liť sa, v. wálat sa 1. Nro. Usus. Ta Woda až sa tak wali s teg Zemi. Zboží až sa tak wali z Mecha, kdiž ho wisipugú. 2) Tropice. Búrta negata (negaté protivné powetri) na mňa sa wali: ¡mpendet mihi tempestas, cin Sturm Ungewitter) schwebt mir über (ober) dem Halse: nagy zenebona (háborgás, veszedelem) közelget én reám (fejemre). + wálka, i, f. v. Wogna, Bog. Waltár, a, m. v. Walchár. walkárčin, a, e, adj. poss. v. walchárčin. Walkárka, i, f. v. Walchárka. walkársti adv. v. walchársti. walkárstí, á, é, adj. v. walchárstí. Walkárstwi, á, n. v. Walchárstwi. Walti, tow, m. pl. ex wa Let. walkowani, á, é, p. c. v. walcowani. Walkowáňí, á, n. v. Walchowání. walkowat, kowal, kugem, V. I. imp. tug, v. walchował. Walkowňa, i, f. v. Walchowňa. walkowňiččin, a, e, adj. poss. v. walchárčin. Walkowňička, i, f. v. Walchárka. walkowňíci adv. v. walchársti. walkownicki, á, é, adv. v. walchbárstí. Walkownictwí, á, n. v. Walchárstwi. Walkownik, a, m. v. Walchowňa. walkownikow, a, e, adj. poss. v. walchárow. wálow, a, m. pre 5owada, pre Lichwu: v. 5tant. wálowček, u, m. dem. ex Wálowek. Walowec, wca, m. v. wálow. Wálowek, wtu, m. dem. v. 5rantit. Wandroti, gen. tot, f. p. tignum longissimum, die Wondruthe, Mauerbang: hoszszú szárú fa. Syn. t'enné Brwno nagdluzse. Wandrowáňí, á, n. peregrinatio, nis, f. das Wandern, die Wanderung, Wanderschaft, Reise außer dem Vaterlande, und Aufenthalt daselbst: vándorlás. Syn. Wandrowka, pocestnost. wandrował, rowal, rugem V. P. imp. tug: peregrinari, außer seinem Vaterlande gehen, und sich außer demselben aufhalten, z. B. als Gesell auf der Wanderschaft feyn: vándorlani (-lok). Syn. na Wandrowie bit. wandrowka, i, f. v. Wandrowání. Na Wandrowku poslat, mittere peregre, in die Wan derschaft schicken, vándorlásra küldeni. a Wandrowku ist', ire peregre, in die Wanderschaft gehen, vándorlásra menni. Wandrowná, neg, f. vaga puella Proper, die wie eine Hure herumläuft, vándorló ( kóborló) személy. 2) v. Rurwa. wandrowne, adv. peregrinatorie, wandernd, vándorló-képen, vándorolva. 2) vage Liv. herumschweifend, széllyel, imittamott, tsavarogva. wandrowni, á, é, adj. peregrinans, tis, peregrinus, peregrinatorius, viatorius, a, um: wandernd, vándorló. Wandrowni Towaris, peregrinans sodalis, Wandergesell, vándorló legény. Wandrowni Batožček, sarcina, supellex viatoria: Wanderbündel, Wan= dergeräth: nyalábba kötött eggyet gyetmás, bútyor, turba, gúnya, zajda, málha. Wandrowni Rot, annus peregrinatorius, Wanderjahr, vándorló esztendő. Wandrowná Palica, baculus (scipio) viatorius, Wanderstab, utazó páltza. 2) vagus, a, um: herum (hin, und her) schweifend, nicht an einem Orte bleiben, unstât : tsavargó, bujdosó, koborló, kószálo, tekergő, ország - járó, világ-futó. Syn. túlawi. wandrowńiććin, a, e, adj. poss. ex seq. Wandrównička, i f. viatrix, peregrinans fem. Wandererinn, Wandersweibsbild : vándorló aszszony, személy. Wandrownik, a, m. viator is, peregrinans, tis, peregrinus, i, m. Wanderer, Wandersmann: vándorló, útas (útazó) ember. Syn. Pocestňík, pocestní Clowet. 2) advena, Fremdling, Fremder, Auslän= der: idegen, vidéki, külföldi. Syn. prespolní, od inad prifli, ze Sweta zbehli. wandrownikow, a, e, adj. poss. ex praec. Wáň, u, m. frustum magnum salis, aut luti: ein großes Stück von Salz, oder Koth: nagy darab só, vagy sár. Wandla, i, f. solium, labrum, i, n. cadus, i, m. vas, is, n. die Wanne, Zuber: kád, fördő - kád. Syn. Dibar, Radeita. boh. Wanna. Wandlička, i, f. dem. ex praec. boh. Wannička. twání, n. v. Wáří 1 Nro. wannička, i, f. v. Wan= Slicka. Wánkus, a, m. pulvinar, is, n. der Polster, vánkos. Syn. Poduska, podhlawńica. Usus. Rocowi Wankus, sedularium, i, n. Pandect. Polster zum Sigen, hintó (kotsi) vánkos. Wánoce, gen. Wánoc, dat. Wánocám (boh. cùm), f. plur. festum natale (nati) Christi, natalitia (dies nativitatis, festum incarnationis, dies natalis) Christi: Weih nachtsfest, Weihnachten, Krist= tag: nagy karátson, Krisztus születése napja. Syn. NatoSeni (Den Laroseňá) Rrista Pána, wánočné Swátti. wánoční, á, é, adj. natalitius, a, um: Weihnachts-, karátsonyi. Wánočná Pesnička, natalitium Christi canticum: Weihnatslied, Weihnachtsgesang: karátsonyi ének. Wánočné Swátti, v. Wanoce. wánoční, adj. omn. gen. idem. Wánočnica, i, f. panis oblongus, triticeus: Strigel, strutzli, hoszszú kaláls. vulg. Strucla, Trucla, v. Mrwań. † wánočnice, f. idem. Wápenica, i, f. calcaria, ae, f. fornax calcaria: Kalfhütte, Kalkofen mész-kementze.Syn. wápenná pec. † Wápenice, f. idem. Wápeňík, a, m. v. Wάpenňít. wápeňísti, á, é, adj. v. seq. wápenití, á, é, adj. calcinosus, a, um falficht, meszes. Syn. wápeňistí. wápenní, á, é, adj. calcarius, a, um den Kalk betreffend, mész égetéshez való, meszet illető. Wápenník, a, m. calcarius, i, m. Kalkbrenner, mész - égető. wápenníkow, a, e, adj. poss. ex praec. Wapno, a, n. calx, cis, f. et m. Cato. der Kalf, mész. Usus. Safene Wápno, calx exstincta (macerata) Vitruv. gelösch= gelöschter Kalt, oltott mész. Tehasené Wápno, calx viva Cic. Vitruv. ungelöschter Kalk, óltatlan mész. Wápno páliť (basit ) coquere (exstinmacerare) calcem : quere, Kalk brennen (löschen), meszet égetni (óltani). Wápno f pískem zmísané (boh. rozdelané), v. Malta. War, u, m. coctio (coctura) cerevisiae: das Bräuen, Ge= bräude, Gebrâu: serfözés. Syn. Wárka. Wár, u m. coctum, i, n. das Gekochte (Warme), fött. Usus. W w Sobotu negedá áru (Teplého), die sabbathi nil cocti sumere consuevit, am Samstage ist er nichts Warmes, szombaton semmi föttet nem eszik. ten, fött, fözött. Syn. uwe rení. boh. wačení. Usus. W rené Wino, defrutum, sapa gefottener Wein, fött bor. must. Wareni, á, n. coctio, nis das Kochen, fözés. boh. Wače ňí. 2) v. Wariwo. † Wačeňí, n. idem. Warenka, i, f. sal coctus 1 Sudfalz, fözött só. Syn. wa rend Sol. Aliud est Sanitra Waresisto, a, n. contemt. exagger. ex Warecha. Wares ka, i, f. dem. ex Wa recha. Syn. Sufánek. boh Mategka, m'echačka, Wa tečka. vulg. Warecka (cun tamen in s, non in transformetur). Usus. Mu rárská Wareská, trulla (truella, trylla), ae, f. Pallad Mauerfelle, Mörtelfelle : kömives kalán, vakoló kalán. boh. Lizice. Prov. W každém Srnči Waresta. Do cudzích Weci sa mésat: in alieno choro pedem ponere Plutarch sese miscere alienis negotiis et aliorum sibi vendicare par Warasin, u, m. Welki WaraSín, Magno - Varadinum Urbs Episcopalis in Comitatu Bihariensi : Großwardein bischöfliche Stadt: Nagy-Várad, püspöki város Bihar Vármegyében. mali Warasin, Minus Varadinum, arx et oppidum in Comitatu Szaboltsensi: Kleinwardein, Kis-† Várad, Szabolts Vármegyében. Warecha, i, f. ligula, rudicu la, spatha, trulla, ae, f. Colum. Cels. rudis, is, f. der Rührlöffel, Schaumlöffel, Spatel, Kochlöffel, Küchenkelle, das Knetscheit: föző kalán (kanál), tajték hányó ( tajtékot le-vévo) kalán. Syn. Openowacka, Sumowacka, kucharska Lizis ca, Sufan, Sufan, Žufán. Syn. Ropist, m'echačka, Špa ta. * Warečka, i, f. v. Waresta. + Warečka, i, f. dem. idem. wareni, á, é, p. c. coctus, elixus, a, um: gefocht, gesot tes. Warhanáť, e, m. v. Orģanár. + Warhanáčka, i, f. v. Orģanárka. Warhani, f. pl. v. Orģen. warhanice, f. v. Organistka, Organistowć. † warhanidi, á, é, adj. v. organowi. † Warhaňít, a, m. v. Organista, Organár. † Wari, ů, m. plur. v. Čes plice. Warić, a, m. coctor, is, m. der Sieder, föző. Usus. Wa= rič Soli, salinarius, coctor salis: Salzsieder, só fözö. 2) v. Ruchar. Wačič, e, m. idem. Wariča Warička, i, f. coctrix, cis, f. Siederinn, fözöné. 2) v. Ru darka. 3) v. Wareska. + Waricka, i, f. idem. Watín, u, m. Varna, oppidum Trentsiniense: Warin, Várna, mező város. Warinčan, a, m. Varnensis homo, ein Wariner, várnai (várnáról való) ember. watinčančin, a, e, adj. poss. ex seq. Warinčanka,i,f.Varnensis femina,Warinerinn: várnai aszszony. warinianow, a, e, adj. poss. ex Warinčan. warinfti, adv. more varnensi, warinerisch, várnai módon. Syn. powarinsti. watinski, á, é, adj. varnensis, e: warinerisch, várnai. warit, il, ím, V. I. imp. war: coquere, elixare: kochen (act) fieden z. B. Fleisch, Fische: fözni. 2) Piwo warit, coquere cerevisiam, bräuen, sert fözni. boh. watiti. II. rec. watit fa, fervere, aestuare: fo chen (neutr) fieden z. B. Fleisch, Waffer; fölni. boh. watit se. Usus. Wari sa maso, coquitur caro, das Fleisch siedet, föl a' hús. † wariti, il, ím, v. warit, II. rec. warit fe, v. warit fa. Wariwo, a, n. a) polné : legumen, inis, n. Cic. legumentum, i, n. Gell. die Hülsen frücht, das Gemüs, Gemüse, Zugemüse, Suspeis, was man zum Brode ißt: eleség, főzelék, ázalék, borsó, bab, és efféle héjas gyümöltsi vetemény étel, eledel, valamit az ember kenyérrel eszik. Syn. Strowa. boh. Wačení polňí. b) zahradné, olus (bolus), - eris, n. Plin. H. N. viridaria, orum. n. pl. Küchenkraut, Zugemüse, Gartenmuß, Garten kraut, die Kuchelspeiß, jedes Küchenkraut als Kohl, Rüben, grüne Waar: minden enní valé kerti vetemény, zöldség, paréj. Syn: zelené Weci. boh. Wačeni zahradní. Usus. Len Wariwem zahradním nás hostis: oleribus nos pascere. soles Cic. du bewirthest uns nur mit dem Gartengemüse: tsak paréjjal (zsöldséggel), vendégelsz (tartasz) minket. Warta, i, f. v. War. † Warlata gen. lat, n. pl. v. Nároři. warowani, á, é p. c. in manibus (ulnis) gestatus, a um: getragen auf den Aermen, karon tartatott, hordoztatott, viseltetett. 2) custoditus, Iservatus, a, um: gehütet, bewah. ren: örzött, öriztetett, megtartatott. Syn, opatrowani. Warowańí, á, n. in manibus (ulnis) gestatio, das Tragen auf den Aermen, karon - való tartás, hordozás, viselés. 2) custodia, curatio rei, tuitio, invigilatio: das Hüten, Be wahren, Hütung, órzés, megtartás, gondviselés. Syn. Opatrowáňí. 3) custodia, fuga, ae, f. vitatio, evitatio, devitatio, nis, f. Vermeidung, örzés, örizet, távoztatás, kerülés. Syn. Chráňeňí, Schranowání. warował, rowal, rugem V. I. imp. rug, Déta: gestare puerum in manibus (ulnis) Ter. tragen das Kind auf den Ärmen, karon tartani a' gyermeket. 2) custodire, servare, tueri, curare, rem, invigilare: bewachen, hüten, Achtung geben: örizni, vigyázni, gondot viselni. Syn. chráňit, opatrowat, strahowat. 3) abire, discedere, weggehen, ́el-men-` ni. Syn. odist, uchilit. Usus. keket kerülni. Warug sa 3lė= bo, fuge malum, meide das Böse, távozzál a' gonosztól. Warowćica, i, f. curatrix, inspectrix, icis, f. Pflegerinn, Hüterinn: gondviselőné. 2) gerula, ae, f. Apul. curatrix, gestatrix prolis: Kindstegerinn, Kindsmagd, Kindsträgerinn : szaraz dajka. warowčíćin, a, e, adj. poss. ex praec. Warowčička, i, f. dem. ex Wa= rowčica. Warowčik, a, m. curator, custos, inspector, is, m. Hüter, der etwas verforget: örző, gondviselő, reá-vigyázó. Syn. Chranec, Ochranec, Ochraňitel, 5ágňít, Wartás. 2) gerulus, gestator, curator prolis: Kindspfleger, Kindsträger: gyermek gondviselő, kurátor. warowiitow, a, e, adj. poss. ex praec. Warug! abi, apage te! geh weg! lódully! vakarodgy! Warug f Cesti, decede de via, geh aus dem Wege, térjki az útból. II. rec. warowat sa, cavere, adtendere sibi: fich in Acht nehmen, sich hüten: magára vigyázni, magának jó godgyát viselni. Syn. strahowať sa, dať pozor na seba, chránit sa. Usus. Warug fa, abis Chlopňu nega= Eu nezistal (neutržil): cave, ne impingas: nehme dich in Acht, damit dir nicht etwas Böses begegne: vigyázz hogy galibaba ne-essél. Warúg sa, abis ne= spadel cave (ne) cadas, hüte dich, daß du nicht fallest: vigyázz magadra, hogy el-ne essél. Warug sa pred ňím (od ňeho) cave illum, cave tibi ab illo: hüte dich vor ihm, ójadd magadat töle, kerüldd-el őtet. Warug sa teg Weci dopust'it, neurob to; chraň ta Boh, abi si sa toho dopustil: cave fa-* cias: thue dieses nicht; hüte dich dieses zu thun: ne tselekedd azt; ne próbáldd azt végbe vinni. Prov. Lepsi ge, Warug fa, než Web og fa: cavendi nulla est dimittenda occasio, besser ist behutsam, als nicht furchtsam zu seyn: mindenkor jobb az örizdd magadat, hogy sem ne felly. 2) cum genit. cavere, vitare, devitare, declinare, fugere, defugere: meiden, fliehen: távozni, kerülni, futni. Syn. stranowat (odstrihat, wistríhat) sa. Usus. Warowat sa Nebezpe čenstwa, eripere se a (e) periculo, fich von einer Gefahr rets ten, magát valamelly veszedelemtől meg-menteni, megszabadítani. Srichu sa waro= wat, declinare vitia, a vitiis: die Laster meiden, a' vét * Warstat, u, m. v. Robňica. warstatní, á, é, adj. v.rob-. niční. Warta, i, f. excubiae, vigiliae arum, f. pl. vigilia, custodia, specula, ae, f. die Wache, das Wachen: ör állás, örzés, istrázsálás, virrasztás, istrázsa, örizet, várta Par. Páp. Syn. Straha, Stráž, Wartowání. boh. Ponoda. Usus. Na Warte bit, excubias (vigilias) agere, Wache haben, halten: istrázsálni, istrázsán lenni. 2) statio, Wache, Schildwache istrázsa. vulg. Silbacht. Usus. Na Warte bit, Wartu stáť: habere stationem, Wache halten, Schildwache stehen: istrázán állani. Prov. Na strateňeg Warte bit, excubias agere in naupacto Zenod. Munus odiosum, ac plenum discriminis admi strare. War= |
