Obrázky na stránke
PDF
ePub
[merged small][merged small][merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

ñi.

morskocibulowi, á, é, adj. scil- moraonisanikow.

V. I. imp. kug, v. mosadznis

schlacht, daß Seetreffen: tenge zwiebel angemacht: tengeri hagy-
ri ütközet (tsata ): hajón va más bor. v. morité Cibul a.
lo viaskodás (hadakozás. ) morufe, f. v. malina 2-do Nro.
morská Cibula, v. Cibula. † morusowi, á, é, adj. v. Mac
morská Ročka, 'simia cauda linowi 2-do Nro.
ta, pithecus (-cos), i, m. morutni, á, é, adj. luridus, i,
Plin. H. N. Simiae cercopi. um; mortualis, e: schwarzgelo,
theci Linn. die Meerkatze, ges tobtengelb : sárga kék, sárga
schwanzter Affe: matskå ma halavány szinü. Syn. mrtwí.
jom. Morská Ronda (mokré morzel , u , m. crustulum sac-
Rorito); v. Gez8ť. Morská characeum, buccella saccha-
Pena, spuma marina: der racea: Morselle, Zuckertöflein :
Meerschaum zu Pfeifenfopfen: tzúkros táblátska. Syn. cus
tajték kő; v. Pena. morská krowa Tabličta. Plur. nom.
pichlawi Swiňá, i. e. mors Morzele (boh. morselli),
iki Gez: hispida , hystrix morsuli, Morsellen: tzúkrus
icis, f. Plin. H. N. Stachels táblátskák, morsulák.
schwein, sül disznó , tengeri * möržowani, á, é; p. c. V.
Lóvises disznó. moritá Swins mirwení,
ka (morské Prasa), boh, mór. * morzowání, ás

n. V. Mrwes
ka mus porcellus Linn. Meers
schwein , ein vierfüßiges gruns moržowač, šowal, zugem ,
jendes Thier, in der Größe (in V. I. imp. zug, Rukuricu ..
Gestalt) eines Kaninchens : ten v. mrwit.
geri malatz.--- Morsképreno, v. mosa8 ,, i, f. y. moradz.
Ramika. - Morské tela, moradni, é, é, adj. v. mosad.
phoca, ae, et phoce, es, f.

zní. Virg. Ovid. vitulus mari- morasňičení, é, n. v. rioja. nus Phoca vitulina Linn. das znictwí. Meerfalb, tengeri borjú. mosa8ňičit, il, im V. I. imp. morské 5rozno, v. Ribizla. nič, v. moradzňičit. Prov. noriti Slic petočnú morašnici adv. v. mosadzniţi. wodu wipláknul marinam morasňidí, á, é, adj. v. moauditionem fluviali abluit ser radžñidí. mone Plaut. Quod audire morašnictwi, ả, n. v. M0148erat molestum , placida et

žňičtwi. benigna oratione edulcavit.

mosa8nit, &, m. v. moras: + močítí, á, é, allj. idem.

linus , scilliticus, a, um Co-
lum. aus (von) Meerzwiebeln, moraSnitowání, á, n. v. Mos
tengeri hagymából való, ten sadznictwí.
geri hagymás. morsfocibulo morenitowať, Kowal, kugem
wi Ocet, acetum scillinum
Plin. H. N. Meerzwiebelelig,

čit:
tengeri hagymás etzet a pa- morašomí; á, é, adj. v. mos
tikában. Morfkocibulowé wí.

faozni. po , scillites, ae, m. Colum. moradz ; i, f. aurichalcum ; 0. Deerzwiebelwein, Wein mit Meers

richalcum, i, n. Meffing, értz,

[ocr errors]

-zník.

ve

[ocr errors]

1

[ocr errors]
[merged small][ocr errors]

· fabri uxor,

[ocr errors][merged small]

Felentzei réz. Syn. molas. V. I. imp. kug, Y. moraðs bol. moraz.

znicit.
mosadzni, á, é, adj. aurichal- mosadzowi, á, é, adj. idem.

ceus, orichalcinus, oricalceus, t mosaz, u, m. et f. v. mos
a, um: messingen, értzből va radz.
ló. Syn. moradni. boh, mo. + mosazní, á, é, adj. v. mos
razni.

radzni.
mosadzniččin, a, e, adj. poss. morei, fle, f. teče do Rina :
ex mosadznička.

Mosella, orinca: die Morel, Mosadzničení, á, n. y. morado ein Fluß, mozla , folyó viz. znictwi.

* moseni, é, n. v. museni. mofadzňičiť , il, im , V. I. imp. * moret, rel', sim, V. I. imp.

nic: aurichalci fabrum esse mor, v. muset.
( agere), ein Gürtler feyn, öt- moskewski adv, moscovitice, rus-

Feskedni, ötvesnek lenni. sice : russisch, muzkáúl. Syn. mosadzviđa, i, f. aurichalci pomoskewski, mostowitski, rus

Gürtlerinn, ötves sti, ruíñáci. né. Syn, mosa8ňička. moskewski , á,'é, adj. moscovimoradzňici adj. auri chalci fa ticus, russicus, a, um: mof

brorum more, gürtlerisch, ötves kovitisch, russisch: muszkai. Syn.

módon. Syn. mosasňidi. moskowitski, ruski, rusñađi, mosadzničí, á, é, adj. auri boh. mozkewski. Usus. Mos

chalci fabrum adtinens , dein skewitá Zem, v. mostwa.
Gürtler betreffend , ötvesi, öt- mortowit, a, m. pl. mostos
vest illető. Syn. mosadnicí. witį (boh. mozkowitowé),
Usus. morasznica Robota, mostwan.
labor aurichalcifabri, Gürtler morkowitčin, a, e, adj, poss.
Arbeit, ötves munka. mosads

v. mostwančin.
zřiďá wiña, aurichalci of- mofkowitka, i, f. v. Moskwan.
ficina, Gürtlerheerde, Gürtler ťa.
stätte : ötyes mühely:

mofkowitow, a, ę, adj. poss. V. Mosadznictwi ,'á; n. opificium moftwanow.

aurichalci fabri," Gürtlerei, moskowitski, adv. v. moskew -
Gürtlerhandwerf : ötves mester-
ség, ötveskedés. Syn. mosa8. moskwa, i, m. Moschia, Mos-
nictwl, mosadzníčeři.

covia , Russia, ae, f. regio mofadzník, ; m. aurichalci Europae orientalis : die Moja faber, aurichalcarius, orichal

cau, Moscowiterland, Rusland: carius, gelbgießer Gürtler, öt muszka ország. Syn. Moskews ves. Syn. studenirować, mo. stá Zem. boh. mozkwa, mozradnik. Aliud est Strébernik, Fewiká Zem'e. Zlatník.

mostwan, a, m. Moscovita omosadznikow, a, e, adj. poss.

lim Hamaxobita , ae, Russis, aurichalci fabri, dem Gürtler

i, m. ein Russe, Morfowiter :
gehörig, ötvesé. Syn. moradňís muszka. Syn. Moskowit, Rus-

ňák. boh.' mozkwan, moz:
Mosadzńítowání, á, n. v. mo.
rasznictwi.

kowit. plur. Moskwani boh.

mozkwané.
moredzníkowat, towal, kugem, mostwančin, a, e, adj, poss.

russicae feminae, der Kuffin

ܕܢ

sti.

[ocr errors]

tow.

$

ges

[merged small][merged small][ocr errors][merged small][ocr errors]

hidatt tsinálnak, hid-láb. Syn.

gehörig, muszkánéé. Syn. mos wani most, pons muratus ftowitčin , rurňaččin.

Mauerbrücke, kő-híd. most na mostwanka, i, f. Russa fem. wo8e robiť, ponlem facere

Ruffin, muszkáné, muszka (construere) in flumine; aaszszony. Syn. Mostowitka , mnem iungere ponte : Brücke Ruínačta.

schlagen über einen Fluß, hidat mostwanow, a, e, adj. poss. tsinálni (hidallani) a’ vizen.

moscovitae, Russi : dem Ruste Most odhodiť, pontem regehörig, muszkáé,

muszka scindere, interscindere : Brüs emberé. Syn. moskowitob, ske abwerfen, el-vetni a' hidat. tuíñakow.

most prerábať, presekat, pre+ mosna, i, f. v. Sotor.

tat, pretrhnút: pontem in. mosna, i, f. scrotum, i, na

terrumpere Liv. die Brücke bei Cels, der Hodensack, tök zsats der Mitte abbrechen, a hidat koja. Syn. močnica, Šútek, kelté vágni. Vepratelowi zle. člowečí, neb konsti mechúr. tí rostostawat, fugam hobuh. múdní Pitlik.

stis non impedire, dem Feinde mosní, á, é, adj. scrotalis, e: eine goldene Brücke bauen, nem

die Hoden, oder den Hodenjack hátrálni (gátolni) az ellenség betreffend : tök zsatskóját ille szaladását. tekomu oft 34 tö. Syn. wageční, boh. múds nechat, 3 mostu ustupit, deñi. Usus. mosná Pretrž (boh. fendere aliquem, Jemanden die múdni Prútrž), hernia scro

Brücke treten, valakit videltalis, der Hodenbruch, tökös mezni. a ten most gá nest ség.

pog8em; tim Slowám gå ne. mosnička , i, f. dem. ex moro werím: huic ponti non insisña. 2) boh. v. Sotorček. tam;

his verbis non confido: moson, u, m Mesto :: Moso auf diese Brücke trete ich nicht ;

njum, i, n. Wieselburg, Mo diesen Worten traue ich nicht:
Sony:

ezekhez nem bízok én; semmofoníti, á, é, adj. mofonská

mit sem adok én ezekré. Estolica, Comitatus Mosonien zeken semmit sem építek én. sis, Wieselburger Gespansdaft, Mostečeť, čku, m. dem. ex Mo. Mosony - Vármegye.

stek, mosowce, wec, t. pl. Mosolz, + mosteđí, áz é, adj. v. mostooppidum Thurot ziense.

wi. most, u, m. pons, tis, m. die mostek, stku, m. dem, ex moft: Brücke über einen Fluß, Morast,

ponticulus, i, m. ein Brückchen,
Graben elc. hid. Usus. Dwis

Kleine Brücke : hidatska.
hací (38wihaci, wisuti) most, most’ik, u, m. idem.
pons arrectarius (ductarius, mostnatí,", é, adj. ponte in
versatilis, pensilis), die Falls structus, a,
brücke, fel - vonó híd kapu.

Brücke versehen, hidas.
Dreweni most, pons ligneus, mostní, a, e, adj. idem.
hölzerne Brücke, fa-hid. Reta: mostnica", 1", f. sublica , Caes.
wi® (Petací) most, pons vo-
latilis , fliegende Brücke , repü-
lo hid. Sodni (5agowni, si.

ein Pfal, der die Brüde trägt
fowi) most, pons navalis,

Brückenpfahl, Brückenbalfen :
Shiffbrücke, hajó híd. Muro

hid tzövek, tzövek, mellyre

[ocr errors]

um : mit einer

pila , ae, f. sublicium, i, n.

Pal.

ODS 2013

funa ponte: I

ani in

plates cinder: retni i

preides :peti

motáť, u,,

[merged small][ocr errors][ocr errors][ocr errors]

• Pal. 2) lignum strato pontis motat. II. rec. motawat ra. deserviens, Holz, zur Deckung

freg. ex motat ra. der Brücke, hidlás - fa. Syn. Motićka, i, f. dem.ex seg, sarcuDip.

lum, i, n. ligunculus, i, m. Jät. mostowi, á, é

adj. pontem

hacke , kapátska, kis kapa. adtinens, die Brücke betreffend, motika, ii f. ligo, onis: m. hidhoz való, tartozandó. Syn. sarculum, i, n. et sarcalas, mostní , boh. mostedi. Usus. i, m. et Marra, ae, f. Plin. Mostowi plat, mostowé mi. H. N. i, n. Cels. Colum. to: portorium pontis, Brüs eine Hafe (Haue: Karst ), ckengeld, Brückenzoll : híd-vám. womit die Erde behackt wird, mostowé Gármo, iugum pon j. B. um fie locker zumachen, tis, Brückenjoch, híd-járom. Krauthacke, um das Unfraut

m. v. motowidlo. heraus zubringen; Weinhacke, motani, á, é, p. c. in rhom um j. B. Wurzeln , und Ges bum ductus, a, um: gehaspelt, büsche auszurotten, die Erde zu gombolyíttattott, motoláltt, behacen, kapa. vulg. Graca. matoláltt. 2) v. mikani. boh. Rrace. Prov. 3 motiti motání, ái n. ductio filorum wistrelit, extra chorum (rhom

in rhombum, das Haspeln, hum oleas) vagiri, nicht zu tzérna gombolyítás, motolá der Sache (lächerlich) reden,

tás, matolálás. 2) v. Mikání. más malomban örölni. Gatos motač, al, ám, V.l. imp. tag: bi z notiki strelil, inepte ad

in spiram evolvere, ducere rem, lächerlich, läppisch, un. (convolvere ) fila in rhom geschickt zu der Sache: el - tabum: haspeln z. B. Garn, láltad szarva között a tölgyét tzérnát oszve gombolyítani, togy elő szilva lév, majd motolálni, matolálni. 2) v. meg - borsolnak. manželom mitat. II. rec. motat fa, gesine Ril a motika rozselit motitare se, vacillare titu može: matrimonii vinculum bare : fich hin und her bewe-. indissolubile, die Ehe ist uns gen, wanfen: tántorogni, té zertrennlich: a házas emberetovázni. Svn. potáčať (zatás ket tsak az ásó, és a' kapa čat) fa. Usus. Os wina ra választya-el egy-mástól. Alimota, e vino vacillat, er wan:

ud est Xil. ket, und sträuchelt, weil er zu motil, a, m. papilio, nis, m. viel Wein getrunken hat: a' bor Ovid. Schmetrling, Zweifalter ital miatt tántorog. to fa us Zwiefalter, Sommervogel, pillen tolko motáf? quid tan le , lövöldék, leppendek , piltum oberras (te motitas )? langó, lepke. Syn. Lisag. was bewegest du dich hin, und + motil , , m, idem. her fo viet? mit kerengesz, motilček; a, et tečka, m. dem. henteregsz) annyit? Prov. papiliunculus, i, m. Tertull. motagú ra, a berú: agunt parvus papilio : Schmetterlings et ferunt: fie streichen herum ,

chen; pislétske, kis pille, leund bekommen, was sie wollen : pendéketske. Syn. Lisagček, dúlnak , fosztnak.

lisagek. motáwání, ., n. Nom. Verb. + motliček , ečta, m. idem,

motilek, Pka, mn. dem. boh, motámat, al, ám, freg. ex motiler.

[ocr errors]
[ocr errors][ocr errors]

ex seq:

[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors]
[ocr errors][ocr errors][ocr errors][merged small][ocr errors][ocr errors]

delig,

motolení, á, é, p:c. V. frú pum obtrudere alicni Plaut. tení.

os alicui sublinere. Falsa spe Motopení, á, n. v. Rțúteni. quempiain lactare :

domeia motolica, i, f. vertigo, inis , cheln, durch Schmeicheln hinter. f. Plin. H. N. scotoma , tis,

gehen: valakit hitegetni, ren. in ovibus : der Schwinde! ménységgel táplálni, biztatni, bei Schafen, szédülés, szédelgés mint a tzigány a' lovát; méfó (fej) szédelgés a juhok zes madzagot valakinek a' szánál. Syn, Jblica, zákrut, ján húzni. Za madowi Mio. Zawrat. Usus. Motolicu 800 túz såda' nalezt. Sokola 34 ftat, zmatoličet, zmotoliçit páwa wiwolit : pro perca la : vertigine adfici, Schwins scorpium, sich in der Hoffnung del befoinmen, fő - szédelgést

trågen, mézes madzag helyett kapni. Motolicu mač, verti kigyot találni. Ge motúz w gine ahorare (adfici) verti Repe, est modus in rebus, ginem habere : Sdwindel has es ist schon ein Mittel dajul ben, schwindeln: szédelegni. vagyon mód a' dologban. Motolicu (zawrat). mám, motúzček, zečku, m. dem, ex seq. vertigine adficior, mir wins motúzeß , zku , m. dem. ex mo.

delt, szedeleg, a' fejem. túz: zonula, parva resticumotoțični , é, adj. vertigi

ļa : Schnürchen, szösz madza-
nosus Plin. H. Ņ. scotoma-

gotska,
ticus; a, um; vertigine la- motúzisto, a, n. contemt. et
borans, tis, de ovibus : schwin

exagger. ex motúz.
schwindlig,
mit dem

možár, &, m. v. Mažár.
Schwindel behaftet, von Schaf- + nožsić, é, m. v. Mažár.
fen: szédelgö fejü, fej - szé- i mozdiček, étu , m. dem. V,
delgö. Syn. ihliční, zihliče mažárček.
mi, zmočoličení.

+ mozečeť, čku, motolit, il, im, v. I. imp. mozğičeť,

tot v.'Frútiť. 11. rec. moto: moze, 3ğu, m. v. 4103$.
liť sa, v. krútiť sa.

† Mozek, 3ťu, m. v. mozó. motowidlo, a, m. rhombus, inozel, &, m. v. Mojel.

i, Ovid. alabrum, i, n. Hass mozğ, u, m. Plur. nom. Mo3.
pel, Weife zum Garn winden :
matóla, motola, tzérna gom-

ģí gen. sow etc. w 5lawe:

cerebrum, i, n. das Hirn, bolyító. Syn, Motak , Zwi

Gehirn : agy-velő. Syn. Mos gák. motúz, Q,

zeţ: boh. yriozef, nožk. Prov.
m. resticula Varr.

má ten mozği w slawe,
zona , ue, f. funiculus , i, m.
tomex canabina (linea), to-

prudens (doctus) vir est, daß
mix, tomice: Fleines' Seil,

ist ein gescheider Kopf, nem

ütötték tökkel a fejét ; nints
die Schnur: madzag, szösz
madzag, tsepüs kötel. Usus.

korpa a fejében. až 32 1703-
motúzé, súkat, resticulas

ģi a za wleké Rozumi widet, torquere ,

trans cerebrum videre; valde

drehen, madzagot fonni , sodorni.

prudentem, et perspicacem
Prov. madowi (zlatí) mos

esse: sehr vernünftig (mißig
túz nekomu prez usta preta.
Howat (pretábnúť) :

elméjünek lenni. Wipádli mu
pal-

možği, putidius (putidum)

m. dem. V.

[ocr errors][ocr errors][ocr errors]

Seilchen

Teyn, igen eszesnek, és éles

cere

« PredošláPokračovať »