náruční, á, é, adj. dextimus, dexter, a, um dexterior, is: bei der rechten Hand: jobb kéz felől való. Usus. Záruč ní Ron: equus dexterior; dextrarius: Reitpferd, Hand pferd, Handrok: innentsö (belsö) jobb kéz felől való) ló. boh. or. † náručňí, adj. omn gen. idem. naruhat, al, ám, V. P. imp: hag, multum blasphemare, maledicere Deum: viel Gott lästern; sokat átkozódni, átkozni Istent. II. rec. narubat fa diu, saepe blasphemare, maledicere Deum: lange, off Gott lästern: sokáig, gyakran átkozódni, Istent átkozni. naruháwať sa, al sa, ám sa freq. ex praec. naruseni, á, é, part. const. v. namohnutí. Naruseňí, á, n. v. Namohnutí. narúsiť, il, ím V. P. imp. nas rus, v. namohnúť. II. rec. narusiť sa, v. namohnúť sa. naruwať sa, naruwal sa, na ruwem fa, V. P. imp. nas ruw sa: multum pugnare cum aliquo: fich viel raufen, ( schlagen) mit jemand: sokat valakivel köszködni. Syn. nar wat sa. náružiwe, adv. passionate, perturbate, affectuose: empfindfam: fel-háborodva, eszeveszettül, háborúul.boh. wásňiwe. náružiwí, á, é, adj. passio natus, perturbatus, passivus Apul. a, um; passionalis, e, Tertul. empfindsam, der Empfindung und der Affecten fähig: felháboríttatott, fel-háborodott, meg-zavarodott, eszeveszett. boh. wásňiwi. Náružiwosť, i, f. adfectio, passionis', f. passivitas, tis, f. Tertul. affectus, us, m. motus (perturbatio) animi! Leidenschaft, Affect, Gemütss bewegung, Umstätigkeit, Unbeständigkeit Mangel des Un terschieds: indulat, fel-háborodás. boh. Wáseň. narúzní, á, é, adj. dispersus, dissipatus; passus, a, um: zerstreut: szélesztetett, el-hintelett, el- hányatott. naruzno, adv. disperse, dissipate, passim: zerstreut, hier und da el-szélesztve, hintve, el - hintve, hányva, széllyel, imitt amott. 2) deserte, vaste: wüst, ohne Einwohner! pusztán, el- hagyatva. narwať sa, narwal sa, narwem fa V. P. imp: narwi fa: multum rugire, ululare: fans ge, oft heulen, brüllen: sokat ordítani, bögni. Syn. naričat fa. 2) v. naruwať sa. † načwati se, načwal, načwu fe fut. idem. náf, accus. genit. et loc. plur. ex gá.. nás, m. nasa, f. nase, ǹ. no ster, nostra, nostrum: unser, unfere, unser: miénk, Usus: Po nasem po nasemu: nostro more: unserem Gebrauche nach: a' mi szokásunk szerént. † nás, m. nase, f. et n. idem. ásad, u, m. v. seq. Násada, i, f. manubrium, i, n. der Stiel, die Handhabe am Werkzeuge: nyel. Syn. To poristo, Porifto. Usus. Sti keru na Násadu priprawił, r. nafasit. 2) fetus, propago, soboles de piscibus: der Sah, die Schlinge von Fischen: fajzat. ་ nasadení, á, é, part. const. ex nesadiť, boh. nasazen, nasazeni. Nasadeňí, á, n. Verb. ex eo dem. Cájadisto, a, n. v. Toporisko. + Cásasiste, n. fidem. nasasit, il, im V. P. imp. nafas, cum accus. inserere, plantare, ponere: sehen, von Pflanzen ültetni, plántálni, vetni. 2) Slépki, Susi nasa dit: ova gallinis, anseribus etc. supponere: Eier den Hüh nern, Gänsen sc. unterlegen: tyúkokat, ludakat etc. a' tojásra ültetni. 3.) motitu, Ril, Se= keru, sc. nafasit: ligonem, palum, securim etc. manubrio instruere, eidem manubrium adaptare: eine Hacke, Grabscheit, Art sc. stielen, mit einem Stiele versehen: a' kapát, ásót, fejszét etc a' nyelre ütni. Syn. nasadzowat, na Nás sadu priprawit. Tásadka, i, f. dem. ex Hlása, Sa: manubriolum, parvus stylus: ein kleiner Stiel: nyeletske, kis nyel. hasádzaní, á, é, part. const. gem fa V. P. imp. tug sa: diu, saepe trahis vehi: lange, oft schlittenfahren: sokáig, sokat szánkozni. nasát, nasál, nasegem V. P. imp. naseg, cum genit. seminare, inseminare, sementem facere, serere, inserere: fäen, vetni. Syn. fát. Prov. To nafeges, to žať budes (to zeberes): ut sementem feceris, ita metes; fructus respondet labori: wie das Säen, so die Aerndte: a' ki mint vet, úgy arat. 2) multum sererè, seminare: vicl fäen sokat vetni. boh. nasíti. II. rec. nasát fa: diu, saepe seminare: lange, oft fäen: sokáig, gyakran vetni. nasátí, á, é, part. const. ex praec. † nasázeti, zel, zim fut. v. t nasazowati, owal, ugi (u), nasčekat, al, ám V. P. imp. nafcépaní, á, é, p. c. ex sey. naj čépat, al, ám V. P. imp. pag: multum findere, diffin dere: dere: viel spalten: sokat hasitani. II. rec. nasčépať sa: diu, saepe findere: lange, oft spalten: sokáig, sokszor (gyakran) hasítani. nasčépení, á, é, p. c. ex seq? nafcepit, il, im V. P. imp. čep incipere (modicum) findere, diffindere: anfangen zu (ein wenig) spalten: meg-hasítani. * nasegepaní, á, é, v. nasčépaní, * nasčgepať, al, ám v. naséépat. * nasegepení, á, é, v. nascépení. * nasegepit, il, ím, v. nasčé pit. naschwál, adv. studio data opera. de industria: mit Fleiß, mit Borsaß: szánt szándékkal, kész akartva (akarattal). Syn. dobrowolne, nápoti, náročtí, fcbwálne. nas čípaní, á, é, p. c. ex seq. nasčípát, pal, pem (pám) V. P. imp. nafcip et naftipag; multum vellicare, viel kneifen, kneipen, mit den Fingern: sokat tsipdesni tsipni. boh. nastípati; II. rec. nascípat fa, cum gen. diu, saepe vellicare: lange, oft kneifen, knei pen: sokáig, gyakran tsipni. 2) diu, saepe pungere: lange, oft stechen, wie die Biene, Fld= he: sokáig, sokszor tsipni. 3) diu, saepe mordere: lange, oft beißen, z. B. der Meerret tig, Effig: sokáig, gyakran tsipni. nasčiweni, á, é, p c. ex nafeiwit. Masčiweňí, á, n. salutatio (domestica), visitatio, nis, f. officium aliquem domi salutandi: der Besuch, das Besu. chen, die Besuchung: látogatás, köszontés. boh. amstiweňí. nasčíwiť, i, ím V. P. imp. čiw; adire, invisere, visitare aliquem, convenire quempiam domi, salutare in domo ipsius: besuchen, zu jemand gehen oder kommen látogatni valakit, a' maga házában köszönteni, Syn. nafčiwowat, boh. naws tiwiti. 2) venire ad a: wohin kominen oder etwas abwarten, 3. B. die Kirche: valahová jönni, bé fordulni, boh. nawf tiwit, nawstewowati. Nastiwitel, a, m. visitator, salutator, is, m. Besucher, látogató, meg-látogató. boh. Nawstiwitel. nasčiwowani, á, é, p. c. ex ňasciwował. Nasťíwowáňí, á, n. Verb. ex seq. nasekať, al, ám V.P. imp. tag, cum genit. multum caedere, concidere, secare: viel hauen, zerhauen, z. B. Hol: sokat vágni, öszve vágni. Syn. nas rúbat. 2) boh. v. nakost. II. rec. nafetat fa: diu, saepe secare: lange, oft hauen: sokáig, sokszor vágni. naseknút, knul (kel), kňem V.P. imp. tni: incidere, an hauen, einhauen: meg-vágni, bele-vágni. áfelnik, u, m. usit. in plur. Náselňíti, kow: jugum equinum ligneum, temonem su sten stentans: Halsjoch der Pferde, ló-iga. Syn. ásilki. 2) v. bemut. nasepkať sa, kal sa, kám sa V. P. imp. tag fa: diu, saepe tolutim vehi: lange, oft traben: sokáig, gyakran ügetve menni. naseptat, tal, tám (cem) V. P. imp. nafepcí et naseptag: multum mussare, mussitare, susurrare: viel flistern: sokat susogni. Syn. nafuskať. II. rec. naseptat sa: diu, saepe mussare: lange, oft flistern: sokáig, sokszor susogni. Syn. nasus Eať sa. Násilki, let, f. pl. v. Náselňíki. násilne, adv. violenter, coacte, necessario, torquendo, jugulum feriendo, per vim: gewaltig, gewaltthätig, gewaltsam, gewaltthätiglich torkon-verve, erőszakosan, hatalmasan. boh. gwaltowne, twaltowne. násilní, á, é, adj. violentus, a, um gewaltig, gewaltthätig, gewaltthätiglich, gewaltsam: erőszakos, hatalmas. boh. gwal towni, twaltowni. Násilňíť, a, m. violentus, qui vim facit (adhibet), vi utitur: der Gewalt gebraucht: eröszak-tévö. boh. Rwaltowňíť. assumen-ásilnost, i, f. vis, injuria, violentia, ae, f. Gewalt, In recht, Gewaltsamkeit, Gewalt= thätigkeit: erőszak, erőszaktétel. Syn. Násila, Moc, boh. Gwalt, Rwalt, Násilé, Náfili. Usus. Násilnost učiniť: vim facere (inferre, adferre) alicui: Gewalt anthun, z. B. einer Jungfer: erőszakot tenni valakin. Násilnost zgew= ná: vis publica: öffentliche Gewaltthätigkeit: nyilván - való erőszak. Casewek, wku, m. v. Wisewek. tum, i, n. Anstückung, Anfli- nafichorit, il, ím V. P. imp. dor, cum genit. v. nasudorit. II. rec. nasícoriť sa, v. nasuchorit sa. nasicowani, á, é, p. c. v. nafiteni. Clasicowáňí, á, n. v. Kafiťeňí. II. rec. nasicowať sa, freq. Násila, i, f. v. Násilnost'. nasileni, á, é, p. c. ex na= + Náfili, n. v. Násilnost. Kkkkk U tu sa gich (Sipaňíc) hned nasipe, ac. † nasipati, al, ám; v. nasi= pat. II. rec. nasipat se, v. nasipať sa. nasipat, al, ám V. I. imp. pag, v. nasipat. Násipka, i, f. vas infusorium, Aufschüttgefäß in der Mühle : nasipowani, á, é, p. c. ex seq. nasipował, powal, pugem V. I. imp. pug, freq. ex nasipat. nasit, nasil, nasigem V. P. imp. nafi: adsuere, annähen, anflicfen: hozza-verni, toldalni. 2) cum genit. multum, multa suere: viel nähen: sokat varrni. II. rec. nasiť sa, cum et sine genit. diu, saepe suere: lange, oft nähen: sokáig, gyakran varrni. nasičení, á, é, p. c. satur, satiatus, a, um: gesättiget, megelégíttetett, jól lakott. boh. nasicen, nasicent. Casičení, á, n. saturitas, satietas, tis, f. satiatio, saturatio, expletio. nis, f. saties, ei, f. Sättigung, Ersättigung: meg-elégedés, jól-lakás. boh. Clasiceňí. + nafiti, nasil et nasel, nasegi (u), v. nasát. nasití, á, é, p. c. ex nasit. nasitit, il, im V. P. imp. nafit: satiare, saturare, explere, implere: sättigen, ersätti gen: meg-elégíteni, valakit étellel jól tártani. Syn. naftcowat, nákrmit. II. rec. nafitit fa: satiari, saturari, expleri, impleri: sich fättigen: jól lakni, bé-elégedni. nasiwani, á, é, p. c. ex seq. nasiwat, al, ám V. I. imp. wag: adsuere, jungere, adjungere: anstücken, anflicken, annähen: hozzá varrni, toldalni. Syn. nafit. naskákať sa, kal sa, čem (kám) fa V. P. imp. nasťáč sa: multum diu, saepe saltare, salutare: viel, lange, oft springen: sokat, sokáig, gyakran ugrándozni, ugrálni, ugorni. Naskakowáňí, á, n. Verb. ex seq. naskakował, kowal, kugem V. I. im.p tug: subsilire Plaut. et Lucret. in die Höhe springen: fel - szökellni, ugrándozoni, ugrálni. naskazowať, zowal, zugem V. P. imp. zug, cum genit. multum curare dici, nuntiare: viel sagen lassen: sokat özenni, özengetni. Syn. naodkazowat, boh. nawzkazowati. II. rec. nastazowat sa: saepe curare dici, nuntiare: oft sagen lassen; gyakran özengetui, özenni. Syn. naodkazowať sa, boh. nawzkazowati se. † naskitnúti, nastitl, naskitnu fut. cum genit. v. nawrhnut, podať. II. rec. nastitnút st, v. ukážať sa, dať sa wiset. naftlbani, á, é, part. const.v. naskabaní. nasxlbak, bal, bem V. P. imp. Elb, v. nastubat. II. rec. na felbať sa, v. naskubať sa. nastočení, á, é, part. const. tumidus, turgidus, a, um: aufgeschwollen: dagadtt, felfutt, domború. askočeňí, á, n. Verb. ex seq. naskočit, it, ím, V. P. imp. nas frot: tumescere, intumescere, intumere, turgescere: aufs schwellen, anschwellen, anlaufen, aufschwämmen: domborodni, puffadni, fel-dagadni, megdagadni. Syn. napuchnúť. Usus. Zítra wsece Perini dám na Slunce, abi bodne naskočili esče, sc. 2) adsilire: ans fpringen: fel-ugrani, ki-ugrani. 3) cum praepos. na, et ac |
