wisibowat, bowal, bugem, (calces) defluens, bis die Fer se hangendes Kleid: bokáig érő (függö) köntös. wifigani, á, é, p. c. ex wi figal v. wisiti. Wisígáňí, 4, n. v. Wisití. V. I. imp. wifigat, al, ám, ag: v. wifit. ugrott, ki-tsurgott, ki-fo-wifigatowani, é, é, p. c. lyott, ki-budgyantt. Syn. v. wizwesení. wesení. wifigatowat, towal, tugem V. P. imp. tug: reg. acc. v. wizweset fa. Wisigawáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wisígáwat, al, dm, freq. ex Cicurtem witečení, wisiknutí. * Wisigatowání, á, n. v. Wiz Wisičáňí, á, n. effluxio, emanatio ebullitio, eruptio, effluvium, exitus per saltum das Ausrinnen, Ausflies ken, Ausspringen, Hervorkom. men, Auffpringung, der Ausfluß: ki-tsurás, ki- folyás, ki-menés. ki- budgyanás ki-ugrás, ki-szökellés. Syn. Wisiknutí, Wiskočení, Wis teni. písičať, cal, čím, V. P. imp, wific effluere, emanare ebullare, ebullire, exsilire erumpere: ausrinnen, ausflieBen, in die Höhe springen, ausspringen, hervorkommen, oder ges hen, schnell sich öffnen: ki-tsurogni, ki- folyni, ki-menni, ki-budgyanni (anok), ki- ugrani, ki- szökelleni. Syn. Cicurtem witect, wi fiknúť, wistočit. Usus. Ge den Sud wina mi wisical. Wisíchání, á, n. v. Schnutí. wisichat, al, ám, V. I. imp. ag: v. schnúť. Wisicháwáňí, á, n. Nom.Verb. ex seq. wisicháwat, al, ám, freq. ex wisíchat. wifici, á, é, part. praes. ex ag: v. wistat. II. rec. wis Eat sa: v. wistat sa. wisiknút, knul (tel), tňem, V. P. imp. Eni, de uno actu: v. wificat. Usus. Wifikla mu Rrw, diz (les) mu Zilu fetli erupit illi de vena sanguis, das Blut ́ sprung ihm aus der Ader heraus, ki-ugrott (ki-szökellett eréből a' wisiknuti, á, é, p. c. v. wisl vér. čaní. Wifitnutí, á, n. v. Wisičání. wifet: pendens, dependens, wisikowat, towal, kugem, V. tis; pensilis, e, pendulus, a, um hangend henkend: tsüggő, függő, lógó. Syn. wifelči, vulg. wifucí, boh. wijuti. Usus. 8ew až po Pati wificá, vestis ad pedes I. imp. tug: freq. ex wift Enút. wifitował, kowál, kugem V. P. imp. tug: v. wislat. 2) V; wiftrogit. II.rec. wifitowat sa: v. wistrogit fa. Usus. Do Doft'i sa na Cestu fituge, a predca sa esče wisikowat nemože ut ut satis superque conetur: nequedum tamen itineri semet committere potest: ob er gleich trachtet so kann er sich doch nicht zu der Reise ausrüsten: eleget készül, de ki- nem készülhet az útra. Wifilać, a, m. expeditor, is, m. Aussender, ki (el), küldö, küldező. Wifilanec, nca, m. v. Wisla nec. wifilani, á, é, p. c. v. wislas wisla, ni. Wisílání, á, n. v. Wisláňí. wisílať, ql, ám, V. I. imp. ag v. wislat. Wisláwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. : wislawat, al, ám, freq. ex wisílat. wifileni, á, é, p. c. debilitatus, infirmatus, viribus fractus, violentatus, a, um: ents kräftet, geschwächt, schwach, schwächlich, kraftlos: meg- tö retett, meg - eröllenedett meg erőtleníttetett, megtsökentetett, meg-tsüggedett, el - nyomorodott, erötlen. Syn. presilent Wisileni, á, n. debilitatio, infirmatio, fractio, violentatio, nis, f. Entnervung, Entkräftung, Schwächung, das Entkräf ten erőtlenítés, meg - erötlenítés, meg - törés, megtsököntetés. Syn. Prefileňí. 2) infirmitas, debilitas, tis, f. Entfräftung, Mangel der Kräfte, Schwäche, Schwachheit: eröllenség, gyengeség, bádgyadás. wisilit, il, ím, V. P. imp. wifil: debilitare, infirmare, frangere, violentare: entfräften, schwächen, entnerven: megerőtleníteni (tem), meg-tsö köntetni, erejét el- venni meg-törni. II. rec. wifilit fa: debilitari, infirmari, viribus frangi, violentari: fich entkräften (entnerven), kraft los (schwach sc) werden: megerőtleníteni, meg - erőtlenedni, meg-tsüggedni, megtöretetni. Syn. prefilit fa. Usus. 3 Robotú sa wifilit, frangere se laboribus, sich durch die Arbeit entfräften, magát munkával fogyatni. Wisilowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq; wifilowat, lowal, lugem, freq ex wifilit. II. rec. wifilowat fa: freq, ex wifiliť sa. wifipaní, á, é, p. c. effusus, profusus, sparsus, dispersus, a. um: ausgestreut, ausges schüttet, herausgeschüttet: kitöltött, kiöntött, el- hintetett, el-hintezett. Syn. rozsipaní. 2) excussus, impetiginosus, petiginosus, a, um: rändig, voller Rände, oder Ausschlag: ki-hányodott, szeplős, viszkeges, sömörtsös. Syn. osipaní. 3) v. wipukaní 2 Nro. Wisipaňí, á, n. effusio, profusio, sparsio, dispersio, nis, f. Ausstreuung, Ausschüttung des Hafes, der Wohlthaten: kitöltés, kiöntés, ki-hintés, el-hintezés. Syn. Rozsipání. 2) v. Wiputání 2 Nro. wijípať, pal, pem, V. P. imp. wifip cum acc. rei: Peňáze, Semeno . spargere, dispergere, effundere, profundere pecunias semen: ausschütten, Herausschütten, ausstreuen, f. B. Geld, Saamen, Wohltha ten, Gerücht, Irrthümer: kitölteni, el-hinteni, el-hintezni, ki-önteui. Syn. rozsipat. II. rec. wifipat fa: spargi, dispergi, effundi, profundi: sich ausstrewen, ausgeschütter (ausgestreut) werden: el-hintödni, hintetni, ki-töltetni, ki-öntetni. Syn. rozsipať sa. 2) v. wiputat sa. 3) us sa Owes wifipal: avena iam grana emisit (protrusit.). v. Ra[a. Wisipáwáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq. wifipáwat, al, ám, freq, ex wifipat. II. rec. wifipawat fa, freq. ex wisipał sa. Wisipet, ptu, m. res effusa (sparsa, dispersa): ausgestreute Sache, el-hintetett dolog, el-hintelék. wifipení, á, é, p. c. exsibilatus, sibilo, eiectus, a, um: ausgezischt: süvöltéssel ki-vettetett, ki-süvöltetett. Wisipeňí, á, n. per sibillum. eiectio, exsibilatio: Auszischung, ki-süvöltés, süvöltéssel kivetés. 2) cessatio a sibilando, Aufhörung vom Zischen, süvöltésnek meg - szü nése. wifipet, pel', pím, V. P. imp. wifip: exsibilare, sibilare, sibilo eiicere: auszischen: kisüvölteni (töm), süvöltéssel ki-vetni. 2) desinere sibilare (sibilum edere, stridere): aufhören zu zischen, auszischen: meg-szünni süvölteni. Wisipowáňí, á, n. Nom. Verb. ex seq wisipowat, powal, pugem, freq. ex wifipat et wifipet. II. rec. wifipowat sa : freq. ex wifipat fa. wifícení, á, é, p. c. v. rozsí rení. Wifireňi, á, n. v. Rozsíreňí. wifirit, it, im V. P. imp. wi fir: v. rozfirit. II. rec. wis firit fa, v. rozfíriť sa. wifirowani, á, é, p. c. v. osi. rowaní. 2) v. rozsireni. Wistrowání, á, n. v. Ofiro: wání. 2) v. Rozsireňí. wifirował, rowal, rugem V.P. imp. tug: v. ofirowat. 2) freq. ex wifitit. Syn. rozfi rowat. wisit, wifil, wifigem V. P. imp. wifi: exsuere, suendo ornare (exornare), acu pingere (variare), ausnähen : kivarni, kihimesgetni, feltüzni. Syn. powisiwał, wisiwat, stepowat. 2) exsuere, suendo absumere (consumere, vacuefacere): vernäs hen, durch Nähen verbrauchen: fel-varni, varrással, meg-emészteni. Wsede Hiti wifila, omnia fila consumsit, exsuit: allen Zwirn hat fie vernähet, az egész tzérnát fel varta. wisit, il, ím, V. I. imp. wíf: elevare, altiorem facere, tollere, adtollere, erigere, evehere: erhöhen, höher mas chen: fel-emelni, magassabbra tsinálni, fel-vinni. Syn. wiwisowat, boh. weyliti, v. wiwifit. 2) eminere, prominere prostare: hervorragen, ki-tetszeni, fellyül (meg) halladni. Syn. wirážať boh. wiftitnút fe. Usus. Ti wifif nad wseckimi iními s twú Welikost'ú Tela, a Rozumu : emines unus inter omnes magnitudine_tum corporis, tum animi Ter. du übertrifst alle an der Größe des Leibs, und am Berstande: a' te szép magos termeteddel, és elmédnek (szívednek) nagy voltával, bátorságával mindeneket fellyül halladsz. wifitení, á, é, exsatiatus a, c. 4 satiatus, : ersättigt: meg-elégedett meg-elégittetett. Syn. nasičení, boh. wis ficen. Wifitení, á, n. satiatio, exsatiatio, saturatio, nis, f. Erfättigung, meg-elégedés, megelégétés. Syn. Casteňí. boh. Wisiceňí. wifiti, á, é, p. c. exsutus, suendo ornatus (exornatus) acu pictus (variatus), a, um: ausgenähet, himesgetett, kitüzetett, ki-varrtt, ki-varratott. Syn. wifiwani, powisiwani, stepowani. 2) exsutus suendo consumtus (vacuefactus): vernähet, durch Nähen verbraucht: fel-varratott, varrással meg - emésztetett. Wifiti, á, n. acu variatio (pictio), exsuitio, nis, exsutura, ae, f. Ausnähung, himvarrás, himesgetés, ki-varrás, ki-tüzés. Syn. Powisiwani, Wisíwáňí, Wisiwačka, Stepowání. 2) exsuitio, suendo consumtio, nis, f. Bernähung, fel-varrás, varrással megemésztés. wisitiť, il, ím, V. P. imp. wifit: satiare, exsatiare, saturare, explere, implere: er fättigen meg- elégíteni. Syn. nasitit. Wisiwać, a, m. exsutor, acu ornator (variator, pictor), is, m. Ausnäher, ki-varro, hím varró. v. Stepować. wifiwaččin, a, e, adj. poss. exsutricis, der Ausnäherinn gehörig, ki varrónéé. v. stepowaččin. wisiwací, á, é, adj. exsuitionem adtinens, illi deserviens, exsutorius, a, um: zum Ausnähen gehörig, dienlich: ki-varráshoz tartozandó. Úsus. Wisiwacá Ihla, acus exsutoria (pictoria), Sticknadel, hím-varró tö. Wisiwačka, i, f. exsutrix, acu pictrix (variatrix): Ausnähe rinn, ki-varróné. v. Stepować ta. 2) v. Wifiwáni. 3) res exsuta, acu variata: ausgend= hete Sache, himmel varrott (ki-tüzött) ruha. wisiwaćow, a, e, adj. poss. ex Wisiwać. wifiwani, á, é, p. c. v. wifiti 2) v. Stepowani. Wifiwáňí, á, n. v. Wisiťí. 2) v. Štepowáňí. wisiwak, al, ám, V. I. imp. ag: v. wifit. 2) v. stepował. Wifiwáwání, á, n. Nom.Verb. ex seq. wifiwáwat, al, ám, freq. ex wifiwat. wist, u, m. v. Wiskáňí. wista, i, f. altitudo, nis, f. die Höhe: magasság. Syn. Wif Wisoft, Wisokost'. boh. Wey. fta. 2) contignatio Liv. superior tractus: der obere Stock, Stockwerk, Etage: emelet. Syn. Wrstwa, Westwi, vulg. RonSignácia. Usus. Na dwe Wifti Dom, duarum contignationum domus, Haus von zwo Etagen, auf zwei Stock: két emeletö (emeletre-való ) ház. wistač, a, m. exsultator, iubilator, orator, triumphator, is, m. exultans, ovans, -tis : Jauchzer, Juchzer, Frohlockender, Frohlocker: örülő, örvendező, vigadó, vigadozó, tomboló. * * Wiskácáňí, á, n. v. Wiskátáňí. wistácať, al, ám, v. wiskáFat II. rec. wistácať sa, v. wiskákať sa. Wiskacowání, á, n. v. Wi. statowání. *wistacowat, cowal, cugem, freq. ex wiftácať, v. wistarował. wistákání, á, n. paulatim (sensim) factos exsultus, prosultus: das nach und nach Herausspringen: lassan lassan-va ló " ló ki-szökellés, ki-szököllés, ki-szökdétsélés, ki - szökdösés, kiszökés el- szökdösés. vulg. Wisfácáňí. 2) cessatio a saliendo (a saltu), Aufhdrung von Springen, az ugrásnak meg-szűnése. wistákat, wistákal, wiskáčem (boh. wistáči et u fut. freq.) V. P. imp. ag: paulatim (sensim exsilire, exilire, prosilire nach und nach herausspringen, lassan lassan (halkal) ki-szökelleni (kellem) ki-ugrani (rom), ki-szökölleni (kollöm), ki-szökdétselni,` kiszökdösni, ki-szökni, ki-ugrándozni, ki-ugrani, el-szökdösni. vulg. wisstácať. 2) desinere salire (saltare), aufhdren zu springen, meg-szünni ugrani, az ugrásnak véget vetni. Syn. prestat stákat. II. rec. wistákat fa, satis salire, zu Genüge springen: eleget ugrani (ugorni). Syn. dost sfátat, vulg. wistácat (a. Wiskakować, a, m. saltans, saltitans, exsultans, tis, saltator, is, m. Hüpfer, Aufspringer szökdétselő, szökeldező, szökö, ugrándozo. wistakowání á, n. saltitatio, saltatio, exsultatio, nis, f. saltus, saltatus exsultus, prosultus, us, m. das Hüpfen, Aufspringen, Springen in die Höhe, szökdétseldegélés, szökdétselés, szökdösés, szökés, szóköllés, szökellés, ugrás, ugordás, ugrálás, ugrándozás. Syn. Podikakowání. 2) v. Wistátání. wistakował, kowal, tugem V. I. imp. tug: saltitare, subsaltare, saltare, exsultare, exsilire, salire, subsilire : autspringen, in die Höhe springen, z. B. Mensch, Thier, Wasser, Stein: szökdétsel degélni (lek), szökdétselni (lek), szökdösni (söm), felugrani, szökelni, szököllni (löm), ugrani, ugrálni, ugordani, ugrándozni. Syn podstakowat, nadhadzował fa. boh. mrstat sebú. 2) v. wistákat. wistakowňe adv. subsultim, saltuatim: hüpfend, springend: szökdétselve, ugrándozva. Syn. wistočne. wisťákowní, á, é, adj. saltitans, saltans, tis: springend, hüpfend: ugró, szökdétselő, szököllö. Syn. podskakowani, podikakugici, wístočni. Usus. Wistatowné Winó, crepitans (saltitans) vinum, Springs wein, szödétselő (zorgő) bor. Wiskakowné wackowé godin ti, saltitans horologium, Springuhr: szökdétselő zseb óra. durch Murren erlangt, ausges murrt, ausgemurmelt: ki-dömmögött, ki-morgolódott. Wiskamrání. á, n. murmurando obtentio (adsecutio). Erlangung durch Murren, morgolodással megnyerés, kimorgolódás, ki-dömmögés. 2) finis murmurationis, cessatio a murmure: Aufhören vom Murren, morgólódásnak (dömmögésuek) meg-szűnése. wiskamrat, ral, rem V.P, imp mri: murmurando adsequi, adipisci, consequi, obtinere: durch Murren erlangen, befom men morgolódással megnyerni, ki- morogni, kidömmögni. 2) desinere murmurare, aufhören zu murren (zu brummen): meg-szünni morg olódni (morogni, dömmögni). Il. rec. wistamrat (a; satis murmurare, jur |
