Feldlager, Kriegslager: tábor. Syn. Stanowisko, Tábor, vulg. Löğer, boh. Ležeňí. Usus. Let= Letňe Ležáňí, boh. letní ežení: aestiva, orum, n. pl. Cic. castra aestiva Tacit. das Sommerlager, Standlager der Armee, die Campagne, der Feldzug; die Sommerquartiere: nyári szállása a tábornak Par. Páp. had nyaraló (nyarattöltő) helyek, nyári kvártélyok. Zimné Lezání: hyberna (hiberna) Cic. Caes. Liv. hibernacula Nep. orum, 1. pl. castra hiberna Liv. das Winterlager, die Winterquatiere, had telelő helyek, téli kvártélyok Par. Páp. téli szállása a' tábornak. Rozbité Lezá ní: castra stativa, geschlage nes Lager, napoló tábor Par. Páp. tábornak helyben léte, meg-szállása. Lezáňí rozbí gat, rozbit: castra metari, metiri, collocare, facere, ponere: Lager schlagen, aufschlagen: meg-szállítani a' tábort. 5) Ležáňí (Položeňí) Wogfta: positio (positus, positura, collocatio) castrorum, situs pugnantis exercitus: das Standlager der Armee, Positur (Lager) des fechtenden Heeres: tábornak, meg - szállása Par Pap. helyheztetése. 6) Položení neb položitosť mesta: situs, us, m. positus (positio, positura) locorum: die Lage, z. B. einer Stadt, eis nes Hauses, Quatiers: állás: helyheztetés, helynek állása alkalmatossága, mivólta; a' hellyeknek állások, mivóltok. Par. Páp. 5me30 Rejani: positura stellarum, die Lage der Sterne, a' tsillagoknak állások Par. Páp. Nebes Les žání: positio coeli, die Lage des Himmels, az ég állása. Pekného Ležáňá (pekne položené, pekné Ležaňí mágicé) Mesto: urbs situ nobilis, schön liegende Sangenehme Lage ha bende) Stadt: szép helyenvaló város Par. Páp. boh. Ležeňí. lezat, al, am V. I. imp. ag: freq. ex lezt. boh. lízáti. Pežať, žal, žím V. I. imp. lež, na negatem meste, na Stole, w Post'eti: cubare, iacere, in aliquo loco, in mensa, in lecto: liegen (von Menschen, Thieren, und leblo sen Dingen, an einem Orte, auf dem Tische, auf der Erde, in Bette: fekünni (fekszem, fekuszom) Par. Pap. in usu communi feküdni.,^ heverni. boh. ležeči. Usus. Doluznać. ki, 5oreznački ležat: v. do: luznački. Doluznački ležící: pronus, vorwärts liegend, hasmánt fekvö. 5oreznački ležící: supinus, resupinus: rücklings liegend, hanyattá-fekvő, hanyattá- dültt. Na ňečem les zat: incubare (inuiti) rei, niti re, in re: auf etwas lic gen, valamin fekünni, valamire támaszkodni. Na Rolenách ležať, i. e. klečat: niti genibus, auf den Knien liegen, térden állani. Na Lotti les žať: inniti cubito, auf dem Ellenbogen liegen, könyökére támaszkodni. Na Slunci le= žať: in aprico iacere, apricari: auf der Sonne liegen, feyn kinn a' melegen vagy verö - fényen fekünni, lenni (vagyok.) Na Zemi ležať: cubare humi, auf der Erde liegen, földön fekünni. Par. Páp. Pri nekom ležať: propter (penes, pone) aliquem cubare, neben (bei) Jeman= den liegen, valaki melett fekünni Pur. Páp. 3 ňetím ležať: cubare cum aliquo, bei (mit) Jemanden liegen, schlafen: valakivel hálni. Par. Páp, Pap. Rúte ležať: puerperio cubare, in den Wochen liegen, gyermek ágyban (ágyat) fekinni Par. Pap. Fluf (Šlám) na Prsách mi leží, sadel mi na Prfa: pituita incubat (inhaeret) pectori, der Schleim liegt mir (es liegt mir der Schleim) auf der Brust: nátha szállott a mellyemre. Peñáze mať ležať: pecunias conditas (reconditas, repositas, iacentes) habere, Geld liegen haben: heverő pénzinek lenni, Peňáze má ležať. Ležámu Peňáze. Má ležícé Peňáze: habet pecuniam conditam, repositam: er hat Geld. liegen, ein liegendes Geld; sein Geld liegt heverő pénze vagyon. Peñáze (mu) tak ležá, i. e. bez užitku iacent (illius) pecuniae, i. e. non utitur illis: das (fein) Geld_liegt so da, i. e. ohne Gebrauch etc. tsak úgy hever a' pénze; semmi hasznát nem veszi. Nechat lezat: a) sinere iacere, liegen lassen; zulass.n, daß etwas liege: fekve hagyni; megengedni, hogy valami feküdgyön, heverjen. 6) non tollere, sinere iacere: nicht aufheben, nicht wegnehmen, liegen laffen: fel (el) nem venni, békével hagyni valamit, békét adni valaminek. Syn. nez dwihnúť, newzát. Usus. Res pog8ef pref 5ág, natrefis tam na tlát; nechag ho len tam ležať. c) i. e. preist', obist, mimo ift: praeterire, vorbei gehen, liegen laffen: mellette menni, el- mellőzni. d) i. e. na Roči, na Losi, na Roni okolo neb mimo preist, preweze sa: praetervehi, curru, navi, equo: vorbei fahren, schiffen, reiten: Tom. II. 7 Iiii mellette kotsin, hajón, lóháton elmenni. e) omittere, negligere, sinere jacere: uns terlassen, nicht betreiben: abban hagyni (- gyom), el- hagyni, félben hagyni, meg - útálni (lom), nem gondolni vėle. Syn. nechat, zanechať, zanedbat, zunowat. Usus. Nechám to tak ležat: res mihi est neglecta, ich laffe es so liegen semmi gondom nintsen reá, semmit sem gondolok véle. f) mittere, in statu quo permittere rem, non occupari re: seyn lassen, stehen und lie gen lassen, sich damit nicht_abgeben valamit a' maga állapottyában (úgy a' mint vagyon) hagyni, nem gondolni véle, arra nem adni magát (el - méjét), abban nem foglalatoskodni. Syn. 3 ňečím fa nebawit, nezaprazňował. Usus. Nedag to ležať: ne te occupes ad illud negotium, laß es liegen, ne add arra (azon dologra) magadat Par. Páp. abban ne légy foglalatos, ne foglalatoskodgyál. g) non adtingere, pacem dare, sinere iacere nicht anrühren, lies gen lassen: hozzá nem uyúlni, békét hagyni valaminek. Syn. nedotknúť sa ňečeho, Pokog dat necemu. Usus. Nechag to ležať omittte hanc rem, laß es liegen, hagyj békét ennek Par. Páp. Tam ležať: a) gak dolu në Zem zh08ení, zúfanliwi, zahalací: iacere, stratum (prostratum) esse: da liegen, als ein zu Boden Geworfener, Hoffnungsloser, Unthätiger sc. amott (ott, ottan) fekünni, heverni, el- terjeszkedni, nyújtozkodni, mint a' földre leteríttetett (leverettetett), kétségbeesett, vagy |
